Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-03-28 / 25. szám

2. oldal HALASI ÚJSÁG március 28. kozó feliratot küldött. — Silling Ede polgármester fegyelmi ügyé­ben "leérkezett alispáni leiratot, — melyet lapunkban már közöl­tünk — ismertette a főjegyző. Dr. Zilah azt javasolta, hogy a város sürgesse meg a várme­gyei közigazgatási bizottságnál ennek a fegyelmi ügynek a le­folytatását. — Ha hibás Silli.-g — mon­dotta Zilah *— büntessék meg, ha nem, akkor helyezzék vissza az állásába. (Zajos helyeslés.) Dr. Kolozsváry K. István hoz­zájárult Zilah javaslatához, ame­lyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A közgyűlés a Minta-kert mel­lett három hold terjedelmű vete­ményes földet engedett át a Move-nek, amely azonban köte­les a termés harmadrészét a vá­rosnak átengedni. A városi ka­tonai parancsnokságnak is áten­gedett három holdat konyhakert céljaira a Bika-akol melletti te­rületen, amelyet eddig Véber esperes bérelt. Dr. Molnár Kálmán orvos ké­relmére kihirdették oklevelét a közgyűlés előtt. A tanács javaslatára kimon­dotta a képviselőtestület, hogy olyan esetekben, amikor az át­írási illeték lefizetésének kiját­szása céljából kevesebb vételárt mondanak be az átírási illeték hatszorosát hajtsák be s ily ér­telemben módosítják a szabály­rendeletet. Még folyó évi január 20-ikán Halász Lajos városi képviselő azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a város létesítsen községi takarékpénztárt. A tanács foglal­kozott ezzel a kérdéssel s most a maga részéről is javasolja a községi takarékpénztár létesíté­sét. Dr. Zilah a javaslat: mellett, Szabados pedig ellene szólalt fel, végre a közgyűlés „elvileg“ elfogadta a javaslatot s meg­bízta a tanácsot, hogy dolgozza ki a községi takarékpénztár alap­szabály tervezetét. Dr. Kolozsváry K. Istvánnak atnig igazolják mint nemzetgyü- j lési képviselőt, szabadságot adott ; a közgyűlés. A közélelmezési hivatal fel- | számoltatásának kérdésénél na­gyobb vita keletkezeti, melynek során hangoztatták a fefszól jlók, hogy ennél a hivatalnál több visszaélést és szabálytalanságot követtek el. A közgyűlés elren­delte, hogy a tanács visszame­nőleg szigorúan, vizsgálja meg mi igaz ezekből a vádakból. A tanács azt indítványozta, hogy a közgyűlés engedje meg a tisztiügyésznek, hogy magán- gyakorlatokat is folytathasson, de dr, Zilah és Szekér javasla­tára nem fogadták el ezt az in- . ditványt, de ha dr. Dolicsek I A rézgálic ügy. hatóságilag megdrágított rézgálic. — Mit takart a furcsa nyugta. ? 282.000 koronával többet követeltek a kisgazdáktól. A város vezetését lapunk meg­jelenése óta élénken figyeljük s már nem egy Ízben irtunk tár­gyilagos kritikát azokról, akik szerencsétlen kézzel, szakavatott- ság nélkül irányítják Halas köz- igazgatását. Tárgyilagosak akartunk lenni akkor is, amikor lapunk március 17-iki számában „Furcsa nyugta“ cim alatt megírtuk, hogy a vá­rosházán találták ki a pénznyug­tázás legújabb, legkülönösebb és legrelytélyesebb formáját. A vá­ros fogyasztási hivatala most szedi be a szőlőbirtokosoktól a szállítandó rézgálic vételárát és ilyen forma nyomtatott nyugtát állított ki : „Nyugta mellyel alólirt igazolja, hogy (név) kiskunhalasi szőlőbirtokos 1920. évi rézgálic illetménye fe jében (szám) kilogramm rézgá- licra előjegyzését megtette s en­nek teljes vételi árát ugyanaz alkalommal kifizette.“ Egy olvasónk közli velünk, hogy ő 1200 koronát fizetett le 30 kilogramm rézgálicért és egy ilyen nyugtát kapott. Az 1200 koronáról nem beszél a nyugta. Nagyon érdekes volna megtudni, hogy : ki és miért találta fel a nyugtázásnak ezt a módját, amely elhallgatja a felvett pénz összegét ? A közlemény nyilvánvaló sza­bálytalanságot szögezett le a nagy nyilvánosság előtt. Látszott a felpanaszlott tényen, hogy a vá­ros vezetősége valamit takargat, valamit nem mer a város pol­gárságának tudomására hozni, mert ember fia még nem látott olyan nyugtát, amelyen nem tün­teti fel a felvett pénz összegét. Ezt az unikumot a halasi város­házán találták ki. Utána jártunk a dolognak, hogy miért találták ki ezt a furcsa nyugta szövegezést, végre rájöt­tünk arra, hogy ez a nyakatekert művelet csakugyan szabálytalan­ságot leplez el a kisgazdák ká­rára és pedig közel háromszáz- ezer korona erejéig. Előttünk fekszik Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter folyó évi január 31-én kelt 50.300. számú rendelete, amelyben érte­sítette a vármegyék alispánjait, hogy a földmivelésügyi kormány a szőlősgazdák rézgálic szükség­letéről az idén is gondoskodik, oly módon, hogy minden ka- tasztrális hold szőlőterületre, elő­reláthatólag, 15klgr. rézgálic fog jutni s ez a • mennyiség úgy, mint az előző években történt, a törvényhatóságok utján fog ki­osztásra kerülni. „A rézgálic ára, — mondja a miniszteri rendelet és ezt most jól jegyezzük meg — a törvény- hatóság első tisztviselője által ki­jelölendő vasúti, vagy hajóállo­másra bérmentve szállítva, kilogrammonként harminc (30) korona. Ezenfelül a törvényhatóság a kezeléssel és kiosztással felme­rülő összes költségek fejében kilogrammonként hatvan (60) fillért számíthat fel s ebből fedezen- dők azok a költségek is, melyek a törvényhatóság első tisztvise­lője által kijelölt vasúti, vagy hajóállomástól távolabb fekvő helyekre való fuvarozással fel­merülnek.“ Így szól a miniszteri rendelet. Nagyon világos és könnyen meg­érthető, hogy a szőlősgazdától minden szállítási, kezelési stb. költségeket beleszámítva a réz­gálic kilójáért harminchat korona 60 fillér­nél többet követelni nem lett volna szabad. Amikor pedig a város veze­tősége egy szőlősgazdától 30 kilogrammért 1200 koronát fizet­teti le (bár az összeget nem íratták a nyugtára) akkor jogta­lanul 40 koronát számított egy ki­logramm rézgálicért. így a három vaggonnál, — mert ennyit jegyeztek elő, — Halason 282 000 (kettőszáznyolc- vankétezer) koronát jogtalanul követeltek a gazdáktól. Most már érthető, most már világos, hogy miért szövegezték olyan furcsán azt a rézgálic nyugtát, hogy ne legyen nyugtá­val kimulathaíó, hogy ki meny­nyit fizetett egy kiló rézgálicért. Természetesen ez igy nem ma­radhat, vissza kell fizetni a kis­gazdáknak a tekintélyes külön- bözetet (a harminckilos nyugtá­nál 282 korona) és felelősségre kell vonni a furcsa nyugta ér­telmi szerzőjét. megmarad az ügyészi állásban hajlandó a hetedik és nyolcadik fizetési osztály különbözeiét ré­szére személyi pótlékul kiutal­tatni. Dolicsek kijelentette a közgyű­lés előtt, hogy igy sem hajlandó továbbra is hivatalát megtartani. Még több kisebb ügy letár- gyalása után a közgyűlés délután 1 órakor véget ért. A pénzfelülbélyegezés Ma, március 28-án már be­szüntetnék Halason a pénzlebé- lyegezést, de lapunk zártakor úgy értesülünk, hogy a pénzle- bélyegző bizottság táviratilag az­zal a kérelemmel fordult a pénz­ügyminiszterhez, hogy három nappal hosszabbítsa meg a ha­táridőt. Általában az a vélemény Ha­lason, hogy még sokan vannak, akik nem bélyegezték le a pénzü­ket és pedig spekulációból, ezek valószínűleg nagyon megjárják, mert a pénzük egész értéke elvész. Igen szigorúan üldözi a tör­vény a pénzbélyegző hamisítókat. Már vannak ilyenek is, különösen a fővárosban szép számban. Töb­ben kerültek már hurokra. Ha­lason is vanrn.k már hamis bé­lyegzővel ellátott papírpénzek forgalomban s ezért figyelmez­tetjük a közönséget, hogy legyen óvatos, nézze meg jól a pénzt, nehogy hamis bélyegzővel ellátott bankót sózzanak rá. Halálra gázolt halasi ügynök. Öngyilkosság vagy baleset. Stern Mihály halasi ügynököt március 25-én délután halálra gázolta a Kisszállás felé haladó budapesti személyvonat, alig né- hányszáz lépésnyire a halasi vasút állomástól. Nincs még megállapítva, hogy öngyilkosság vagy baleset áldó zata lett a 63 éves ember, aki idegbajos volt, nagyot is hallott s családi élete sem volt nyugodt. Délután 2 órakor hagyta el az állomást a személyvonat s már a Vágó-hid irányában, a 346. számú távitó póznánál hirtelen megállóit, mert a mozdonyvezető észrevette, hogy egy ember ke­rült a kerekek alá. Törzsében teljesen átmetszve csakugyan egy öreg ember feküdt a harmadik waggon alatt. Azonnal értesítették a rendőrséget, ahonnét dr. Bori rendőrkapitány és dr. Szabó rendőrségi orvos szált ki a hely­színre s konstatálták, hogy a halott Stern Mihály. Mivel egy gyalogút is vezet a szerencsét­lenség színhelyén a pályatesthez, nem lehetetlen, hogy Stern vi­gyázatlanság áldozata lett, de a hulla fekvéséből inkább arra kö­vetkeztetnek, hogy ő maga fe­küdt a vonat elé. Sternt másnap délután temeiték el. TTTTTTVTTVTTTTT VTTVVVWT A helyettes polgármesteri állás. A városi tanács hosszú belharc után végre elhatározta, hogy a helyettes polgármesteri állás be­töltésére javaslatot tesz és arra kéri a vármegye alispánját, hogy a választást április 14-ére tűzze ki. Erre at elhatározásra sürgő­sen szükség volt, mert az alispán dr. Thuróczyt nem ismerte el helyettes polgármesternek, de ez természetes dolog is volt, mert Thuróczyt csak ideiglenesen meg­bízott helyettes közigazgatási ta­nácsnoki funkcióval bízta meg a kiegészitett városi tanács. Felmerül a kérdés, hogy ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom