Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-10-13 / 82. szám
II. évfolyam 82. szám. Kiskunhalas, 1920. Szerdia, október 13, ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 korona Egész évre........................160 „ Egyes szám ára 2 korona. Főszerkesztő: gfr.Magypál Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombatén reggel. Szerkeszíéség és kiadóF’valal: Városházéputei. Nsgyfezscte. Hirdetési dijak: Garmond soronként . . 3 korona. Fővárosi tudósítónk teleíonjelentései. Érkezett: oki. 12-én. Teleki miniszterelnök a király kérdésről. Szegedi beszédében a miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország monarchikus állam, Magyarországnak királya lesz, annak a királynak ne csorbítsuk tekinlélyét előre korteskedéssel. LEGÚJABB. SCc!ozs¥áir^ K. István volt H. polgár- mester a Turcsik-ilgyböl kifolyólag fegyelmi vizsgálatot kért maga elfen. Nincs különbség ur és paraszt között, mondotta Horthy Miklós, legalább is a kormányzó nem akar különbségről tudni. Nincs különbség ur és paraszt, magyar és magyar között! Mindegyik egy anyának, egy hazának gyermeke, ugyanazon vérségnek sarjadéka, ugyanazon léleknek osztályosa. Nagy öröm tölti el szivünket, mikor ezt halljuk, bölcs és ékes beszéd ez, méltó a legelső magyar ember dicsőségtől és tisztelettől övezett személyéhez ! Mint jégverés után az enyhe napsugár életre hívja, felemeli a lepaskolt fűszálakat, úgy hat reánk szegény és megtört magyarokra a mi kormányzónk meleg szívtől, szerető lélektől eredő evangéliumi szózata, Akikben az elvonult vérzivatarok nem zúzták holtra az erkölcsi érzéket, akiben a nagy rombolás után még van haza és fajszeretet, akiben még maradt egy kevés lelkesedés magasabb célok, emelkedettebb érzések iránt, az felemeli lecsüggedt fejét, az feleszmél erre a beszéere és örvendez. Nem osztályharc, gyűlölet, végső leszámolás kell nekünk, nem osztálykülönbség érzete magyar és magyar között, hanem a meglevő vagy vélt különbségek elegyenge- tése, szeretet és egyetértés. És ha eddig az „öntudatos“ embertől azt kívánták, hogy érezze a különbségeket. melyek őt fajtestvérétől elválasztják, most — a múltakon okulva és jobb meggyőződésre jutva — az az „öntudatos magyar“, aki a különbségekre nem tekintve mindenben az egységet, az egybetartozást keresi s a különféle szakszervezetekbe széttagolt darabokat egy nagy nemzeti egységben kívánja megszervezni. Nincs különbség magyar és magyar között és ha volt, elfogjuk tüntetni. A különbségek eltörlése s az egység megteremtése* legyen főí£- rekvésünk s aki lelkesedésben és munkában legkülönb, az ?z első közöttünk ! Szélcsend a városházán. A városházi hajótörés után kellemes szélcsend uralkodik a lörony alatt. A hajótörés áldozatai közül egy- néhányan ugyan még lubickolnak a habok felett, de ezek már kevés vizet zavarnak. Keresik a mentő hajót, amelyen tovább evezhetnek a saját érdekeik, horizontja felé. Ebben a jól eső szélcsendben a legmegnyugtatóbb jelenség az, hogy Thuróczy dr. kénytelen lévén lemondani a helyettes polgármesteri állásról, őt már azok közzé számítjuk, akik a közigazgatás tengerének fenekén pihennek. A lubickolok voltaképen az ő személyes érdekíársai, akik ugyan már nem is ragaszkodnak az ő személyéhez, hanem az utódját kere sik, akit éppen úgy lehet majd dróton rángatni, mint a most megbuktatott helyettes polgármestert. De legyünk tárgyilagosak, legyünk igazságosak. Valójában nem is Thuróczy dr. a hibás az ő bukásában, hanem azok, akik belőle helyettes polgármestert csináltak. azért mert saját céljaik elérésére alkalmasnak találták az ő személyét látni a város vezetőségének jélén, Ez a lelkiismeretien prÖbáiKö- zás megbosszulta magát. Talán ők sem gondolták, hogy olyan gyönge alakot ültetnek a polgár- mesteri székbe, aki nyolc hónap alatt tehetetlenségének ezer tanujelét adta, végül kénytelen volt harakirivel fejezni be helyettes polgármesteri működését. A szélcsend azonban nem fog sokáig tartani a városházán, az uj helyettes polgármester választás ismét felkavarja a tengert. Cikkünkhöz még csak azt a kommentárt fűzzük, hogy jelen sorainkban nagyzásból a pocsolyát állandóan tengernek neveztük. Az uj sorozásokról. Hogy történik a 21 évesek sorozása T Azokat a 21 éveseket, akik a háború alatt szolgálatot teljesítettek vagy fel voltak mentve, újabb vizsgálat nélkül, előreláthatólag november elején behívják, az alkalmatlanokat és felülvizsgálat utján elbocsátottakat újabb szemlére rendelik. A szemlekötelesek összeírása október 15-ig befejeződik és október 20. és november 5. között lesz a sorozás, amelyen a hadkötelesek nemcsak a testi alkalmasság, hanem a nemzeti érzés és a fennálló társadalmi rend szempontjából való megbízhatóság tekintetében is lelkiismeretes vizsgálat a á kell venni. Az 1899-es szü!e*ésti évfolyambeliek közül a tényleges szolgálat alól senkit fel nem mentenek és tartósan nem szabadságolnak. A családfentartók és öröklött mezőgazdaságok birtokosai kérelmükre tartósan szabadságolva lesznek. Az egy éves önkéntesi karpaszomany csak bevégzetí tanulmányok alapján jár. A papjelöltek és felszentelt papok kedvezménye változatlan marad. Elrabolt városok. Kilenc venket várost vesztettünk. A városok országos kongresszusa napokban ülést tartott, iiioticn■'Köyéöíez’ -határozatát hoztak „Miután a legutolsó népszámlálási adatok szerint Magyarország 140 városa közül csak 7 városban találtatott abszolút többségben a tót nemzetiség, 3-ban a román és 1-ben német, miután tehát az ország 140 városából 11 városban van többségben a nemzetiség s ennek dacára a békeszerződés 96 várostól fosztott meg bennünket. Megállapította a kongresz- szus, hogy Budapestet és Fiúmét is beleértve, volt 27 törvényhatósági városunk, mely 2,197.397., 123 rendezett tanácsú városunk, mely 1,530,944 lakost számlált. Összesen 140 városunk 3,728. 251 lakossal. A békeszerződés szerint elveszítettünk 13 törvény- hatósági és 78 rendezett tanácsú várost, vagyis összesen 96 várost 1,631878 lakossal s így maradi kilenc törvényhatósági városunk 1,388,613 és 35 rendezett tanácsú városunk 807.760, összesen tehát 44 városunk 2,196.373 lakossal. HIRDESSEN a HALASI ÚJSÁGBAN.
