Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-05-05 / 36. szám
II. évfolyam 3S. szám Kiskunhalas, 1929. SzáTda, május 5. ELŐFIZETÉS! DIJAK: Egynegyed évre • ... 20 korona i-gész evre........................80 „ Egyes szára ára 'i it&r&na. Főszerkesztő: Br.Magypál Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszer; szerdán és szombaton reggel. Szerkesztéség és kiadóhivatal: VárosházépUlet. Nagytössde. Hirdetési dijak: Garmond soronként , . 3 korona. Óvatosan a baráti jobbal.; Alig "udott talpra áliani • mérhetetlen véráldozar, kin és szenvedés után a meg- j csonkított Magyarország. a;ig rázta ie magáról a piócaként csüngő, főleg kaf áno- sokból ál ó vörös bandita kalandorokat, az ország becsületes és hazáját önze;le- nül szerető polgársága és munkássága, alig heged:ek be jóformán a világháború és a forradalmak okozta borzalmas sebek, már is alkudozni kezdünk,már is kezdünk visszatérni,baráti jobbot nyújtani azoknak, kik a'jas u on szerze t vagyoni előnyöket tekintve egyedü i életcélnak, egyedül szentségnek és Istenségnek, akik boldogságokat, üdvösségüket az aranyborjú imádásában igyekeznek feltalálni, akik ismét gyászba, vérbe, pusziu'ásba vinnék és rorttba döntenék mártír hazánkat. Túrják a talaj* alattunk s napró-napra lazul alakunk a fund -men'um, óráró'-órára esik egy-egy kő a keresztyén Magyarország épületéből. A nemzetköziség vörös palástjába burkolt, gyilkot tartó Szamuely-ivadék, az erkölcsöt és Is'en tagadó szabadkőműves, a nemzeti aspirációkért küzdő cionista zsidó és az áldemokrác;át hirdető, vagyonát féltő konjuktura- lovag összefogott, hogy együttes erővel ismét kezeibe kaparinthassa a hatalmat, mely számára semmi ideális és magasztos célt nem jelest, semmi mást. mint a dolog- ía an, kényelmes, könnyű életet, melyet a munkás, szorgalmas polgárság, tisztviselő, földműves munkásság véres verejtékeinek robotja árán szerez meg. És te keresztyén magyar! Töröd: Krisztusi megadással és türelemmel, mert felebaráti szereteted, humánus gondolkodásod nem engedi, hogy torkára forraszd kaján Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érkeztek: május 4-ikén délután 2 órakor. Forrongás Bácskában. Megbízható helyről nyert hiteles információ szerint Bácskában mind nagyobb mérveket ölt az elégedetlenség, sőt a jelentés szerint »teljes a felfordulás“. A szerb katonák eladják fegyvereiket a lakosságnak s ott hagyják csapataikat, vagy állomáshelyüket. A bácskai illetőségű besorozottak egymás után leszerelnek. Zomborban a szomszédos községekből beözönlő sváb katonakötelesek zajosan tüntettek a behivási parancs ellen. A szerb csendőrök sortüzet adtak a tüntetőkre. Sok halott és sebesült lett áldozata az utcai harcnak. N ... * • / , r' Az ukránok elfoglalták Kievet. A berlini .Germania“ jelenti, hogy az ukrán csapatok előre nyomu tak és e foglalták Kiewet. gunykacaját, az önös cé'o- kért küzdő, nemzetpuszíitó gazembereknek. Eltelet ed már testvérem a gaz rémura om összes szörnyűségeit ? Ugy-e nem felejtetted el? Szorítsd ökölbe a baráti jobbodat, hogy ne kaphassák el csupasz tenyered azok, akik erre örökre érdemtelenek. A halasi keresztény iparosok és kereskedők érdeke. A pesti választások eredménye. — A keresztények győzelme. — Mi lesz a vidéken ? Végre, egy tett a sok beszéd után, végre egy lépés a keresztény Magyarország felépítésére, valóban kereszténnyé tételére. De különös súlyt ad ennek a kezdetnek az. hogy Pesten történt, azon a Pesten, melyet utól- sónak véltünk csak meghódítani a keresztény Magyarország számára. Budapesten megtörténtek a választások az uj Kereskedelmi és Iparkamarába. A választást a' Baross-szövetség irányította és a Baross-szövetség szelleme és akarata győzött benne. A mostani kamarai választáson a pesti iparosok háromnegyed része szavazott a Baross-listával és csak egynegyede az úgynevezett reform-listával. Bekerült 12 kérész tény kisiparos, 6 keresztény középiparos,4 keresztyén és 2 zsidó nagyiparos. A kereskedátagok megválasztása — sajnos — már nem mehetett ily simán keresztül, de a békés megegyezés alapján 12 keresztény és 12 zsidó kereskedőt választottak meg, ami mégi» csak fényes siker a múltbeli választások után. Eddig a kamarában 70 százalék zsidótaggal szemben 30 százalék keresztény állott, most a 48 vidéki rendes tag megválasz- sása után 75 esetleg 80 százaléknyi kerül be és 25 illetve 20 százalék zsidó. Természetesen, abban kételkedni sem merünk, hogy az a 48 vidéki tag nem lesz mind keresztény, különösen a pesti példa után. A vidéki választások napja még nincs kijelölve, de már Halason is kombinálhatják a személyeket a kamara tagságra. Reméljük, sőt elvárjuk, hogy úgy az iparosoknál, mint a kereskedőknél csak keresztény tagot választanak, mert hiszen ez a mai időben a zsidóságnak is érdeke; Tanyai internátus. Jobban mondva középiskolai internátus a tanyai gyermekek részére, — ez is olyan dolog, ami Kiskunhalason hiányzik, — pedig nagy szükség volna reá. Hogy miért? Azt elmondta hus- vét másodnapján a városháza közgyűlési termében tartott M.OVE. előadásán Kohányi Gyula kir. tanfelügyelő, de mi érdemesnek tartjuk, hogy visszatérjünk reá. Kohányi Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország vezetőegyéneinek, különösen pedig széleskörű intelligenciájának javarészét eddig Erdély és Északkeleti magyarország szolgáltatták s ezt azért tehették, mert a sárospataki. debreczeni és nagyenyedi református tőiskolák alapítványai módot adtak a falusi szegény nép tehetséges fiainak arra, hogy képezzék és a nemzeti értelmiség előkelőségei közé küzdjék fel magukat: — de mi lesz ezután. ha Erdély és a Felvidék kiszakad az országból?! j Ezt a szedetni hiányt az al- : földi magyarságnak kell pótolni ! akként, hagy módot ad a tanyákon I elzárva élő nép tehetséges fiainak a városban tanulásra, a ; számukra létesített internárusok berendezésével. Ennek az inter- nátusnak egyetlen középiskola 1 mellől sem volna szabad hiá- ! nyoznia. így okoskodott husvét másod- napjáa Kohányi tanfelügyelő. Mi tovább fűzzük a gondolatot s hozzá tesszük: a protestáns régi iskolák internátusait a fejedelmek (Rákóczi, Bethlen) alapították s a nemesi családok gyarapították, az alkotmányos magyar állam pedig ahelyett, hogy fejlesztette volna őket, Beregszászon, Munkácson, Ungvári, Zsolnán, Rózsahegyen, Liptószentmiklóson állított gimnáziumot, amelyeket a galíciaiak foglaltak el s igy történt, hogy az országban a zsidóság aránya ölszázalék, az egyetemen meg huszonnégy százalék volt a háború előtt. Ha ez most, amint reméljük, meg fog szűnni, az eddig zsidók által ellepett pályákra a tanyák fiaiból kell ifjakat nevelnünk. Erre kell a tanyai internátus. Tehát elő a pénzzel reá! HIRDESSEN a HALASt ÚJSÁGBAN.
