Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-10-17 / 83. szám
2, oldal HALASI ÚJSÁG október 16. Alföld magyarja neked igazán van okod szeretni a hazát! — Mint édes anya a gyermekét, úgy tart téged a magyar haza forrón dobogó szivén. Ad ,neked nyugalmas, biztos otthont ad jólétet, ad gazdaságot. Teneked évről-évre kitárja hazád földje áldott, kincses mélyét s túláradó szeretetében két kézzel szórja rád ajándékát. Van szép tavaszod: — fakad a rügy, piheg a föld s kezedben van az eke szarva, — van hosz- szu nyarad ! — tüzel a nap, érik a búza s levegőben pacsirtaszó Szállong ... Van vig dalos, bő szüretes őszöd; van teled: a tele kamrát-pincét nyugodtan élvezed. Van pihenésed és van édes álmod s a mi mindennél több van korlátlan, drága, szent szabadságod ! Székely testvérednek nem adott a haza ily bőséges életet. Magas hegyek között, sovány termő földjén, nagy, nehéz munkában éli ő életét, Tavasza későn nyit s a nyara is rövid, szűkén adakozó. Késő ősz érleli be nehezen szegényes termését. Szőlője nem terem, nem szüretel ő bort. Hej, nagy ünnep az már. mikor tüzes borral koccinthat a Székely! — mikor pedig beáll a hosszú, hideg tél, akkor sem pihenhet meg a székely gazda. Testet sanyargató, metsző hideg szélben, csikorgó nagy hóban megy a hegytetőre, erdő sűrűjébe téli famunkára. S mégis a székely nép mostoha sorsában is igazán szereti hazáját. Szivével, jlelkével. tiszta életének mély gyökereivel görcsösen fogódzik a hazai röghöz. Ha kell, tud szenvedni, na a haza hívja : kész mindenét, még az életét is, érte feláldozni. Egy hite, egy álma, egy kincse volt neki, a szabadsága... most az is elveszett. Gaz. gyáva szomszédja elrabolta ősi szabad földjét s a büszke, nemes, szabadságáért élni halni tudó székely- ség oláh járomba került, , . . A lámpa szolid fényénél este«ha együtt ül a' család, maÍ yar apa, mesélj elszakadt szé- ely véreinkről gyermekednek ! T ágranyi! t gyermekszemén át, mint drága nehéz gyöngyszem, hulljon lelke kristályára szavad. Ültesd bele szivébe mélyre eresztett gyökérrel a fajszeretet erős palántáját, hadd nőjjön, hadd gyarapodjék sfejlődjön ki belőle boldog, dicső magyar jövö terebélyes éietfája. A ref. egyház és a város pere. Harc a Munkapárti Kör Helyiségéért. A halasi református egyház ideiglenesen átengedte hivatalos helyiségek részére a városnak az úgynevezett „Munkapárti-Kört“ de mivel újabban az egyháznak gimnáziumi tanárt lakások részére szükségessé váltak ez épületben levő helyiségek azt visszakövetelfe. A város azonban nem akarta visszaadni, amiből per keletkezett. Az egyház ingatlan vissza- bocsájtás c mén a járásbíróság előtt beperel e a várost, amely a pert el is vesztette. Nagyon csa’ód k azonban az, aki azt hiszi, hogy az egyház visszakaphatta az épületet. Nem. Hogy megbosz- szantsák az egyházat egyszerűen rekv ráitatták a Szövetkezeti Áruforgalmi Részvénytársaság részére a helyiségeket. Szóvaí fő a béke! Borbás Imre lemondott a közeitátási hivatalnak a vezetéséről. Amikor Borbás Imre elvállalta a városi közellátási hiva'al vezetését, lapunkban csodálkozásunknak is adtunk kifejezést, hogy ez a nagy telentumu, népszerű fiatalember ilyen háláda lan feladatra vállalkozik. Jól tudtuk azt, hogy az ő kvalitásai teljesen megfelelnek erre az állásra, de azt is tudtuk, hogy alkotó tehetségének mes erséges gátakat fognak emelni azok, akik csak politikai fogásból csalogatták magukhoz ezt az igazi talentumot, hogy legyen belőle tisztviselő — tehát hivatalbeli — s ne erősítse becsületes intencióival s városi ellenzéket. Jós atunk szórul-szóra beteljesedett. Borbás Imre rövid egy-két hónapi működés után lemondott állásáról. Ott hagyta a városházát, mint szent Pál az oláhokat. Lemondását előttünk igy indokolta meg: — Lemondok, mert a er- melőkke! szemben felállított újabb beszolgáltatás végrehajtását nem helyeslem, azt lehetetlenségnek tartom. Erre én kapható nem vagyok. — Lemondok, mert enge- mef, mint szakembert hoztak be a városhoz, de felettesem szakképzettségemnek tért nem engedett. — Lemondok, mert a mostani áldatlan városházi állapotok között semmi kedvem s ncs a városházi ve- ze.őséggel együtt működni, Borbás Imre távozását mi távolról sem tartjuk véglegesnek, az ő nagybecsű személyére nézve ismételten bo- csájtkozunk jóslásba: Borbás Imre még a közel jövőben ismét a városhoz kerül, mert reá ott nagy szükség van, — de akkor más vezetőség lesz a város élén és az ő közgazdasági talentuma rendet fog taremteni a varos egész gazdaságában. Pedig csak egyszerű kisgazda vagyok én ... Nincs kastélyom, hintóm, sok pusztám, sok földem, Apám után egy kis házat örököltem, Lovamnak sincs ezüst patkója, zablája, Ispánom sincs, aki parancsom szolgálja — Feleségem nem jár bársonyban, selyemben, Hajnaltól esté ig süt kinn a nap engem, Mégis nincs boldogabb messze föld kerekén :■ Ped g csak egyszerű kisgazda vagyok én , . . * Hej. be gazdag vagyok ... hat fiam, két lányom, Ekkora gazdagság van-e a világon ? Muskátli virágzik házam ablakában, Nincs oly gyönyörű ház a tündérországban, Van két pejcsikom is, mikor befogatom, A király sem ülhet annál szebb fogaton, István fiam hajtja, bokréta süvegén — Hát ilyen egyszerű kisgazda vagyok én . .. Ami az Istené, hívőén megadom, Templomba ballagunk minden vasárnapon. Ha kong a nagy harang, a szivem megdobban, Hej, sok vigaszra van szükség a templomban, Édes szülőanyám, szegény Magyarország, Szentsége» földedet rossz népek tapossák, Ne szomorkodj, hazám, jön a-nagy v, sárnap, Mikor a kisgazdák szép sorba kiállnak Magyar katonáknak . . . fuss Menyhért. Megint a citromról. A |ó és a rossz primadonna. Mu t számunkban megírtuk, hogy a halasi színház egyik primadonnájának megfájdult az epéje, met riválisa (a másik primadonna) a véleménye szerint csapni valóan rossz volt. A beteg epéjét pedig ci rommal gyógyította. A be.eg epéjü primadonna a „Csárdás Királynő“ előadása alatt a páholyban nézte végig az előadást, amely alatt a színpadon a „rivális“ néhány gikszert fogott. Ennek a hatása feltűnően mutatkozott a páholyban, Van nekünk egy ötletes munkatársunk, aki ezt a rossz hatást rögvest észrevette a páholyban ülő művésznőn s citromfelfedező útra indult. A Városi-vendéglőben kapott is egy c tro- mot, amelyet névjegye kíséretében beküldött a páholyba. A jó primadonna borzasztóan nevetett a kitűnő ötleten és beleharapott a citromba. És ez nagyon jól esett az ő epéjének. Há'a Istennek ! A városi takarékpénztár, Halas városnak tengernyi adosága van. A vezetőségben nincs állandóság, egyik polgármester a másiknak adja át a hivatallal járó idegőrlő gondot de nem a szerzett okulást és tapasztalatot. Senki sem tudja biztosan és bármely perben világosan megmondani, kinek, miveli mily felté elek mellett tartozunk, még kevésbbé azt, hogy amikor fizetni keli, miből fogunk fizetni ? A községi takarékpénztárra tehát szükség van azért, hogy végre a város pénzügyeiben valaki rendet és tervszerűséget teremtsen. Nincs egységes irányítás és áttekintés, az egyik nem dolgozhat a másik kezére. Nincs, aki a meglevő jövedelemforrásokat mind jól ismerné és ezen az alapon uj jövedelemforrásokról, vagy a meg evőknek jobb kihasználásáról tervet készítene. Nincs kezdeményezés. A községi takarékpénztárra tehát szükség van azért, hogy uj jövedelemforrások nyílhassanak. És gondolkozzanak felőle, akiket illet. 880.koronáért » női sevró ___ fűzős cipő X Ä GOODYEARS Gerő Adolf Fia cégnél Budapest, Kossuth Lajos-u.4. Vidéki szétküldés postautánvét mellett; meg nem felelő áruért a pénzt vissza utalom. ____ t—15 E C S gar 50 vég; ma> ároi idei: ha Eri Drog TALLÉ villái Kálvin« Mindent, szerelési technika szakmáb kák szer Jobb és kivitelbe
