Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1919 (19. évfolyam, 1-27. szám)
1919-11-12 / 20. szám
8 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 12 Dr. Doboz; István halála. Akkor ragadta el tőlünk a Halál, amikor legjobban lenne szükségünk reá. Akkor kell ót nélkülöznünk, midőn bozzá hasonló egyéniségekre lenne igazán szükség. Dr. Dobozy István erős egyéniségével mindig találkozhattunk, ha a közjóról volt szó. Szakadatlan munkában eltöltött élete kivívta a város közönségének becsülését. Nem lehetett megfélemlíteni, midőn tudta, hogy a közérdekről van szó. A verőtényes bélre idejében épp úgy felemelte tiltó szavát, mint nem is olyan régen a véres kommün alatt. A közről volt szó, emellett eltörpült szemében az a körülmény, hogy személyes biztonságát teszi koczkára. Nehéz betegség nyűgözte le már régóta, de törhetetlen vasakarata körülbelül az utolsó pillanatig a munkánál tartotta. A munka volt úgyszólván az, amely még fenntartotta a beteg testet. Végül is győzedelmeskedett a sulyós kór nemes lelkén és testén. Szombaton, f. hó 8-án reggel 8 órakor ragadta el övéi köréből a Halál. — Temetése hétfőn délután 4 órakor volt a város közönségének osztatlan részvéte mellett. A gyászháznál Pataky Dezső főgimnáziumi igazgató magas szárnya- lásu beszédben méltatta az elhunyt érdemeit, a sírnál pedig az orvosok nevébeu dr. Franki Áron búcsúzott el tőle. A gyászesetröl a családon kivül a város, amelynek tiszti főorvosa volt és a Halasi Kereskedelmi Bank, amely alelnökét vesztette el az elhunytban, és az Áll&mvasut külön gyászjelentést adott ki. A belgrádi viszonyok. Tegnap kerülő utón egy szegedi újság került a kezünkbe, amely egy Szegedre érkezett magasállásu szerb személyiségnek a belgrádi viszonyokról való nyilatkozatát közli: „Szerbiában nagy szimpátia érezhető a magyarok iránt. Illetékes körök is keresik a magyarsággal való kapcsolatot. Ha magyarországi szerb érkezik Belgrádba, körülfogják, feszült érdeklődéssel tudakolják, hogy milyen a hangulat Magyarországon Szerbia irányában. A belgrádi élet rendkívül élénk, a szerb főváros forgalma hihetetlen mértékben fellendült. A zimonyi hidat már rendbehozták, amelyet tudvalevőleg a németek felrobbantottak. Ezzel helyreállt a szerb fővárossal való vasúti összeköttetés. Belgrádion sok orosz menekült van, köztük egyetemi tanárok, művészek, újságírók. Egy két orosz nagyherczeg és nagyherczegnö is eljutott Belgrádba. A magyarokat feltűnő szívélyességgel fogadjak Belgrádban. Utczán és kávéházakban gyakran hallani magyar szót. Értesítés. Csincsák József jól ismert borbély és fodrász üzlete a Koiozsváry bazárban szakszerűen eszközli a maszki- rozást és tyukszemvágást úgy az üzletben mint házon kivül is. Tudatja továbbá, hogy özv. Kovácsnó fodrász üzletében sokáig működő, előnyösen ismert Juliska most mint segéd, üzletében működik és a manikürö- zésben kiváltó ügyességgel bir, kívánatra házhoz is elmegy, ügy az üzletben, mint hívásra a köpülézóct maga, Csincsák József teljesíti. Bundzsák Istvánt a szerbek elfogták. — E héten Halasra hozzák. — A kommunizmusnak egyik hírhedt alakja került az igazságszolgáltatás kezébe. Bundzsák István rendőrt, aki városunkban a kommunizmusnak egyik legvéresebb szájú támogatója volt, elfogták. Egyike volt azoknak, aki a legvadabb eszközödet akarta igénybe venni azok ellenijük a proletár- diktatúrával nem. rb^onszenveztek. A kommunizmus bukása után Bund- zsák is megszökött' városunkból. Eleinte a határban bujkált, később megszállott területre menekült, azt gondolva, hogy ott biztonságban lesz. Sorsát azonban nem kerülte el. A sok bűnért, amely lelkét terheli felelni fog A halasi rendőrség megkeresésére a napokban Bundzsákot a szerbek elfogták. A rendőrséggel tegnap közölték az elfogatást azzal, hogy Bundzsákot a szerbek kiadják. Ide szállítása érdekében megtettek minden intézkedést s Bundzsák szerdáu, vagy csütörtökön már viszontlátja városunkat. A rendőrség tárt karokkal várja, amenyiben városunkban elkövetett bűncselekmények nagyrószének ő volt az értelmi szerzője és kihallgatása tisztázni fogja az itteni kommunisták viselkedését is. Bundzsák volt az, aki a kommunizmus idején a rendőrséggel korlátlanul akart rendelkezni; a város- parancsnoki állást is erőszakkal meg akarta nyerni. Miért nincsenek idehaza szibériai hadifoglyaink ? Sokakat foglalkoztat ez a kérdés. Felmerül, hogy a szibériai hadifoglyok miért nem jöhettek már eddig haza. Erre nézve jól informált helyről kapjuk a következőket: Az októberi forradalom után pár nappal a magyar kormány az összes entente hatalmakhoz felhívást intézett, melyben arra való utalással, hogy az ország területén volt összes hadifoglyokat, a saját polgáraival egyenlően szabadoknak nyilvánította és hazájukba felruházva visszakül- dötte, az entente hatalmakat kérte, hogy az összes hadifoglyok mielőbbi hazaszállítását engedjék meg. — Ez volt az egész, amit az akkori kormány tett a foglyok érdekében. 1918. deczember hónapban mindenki olvashatta a lapokban, hogy gróf Károlyi Mibálynó, mint a Magyar Vöröskereszt Egylet Kormánybiztosának vezetése alatt egy bizottság indul Svájcba. A missziónak Svájcba utazását gróf Károlyiné napról-napra halasztotta, mig aztán Ludwigh Ernő doktor, volt amerikai fökonzul vállalkozott ezen feladatra és az ő vezetése alatt 1919. január elejéu a Vöröskeresztes misszió tényleg ki is utazott Bernbe. — A magyar belpolitika ebben az j időben a balra kanyarodást már megkezdte, igy tehát misem volt I természetesebb, mint hogy ezen i svájci missziónak minden törekvése : abban az irányban, hogy hadifoglyaink segélyezése érdekében az egyes entente államokba és különösen Szibériába magyar missziók beutazásának útját előkészítse, — meg- | hiúsult. Rövidesen azután kikiáltották a : „proletárdiktatúrát“ ; ha tehát eddig voltak is olyanok, akik reménykedtek abban, hogy hazájuktól távol, a szélrózsa minden irányában sok nélkülözésen átment és súlyos megpróbáltatásoknak kitett hadifoglyaink rövidesen mégis csak hazajönnek, úgy a proletárdiktatúra ezeket a reményeket végleg szétoszlatta. Alig kell ezek után megállapítani, hogy a forradalom és a bolseviki uralom garázdálkodása az oka annak, hogy szibériai hadifoglyaink még haza nem jöhettek. Ha 1918. novemberben az alkotó munka rendszeresen megindul, ha az entente látja, hogy hadifoglyaink hazabocsátását, illetve annak elő készítését azért kérjük, mert reájuk a háború következtében sokat vesztett ország felépítésénél komolyan van szükségünk, tehát amint csak lehet, hazaakarjuk őket hozni, az entente nem zárkozott volna el a tervbe vett semleges missziónknak országaikba való bebocsátása elöl. A bolsevizmus felé való törekvés az oka annak, hogy ebben az irányban most újból a kezdet nehézségeivel kell küzdenünk és ha a bolseviki uralom be nem üt, úgy ma már Szibériában, sem másutt nem lennének hadifogjaink. Az idén nem jöhetnek haza a foglyok? Bécsen keresztül Budapestre érkezett Ludwigh Ernő ; a volt osztrákmagyar monarchia clevelandi főkonzulja, aki ez idő szerint a Magyar Vöröskereszt Egylet megbízásából Svájc utján a magyar hadifoglyok hazaszállításának ügyét intézi. A főkonzul egy újságírónak ezeket mondta: — Nem győzöm eléggé hangsúlyozni s nem szívlelhetjük meg eléggé azt a szomorú tényt, hogy hadifoglyaink közül azok, akik a messze Szibériába kerültek, milyen siralmas állapotban vannak. Ez teljes sulylyal nehezedik a szomorú emlékű bolsevista kormányra, mint legfőbb bűnösre, amely késleltette a hazaszállítást. — A késedelem miatt az a helyzet állott elő, hogy a hadifoglyok ebben az esztendőben már aligha szállíthatók haza és igy közülök egy hatodik szibériai tél borzalmait fogják végigszenvedni. — Igaz, hogy a hazaszállítás reudkivüi nagy nehézségekbe ütközik. Nagy anyagi áldozatokat igényel és jó diplomácziai összeköttetéseket, az utóbbit minden erővel megkönnyíti a svájci nemzetközi vöröskereszt iroda és a Magyar Vöröskereszt Egylet, ez utóbbi az egyetlen szerv volt a világháború befejezése óta, amely a nemzetközi érintkezést képes volt fenntartani. Szekulesz József villanyszerelő Hímző utcza 5. Elvállal berendezéseket. Izzó lámpák, zseblámpák és zseblámpa elemek raktárén vannak. Az utazás megkönnyítése. — Nem kell jelentkezni a Halasra jövő idegeneknek. — Az utazás nagymérvű megkönnyítéséről számolhatunk be olvasóinknak. A régebben óletbeléptetett rendszabályokat megszüntették; az utazáshoz szükséges igazolványt egyszerűsítették. Ezáltal a közönség sok utánjárástól szabadul meg. Az uj rendelkezésnek fontosabb részei ezek : A halasiaknak, akik utazni akarnak, továbbra is arczképes igazolványt kell váltaniok a rendőrkapitányságnál a 6. sz. szobában, amely egyszers- mindenkori utazásra érvényes. Azoknak igazolványai azonban, akik azt már régebben kiváltották, minden lebélyegzés nélkül érvényes. Ezzel a Duna—Tisza között bármikor és bárhova utazhatnak. Az átutazó idegenek a Duna— Tisza között a tartózkodási helyükről elinduló hatóságoktól kiállított személyazonossági igazolvány alapján mindenfelé és bármikor (hatósági és katonai láttamozás nélkül) szabadon utazhatnak. Ekként a városunkba jövő idegeneknek sem kell igazolványuk felülvizsgálása czéljából a rendőrségnél jelentkezni. A közeli környékbe Jánoshalma és Mérges községekbe is szabadon lehet utazni. A szeszfőzésre szánt nyersanyag ára. A pénzügyminiszter 58.162. sz. rendelete szerint a központi szeszfőzdék vállalkozói a kerületükhöz tartozó községek területéről a központi szeszfőzdébe beszállított és szeszfőzésre alkalmas szilvát, illetve szilvaczefrót, továbbá szőlőtörkölyt Ó3 borseprüt a következő árakon kötelesek átvenni: őszi szilva egy mm 45 K, nyári 82 K. őszi szilva czefréje legalább 5°/0 szesztartalommal hlyenként 36 K, nyári szilváé 3—4°/8 szesztartalommal 25 K. Kézi sajtóval sajtolt friss szőlőtörköly 27 K, betaposott törköly 30 K. Motorikus erőre berendezett sajtóból kikerült friss törköly 23 K, a kilúgozott szölő- törköly ára 8 K métermázeánként. a legalább 3°/0 szeszfoku hig borseprü hektoliterenként és aikoholfokonkint 12 K, a kisajtolt borseprü 18 K. Uj ipari hözpont. A kisiparosoknak a megélhetését a a forradalom, különösen a proletárdiktatúra Bagyon megnehezítette, A kisiparosokat segítendő, több nagyobb ipartestüiet elhatározta, hogy Országos Ipari Központ czimmel uj szövetkezeti központot létesítenek. Ebbe a központba fognak tartozni az ország összes ipari szövetkezetei. Magyarország meg nem szállott részeiben ma 42 rendesen működő ipari szövetkezet van, amelyeket ebbe az Országos Központba be kell olvasztani. Az uj ipari központ czélja nemcsak hitelnyújtás lesz, hanem az is, hogy minél több szövetkezetét alapítson az országban és mindenfelé, minden iparágban a saját kezelésében értékesítse az iparosok termékeit és igy | egyrészt az iparosokat juttassa naa- I gasabb jövedelemhez, másrészt a I közönséget juttassa olcsóbb árou az j ipari termékekhez. A közvetítő keres- ! kedelem kizárása az ipartermékek | értékesítéséből feltétlenül verseny- 1 képessé fogja tenni a magyar kis ' ipart a külfölddel szemben. Az Országos Ipari Központ igazgatósága a tervek czerint kizárólag I iparosokból fog állani és tisztán | ipar«« érdekeket fog esc gálái.
