Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-09-22 / 76. szám
II. évfolyam 76. szám KiskMRhalici, 1920, Szerda, szeptember 22, ítélet után. Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Práger Ferencz. 1852—1920. w tgynegyed évre Egész évre . . Főszerkesztő: Or.Msgypsl l-ercnc, Lapkiadó: Farikas üröm. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik hetenként kétszer: szeréin és szombaton reggel. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Városházépület. MagyéösscCe, Hirdetési dijak: Garmond soronként , . 3 korona. / Érkezett: szept. 21-ón, A kormányzó egészségi állapota. A kormányzó egészségi állapotában örvendetes javulás állott be. Láza csökkent, meghűlése múló természetű. Remélhető, hogy a kormányzó egészsége a legrövidebb időn belül teljesen helyreáll. * ■ Az Ébredő Magyarok a miniszterelnöknél. Kedden délelőtt adta át az Ébredő Magyarok Egyesületének küldöttsége gróf Teleki Pál miniszterelnöknek a vasárnapi kongresszus határozatát. IA küldöttséget Szmre- csányi György elnök, a nemzetgyűlés alelnöke vezette. Négy napig tartó tárgyalás u án a halasi kommunisták bünperében ítélkezett a kalocsai királyi törvényszék ötös tanácsa. Nyolc vádlottra szabta ki a bíróság a jól megérdemelt büntetést a következő arányban : Bor Károly 7 évi börtön, Paprika Károly 5 évi /egyház, Hibó Sándor 5évi/egyház, Garas Dezső (majsoi) 5 évi börtön, Kardos István 4 évi fegyház Fazekas Gábor 2 és fél évi fogház. Makai Gyula 3 és fél évi fegyház, Zöldi- kéufaér 2. éi .fél évi börtön. Az ítélet a legteljesebb megnyugvást keltette a városban. A kommunizmus bűneiért néhányan meglakoltak tehát nem maradt teljesen megtorlás nélkül az a sok btin, amey fekéllyel akarta elborítani ezt a várost. A négy napig tartó tárgyalás alatt Halas város szenvedései, amelyet a kommunisták zudito tak reá, csak halvány vonásokban rajzolódtak a bírák és a hallgatóság lelkiszemei elé, de az ott elhangzó vallomások is elengendők voltak arra, hogy a fenti Ítéleteket meghozza a törvényszék. Voltak ezeknek az érdekes tárgyalásoknak tanú sá- gai is, amelyeket a társadalmi béke kedvéért jobb nem firtatni. Voltaképen a „Magyar állam nevében“ kimondott ítéletekkel egy sötét fátyol borult arra a szégyenletes időszakra, amelyben Hibók, Borok, Paprikák stb. le- génykedtek ebben a városban.Ami szenny, piszok, még hátra maradt utánuk, azt még el kell takarítanunk. Ennek pedig egyetlen módja van, ha száműzünk ebből a városból minden zsonglőr politikát, családi érdeket, két- kulacsoskodást & őszinte keresztyén és nemzeti politikát folytatva, egyedül a város érdekeit tartva szemünk előtt, dolgozunk hazánk és városunk javára. A kismatmosok panasza. Hogyan lehetséges az vájjon, hogy ina, amikor a rendeletek egyformán szólnak minden vám- őrlést végző malomra, egy malom részesüljön olyan különös kegyben, hogy az őrlési tanúsítványokat a saját telepén állíthassa ki. Miért van <z? Közérdekből talán ? Ha közérdek, akkor részesítsenek bennünket is kissial- mosokat abban a-kegyben, mert a közérdeknek mi is akarunk használni. Ha magánérdekekkor is éppen úgy jogunk var. ehhez nekünk kismaljnosoknak, mint a nagymalomnak. Vájjon ki kívánja azt, hogy egy nagymalom egyedüli magán érdeke oly érzékenyen sújtson le arra a sok halasi kismalmosra, keresztény kis- malmosra, akik itt őszültek meg tisztességes és becsületes munkában. A Halasi Gazdasági gőzmalom van abban a szerencsés helyzetben, hogy nem kell zaklatnia az öröltető feleket, nem kell a közellátási hivatalhoz küldeni őket őrlési tanúsítványért, mert azt a malomtelep ott azonnal kiállítja részükre. Az őröltetők ezért arról vannak meggyőződve, hogy ott nem kell tanusitvány és szabadon őrölhetnek, azaz, hogy ott nem lesz nyilvántartva, hogy mennyit őrölt már meg egy—egy őrölJgift félMost ha mi kismalrnosok az öröltetőt a közellátási hivatalhoz utasítjuk tanúsítványért, ez azt hiszi, hogy az csak a mi szeszélyeskedésünk. mivd a Halasi Gazdasági gőzmalomnál hire sincs a tanusitvány követelésnek, Mi következik belőle ? Az hogy meggyülőlik a kismalmokat és elviszik a gabonájítkata kegyenc malomba. Most nézzük csak meg, hogy mi a közérdek abból ha az! a gazdasági malom őröli fel. Mivel tartja fenn üzemét a gazdasági malom? Naponta40— 50 mm szénnel. Most mivel tartjuk fenn mi kismalmosok ? Halason a legtöbbrésze az Istenadta energiával, a széllel. Tehát közérdek-e az — ma, amikor ebbe a kis országba anélkül is szűkölködnünk kell a tüzelőanyaggal — hogy naponta egy tettemes összegű szenet csupán kegyenckedésből elpazaroljanak ? Ahogy ezelőtt eltudtuk mi kis malmosok látni *a közönséget őrleménnyel, úgy ez után s el- tudnáníc a legnagyobb részét úgy, hogy tisztességesen és becsületesen dolgoznánk és sokat használnánk a hazánknak azzal ha a kegyenc malommal csak naponta 10 mm, szenet is megspórolhatnánk és az arra eső őrleményt, mi az Isten adta energiával dolgoznánk fel és bo- csájtanánk a közérdek rendelkezésére, Haladjunk a becsület utján, használjunk a hazánknak, így segítünk magunkon is, másokon is. Súftik Kálmán. Mély megilletődéssei és a leg- igazabb részvéttel jelentjük, hogy a halasi sajtónak mély gyásza van : meghalt Práger Ferenc. Egy olyan ember hunyta le örök álomra szemeit, akinek élettörténete a „munka és becsület“ volt. A sajtó illusztris munkása volt, akj majdnem egy félszázadon át irányította Halas társadalmi életét anélkül, >hogy mérget kent volna az ólom betűkre. Mégis hatalom volt ő ebben a városban, bár szerény egyénisége az érvényesülést sohasem kereste.» A polgárság elismerés, ha nem is font életében homlokára büszke babérokat, a szeretet virágaival mindég elhalmozta őt. Hülő porai feleit egy város szerelete viraszt. Ember volt, akinek nem voltak ellenségei. A „Halasi Újság“ szerkesztősége amellyel a megboldogult mindig' a legharmonikusabb viszonyban volt, az igaz, kollégiálitás .példányképét tisztelte benne, már ezért is a legmélyebb fájdalommal járult ravatalához, hogy őszinte gyászának külsőleg is kifejezés! adjon. A megooidogult szeptember 19-én vasárnap délelőtt 10 órakor lehelte ki nemes lelkét s temetése 21-én délelőtt folyt le óriási részvét mellett. A gyászesetiö! tudósítónk a következőket jelenti: Práger Ferenc 1853-ban Halason született, gimnáziumi tanulmányait is itt és a fővárosban végezte. Felsőkereskedelmi iskolát is végzett Budapesten. Tanulmányainak elvégzése után visszajött Halasra s egyideig édesapja birtokán gazdálkodott, 27 éves korában rábeszélték, hogy alapítson nyomdái Halason 1880-ban már nyomdát nyitott, 1882-ben nála jelent meg Korda Imre szerkesztésében a „Halasi Újság“, meljnek megszűnést után dr. Hofmeiszter Judávál együtt „Kiskunhalas“ cimü társadalmi lapot alapította meg, négy év múlva ez a lap is megszűnt s „Kun-Halas“ címen indított lapot, amelyet először ö,majd dr. Herman Ferenc v, országgyűlési képviselő szerkesztett. 1901. április 3-án indította meg a „Kiskun- Halas-Helyi-Értesitője“ című lapot, amelyet mindig irányított s s amely lap ma is fennáll. Boldog családi életet élt. Kilenc gyermekéből értékes és jó- nevii polgárokat nevelt. Egyik leánya Vágujhelyről, mint kiuta-
