Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-09-15 / 74. szám

fi. évfolyam 74. szám Kiskunhalas, 1020. Szerda, szeptember IS. ELŐFIZETÉSI DIJAK: tgynegyed évre "... 40 korona Egész evre.............................160 „ Egyes szám ára 2 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagyipäl t-erenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik (íetenkení kétszer; szerdán és szombatén reggel. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Városházépüé&t. Nagytötsde. Hirdetést «fisak: Garmond soronként . . 3 korona. Az igazságszolgáltatásnak sújtó keze utolérte őket. Már a vádlottak padján ül­nek azok, akik a vörös rém­uralom exponensei voltak Halason. Számuk nem teljes. Egy részüket hamarább érte utói a nemezis J:eze, niások még szökésben vannak. Any- nyi bizonyos, hogy akik most a vádlottak padjára kerültek el veszik méltó büntetésüket. Elérkezett a nap és üt az óra, amikor Halas város so­kat szenvedett lakossága a bíróság előtt számonkérheti a vörös nyomor bérenceitől öt szörnyű hónap keserveit, amelyet a kommunizmus zú­dított nyakába s amelyet dezek a vádlottak szadista kéjjel tetőzve-tetőztek. Nem a magyar királyi ügyész ül ebben a pörben a vád ói székben, hanem Halas város közönsége. Kö­zel harmincezer ember dörgi a vádlottak fülébe: — Vádolunk titeket! A közvádló kezében a büntető törvénykönyv, a vá­ros nyakába a koldus ta­risznya, a bíróság kezében a Juszticia mérlege, a város kirabolt pénztárára s kifosz­tott lakossaí'ra mutat, a bör­tönőr kezében zörög a kulcs, az allami hóhér kezében megsuhan a kötél, a város minden sebe felfakad, ame­lyeket ezek a vádlottak ütöt­tek rajta a kommün szomo­rú hónapjaiban. Vádolunk titeket! A bíróság perrendszerüleg köve eii a bizonyítást, de a lakosság túlnyomó része nem ismeri az igazságszol­gáltatás technikáját, ő csak annyit tud, hogy ezek a vádlottak voltak okai a ten­ger szenvedésnek, amelyet a vörös uralom Halason ? nyakába zúdított. Nem a „gyorsadó“ kive­tése itt a legsúlyosabb vád­pont, hanem hogy ezek a vádlottak vohak azok, akik saját képükre és hasonlatos­ságukra akarták átformálni az egész várost, banditákat toboroztak maguk koré, az ingadozókat Dénzzel, „hiva­tallal“ magukhoz csalogat­ták, az erőseket pedig ré­mületbe igyekeztek ejteni. Szabadkezet engedtek az ide lerándult zsidó vörös rablóknak és pribékeknek. Ők az ér/elmi szerzői s okai a halasi vörös gazságoknak. A város lakossága vádol most. — Vádolunk titeket! És vérző sebeikre mu­tatva nemes_ nyugalommal vár a lakosság a bíróság Ítéletére. Rendilhe etlen bi­zalommal van eltelve a füg­getlen magyar bíróság tö- ké'e es mérlegelésében, mely nem fogja figyelmen kívül hagyni egyetlen vonatkozá­sát sem annak a nagy tra­gédiának, amelynek áldozata Halas város közönsége, bra- vói pedig ezek a vádlottak. és munkások. Sk ívatasi eg«exteíŐ bi­zottság a mezőgazda­ságban. Lapunkban már jeleztük, hogy a kormány mezőgazdasági bi­zottságot létesít Halason a gaz­dák és cselédek közérdekképvi­seletének szolgálatára. Szeptem­ber 8-iki számunkban már is­mertettük bővebben is ennek a bizottságnak a feladatát, m*st szorosan az egyeztető bizottság működéséről Írunk néhány fel­világosító sort. Ennek a bizottságnak a fel­adata — tudvalevőleg— a szer­ződésben felmerülő, vitás kér­déseknek gyors, békés, minden formaságoktól mentes elintézése­Az egyeztető bizottság egy elnök és négy tagból áll. Ezek közül kettő munkaadó, kettq munkavállaló azaz munkás. Eze­ket a főispán nevezi ki egy évre. Az elnököt azonban az egyeztető bizottság választja. Az elnök se munkaadó, se munkás nem lehet. A bizottság ragjai esküt tesznek. A hatóságok a hozzájuk be­adott panaszokat tartoznak 24 óra alatt áttenni az egyeztető bizottsághoz, az elnök pedig másik 24 óra alatt tartozik össze­hívni a bizottságot az iigy le- tárgyalására. Ha valamely bizottsági tagnak van ügye az egyeztető bizottság előtt vagy abban erdekelt, akkor helyette póttagot kell behívni. Azon munkás, aki tagja az egyeztető bizottságnak, ha a tárgyalás munkanapra esik, akkor az elvesztett munkabért és eset­leges vasúti költséget megtéríte­nek a fölmivelésügyi tárca ter­hére. Ha a bizottság a felek közt ügyet békés utón elintézte, ak­kor arról jegyzőkönyvet vesz fel és felterjeszti az elsőfokú közigazgatási hatósághoz: Ez el­len felebbezésnek helye nincs. Ha nem sikerűi a békés meg­egyezés, akkor — a bizottság választott bírósággá alakul át és mint ilyen dönt a kérdésben, amely döntés kötelező erejű. A választott bíróság előtti tárgyalásért ügyvédi költségek nem állapíthatók meg. „Hiszek egy istenben, foísrek egy hazában, Hiszek egy Isteni orek- ipzségban, Hiszek Magyarország feltámadásában” Részvétünk. Gyászesetnek tartjuk mi is a táblabiró Dr Z lah Benő presbyter ur ávozását, de siralmunk másból fakad! — Hol vagyunk, ha vélemény- eltérésből konzekvensnek tart­juk ezt a lépést? Vagy a bálványok korában, vagy a diktatúrában ! — Tért um non datur. Szomorú bepillan­tás ez. Rés, mely elárulja a bensőt is. Hát (így gondol­koznak helyi nagyságok, hogy véleményük szent és sérthe­tetlen ? Hisz önöket Halas határán kívül a csonka Ma­gyarországon is százezer em­ber közül ha egy ismeri (az is halasi szakadás) s annak ítéletével szemben érzik sértve magunkat, akinek gondolko­zását az egész ország min­den intelligens embere tisz­teli s a külföld tudós világa sokszor megbámulta! Vagy azt feled,k el, hogy nem jogi testületnek, melynek parag­rafusrágás lehet a kenyere, hanem Krisztus szellemének volnának őrei, ahoi az alap­hang mégis csak ez: „a betű megöl, a lélek pedig meg- elevenenii!“ Több alázatot uraim, hisz csakis az aláza­tos nagyság jegyese az em­beri emlékezetnek. A helyi lap ezen üggyel foglalkozó cikkére pedig csak az a szavunk, ügyetlen sza­kácsok odaát azok, akik úgy akarnak a népnek kotyvasz­tani, hogy ezt a kis csipet­nyi tarhonyát (az se tojásos) „olyan erkölcsi testületnek, melynek elnöksége a törvényi csak akkor tekinti kötelező­nek, ha annak rendelkezései az ő fölfogása mellett szól­nak — tagja lenni nem kiván* (Dr. Zilah kijelentése) bele­vetik a Harangos-tóba s azt állítják, hogy az a pocsolya most már — tarhonyaleves! A csipetnyi tarhonyáért, a szakács dicséretére — ke­zeskedünk — nem fogják fölinni a békanyálas mocsár­Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. 1 ' Érkezett: szept. 14-én. Százhuszonkilenc gyilkossággal vádolják a népbiztosokat. A mai nap folyamán Szamuely bűneiért kezdték meg fe- lelösségrevonását a népbiztosoknak, akiket a vádirat 129 rendbeli gyilkosság bűntettében mint felbujtót vádol, amit azáltal követtek el, hogy mint forradalmi kormányzótanács tagjai részivetlek az úgynevezett statáriális rendeletek meg­hozatalában, kibocsátásában és végrehajtásában. Vádolunk titeket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom