Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-08-08 / 63. szám
II. évfolyam 63. szám Szombat, augusztusi Kiskunhalas, 1920. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 20 korona Egész évre ...... 80 „ Egyes szám ára 1 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagypái t-erenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szamhatonreggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ’ Városháxépülsl. Nagytözsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként . . 3 korona. Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érkeztek: aug. 6-án. Tisza-pör. A hadbíróság a Tisza gyilkosság bünperében már kihallgatta mind a négy vádlottat. A bíróság a Roheim- villában a gyilkosság színhelyén szemlét tartott. Mivel két vádlott Friedrich htvánt is kompromiiáló vallomásokat tett az egész pör szenzációs fordulatot vett. A bíróság a nemzetgyűléstől Friedrich kiadatását kéri, mire vonatkozólag a volt miniszter igy nyilatkozott: — Nagyon szeretnék én is ott lenni a mentelmi bizottság ülésén, hogy egyhangú legyen a végzés a kiadatásomról. Szemébe akarok nézni minden áskálódásnak és minden vádnak. Minden egyéni befolyásomat érvényesíteni fogom, hogy egyetlen szó, — se szeretetbői, se ártó szándékból — ne akadályozza meg, hogy a törvényes fórumok előtt, törvényes formaságok közt kaphassak igazságot és és végezhessek sarokbaszoritott bűnösök rágalmaival. Ne ölj! Az ötödik parancsolatot idézük: „Ne ölj!“ Az ó szövetség tizparancsolaijának meglehetős tekintélye van, úgy a keresztények, mint a zsidók e'őtt. De, amikor a törvény tisztelete megdől, az emberből kitör az álla , nem hallgat a egszentebb törvényre s a legszigorúbb parancsra sem, akkor bűn utján haladva „'elkiismeret furda- lás nélkül“ céal, lop, rabol és öl. A ielkiismeretet rövid időre sok minden félével lehet narkotizálni, de azu án megmozdul s ha netalán földi bírái elé kerül a narkózissal védekezik. A világtörténelem legga- zabb alakjai, akik „politikából“ gyilkoltak, politikai narkózisukkal védekeznek, pedig ez egy súlyosbító körülmény. Aki politikából gyilkol, az kétszeresen megérett az akasztóiára. Ne ölj! — mondja az ötödik parancsolat, aki ez eilen vét, azt radikális eszközzel kel eltávolítani az emberek közül. Ilyen radikális eszközt többet ismerünk: golyó, akasztófa, gilotin, villanyos- szék stb. Oly mindegy, hogy melyiket alkalmazzák, de a bűnöst csak birói utón szabad üldözni s birói Ítélettel sújtani. Most tárgyalják Budapesten Tisza gyilkosainak bün- pörét. A tettesek az ötödik parancsolat ellen vétkeztek s politikai narkózisukkal het- venkednek az itélőszék előtt. Untalan a világtörténelem forradalmára hivatkoznak, mint ha ä forradalmak számára szankciónálná a törvény a gyilkosságot. Utálattal és borzadáliyal van eltelve a keresztény társadalom minden olyan ténynyel szemben, amely a forradalomra való hivatkozással vérrel mocskolja be az emberiséget. Ne ölj! —mondja az ötödik parancsolat saki ez ellen vé'ett vagy véteni fog, méltó a ha'álra, még inkábbakkor ha politikai célzatból cselekedet. Adót kell fizetni! ESöször ... másodszor ... harmadszor ... A pénzügyigazgatóság nagyon szigorú átiratot küldött Halasra ; az adóhátralékot 1920 augusztus végéig mindenkinek rendezni kell. Az átirat szerint a hátralék nagymérvű felszaporodásának oka abban leli magyarázatát, hogy a háború, a két forradalom és az ellenséges megszállás ideje alatt, mikor kényszerbehajtások nem voltak, az adófizetési készség és hajlandóság a közönségből teljesen kiveszett. A felhívás ismételjük nagyon szigorú, régen nem látott ismerősünk az „adóvégrehajtó“ megjelenése és szapora munkája is a legnagyobb bizonysággal van kilátásba helyezve. Szóval a dolog nagyon komoly, komolyan is kell venni annak, aki nem akarja viszontlátni portáján a nem éppen rokonszenves állami végrehajtó közeget, aki dobbal jár és azt kiabálja : Ki ad többet érte, először. . . másodszor. . . harmadszor . . . Harmadszorra már nem tréfálnak, hanem viszik a malacot,, amiből karácsonykor disznótort akartunk csinálni. Munkatársunk felkereste L ő- r in c zy Károlyt, a városi adóhivatal vezetőjét, aki azonban nem látja olyan sötétnek a helyzetet sőt kijelentette, hogy nincs nagy baj. A halasi adófizetők egészen jó! viselik magukat, az adók szépen folytak be s erős reménysége van arra nézve, hogy ami hátralék van, az augusztus hónapban befolyik. Az adóhátralékosok pedig igyekezzenek Lőrinczy reménységeit valóra váltani. Fizessen a város tizenötmilliót! Hogyan kaphatjuk vissza a csendőrlaktanya telkét ? — A honvédelmi minisztérium üzenete. — Mii méltóziat- nak hozzászólni? A város képviselőtéstülete július 7.-én tartott közgyűlésén a napirend előtt felált dr. Zilah Benő városi képviselő és szóvá tette, hogy még 1911. év folyamán a város tizennégy és fél katasztrális holdat díjtalanul átengedett a halasi csendőrlaktanya részére., Ezt a területet visz- sza kell szerezni a városnak s evégből azt javasolta, hogy a képviselőtestület küldjön ki egy bizottságot, amely a helyszínen folytatna tárgyalásokat a halasi csendőrség parancsnokságával a terület egészben Vagy részben való visszaengedése céljából. A javaslathoz annak idején a képviselőtestület egyhangúlag hozzájárult. A város szándékát Kricsfa- lussy csendőr alezredes közölte a honvédelmi minisztériummal, ahonnét a következő választ hozta : a szóban forgó telek a katonai kincstár nevére van bekebelezve, ha a városnak szüksége van telekre, hajlandó azt — tizenötmilió koronáért visszaadni. Ehhez a vásárhoz nem igen lesz kedve a képviselőtestületnek. A magyar ipar elfajulása. Az ipar nyersanyagokat átalakító foglalkozási ág. Az ipartörvény értelmében "egy része az iparágaknak képesítéshez, más része hatósági engedelemhez kötött. Ám az 1884. évi ipartörvény már zsidó befolyás alatt készült és tág teret engedett a liberalizmus jelszava alatt nemcsak a kontároknak, hanem az ipari tevékenységtől teljesen távol álló egyének számára is. így évtizedek alatt kifejlődött az u. n. üzlet-iparos, aki tulajdonképpen semminemű mesterséghez sem konyit csak szállítja azt, amit a becsületes munkájából élő iparos kulival előállittat. Mondanunk sem kell, hogy az üzlet-iparos, a szállító iparvi- géc mindent mohón kizsákmányoló sziriai fajta, mig a keresztény magyar az, aki amannak rabszolgájává sülyed le. A magyar dolgozik, átalakít, termel, amaz átveszi ettől a munkát és mint nagy iparos tetszeleg J>~ egész világ előtt, jólehet fogahna sincs a mesterségről, amelyet bitorol. Ide fajult pár évtized alatt a magyar ipar. így tették tönkre a magyar ipar régi jó hírnevét a beszivárgott, mások munkájából élősködő paraziták és igy alja- sitották kuli szerepre régi derék jómódú iparososztályunkat. A magyar kormánynak alig lehet sürgősebb és fontosabb feladata az ipar regenerálása terén, mint ennek az elfajult állapotnak gyökeres kiirtása. Nem csak iparink tisztessége követeli ezt, hanem iparososztályunk védelme is.
