Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-04-07 / 28. szám

II. évfolyam,;528. szám. Kiskunhalas, 1930. ELŐFIZETÉSI DIJAK; * Egynegyed évre . . .20 korona. Egész évre .... .80 . Egyes szám ára 1 korona. Főszerkesztő: : Lapkiadó: Dr. Nagypál Ferencz. J Farkas Áron. Megjelenik minden héten kétszer: sz< dán és vasárnap reggel. Fővárosi tudósítónk ktlefonjelentései. Érkeitek április 6-án d. u. 1 órakor. Politikai körökben mindinkább előtérbe nyomul a hir, hogy Haller lesz a belügyminiszter. * Horthy Miklós kormányzó ellen annak idején megkisérlett me­rénylet tettesei ellen a napokban tartják meg a budapest büntető törvényszéken e főtárgyalást. * A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja csütörtökön közgyűlést tart, amelyen előreláthatólag Friedrich és Huszár volt miniszter- elnökök között politikai összecsapás várható. A központban Fried- richnek, az országos pártban pedig Huszárnak van több hive. . ^ * A Nyugatmagyarországi Kormánybiztosság szombathelyi sajtó­irodája jelenti, hogy Ausztriából kommunista jellegű puccsot ter­veztek a nyugatmagyarországi vármegyék ellen, amelyet azonban kellő időben lelepleztek. * Bukarestből jelentik, hogry a 'román delegátusokat visszahívtak Párisból s helyettük más megbizottakat küldenek a béketárgya­lásokra. * Frankfurtból jelentik, hogy a francia csapatok megszállották Majna-Frankfurtot. . * • / Koppenhágából jelentik, hogy az általános munkássztrájk meg­szűnt, a dán kormány az uj választásokat április 22-ére tűzte ki. A halasi újságok cenzora. Dr. Kozics Zoltán helyett: dr Bori Benő. A keresztény és nem­zeti eszme. Azok, akik ellenségei a ke­resztény és nemzeti eszmé­nek, azt hiszik, hogy halvá­nyodik annak nimbusa s ők már mozgolódnak, hogyusz- ' szanyerjék erkölcsbomlasztó befolyásukat, úgy a politiká­ban, mint a társadalomban. A destruktiv sajtó, amely egy időre behúzta a farkát, most meglapulva, ugrásra vár. A zsidókérdés még nincs elintézve. Már hallatszik is a gunyoros megjegyzés: „ma­gvar szalmaláng volt* és hogy ' a zsidókérdés túlhaladott ál­láspont.“ Oh, mennyire té­vednek azok, akik azt hiszik, hogy sikerül nekik a feltá­madt keresztény és nemzeti eszmét, néhány százezer zsidó kedvéért, újra leigázni. A keresztény hit és a ma­gyar haza egy évezreden át ezer ellenséggel szemben szi­lárdan állta meg helyét Európa szivében s ha a belső féreg meg nem rágja, a világháború után is, erejének teljében küz- dött volna meg külső ellen­ségeivel. Jaj, ezerszer jaj, ennek a ’ szegény, elgyötört országnak, j ha újra elveszti keresztény j hitét s az önzetlen hazasze­retet fénye elhalványulna Szent István birodalmában. Soha­sem szedhetnénk magunkat annyira össze, hogy felszaba­díthassuk idegen rabiga alatt görnyedő honfitársainkat. A keresztény és nemzeti eszme a mi egyedüli Meg­váltónk, amely feltámadott. Ne engedjük újra megfeszí­teni a kereszténység termé­szetes — és a hazához so­hasem ragaszkodó belső el­lensége által. Ismeretes dolog — egy ízben irtunk is róla, — hogy a hírla­pok úgy a fővárosban, mint a vidéken cenzúra alatt állanak, j Mindég nehéz idők jártak az or- ! szágra, amikor a hatalom kény- j télén volt a cenzúrához nyúlni, j amikor a sajtószabadság egyik I törvénybe iktatott joga 1848. óta a magyarnak. 1848-ig Magyarországon az osztrák hivatalnokok minden saj­tóterméket megcenzuráztak. A ma­gyar szabadságharc dicső éveiben eltűnt a cenzúra, majd a sajtósza­badság 1867-ben ismét vissza lett állítva. A világháború kitöréséig újra ismeretlen volt a cenzúra, de 1914. julius elején „hadi­érdekből“ egész a háború vé­géig már ismeretesek voltak azok a nagy fehér foltok, ame­lyeket a katonai cenzorok szán­tottak a lapok hasábjain. Károlyiék a második hónap­ban már megint életbeléptették a cenzúrát, az erősödő szocialista kommunista irányzat még na- j gyobb ellensége lett a sajtósza­badságnak, mig a kommunista uralom - alatt teljesen kiirtották a szabad szót a papirosról. A románok maguknak vindikálták azt a jogot, hogy a magyar lapokat megcenzurázzák és ezzel a „vélt“ joggal ugyancsak arcátlanul éltek vissza. így Ha­lason is megakadályozták, hogy a „Halasi Újság“ megjelen­hessen. A proletárdikta ura bukása után vörösből fehérré vedlett, mind- ezáltal igy is veszedelmes destruk­tiv sajtó megfékezésére rövid időre vissza kellett állítani a kor­mánynak a cenzúrát. Öt hónap múlt el azóta, de az ország hely­zete még mindig olyan súlyos, ; hogy a hatalom még mindég nem látta elérkezettnek azt az időt, hogy a magyar sajtót men­tesítse a cenzúra alól. Ez öt hónap alatt Halason dr. Kozics Zoltán, mint ügyészségi Szerda április' 7. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-ÉPÜLET, NAGYTŐZSDE HIRDETÉSI DIJAK: Garmond soronként ... 2 korona megbízott, végezte a cenzori te­endőt, amely abban áll, hogy a lap megjelenése előtt a cenzor át­olvassad lapot s ha valami kifogá­solni való közleményt talál benne, azt közli a felelős szerkesztő­vel. mire a kifogáséit közlemény helyén másnap egy üres, fehér foltot talál a kedves olvasó. Öt hónap alatt ilyen „baleset“ a mi lapunkat nem érte. Nincs okunk ezért hálát mondani dr. Kozics- nak, mert ha valamelyik közle­ményünket törülni kellett volna, úgy ő bizonyára teljesítette volna kötelességét. Eltekintve, hogy dr. Kozics a múltban a cenzori meg­bízást el vállalta és azt becsü­letesen teljesítette is, az ő sze­mélve Halason olyan népszerű és rokonszenves, hogy csak saj­nálattal adunk hirt arról, hogy az ügyészi megbízást — amitől már régen szabadulni akart — tovább nem hajlandó vállalni s helyébe a kir. járásbírósághoz ügyészi megbízottul, a cenzori teendők végzésével együtt, a ka­locsai kir. ügyészség vezetője dr. Bori Benőt nevezte ki. Ez ter­mészetesen csak mellékes funk­ciója lesz és a rendőrséget nem hagyja el. Négyszáz válóper a szabadkai törvényszéken. Sokrates, — a pogány bölcs — mondotta: „Mindegy fiaim, akár összeházasodtok, akár nem. Így is, úgy is megbánjátok.“ Hát ez csakugyan pogány filo­zófia, de van benne egy adag igazság is. Erre mut.;t az a hír­adás, amelyet a minap Szabad­káról kaptunk. Onnét jelentik, hogy az utolsó években, dacára az ott is egyre nehezebb meg­élhetési viszonyoknak, óriási há­zasodási kedv vett erőt az embe­reken. Az utolsókét esztendőben ötször annyian házasodtak, mint akár a háborúban, akár a háború előtt. De ezzel szemben rengeteg válópört adtak be a törvényszék­hez : ezidőszerint több mint négyszáz eldöntetlen válópör he­ver a szabadkai törvényszék előtt. A múlt év elejéig 220 váló­pert intéztek el. Még nagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom