Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-01-14 / 4. szám

1. oldal HALASI ÚJSÁG Kolozsváry programmbeszéde. Rubinek Halasra jött. — Tüntetés Zoltán Béla mellett. — A zsidókról alig beszéltek. — Pálinka és dohány. — Fagyos hangulat napsütésben. «evével ellátott szavazó-jegy lesz felöl, tehát, akik Zoltánra sza­vaznak az alsó üres kockába tegyenek keresztet. Akik olvasni nem tudnak, vagy testi fogyat­kozásuk gátol abban, hogy a keresztet az alsó kockába írják s a szavazó cédulát a borítékba tegyék, azok választhatnak vala­kit, akivel egyelőre e célra ké­szített fülkébe mennek s az ő utasítása szerint a kisérő elvégzi helyette a teendőt. Aki kisérő nélkül szavaz az is a fülkében köteles a keresztet a kockába Írni és a szavazó-lapot borítékba helyezni. Figyelmeztünk mindenkit, — különösen az írást ismerő pol­gártársainkat, — hogy oktassák ki egymást helyesen, hogy min­den választó az alsó kockába Írja be a keresztet, nehogy téve­désből Kolozsváryra szavazzon. ószintén szólva nagyon ki­váncsi volt a múlt vasárnapra minden választópolgár. Nem a Kolozsváry K. István programm- beszédére voltak olyan nagyon kivánosiak, hiszen a Halasi Új­ság múlt számában előre meg­írta, hogy Kolozsváry két fő- programmpontja: a kis üstös pálinka és a szűz dohá»y, ő beugrott ennek, el is mondotta óriási derültséget keltve. Rubinek Gyula földmiveléstigyi miniszter, báré Korányi Frigyes pénzügy- miniszter Bállá Aladár földmi- velésügyi államtitkár beszédére voltunk kiváncsiak, hogy az#k talán meggyőznek bennünket. A beígért műsorból Korányi minisz­ter és Bulla államtitkár lekésett a vonatról, nem jöttek el Ha­lasra, Rubinek beszéde pedig a leggyöngébb magyarázata volt a Kisgazda párt programmjának. Arról kellett meggyőződnünk, hogy Zoltán Béla programmbe­széde sokkal többet nyújtott a kisgazdák érdekébeu kifejtendő politikából választóinak, mint a földmivelésügyi miniszter, Meskó államtitkár is beszélt, de az ő szempontjából olyan szerencsét­lenül, hogy kijelentéseivel foly­tonos közbeszólásokra késztette a hallgatóságot s ezzel csak a Zoltán-párt malmára hajtatta a vizet. Tudósítónk Kolozsváry pro- grammbeszédéről, amely egy gyá­szos hangulatú gyűlés keretében folyt le vasárnap délben a vá­rosháza előtt, a következőket írja : A hangulat. Vasárnap délben gyönyörű nap­sütésben sem gyűlt fele annyi választópolgár sem a városháza elé, mint a múlt hónapban, a ■ mikor tizenhét fakos hidegben beszélt a városháza erkélyéről Friedrich István és Zoltán Béla, még is most nagyon fagyosan viselkedett a hallgatóság. A maró közbeszólások egymásután röp­ködtek a levegőben s a szóno­kok a zavarral küzdve a legkisebb hatást sem tudták elérni. Ko­lozsváry K. István „programm­beszéde“ már a kacagásba ful­ladt. Egyetlen „Éljen Kolozs­váry I* kiáltás sem hangzott el, annál többször viharzott fel az „Éljen Zoltán Béla !“ Voltaképpen az egész gyűlés •lyan benyomást tett az elfogu­latlan szemlélőre, mintha nem a Kolozsváry, hanem a Zoltán párt jött volna meghallgatni — az ellenfél argumentumait. De a túlnyomó többségben levő Zol- tán-pártiak türelemmel hallgatták végig a kortesbeszédet. A közbe­szólások csak önkéntelenül röp­pentek el az ajkakról, mert az ellenzéki virtust nem lehetett béklyóba szorítani. Az is termé­szetes volt, hogy ezen a gyűlé­sen gyakran felhangzott az „Él­jen Zoltán Béla!“ kiáltás, mert a választópolgárok nagy többsége Keresztény Nemzeti-pártiakból ál­lott, Kolozsvárynak pedig saját hívéi is nevettek, — pedig ő nem akart humorizálni. Múlik az idő. Babó Imre nyitotta meg az ! ülést, utána Rubinek beszélt ar- i ról, hogy egyetértésben kell élni minden magyarnak és hogy a kisgazda pártba kell belépni az iparosoknak is. — Jöjjenek hozzánk, mondják meg, hogy mi a bajuk, majd segítünk rajtuk, — mondotta Rubinek. Szerinte a kereskedőknek is a kisgazda-pártba van helye. — A zsidóknak is ? kérdezte i valaki a nép közül. Erre a közbeszólásra Rubinek megharagudott, de azért egy szót sem szólt a zsidókról, de arról beszélt, hogy a kisgazda párt is keresztény alapon áll. Még a tisztviselőket is bein­vitálta az ő pártjába s miután észrevette, hogy nagyon unal­masan beszél, beakarta azt fe­jezni : — Úgy látom múlik az idő ... — Úgy van, úgy van ! — ki­áltották alulról. Rubinek sietett befejezni be­szédét. Eljent alig kapott. Dicsekvés és panaszkodás. Kolozsváry K. Istvánnak kel­lett volna most elmondani a „programmját,“ de olyan izga­tott volt, hogy eleinte csak ma­gát dicsérgette, majd'a Halasi Ujság-lnn megjelent cikkek miatt panaszkodott. Már belezavarodott a beszédébe, amikor Dózsa Zsig- mond felkiáltott: — Beszéljen a királyságról! S Kolozsváry kapva a szón, nagy derültséget keltve kijelen­tette, hogy: — En jelentem ki először, hogy a volt királyi házból ne válasszunk királyt’! Valamiképpen az árdrágítókról is szólt valamit Kolozsváry, mire egy erős hang felkiáltott: — Maga drágította, meg a fát Halason I Majd a kötött birtokok és az egyházi birtokok felosztásáról beszélt. — Hát a nagy zsidó birtokok­kal mi lesz ? — kiáltották fel. A válasszal a „jelölt“ adós maradt és igy folytatta: Ja»«** 14. Pálinka és dohány. — Pártunk két legfontosabb programmpontja a kis üstös pá­linkafőzés . . . Óriási derültség tört ki erre, a nevetés percekig tartott. — Beszéljen a pálinkáról, — biztatták a tömegből. — A másik fontos programra- pont, hogy minden gazda termel­het a maga használatára dohányt. Ismét kitört a viharos derült­ség, most már gúnyosan élje­neztek is. — Ha valamit még nem mond­tam el, — jelentette ki Kolozs­váry — majd elmondják azok, akik utánam beszélnek. (Nagy derültség.) Neki nem kellenek kegyelmes és méltóságos urak, akik őt tá­mogatják, mint ellenpártot. — Hát Rubinek nern kegyel­mes ? — Hát Meskó ? — kiáltották minden oldalról. Kijelentette, ha nem sikerül neki a választás, akkor vissza megy az eke szarvához. — Odavaló, — hallatszott a tömegből. Végül a magyar szent koronát éltette s befejezte beszédét, ami­ből aligha értett meg valaki valamit. Fáj a kortesnóta. Meskó államtitkár, Rubinek be­széde alatt az erkélyen szivaro­zott s folyton helyeselve fújta a a füstöt, Kolozsváry mellől már elmenekült, de most visszajött, hogy ő is beszéljen. Azon kezdte hogy amikor leszállt a vonalból a kezébe nyemták a Halasi Új­ságot, amelyben Zoltán párti kortes nótákat talált. — Halljuk a kortes nótákat 1 — zúgták a tömegből. Amikor ezeket a kortes nótákat elolvasta szeretett volna mind­járt visszafordulni Budapestre. — Miért nem tette ? — kér­dezte egy öblös hang. izgatások ellen tiltakozik. — Thuróczy izgat 1 — kiáltot­ták fel. Tüntetés Zoltán mellett. Tiltakozik az ellen, hogy a kisgazda-párt zsidó-párt lenne, majd homályosan beszélt egy ellenpárti politikuzról“, aki a „konjuktura embere.“ — Ki az? — kérdezte egy erélyes hang. — Én csak általánosságban beszélek, —válaszolt meglapulva az államtitkár. Erre a tömegben zajosan fel­hangzott : — Éljen Zoltán Béla! A szocialistákról is besaélt Meskó: — En nem teszek különbsé­get mérsékelt és túlzó szocialista között: kutyából nem lesz sza­lonna, — Ezt a viccet a zsidóra mond­ják I — szóltak közbe, A »kegyelmesek.“ Kolozs- váry Kis István „programbeszé­dében“ meglehetősen össze-vissza beszélt. Egyszerre — érthetetlen fordulattal — igy tört ki: — Engem nem kell, hogy ke- gvelmes és méltóságos urak tá­mogassanak. De röktön lecsapta a fejét, mert meglátta, hogy mellette áll Rubinek .kegyelmes“ ur és Meskó .méltóságos* ur. De a szegény Kolozsváry nem ellenük akart kifakadni, hanem Korányi pénzügyminiszter és Bállá állam­titkár, volt miniszter „kegyelmes“ urakra, akik megígérték, hogy lejönnek őt támogatni, — pla- kátiroztatta is őket de azok meg­gondolták a dolgot és — otthon maradtak. Korteskedés Horthy ne­vével. Horthy Miklós fővezér ismételten tiltakozott az ellen, hogy az ő nevét bárki kortes célokra kihasználja. Annál na­gyobb visszatetszést keltett Hala­son Meskó államtitkár, amikor kor­tes beszédében igy szólott: — Horthy Miklósnak van egy öccse az gazdapárti, tehát ha Horthy támogat minket, akkor stb. Nos, Horthy, aki Friedrich barátja nem támogat pártot, aki az ő nevével korteskedik, az politikai zsonglőr. A váci püspök pásztor levele. Hannauer római katho- likus püspök terjedelmes pásztor levelet intézett híveihez, amelyet vasárnap a katholikus templom­ban is felolvastak. A hazafias szellemben irt pásztor levél mély hatást gyakorolt a hívekre. Itt említjük meg, hogy Hannauer püspök legközelebb Halasra ér­kezik, hogy meglátogassa itteni hívéit. A fiatal püspököt ünne­pélyesen fogadják a katoli­kusok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom