Halasi Ujság, 1919 (1. évfolyam, 2-13. szám)
1919-11-30 / 4. szám
2. oldal HALASI ÚJSÁG november 50. Összeesküvés a Hangya ellen. Póruljárt kufárok. Az a hatalmas és üzleti szempontból utolérhetetlen, keresztény — és nem áruuzsorásko- dásra épitett — kereskedelmi vállalkozás, amely a Hangya Szövetkezel eredményes munkál kodásából létesült, már jó ideje szálka volt a zsidó kereskedők szemében. Jól tudták ezek, hogy a Hangya, amely körül a keresztény vásárló közönség tömörül, halálos csapást mér a zsidó tőkére, amely dió nagyságú gyémántokat aggat elhízott asszonyai fülébe. Ezért történt, hogy négy, a háborúban meggazdagott halasi zsidó, több mint két millió koronát rakott össze, azzal a célzattal, hogy portékát vásárol és azzal letöri a Hangya üzleti vállalkozását. De a zsidó sohasem jár egyenes utón. A négy halasi spekuláns is Jugoszláviába ment ,olcsó' portékát vásárolni. A napokban kellett volna az első küldeménynek Bajári keresztül Halasra érkeznie, mintegy négyszázezer korona értékben, de a szerbek a demarkációs vonalon elkobozták az egész küldeményt. Most sir a négy halasi zsidó. • Amikor pedig a zsidó könnyet ! hullat, akkor a keresztény bizonyára bánattól menekült meg. TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT Éten a Halasi lián Az adózó Halas. Nincs panasz az adót befizetők ellen A város adóügyi osztályában érdeklődtünk az iránt, hogy a város polgárai az adófizetés dolgában milyen magatartást gyakorolnak. A válasz tökéletesen kielégítő volt, a város polgársága — úgy a nagy-, mint a kis adófizető — hazafias készséggel fizeti be adóját, úgy hogy a végrehajtónak ezután sem lesz munkája. Természetesen, ha az egész esztendőben befolyt adó összegét tekintjük, az jóval kevesebb, mint az előző esztendőben volt, de ennek oka a forradalmi hónapok és a román megszállás volt. Így is állami, megyei és városi adóban a folyó esztendőben befolyt : januárban 61.000 korona, februárban 125.000 március, április, május, junius > és julius hónapokban, tehát a j a vörös uralom alatt mindössze j 3600 korona folyt be, természe- j tesen a gyors adót és egyéb ! vörös zsarolásokat nem vettük számításba. Augusztus hónapban megindult az adófizetés de a fehér pénz devalvációja folytán szeptember 15-ig ismét szünetelt és addig 54.000 korona folyt be. Szeptember 15-én ismét megindult az adófizetés és a hó végéig 88,000 koronát fizettek be. Októberben 117.000 koronát, novemberben 218.000 koronát. Ebből is látszik, hogy a közönség bízik a jelenlegi helyzet gyors javulásában, másrészt nagyon okosan teszi az, aki most fizeti be az adóját, mielőtt a pénz értéke újabb csökkenésnek lesz kitéve. Az oláh imái jrelii. Orgiák a 9-es számú szobában. Az a bizonyos veres hnju, oláh őrnagy, aki a megszállás alatt Halason gárázdálkodott, nagyon szerette a nőket. Akik vele naponta érintkeztek borsos dolgokat beszélnek frivol hajlamairól. A „gáláns“ kalandokban csak az a szomorú, hogy magukról megfelejtkezett halasi nők is akadtak, akik részt vettek a vörös hajú, oláh őrnagy orgiáiban, de ide rándultak hozzá a környékről is. Állítólag ezek a nők „szállítva“ lettek. Ezeket az orgiákat az őrnagy a Városi Szálloda 9-es számú szobájában rendezte. Mert két lakása volt a szoknya hősnek: a Csengeri-utcában és a Városi Szállodában. A 9-es számú szobában gyakran pezsgőzött nők és cigányok társaságában. Egyik mulatsága az volt, hogy a pezsgős üveg fenekét az asztalhoz vágta és a lefejtett dugó folytán kifröccsent pezsgőt a nők és cigányok közé locsolta. Nem nagyon zseniroz- tatta magát az idegen szemektől, nyíltan ölelgette, csókolgatta a nőket. És az ilyen mulatságokon gyakran nem viselte az egyenruháját, de civilt sem húzott magára. Egyszer Kunszenlmikiósról jött be egy asszony hozzá, akit kocsiján hozatott Halasra és akivel azután reggelig mulatott a 9 es számú szobában. Az őrnagy meghagyta a kocsisnak, hogy a Csengeri-utcai külön lakásán ne mondja meg, hogy egy nőt hozott hozzá. A kocsis azonban elbeszélte a dolgot, amiért a dühös őrnagy véresre verte a szegény kocsist. Gyapjút a bőrével Háromszázezer koronás nyereség a halasi gazdák kárára. Újabb áldozatokról adunk hirt, megint halasi gazdákról, akik hiszékenységükkel és tájékozatlanságukkal áldozatul estek a lelkiismeretlen közvetítő keres kedelemnek, egy „élelmes“ embernek. Mert ha ezek a közvetítő kereskedőknek sikerül igy kiaknázni a keresztény — a „gaj“ — tájékozatlanságát, azt ők „élelmes leiknek“ hívják, Tehát ama bizonyos élelmes ember magához hivatta úgyszólván az összes juhtartó gazdákat és ott kilónként potom 16 koronáért összevásárolta a gyapjút. A gazdák annyira hiszékenyek és tájékozatlanok voltak a gyapjú akkori ára felől, hogy belementek ebbe az „üzletbe“ és a közvetítő kereskedő az átvétel után nem kevesebb mint 300000 koronát nyert. De kötöttek nug több ilyen jó „üzletet" a halasi gazdák ezekkel a közvetitőkkel és még kötnek is, ha meg nem alakul a keresztény kereskedelem, amely a vásárlásnál megelégszik a gyapjúval és nem akarja mindjárt a bőrét is lehúzni az eladó gazdának. MM irat 9 város. Elfogyott a villanytelep összes olajkészlete. Nem is kellett volna kérdőjelet tenni cikkünk főcíme elé. Több mint bizonyos, hogy napokig egyiptomi sötétség borul Halas városra, a leghamisitha- tatlanabb egyiptomi sötétség, mert se villany, se petróleum, se gyertya, még mécsolaja sincs a városnak. A villanytelep v:zetősége közli velünk, hogy olajkészlete teljesen elfogyott s már csak úgy tud áramot szolgáltatni, ha a városban itt-ott össze tud vásárolni egy-egy hordócska olajat, de ezekben az apró vásárlásokban sem bíznak, tehát el lehetünk készülve arra, hogy fütet- len szobában és sötétben ülhetünk még bizonytalan időkig. ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼ Politikai helyzet. A megoldott kormányválság üditőleg hatott az ország politikai helyzetére. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja bizalommal viseltetik Huszár Károly miniszterelnök iránt. Igen nagy súlya van Friedrich István hadügyminiszter nyilatkozatának, aki az egyesülés előtt kijelentette, hogy hiba volna az ententetől sokat remélni. Mi nem bizhatunk senkiben, csak magunkban. Véleménye szerint a magyar béke aláírására csak a jövő esztendő február hónapjában kerül a sor. A választásokat 1920. évi január 25-ikén tartják meg. A kormány mindent elkövet a liszt-, a szén- és a faellátás javításáért s e tekintetben a kormányelnök jegyzéket intézett az ententehez. ▼ ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼YYTTTTTTYTTT A nvállozoli ni. Pista bácsi tréfája. A halasi katholikusok népszerű és érdemes nyugalmazott esperese, a köztiszteletben álló Pista bácsi, a napokban a terülöm előtt találkozik két urinővel, de csak az egyiket ismerte mtg, akit azután meg is szólított: — Angyal, angyal, hova hová? — A templomba esperes ur. — Hát az a másik angyal kicsoda ? — kérdezi a four. — Oh, hát nem tetszik ismerni ? — válaszolja az. — Balogh Piros vagyok, a Balogh Mihály lánya. — Thü, a kiskésit! kiált fel Pista bácsi. — Angyal, angyal ! Már hogyne ismernélek, hiszen én kereszteltelek meg, de azóta nagyon megváltoztál. Jó még az esetben az, hogy Balogh Piriké, aki a legszebb tizenhatodik évében pompázik, majdnem sirva fakadt, mert nem tudta, hogy előnyére vagy hátrányára változott meg a keresztelés óta. Ezt tudvalevőleg elfelejtette Pista bácsi megmondani. | a kommunisták vetettek ki 250 polgárra, akik erélyes fenyegetésre mintegy kettőmilliókilenc- százezer koronát fizettek be a város adópénztárába, holott a kommunista elv szerint nem is kellett volna adót fizetni. Igazán erélyes, bölcs, higgadt és megfontolt gondolkozásra volna szükség a városházán, hogy mindezeket a zavaros anyagi kérdéseket némileg kedvezően tudják megoldani. % A város adóssága. A gondba borult Halas. Még sohasem volt Halas városa olyan zilált anyagi helyzetben, mint most a román mng- szállás után, amelyet a kommunista uralom és a rossz emlékezetű Károlyi rezsim előzött meg. Ebben az esztendőben úgyszólván nem is csinált mást Halas városa, mint — adósságot. Ha ezekhez hozzávesszük a régebbi adósságokat, akkor bizony megvakarhatjuk a tarkónk alját. Egy millió koronával adós a város a helybeli bankoknak, amortizációs kölcsöne van egy millió ötszázezer korona, a román megszállás egy fél millióba került a városnak. Nem tudják még a városházán, hogy miképpen kezeljék azt a bizonyos „gyorsadót“, amelyet
