Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-06-13 / 47. szám
U. évfolyam 47. szám Kiskunhalas, 1920. Szombat, 12. •mm ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 20 korona Igész évre ...... 80 „ Egyes szám ára 1 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagyp&l l-erenc. | Lapkiadó: Farkas áron.-------------------------------------il----------------------------M egjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városházépület. Nagytözsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként . . 31 korona. Dr. Benárd. Dr. Benárd Ágost budapesti orvos neve a legszo- morubb históriai ténykedéssel került a magyar történelembe. A kormány a kényszerítő körülmények következtében határozta el ennek a békének aláírását, melynek jelentőségével éppen úgy tisztában van a kormány minden tagja, mint minden magyar ember. Mindnyájan tudjuk, hogy az aláírással, ezzel a szomorú aktussal nem dől el az országunk és nemzetünk sorsa, mindnyájan átérezzük, hogy annak feltételeit nem teljesithétjük, ha élni akarunk. Kötelezőnek soha nem ismerhetjük el magunkra nézve! Ezeknek a tudatában vállalta ezt a nehéz feladatot dr. Benárd Ágost munkaügyi és népjóléti miniszter a nemzet parancsára, mikor a kormány tagjai egymás után tértek ki a nehéz kötelesség teljesítése elől. Dr. Benárd Ágost uj ember a politikában, de régi harcosa a keresztény magyar társadalomnak. A kötelességteljesitésben a keresztény magyarságért való munkában mindig az elsők között láttuk. Ez késztette most is arra, hogy a kormány utasítására a magyar nemzet nevében kezébe vegye a tollat. Sorsunk dőlhet pillanatnyilag balra is, de dr. Benárd Ágostnak történelmünkbe bekerült neve mindörökre tiszta marad minden becsületes magyar ember előtt, akiknek igaz, bensőséges, elszánt tiltakozásával a lelkében vállalta ezt a fájdalmasan nehéz kötelességet. Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érkeztek: junius 11-én délután 2 órakor. Olasz-szerb háború előtt. Belgrádi forrás szerint Szerbia és Olaszország között a háború elkerülhetetlen, Hir szerint a támadás napja és órája is meg van állapítva. * A keresztény-szocialisták megbuktatták az osztrák kancellárt. Bécsből jelentik, hogy a keresztény-szocialisták lettek a politikai helyzet urai. Renner államkancellár és a szociáldemokrata államtitkárok benyújtották lemondásukat. A szocialista képviselők hozzájárultak a lemondáshoz. A Hangya közgyűlése. Elismerés a vezetőségnek. — A zsidók erőlködése. Lapunk múlt számában röviden már megemlékeztünk a Hangya közgyűléséről, amely vasárnap délelőtt 11 órakor, a közgyűlési teremben fólyt le a legnagyobb érdeklődés mellett. — Több mint félezer ember szorongott a közgyűlési teremben, a karzaton és a folyosókon, hogy jelen legyen ezen a nagyfontos- ságu ülésen, amely ünnepélyes hangulatban zajlott le. Különösen melegen ünnepelték a szövetkezet agilis vezetőségét. Az ülés lefolyásáról szóló részletesebb tudósításunk a következő : Farkas Elek rövid megnyitó beszédében örömének adott kifejezést. hogy a tagok ilyen szép számban jelentek meg a közgyűlésen, melegen üdvözölte a megjelenteket s átadta a szót Hudi ügyvezető igazgatónak. Hudi András részletes jelentést lett a Hangya m.ult üzleti évéről. Reá mutalott arra, hogy a vörös uralom és a román megszállás nagy károkat okoztak a szövetkezetnek, árut is nehéz volt ez idő alatt beszerezni, mindazonáltal a Hangya mégis elég üzleti eredményt ért ei. Bogdán József a .Hangya“ központjának fővárosi kiküldöttje ismertette a mérleget, amelyet lapunkban már leközöltünk. A legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a halasi fiók szövetkezet múlt évi működéséről. Összetartásra buzdította a szövetkeze1 tagjait. Tudja, hogy panaszok is vannak, amelyeket könnyen lehet orvosolni. . Dr. Thuróc zy Dezső a tagok nevében fejezte ki elismerését a vezetőségnek és a közérdekében további lelkes munkálkodásra buzdította a vezetőcéget. Szekér Pál szintén az elismerés hangján nyilatkozott a vezetőségről, Szerinte a Hangya lehetőleg' mindent olcsóbban árusít, mint a zsidó kereskedők, ha egy-két árucikknél valamivel magasabb is az ár, inkább vásárolják azt itt meg, minthogy zsidó boltba tegyék a lábukat. Tallér Antal nagyon helyesen mutatott reá arra a körülményre* hogy a zsidó kufárok még sok pénzt fognak áldozni, hogy letörjék a Hangyát, de a tagoknak át kell látni a szitán s. ki kell tartaniok a keresztény szövetkezet mellett. Végül Farkas Elek megköszönte a közgyűlésnek a vezetőség iránt kifejezett jól eső bizalmat és a közgyűlést bezárta. KÁR, KÁR, KÁR . . . Évek óta várluk a fehér galamböt, amely pihegve, fáradtan, de mégis megérkezik *a béke pálmájával. Fekete holló az, amely Párisból magyar földre ért. Itt csapöng felettünk, hangja vésztjósló; Kár, kár, kár . . . * A magyar sajtóban nem akarnák visszaemlékezni arra, hogy volt nekünk egy Ugrón Gáborunk, aki 1896-ban kártyavárnak mondotta a hármasszövetséget és franciamagyar szövetségről kezdett beszélni. Majdnem megkövezték. De titokban a csehek ugyanezt megcsinálták. * 1900-ban, Párisban, az interparlamentáris kongresz- szuson Apponyi Albert gróf egymásután hat nyelven beszélt — francia, angol, olasz, német és magyar nyelven — Magyarország évezredes hivatásáról s jövő létének nagyfontosságáról Európára nézve. Akkor a világ egybegyült képviselői tombolva tapsoltak neki. * Még szerették- a magyart Párisban, 1900-ban, mint a L’Exposition Universell magyarországi kormánybiztosságának sajtó tudósítója, saját fülemmel hallottam Dechanell nyilatkozatát a magyar nemzetről. Akkor még csak a képviselőház elnöke volt, ma a köztársaság elnöki székében ül. El jött hozzánk, meglátogatta a Vie de Nation-on levő pavilionunkat. Egy teljes óráig időzött ott. Távozáskor igy szólott Lukács kormánybiztoshoz: — Önök, magyarok, meglepték a világot kultúrájukkal. Eddig csak történeti múltjukat csodáltam, most meg keli hajolnom jelenük előtt is. * Páris, Párisi Két évig csak dicsérni hallottam falaid között a magyart. Hát ennyire meggyülöltél bennünket? Lehetetlenség! Sohasem volt ilyen a párisi Ízlés! Nem a magyart gyűlölte meg Páris, hanem azokat a begyepesedett fejű osztrák-magyar diplomatákat, akiknek beugrottak a magyar vezérpolitikusok. Miattuk kell nekünk szenvednünk és hallgatnunk a fekete holló károgását: Kár, kár, kár . . . dr. Karácsonyi Aladár.
