Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-07-07 / 54. szám

II. évfolyam 54. szám. Kiskunhalas, 1920. Szerda, Julius 7. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 20 korona Egész évre ...... 80 „ Egyes szám ára 1 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagypál Ferenc. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. és kiadóhivatal: Városházöpület. Nagytözsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként , . 3 korona. Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érkertek: juliue 6-án délután 2 órakor. Aradot kiürítik az oláhok. Békéscsabáról jelentik, hogy Lőkösháza és Sofronya kiürítésével a Nemzeti Hadsereg el érte Arad küszöbét. Mindennap várható, hogy a románok átadják Aradot. A kormányválság. Haller István véleménye szerint a politikai helyzet ma olyan, hogy nem szabad kísérletezni, mert vagy tud a két párt (a Keresztény Nemzeti és a Kisgazda-párt) kormá­nyozni vagy jön — a káosz. Egyébként ismét többen jelentek meg kihallgatáson a kormányzó előtt s valószínűleg szerdán megtörténik a döntés, A vádlott népbiztosok. A budapesti törvényszék előtt megkezdték a meg nem szökött népbiztosok bűnügyének tárgyalását, Vaníus, Haub- rich, Bokányi, Bajáki, Dovcsák, Nyisztor, Ágoston, Kalmár, Kelen és Szabados vádlottak, akik közül először Vántus Károlyt hallgatták ki, aki tagadta, hogy ő valaha kommu­nista lett volna. ' " A mi katonáinkért. Kende Pál huszárőrnagy nagy beszédet tartott a ha­lasi Keresztény Nemzeti Párt vasárnapi gyűlésén. A ri­porter kihagyta a beszéd ama részleteit, amelyben a a vitéz őrnagy panaszként elmondotta, hogy a lakosság nagyon kevés áldozatkész­séget tanúsít a Nemzeti Hadsereggel szemben. A huszárok például pénzért sem tudnak szénához jutni. A tudósitó röstelte papi­rosra vetni — Halas szégye­nét. Mert nem hiába állt fel Ván Benjámin s nem hiába nevezte ».mocsár városnak“ Halast. Öt az őrnagy ins­pirálta. Bezzeg a vörös és oláh rekvirálást, rablást már elfe­lejtették. Amikor megjelent a Megváltó, a Nemzeti Had­sereg, néhány éljent nem sajnáltak Horthy katonáitól, de szénát már pénzért sem akarnak szállítani nekik. Ez a hazaszeretet, ez a magyar becsület ? Piruljunk, pirul­junk, mást nem tehetünk. Itt kíméletnek nincs helye. Aki a Nemzeti Hadseregért nem akar áldozatot hozni az a haza ellensége, rosz- szabb a zsidó árdrágítónál, akire huszonöt botot vernek. Mert a zsidó ma sokkal gyávább, hogy a hadseregen nyerészkedjen, (elággé meg­gazdagodott a hadseregből a világháborúban) de az a keresztény magyar, aki a szénájával úgy spekulál, hogy a szomszéd vagy a zsidó többet ad érte, mint a ma­gyar huszár, a kirabolt ma­gyar állam, — az leköpni való. Durva, kemény szó ez, nem is vezércikkbe való, de ezerszer kvalifikálatlanabb az az eljárás, amelyet mi igy bélyegezünk meg. Térjünk végre magunk­hoz abból a fájdalmas ká­bulatból, rideg közönyből, amelybe vörös és oláh rab­lók ejtettek bennünket tompa ütésekkel. . , , A város közgyűlése. Mit tárgyal ma a képviselőtestület I Halas város képviselőtes­tülete julius 7-én, szerdán délelőtt közgyűlést tart,amely­nek tárgysorozatának fonto­sabb pontjai a következők : A belügyminiszter leirata, amelyben tudatja, hogy több városi alkalmazott törlését rendeli ei a háborús segély­ről készített kimutatásból. Javaslat a városi tisztvi­selők és egyéb alkalmazot­tak fizetés felemelésének fo­lyósításáról. Szemle és vágóhídi dijak felemelése. Dr. Dolicsek Lajos városi ügyész lemondásának beje­lentése és helyettes által va­ló betöltése. (Helyette dr. Babó Imrét fogják ezen a gyűlésen megválasztani. A szerk.) Pestvármegye megtagadta a kiserdei földek eladásásak kérdésében hozott képviselő testületi határozat jóváhagyá­sát. Ezt a tanács bejelenti. Végül a május és junius havi városi pénztárvizsgálati jelentést terjeszti be a ta­nács. Dr. Zilál) nyugalomba akar vonulni. — Interjuv a járásbíróság vezetőjénél Lapunk munkatársa kedden délelőtt tisztelgett dr. Zilah Benő kir. táblabiró, a járásbíró­ság vezetője előtt, A táblabiró ur a többek között a következő bizonyára nagy feltűnést és őszinte sajnálatot keltő nyilatko­zatot tette: — Legközelebb szabadságra, megyek s azután elhatározott szándékom, hogy nyugalom­ba vonuljak. Hazafias és kollegiális szempontok, vezettek elhatározásomra. Én ugyan teljes egészségben és munkakedvvel készülök helyet adni nem csak a fiatalabb generációnak hanem annak a sok menekült bírónak. Munkakedvemet a közügyekben való élénkebb részvételemmel fogom értékesíteni. Eszem ágá­ban sincs, hogy ügyvédi irodát nyissak. Nem is tartom helyes­nek, hogy egy biró nyugdija él­vezése mellett konkurenciát akar csinálni azoknak az ügyvédek­nek, akik azelőtt mint felek je­lentek meg előtte.. Amikor először adunk hirt dr. Zilah táblabiró elhatározásáról, fájdalommal regisztráljuk azt s annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy talán mégis meg­marad vezetői állásában a halasi járásbíróság élén, ahol eddig oly érdemes birói és hivatalfönöki munkát végzett, hogy elsősorban neki köszönhető, hogy a kalocsai törvényszék területén levő járás­bíróságok között a halasi a leg­nívósabb. De ha másithatatlan az elhatározása, úgy örömmel üdvözöljük, amikor teljes mun­kaerejét a halasi közügyeknek és a társadalmi életnek akarja szen­telni, mert jól tudjuk azt, hogy a halasi közéletnek egy olyan teljes harcosa lép közénk, aki ezután igazán vezéri szerepre lesz predesztinálva s ha a birói palást sem fogja inkomodálni, az ő purifikáló képességeinek még sok hasznát fogja látni a helyi politika, egyház, iskola, köz- igazgatás stb. A vörös bankfiu. Zsidó, aki nagypénteken izgatott a vallás és a hazaszeretet ellen. A halasi kommunisták bű­nügyének tárgyalását őszre halasztotta a kalocsai tör­vényszék, mert már a múlt hónap utolsó napjain a nyári törvényszünet előtt, megtar­tották az utolsó kommunista tárgyalásokat. Legutoljára tárgyalták a követ­kező ügyet Szél Mihály 21 éves izraelita vallásu budapesti bank­hivatalnok tavaly áprilisban mint hadügyi politikai megbízott mű­ködött a kalocsai katonai pa­rancsnokság mellett. Nagypénte­ken, 1916. április 18-án délelőtt- előre meghirdetett gyűlésen iz­gató beszédet mondott a város­háza nagytermében, Aznap jelent meg a vörösök ismert rendeletef hogy a vallást nem szabad bán­tani s Kalocsán épen nagypén­teken tanott vailásgyalázó be­szédet Szél elvlárs. A vallásos és nemzeti érzést mélyen sértő beszédében a pol­gári osztály ellen izgatott Szél elvtárs. Többek közt ilyeneket mondott; „A polgári osztálynak fő fegyverei voltak a vallás, a hazaszeretet és a pénz. Ezeket a fegyvereket kell kicsavarni a ke­zéből.“ Százszor elcsépelt ostoba vádjai a kommunistáknak. Ezért a beszédért vonta a bí­róság felelőségre Szélt és egy rendbeli izgatásért el is Ítélte 4 évi börtönre. HIRDESSEN a HALASI ÚJSÁGBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom