Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-15 / 20. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 8 Nyoma veszett a pirtéi gyilkosoknak — Saját tudósítónktól. — A pirtó! vasntösszeötbözés a kalocsai törvényszék előtt. Apró, szürke színű dombok. Sok helyütt teljesen kopárak; gaz, hasz­navehetetlen növények bújnak elő. Másutt bokros, fás erdők fedik, ame­lyen szinte nehéz áthatolni. A fehér falú, alacsony tanyaépületek messze feküsznek egymástól; az emberek egyedül élnek, maguknak, családjuk­nak. Minden tanya egy-egy külön álló község ; a szomszédok messze, szintén külön élnek. Ez a különállóság, a terepnek búj - dosásra, elrejtőzésre alkalmas volta, a különböző lakosság adja magyarázatát, miért éppen Pirtón történnek a meg­rendítő, véres gyilkosságát, de egy­úttal okát adja annak is, hogy a gyilkosok eddigeló nem kerültek kézre. A legutóbbi gyilkosság, melynek Márkus Pálná és cselédje : Szatmári Féth Teréz estek áldozatul, élénk iz­galomban tartja a pirtóiakat. Egymás­hoz közelebb hozta a lakosokat; azok egy egy biztosabb tanyába gyűlnek össze, s ott töltik az éjét. A nyomozás. A gyilkosokat kézrekeritendő, a nyomozó hatóságok nagy erélyt, buz­galmat fejtettek és fejtenek ki. A gyilkosok, akiknek vezetője, a tizedes beesett arcú egyén volt, mint a nyomozás megállapította, vasárnap délután a Halasról d. u 3 órakor in­duló személyvonattal mentek Pirtóra. Olt hárman kiszálltak a vonatból. Még ketten akartak velük menni, azokat azonban a tizedes visszakül- dötte azzal, crogy lefognak akkor késni. a három katona ezután a pirtói ! iskola felé vette útját. Mielőtt Már- ku8nó tanyájára mentek, megfordul­tak Majer Tivadar tanyáján is. Ott rövid ideig tartózkodtak, ügy lászik, nem találták e helyet alkalmasnak, hogy véres tervüket ott hajtsák végre. Ezután mentek a gyilkosság szín helyére s hajtották végre bestiális kegyetlenséggel véres tettüket, melyet . múlt számunkban ismertettünk. A menekülés útja. A rablás nem sikerült. A gyilko­sokat ebbeli szándékukban megzavar­ták. — Menekülniük kellett, ügy látszik, féltek a felfedezéstől, mert több Ízben utat változtattak. Először Vadkert és Kecel közötti irányba tartottak, majd Jánoshalma felé vették útjukat. Közben betértek Papp József és Bögyös Sándor halasi lakosok, a keceli műut közelében ievő tanyájába. Ott bezcrgettek és megkérdezték : a tanya felé vezető utón hova lehet érni. Innen már a köves utón Halas felé indultak, ügy látszik, arra a gondo latra jutottak, a városban legkevésbé fogják keresni őket. Ez közvetlenül a gyilkosságot követő éjjelen törtönt. Másnap, május 7-ón újból irányt változtattak. Dálölőtt 11—12óraközötti időben a Kolozsvári Kiss István-féle tanyába tértek be, ahol Mikó Gábor a bérlő, s ott enni kértek. Kaptak is. Délután 6—7 óra között már a Kecel határához közel levő Ván Balázs-féle tanya mellett látták a három katonát, amint Császártöltés felé haladtak. Másnap, 8 án Zsalánszki Jánosné kisleánya Debeák pusztán találkozott velük. A kisleánytól a katonák a csalai erdó után tudakozódtak. A vá­laszt megkapva, a csalai erdő irányá­ba vették útjukat. Délután 7—8 óra tájban az ott levő gulyástól egy borjut akartak lopni. Az azonban nem sikerült. Itt el­tűntek. A csalai erdő — amely a kalocsai érsek tulajdona — jóformán Bajáig terjed. A jelek szerint a hatalmas erdő, nehezen felkutatható rejtek­helyeivel adott helyet a gyilkosok­nak. Oda vehették be magukat, s ott élnek. Még emlékezetes városunkban Í3 az a vasúti szerencsétlenség, amely 1916 november 28-áa reggel 4 óra­kor a pirtói állomáson történt. Ugya­nis az állőmás mindkét sínpárja el lóvén foglalva, az időközben megérke­zett 975 ös katonavonatot Verbászi János pirtói állomásfelvigyázó a fő­jelző előtt, állíttatta meg. Az állomás egyik sínpárja közben szabaddá lett s a szemaforral jelezte a 976 os vo­natnak, hogy befuthat az állomásra. Á katonavonatot követő 912 es sze­mélyvonat nem tudott arról, hogy a 976 os vonat a főjelző előtt vesz­tegelt, ezalatt utolérte a 976-os vo­natot s minthogy a főjeiző akkor már szabadra volt állítva, a mozdonyvezető abban a hitben, hogy a szabad jelzés az ő vonaljának szól, 'azt nyugodtan engedte az állomásra befutni s csak az előjelző előtt vette észre a 976 os zárlámpáit. Nyomban fékezett, de már későn volt, mert az összeütközést nem lehetett elkerülni. Mégis a gyors fékezés csökkentette az ütközés erejét s igy történt, hogy mindössze néhány kocsi lett használhatatlanná | és kisebb sérüléseket leszámítva, em­beréletben nem esett kár. A kalocsai törvényszék bűnösnek mondta ki közveszélyü cselekmény vétségében Yerbászi Jánost, mert jóllehet tudta, hogy a 912 es vonat útban van, annak az előjelző előtti feltartóztatásáról kellőleg nem gondos­kodott, továbbá Molnár M. Ferenczet, a 976 os vonat zárfékezőjét, aki vo­natát a főjelző előtt való megállás után lehető leggyorsabban nem sie­tett fedezni, jóllehet tudta, hogy a 912-es vonat utánuk jön. Tekintve azonban a vádlottak bün­tetlen előéletét, a nehéz Ó3 tulterbes szolgálatot, valamint azt, hogy a két- sinpáru állomáson egyidőben négy vonat kezelése & legnagyobb nehézsé­gekbe ütközik, a bíróság a vádlotta­kat csak 200 korona pénzbüntetésre ítélte fejenként, a büntetés végrehaj­tását azonban felfüggesztette, a mel- lókbüutetóst pedig mellőzte. Az Ítélet jogerős. A visszatérő nem katona foglyok sorozása. A honvédelmi miniszter mint ér­tesülünk 6228 Ein. 18.—1918. sz. alatt rendeletet fog kibocsájtani, amelyben elrendeli, hogy a vi sszatérő hadifoglyok közül azokat, akiket az ellenség előnyomulása közben fogott el és katonák nem voltak; továbbá azokat, akik nem előzeles népfölkelői i szemle eredménye, hanem törvényes j rendelkezés alapján teljesítenek kato- ! nai szolgálatot, igy pl. hadimunkát végeztek: (Halasról vagy 300 an ke­! rültek hadimunkásként fogságba Przemyslben) visszatérő hadifoglyok közül azokat, akik a fenti körülmé­nyek között kerültek az ellenség fogságába, megérkezésük után illető­ségi helyükre utasítják, ahol jelent­kezniük kell a katonai ügyosztálynál, amely összeírja a sorozásra őket. A sorozás után hat hét múlva azo­kat, akik alkalmasak, rendes szolgá­lattételre hívják be. A rendelet amely Halasra rövidesen megérkezik az 1870—1900. év. között született egyénekre vonatkozik. Tíz év után ítélték el irgazdasáaért Már úgyszólván senki sem em­lékszik arra a cselekedetre, amely még 1908-ban történt, akkor, midőn még a régi boldog világ volt. Egy kalocsai törvényszéki tárgyalás visz | bennünket vissza a múltba, vonultatja ! fel a 10 évvel azelőtti állapotokat Akkor történt, hogy Hofmeister Ignác bornagykereskedő cég alkal­mazottai bort loptak. Természetes, hogy azt értékesíteni óhajtották. Nem sokat kellett várniok, keresniük. Ta­láltak is vevőt T a 1 í a i Pál halasi I lakos személyében. Az ügy azonban nem maradt titok - ; ban. A lopás később kiderült. A tet- ; lesek a törvényszék elé kerültek, de i Ítéletre nem került még sor. Ugyanis közben kiütött a háború ; a tettesek­nek is be kellett vonulniok. Egyikük az orosz harctérre került, a másik az olasz front sziklái közé jutott. Nem lehetett őket összehozni; a tárgyalás nem volt ekként megtartható. Tíz óv telt el a bűncselekmény el­követése óta. Szinte jubileumi idő. A múlt héten végre mégis tárgyalás elé tűzhették ki a régi ügyet. Tallai nem tagadta a vádat; beismerte, hogy annak idején tényleg megvette a bort, dacára, hogy annak lopott voltáról tudomással birt. a törvényszék rövid tárgyalás után Tallait három havi fogházra és poli­tikai jogainak három évre való fel­függesztésére Ítélte. A vádlott a bün­tetésben megnyugodott. Rézgálicz érkezett. Halasra a napokban 150 mmázsa rézgálicz érkezett. A rózgáliczot azon szőlőbirtokosok, akik azt jegyezték és annak árát befizették, f. hó 15-től szerdán d. e. 8 órától (a jegyzett I mennyiség egyharmadát) a régi fiú­iskolában a városgazda által fogják megkapni. Az érdekelteknek előbb azonban a birtokukban levő nyugtával Fűzik Andor adófelügyelőnél kell jelentkez­niük, akinek ellenjegyzése után kap­ják meg a rézgálicot. |••••••••••••••••• Szabadkáé letartóztattak egy olasz kémet. — Szabadkai tudósítónktól. — Tegnap Szabadkán a katonai rend­őrség letartóztatott egy tengerésztiszti ruhában járó féllábu rokkantat, aki } ellenségünk részére kémkedett. A detektívek a rokkant tisztet igazolásra szólították fel, aki hevesen tiltakozott megmotozása ellen, de eredménytele­nül. A motozás igazolta, hogy a rokkant azonos a monarchiaszerte körözött kémmel. Mankójában Görög­országból, Máltából érkezett levelek voltak, amelyek kémkedési megbízá­sáról szóltak. A menetlevelei hamisak voltak és Fiúméra szóltak, ami azt bizonyítja, hogy a letartóztatott Olaszország ré­szére kémkedett. Valódi nevét nem állapíthatták meg Budapestre szállí­tották. A 30-asok estélye. A 30-as honvédok által május 16-án este 6 és 9 órakor a városi szín ház ­ban rendezendő estély iránt szokat­lanul nagy érdeklődés nyilvánul meg, amit érthetővé is tesz a ritka jó programul. Jegyek még kaphatók. A megbékélt ország fővárosában. — Eredeti tudósításunk. — Bukarest külső képe tarka. Kelet kulturtalansága mintegy összeolvad a nyugati elfinomultsággal. A fényes paloták mellett ott gubbaszkodnak a piszkos, alacsony házikók ; a gazdag ság, fényűzés mellett ott lakozik a nyomor, a szegénység. A román főváros örül a békének. A nép nyugalmat, békességet óhajt. Élni akar; fáradozásának gyümölcseit akarja élvezni. A háborút csak a francia pénzen meggazdagodott fél­nemesség, a lelkiismeretlen politiku­sok és a hadiszállítók óhajtották. A nép mindig békés volt; a háború ügyét különben is nélküle intézték el. Béke, nyugalom honol most Romániá­ban. Csendesek az emberek és leg­többjüket a jövő, a megélhetés fog­lalkoztatja. Bán Endre. fikitiBikakíiteigflig tett a háború. Nemcsak érző szivünk teljes hálá­jával, lelkünk összes részvétével kell gondolnunk azokra, akik a mostani véres háború keresetkóptelen hősi rokkantai. A hősök, akik raindany- nyionkért, a hazáért lettek azokká amik, megérdemlik, hogy támogassuk őket, figyelemmel kisérjük sorsukat. Fájdalmas leszegezni, hogy nsgyra nőtt a támogatásra szorulók száma; keserű gondolat, hogy ifjú, erős egyének másra szorultan, támogatásra váróan tudják csak létüket fenntar­tani. Halasnak is meg vannak a maga hősi rokkanljai; a város közönségére vár a szomorú kötelesség, hogy ne hagyja a mostani nehéz, drága, véres ! időkben sem gyámolitianul azokat, akik a maguk hibájukon kívül, köteles- j sógből lettek rokkantak. Ezeknek egyike a szerencsétlen Árvái György E; a halasi rokkant végigküzdőtte a háborút, s most mindkét kézfejétől megcsonkítva, mun­kaképtelen. Egy vitorlás kézigránát fosztotta meg kézfejétől, tette rok­kanttá. Árvái György Halas város rokkantja. Megérdemli, hogy támogatásra szoru­lását e sorokban lsszegezzük és vá­rosunk jó szivü, derék polgárságának figyelmébe ajánljuk. Adományokat kiadóhivatalunk is közvetít. —r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom