Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-20 / 12. szám

3 márczius 20. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE A választói névjegyzék kiigazítása. I Pontos most, hogy akit megillet, az orsz. képviselői választói névjegy­zékbe fel legyen véve. A képvistlőválasztók 1918. évi névjegyzékének kiigazítására kiküldött összeíró küldöttség a névjegyzék ki­igazítási munkálatait a polgármester elnöklete alatt megkezdi. A kiigazítást mindkét szavazókörre nézve márczius 20-án délután kezdi meg a városi tanácsteremben a délutáni hivatalos órák alatt s folytatja mindaddig, leg­később április 15-ig, mig kiigazítási munkálataival el nem készül, amikor • a névjegyzék tervezeteket a központi választmány elé terjesztik. Akik magukat az országgyűlési j választók 1919 évi névjegyzékébe fel- j vétetni akarják, felvételük végett az : ö8szeiróküldötlsóg előtt személyesen kell jelentkezniük s kérelmüknek alap­ját képező okmányukat is magukkal kell hozniok. Mindazon hivatalok és munkaadók, \ kik ez irányú kötelezettségüknek eddig nem tettek eleget, orsz. képviselő- i választójoggal bíró alkalmazottaik név­jegyzékét az összeíró küldöttséghez mielőbb jutassák el. E KÖZLEMÉNYÜNKET A CZENZURA NEM ENGEDÉLYEZTE. NÉGY FEGYVERES KATONA KIRABOLT EQY GAZDÁT. A lapok most mással sincsenek tele, mint gyilkosságokkal és rablások­kal. Mig azelőtt ilyenek alig fordul­tak elő, most nap nap után történnek. Folyó hó 12 én Szánkon négy fegyveres katona kirabolt egy gazdát A pirtói rablógyilkosokat nyomozó csendőröket értesítették erről az újabb bűncselekményről, akik nyomozás vé­gett kimentek Szánkra. A Halasra érkező szűkszavú távirat­ból nem lehetett megállapítani, hogy a katonák milyen munkát, végeztek. Az már biztos, hogy Bangó Mihályt és családját, akiket kiraboltak, nem bántották. A katonák újabb rablásáról csak akkor lehet tiszta képet kapni, ha a 1 nyomozás czóljából városunkból ki- | menő csendőrök visszajönnek. ILYENEK A VÁDASKODÁSOK j A sertéshizlaló közönség baján akart segíteni Vágner Sándor losonci polgármester. Segített is, a lakosság­gal sok jót. tett, igaz, hogy nem he­lyes módon. Nem nézhette ezt egy volt, elesapott járásbiró, ezért a várost feljelentette a Közélelmezési Hivatal­nál. Megindult a vizsgálat nagy zaj­jal, de kiíüut, hogy amit Losonczon í tettek, az csakis a közönség érdeké ben történt, abból haszna csak a la kosságuak volt. Az igazolványt kiállító tanácsot is a város érdeke vezette, haszna nem volt belőle, ő maga nem is hizlalt sertéseket. Teljesen tisztázódott a polgármester eljárása is, az is csak a lakosság érdekében cselekedett Ilyenek ma a vádaskodásom ! Orosz foglyok betörtek a Kossuth utczán. Két orosz fogoly vakmerő betörést követett el hétfőn éjszaka. A Kossuth utczában betörtek özv. Kohn Sebestyénné házába s Pajdusek And rásnak ott elhelyezett röfösáruibói vit­tek el több ezer korona értékű árut. Zsákmányuknak nem sokáig örül­hettek. A rendőrségnek egyik tagja: Peter Antal elfogta őket s a lopott árut is lefoglalta. Egyed Izsáí Mihály 52 éves halasi földmives gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkosságot követett el. — Meghalt. Végezhet-e a városi ügyész magángyakorlatot? — Városi közgyűlés. — Halas város képviselőtestülete Sil­ling Ede polgármester elnöklete alatt márczius 16 án rendkívüli közgyűlést tartott. Az ülés legfootosabb tárgyát az képezte, hogy a városi ügyész végez­het-e magánprakszist? A gyűlés a tárgysorozaton szereplő 8 tárgygyal .hamar végzett. A gyűlésről tudósításunk ez : A belügyminiszter tudomásul vette a városi közigazgatási alkalmazottak családi pótlékának kiegészítését; — a városnak erre járó 16590 koronát kiutalta. A közgyű’és tudomásul vette. Tárgyalásra került a vármegye al­ispánjának leirata a halas—mélykúti törvényhatósági útnak a halas— regő- czei vasutig leendő kiépítése tárgyá­ban. Megtudtuk, hogy a polgármester e fontos ügyben személyesen sikerrel járt el az alispánnál. Utjának ered­ménye, hogy a mi utaink kiépítése az első helyen vannak beállítva, a háború befejezése után azonnal meg­kezdik a kiépítést; — a kérdéses utak kiépítése ma lehetetlen. A városi árvapónztáraak és árva- letétpónztárnsk 1914 és 1916. évi zárszámadását tudomásul vették és annak a felsőbb hatóságokhoz való felterjesztését rendelték el. Nemkülönben tudomásul vették azon városi alkalmazottak bejelentését, akik •fizetési osztályban szolgálati idejük alapján előlépnek, — továbbá ezeknek az elő épós folytán a háborús segély megállapítását, úgy az 1917. óv után kinevezett dijnokokra nézve is. Nagyobb vita tárgyát képezte dr. Doiicsek Lajos v. főügyésznek kér­vénye a magán ügyvádeskedés meg­engedése iránt. Dr. Dózsa Zsigmoud, Szekér Pál rendőrfőkapitány, Silling Ede polgár- mester és Krammer József felszólalása után a gyűlés hozzájárult a tanács javaslatához, amely a városi ügyészt az ügyv d< magángyakorlatok meg engedése iránti kérelmével — köz­érdekből elutasítja, ellenben részére kérvényében íelhozottskra való tekin­tettel a város közönsége nevében foly­tatandó peres és perenkivftii ügyekben szedett dijakat elengedi, azokat a vá­rosi közpónztárba nem kell befizetnie. Egy illetőségi ügy elintézése és a polgármesternek a köz és egyéb pénz­táraknak február havi vizsgálatáról szóló jelentése után a gyűlés 10 óra­kor véget ért. i fa a harcztéren lévő hozzátartozójának örömet akar szerezni, akkor fizessen elő a Helyi Értesítőre. Előfizetési ár negyed évre 3 korona. Hazajönnek a balasi rendőrök. igen sok szó esik mostanában a közbiztonsági állapotokról. A köz- biztonság az egész országban, mond­hatnánk lezüllött; különösen a szökött katonák garázdálkodása válik tűrhetet­lenné. Már azzal is foglalkoznak, hogy több vármegyére nézve a statáriumot fogják elrendelni. Szabadkán és Bács­kában olyan a közbiztonság, hogy a statáriumot már elrendelték. 4 közbiztonsági állapotoknak egyik oka az is, hogy mindenütt a rendőr­ségektől nagy a bevonulás és a kevés számú rendőrrel a legjobb igyekezett mellett sem lehet a rendet fenntar­tani. Talán erre vezethető vissza, hogy a városok rendeletet kaptak, amelyben intézkedés történik a bevonuló rend­örök felmentéséről. Hala3 is megkapta a rendeletet, amely szerint a rendőröket felmen­tésre fel kell terjeszteni. A balasi rendőrségtől 19 en vonultak be. Ha ezek visszajönnek, rendőrségünk visszanyeri a békeelőtti létszámát és ennak hatása mindenesetre érezhető lesz. A halasi főjegyzői állás. — Mi lesz a választást megtámadó felebbezés sorsa ? — Tudvalevő dolog, hogy Molnár Mihály tanáesjegyzőnek főjegyzővé történt megválasztását mogfelebbeztók, mivel Molnár nem rendelkezik azzal a jogvégzettsóggol, amely a főjegyzői állás betöltéséhez szükséges. : feiebbezóst a vármegye elutasí­totta, az most a közigazgatási bíró­ság előtt van. Á közigazgatási biró Ságnak hasonló esetben hozott döntése vau kezünkben, amelyből kitűnik: állásban volt tisztviselőktől az 1912 : LVIII t. ez-ben megkívánt magasabb képesítés nem kívántatik az újabb állások elnyerésénél. így a halasi fő­jegyzői választást sem fogják meg­semmisíteni, Molnár Mihály meg­marad mostani állásában. Gomörmegye főispánja Badiny György losonczi rendőrfogalmazót Rozsnyó város reudőrkapitáuyává ne­vezte ki. E kinevezés ellen Bölcsházi Béla rozsnyói a!kapitány panaszszal fordult a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság 4914/917 K. sz. határozatával a panasznak abban a részében, mellyel a kinevezést a kine­vezett törvényszerű minősítése hiánya miatt támadja meg, helyt nem ad. Indokok : Badiny György rozsnyói rendőrkapitánnyá történt kinevezését megelőzőleg már az 1912 évi LVIII. te. életbelépése idejében is, mint I. oszt. rendőrfogalmazó Losoncz város szolgálatában állott, tehát mint tiszt­viselő volt alkalmazásban. Ennek kö­vetkeztében minősítésének bírálatánál reá az 1912 évi LVIII. te 27 §-áuak kedvezményes rendelkezése alkalma­zandó. Minthogy pedig a rendezett tanácsú városi rendőrkapitányi állásra általá­ban elméleti és gyakorlati minősítést illetőleg sem az 1886. évi XXII. te. sem a Rozsnyó városra nézve az 1912 évi LVIII te. életbeléptekor ér­vényben volt, a bíróság által beszer­zett városi szervezési szabályrendelet rendelkezést nem tartalmaz, ennélfogva a törvényes minősítés szempontjából nem volt akadálya annak, hogy Ba­diny György a Rozsnyó városi rendőr­kapitányi állásra csupán 8 gymnasiális- osztály végzettsége mellett kinevez­tessék. Ezért tehát a kinevezés ellen tör­vényes minősítés hiánya címén emelt i panasznak helyt adni’ nem lehetett. Halas is kövesse a példát. * — A hatóság Igen sok városban a közönség vi­galmi hajlandóságát kihasználják, amennyiben behozzák a vigalmi adót. Ezzel a városok tetemes összeget nyernek, viszont a közönség nem érzi annak behozatalát. A háború alatt több város foglalkozott ezzel a terv­vel és életbeléptette a vigalmi adót. Szeged törvényhatósági bizottsága határozatot hozott, amelyben a vigal­mi adók felől intézkedik. E határozat kimondja, hogy a mozik, a nyilvános előadások, hangversenyek, czirkuszok, stb. 20 százalékos, a színház 5 szá­figyelmébe. — zalékos vigalmi adót fizet az eladott jegyek után. A belügyminisztériumba, ahova a határozatot felterjesztették, a város kórdezősködósére azt felelték, hogy az ügyet hamarosan elintézik s a minisz­ternek az a terve, hogy a vigalmi adót az egész országra nézve egysé­gesen kell megállapítani. Nem lehetne-e Halason is behozni a vigalmi adót ? Felhívjuk hatóságunk figyelmét erre: kövesse Halas is más városok példáját és hozza be a vigal­mi adót. Nálunk is ebből elég tekin­télyes összeget lehetne kapni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom