Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-08-22 / 67. szám

H. évfolyam 67. szám. Kiskunhalas, 1920. Szombat, augusztus 21 j ELŐFIZETÉSI DIJAK: tgynegyed évre • ... 20 korona Egész évre ...... 80 „ Egyes szám ára 1 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagypáf Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszer: serdán és szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városházépiilet. Kagytöxsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként . . 3 korona. A betű hatalma. Ha aggódó magyar lel­künk a múltba tekint és ke­resi az okokat, melyek a rettenetes összeomláshoz ve­zettek, az okok sorozatában első helyen találjuk a betűt, a maga nagy hatalmával, erejével. Újságaink kevés kivétellel árulói voltak a múltban a nemzeti, a keresztény gondo­latnak és erkölcsnek. A be­tűk hadserege a hazafiatlan zsidó i sajtó szolgálatában állott és ez a hadsereg ir­galmatlanul keresztül-gázoli mindenen, ami szép, ami nemes volt, ami nemzed ér­zésből fakadt. Alattomosan, hazug, hangzatos jelszavak­kal- közelítették meg a ma­gyar nép leikét, hogy észre­vétlenül megfertőzhessék jel­lemét, tiszta erkölcsét. És a magyarság — dacára hogy évúzedek óta folyt az aknamunka — valami érthe­tetlen nemtörődömséggel, Pató Pál módra szemlélte a betűk gyilkos munkáját sha valamelyik keresztény újság okos előrelátással figyelmez­tette a közvéleményt a kö­zeledő nemzeti veszedelemre lekicsinyelték, kigunyolták. A betűk, az apró ólomka­tonák milliói pedig zsidó vé- zényszóra küzdöttek, izgattak lázitottak s addig harcoltak tovább ellenünk, mig a vi­lágháború befejeztével ki­ütötték a magyar katona ke­zéből a fegyvert és a keresz­tényellenes sajtó főhősei megteremtették a felfordulást, a rémunalmát. Nemzeti romlásunkból le­szűrhető egyik legnagyobb tanulság kétségkívül az, hogy a jövőben teljes erőve! vé­dekeznünk kell az erkölcs­rontó, a mérgező, a konkoly- hir.tő zsidó sajtó ellen. Nem keresztény és nem magyar az, ki filléreivel és koronáival a zsidó lapokat táplálja. Vannak szép szám­mal keresztény lapjaink, me­lyek apostolokként hirdetik a nemzeti eszmét és az er­kölcs evangéliumát. Általuk és velük küzdhetjük ki a mi nagy igazunkat, az élethez Ahhoz a messzemenő nemzeti öntudatunkat regeneráló célhoz, melyet a különböző sportok esz­közeivel óhajtunk elérni, egy hatalmas lépéssel közelebb ért Halas társadalma a f. hó 16-án tartott sportértekezlet határozatai által. Az értekezletet temesrékási Va- szilievits Fedorjjja „Move“ halasi spórtosztályáiiak elnöke, ä sfron-1 ügynek lelkes pártfogója, a kö­vetkező szavakkal nyitotta meg: „A lét és nemlét iszouyu problémája előtt állva — ellen­ségektől körülvéve — barátok nélkül végre is magunkra kell eszmélnünk, ha elakarjuk kerülni a költő által Ígért nagyszerű ha­lált. Meg kell látnunk, hogy a ti- táni küzdelemben csak magunk­ra számíthatunk. Meg kell látnunk a dicső múl­ton, — a vigasztalan jelenen át — a bizonytalan magyar jövőt! Meg kell azt látnunk, meg kell azt alapoznunk! Uj honfog­lalás ez, hisz az elveszett hazát kell ismét meglelnünk ! Lázasan, fanatikusan kutatunk a magyar jövő után, melyet meg kell találnunk, mert az megvan! Magyarország jövője a magyar ifjúság! Ennek az uj nemzedéknek kell visszahódítani elveszett ha- ! zát, megvalósitani a nemzet ál­mát! Benne sarjad a magyar. jövő, mely most fiaitól emberfe­letti áldozatot követel. Határtalan hazaszeretet, feddhetlen erköl­való jogunkat, sokat szenve­dett hazánk jobb jövőjét, minden igaz magyarnak kö­telessége tehát, hogy e nagy célok elérésében a keresz­tény lapokat támogassa. csőt, fáradthatatlan, lankadatlan munkát, .becsületet, tudást és kitartást, meg nem alkuvó, tör­hetetlen akaratot és egészséges testet. E jellemző, nemes lelkitulaj­donságokat, melyen a nemzeti állam szilárd épülete áll, csak az iskola és a testedzés adhatja JjBSg.,. . __ A z iskola^melynek ’támlásá­ban a nemzeti eszme szikrája szunnyad és a testedzés, a sport — mely a testet lelket megedző örökös küzdelemben — lelki- és fizikai készséget nyújt ahhoz, hogy ez a szikia alkalmas pil­lanatban ki is pattanjon, és a megkívánt legnagyabb erőfeszi- -tés és áldozat árán cselekedetté tette és magasztosuljon“. Ezt a nagy feladatot tűzte ki maga elé az értekezlet — ami­dőn elhatározta, hogy az „Ifjú­sági Testnevelő Egyesület,, az amelynek működő tagjai az is­kolába nem járó ifjak 12 és 21 év között lennének — Hala­son megalapittasék. Az Ifjúsági Testedző Egyesü­let jeligéje: „A hazáért és ki­rályért ; célja: Minél több egész­séges. fejlett és edzett magyart nevelni a hazának és ily módon a nemzet eiejének és védőké­pességének erkölcsi- és anyagi javainak a gyarapítása, A szervezőbizottság tagjaiként megválasztottak: Kricsfalussy Fe­renc csendőr alezredes, Fülöp Sándor főgymn. tanár npf. fő­hadnagy, Kohányí Gyula tanfel­| ügyelő és dr. Molnár Kálmán ! tart. főhadnagy orvos. A sportok egyes ágazatai sze­rint bizottsági tagok lettek: a) céllövészeti csoport: Kollár Sán­dor szdos, Berki Andor tart. fő­hadnagy, Musa István tart. fő­hadnagy, b) cserkészeti csoport: Gulyás Sándor, Bernáth Zoltán tart. hadnagy, Szarvas Imre, c) athletikai és szertornái : Nagy Kálózy Sándor tart. főhadnagy, Kucsera Miklós tart. hadnagy, Bajusz Mihály és Borbás Lajos tart. hadnagyok, d) uszócsoport; Cammerle Raimnnd főhadnagy, Farkas Dezső npf. fhdgy e) kori , csolyázó csoport ; Földváry Jó- 1 zsef tanfelügyelő, Friedrich La­jos, f) lovagló csoport : Borbás Imre t. főhadnagy. Babó Sándor, g) vivő csoport: Dr. Nagy Mó- : iic, Dr. Dollicsek Lajos, npf. ! főhadnagy, Kucsera Miklós. A Tekintélyeknek! Tele a lelkünk vággyal, ami­dőn szemléljük a nagy kataszt­rófák után azt a sötét pokolfe­neket. melyen egész társadal­munk gyötrődik, hogy az égi erő lenyúljon értünk s emeljen raj- ! tunk is! E várost uralókra ve- i tem először is a szemem, azok­tól várom nemcsak én, hanem egész népünk, hogy mutassák reális valóságban a felsőbb rendű embernek a magataitását, mert a nép utánuk szeretne menni, hisz a pokolfenék mélysége, kí­vánatossá tette előttünk a ma­gasabb rendű élelet. — Az ön­tudatra ébredni vágyó nép visz- sza kívánja állítani a „tekintély“ tiszteletét, a vallásos, erkölcsös légkört s benne a krisztusi esz­mevilághoz való ragaszkodást. A tekintély nem lehet az erőszak bázisa, az intrikák gombafészke, privilégium az erkölcstelen érvé­nyesüléshez, nem az ember min­den érdekszálával önzése táplá­lása, hanem a „tekintély“ mu­tasson lemondást, önzetlenséget, erkölcsöt, mély hitet, mutassa, hogyan kell fejet hajtani Istennek, hogyan kell eszményt hordozni, akkor a „tekintély“ ebben ago|- gothas világban, ha keresztet hordoz, — eszményt hordoz! Halas „fötekintélyeinek“ sze­retném lelkére kötni a krisztusi eszmevilágnak a szolgálatát, mert csakis | hitünkön épülhet föl újra hazánk I Ne feledjék, hogy nem Judás vállain épült föl a keresztyén „Ma, mikor Magyarország egyik oldalán tűz van, a másik oldalon pedig parázs a hamu alatt, mely minden pillanatban lángra lobbanhat, ma nekünk, Magyar- országnak van a legmegbízhatóbb had­seregünk.’* (Horthy Miklós) Halas a testedzésért. Sportérfekezlet a főgimnáziumban. — Az Ifjúsági Testedző Egyesület megalakulása. Temesrékási Vaszilievits Fedor alezre­des beszéde.

Next

/
Oldalképek
Tartalom