Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-09-26 / 77. szám

II. évfolyam 77. szám. Kiskunhalas, 1320. Szombat, szeptember 25. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 korona Egész évre .............................160 „ E gyes szám ára 2 korona. Főszerkesztő: Qr.Kagypai Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik lietenkén! kétszer: szerdán és szombaton reggel Szerkesztéség és kiadóhivatal: VérosháíepiíSef. Magylezstia. Sfirdefrési dijak: Garmond soronként , . 3 korona. Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érkezett: szept. 24-én. Nem maradhat föld bevetetlen. II föidmiveiésttgyS miniszter rendeioto. A földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint az il'etékes hatóságok kötelesek mindent megtenni, hogy a föld megmiveiése biztosítható legyen s ha a birto­kos vagy bérlő t kezelése alatt álló területek megművelé­séről az elöljáróság támogatásával sem képes gondoskodni, a községi elöljáróság köteles a község arra képes gazdáit gazdasági munkásait, gazdakörét vagy más meglevő gaz­dasági szervezetét íe hívni, hogy a másként meg nem mi- velhető területet vegyék át haszonbérletre vagy részes gazdálkodásra. A pénz átka. Mennyi nyomorúságot és mennyi örömet jelent ez a szó: Aíok és boldogság. Hány embernek véres ve­rejték ára, éjjel-nappal tartó, összeomlásig menő, napok alatt éveket faló, emberfeletti munkadija. Másnak könnyen könnyen szerzed semmi, éj­jel-nappal tartó, állatiasságig menő élvezet szerzője. Becsület, tisztesség: bá ran kirúghat a hámból mögötte, de szegényen százszor ne­hezebb a viseletűk. Hány szegény lánynak, asszony­nak mocskolta be a tiszta­ságát s hány pénzesnek mosta fehérre a tisztességszenyesét. Hányat csap a földhöz és hányat emel fel. Mennyi öle­lés, mennyi csók érte és mennyi harag, gyilkosság miatta! Délibáb, mely bol­dogságot mutat — törtet fe­léje kinek nincs — aki elérte az is csalódik. Jó kezekben okos fejjel: kincs. A saját pénzével ki mit csinál, az ő dolga, de a köz, az ország, mindnyájunk pén­zéhez már közünk. Ez volna az a pénz, amely kiegyenlí­tené a külömbségeket. Gon­doskodna nevelésünkről, jó­módunkról, védelmünkről. Je­lentene: iskolát, kórházat, népházat, népfürdőt, szóra­kozóhelyet, jó utat. Jelentene: rendezett, boldog -országot, ahol jó élni, ahol boldogság lenni. Szegény Magyarország, de gazdag is lehettél, hogy nem merültél még ki! Százado­kon át vájkált a zsebedben idegen éhes fajta, nem aka­rom mondani, hogy száza-i dokon át fejt. S ha szépen szólt hozzád, ha pénzed nem volt már, odaadtad az inge­det is. Ahogy leráztad a nya­kadról ezt, már saját elzül- lött fiaid loptak: nincs forra­dalom pénz nélkül, jelszóval. Erre jött az Egyptomból el­szabadult sáska, — megza­bálni -mindent, amit csak lel­het. S hogy az utolsó dara­bokat is lerántsa rólad. — jött a bocskoros oláh. Még annak is jutott csizma, ruha. Mind rabolt, mind pocsé­kolta a pénzt, mindnek az volt az imádsága. Ha szé­pen szóltak, akkor is pénzünk bánta, ha ordítottak, akkor is. Mindenképpen. Szegény méhek vagyunk : gyűjtünk, gyűjtünk a köznek, — lelketlen íéhütők meg 4\- harácsolják keserves mun­kánk áldásait. Szegény Magyarország, de gazdag is lehettél, hogy any- nyit lophattak tőled! Pénz, — azért még mindig van, sok is van és mégis miért vagyunk olyan nagyon koldusok? ... Ébredő Habarok a minissferelnöknél. Az Ébredő Magyarok Egyesü­letének {lágy küldöttsége jelent meg gróf Teleki Pál miniszter­elnöknél, Szmrecsányi György elnök vezetésével és átadta az egyesület nagygyűlésén hozott. 25 pontba foglalt határozati ja­vaslatát, amelyhez százkilencven­nyolc yidéki szervezet járult hozzá. Szmrecsányi György hosszabb beszédében megállapította, hogy abból a nagy programúiból, melyet a nemzet a bolsevizmus bukása után tűzött maga elé, igen sok politikai és gazdasági kérdés megoldatlanul maradt, Szólt a sajtó problémájáról, amely ismét igen akuttá kezd válni és éles szavakkal ostro­molja a defetisfa sajtóorgánu­mok magatartását. Követeli az újságírói kamara felállítását A cenzúrára vonatkozólag meg­jegyzi, hogy az nem keresztény és nemzeti, mert éppen a ke­resztény lapok vannak a leg- érösebben cenzúráivá. A szoci­ális alkotások terén kívánja a tisztviselő- és munkáskérdés megoldását, a lakásínség meg­szüntetését, valamint az 1614. óta beözönlött megbízhatatlan elemek kitoloncolását. Erős kul- íurpoiitikát sürget. Gróf Teléki Pál miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy őszin­tén óhajt nyilatkozni. Kijelenti, hogy nem lehet különbség ma­gyar és magyar ember , között ama célok és törekvések elérése tekintetében, amelyeket az egye­sület is zászlajára tűzött. E cé­lokat úgy kell megvalósítani, hogy teljes harmóniában kell összeolvadnak mindazoknak, akik hivatottak a nemzet veze­tésére, akikben megvan a képes­ség és az erély a nagy célok megvalósítására. A keresztény nemzeti eszmében kell egyesülnie a magyarságnak, mert feltétlenül A keresztyén nemzeti megujftódást szolgálja az, aki a keresztyén magyar nemzeti irányú lapokat támogatja. szükség van olyan temperáló erőre, amely a párípoliiikai küz­delmek élét eitompitja. A bel­ügyminisztériumban már készen is áll egy tervezet arra, hogy azt a nagy erőt, amelyet az Ébredő Magyarok organismusa képvisel, megfelelően kiépítve az államéletben tökéletesen felhasz­nálhassuk. Csakis így válhatik az Egyesület az idézett célok hasznod munkásává. Hogy ezt gyakorlatilag mi; módon tartja a kormány megvalósíthatónak, erre nézve a lehetőségeket a beliigy miniszter ur az egyesület vezel tőségével karöltve fogja megke­resni. A miniszterelnök beszéde után — melyet nagy éljenzéssel fo­gadtak — még Ferdinándy Gyula belügyminiszter reflektált röviden a tárcáját érintő kívánságokra és ennek kapcsán- bejelentette, hogy a galiciak és az 1914. év óta betelepedett alkalmatlan ide­genek kitoloncolása igen rövid időn belül végre lesz hajiható. it tárgyal a vírus? Kél közgyűlést hirdettek. A város képviselő testü­leté szeptember 25-én és 27-én reggel 9 árakor köz­gyűlést tart, melynek tárgy- soroza a következő: Szeptember 25-én. Silling Ede polgármester fe­gyelmi ügyében a várgyei köz- igaztási bizottság határozata a városi tanács javaslatával. Ma­gasabb díjtételű helypénzek sze­dése tárgyában alispán határozata a városi tanács javaslatával. Kiskunhalas város közélelmezési hivatala ellen emelt panaszok tárgyában alispán leirata. Rosen- schern Ignác részére ingatlan vé­teli ügyben kiállított bizonyítvány tárgyában a vármegyei közigaz­gatási bizottság leirata. Hatósági bizonyítványokért és a dohány tarmelőktől hatósági teendőkről holdanként szedendő dijak fel* emelése tárgyában hozott taná­csi határozat beterjesztése. Fad- gyas Áron nyilvántartó előter­jesztése a Iakáshivata! vezetésére menekült tisztviselő kirendelése tárgyában alispánhoz teendő fel- terjesztése iránt. Turcsik Mihály volt városi feles kertész elleni vizsgálati ügyben beterjesztett bizottsági jelentés. A városi köz- igazgatási alkalmazottak háborús

Next

/
Oldalképek
Tartalom