Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-20 / 8. szám

február 20. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 A véres levél. Eredeti tudósításunk. Hétfőn 10 érái késéssel érkeztek a vonatok Halasra. Néhány héttel ezelőtt egy halasi hadiasszony, B. né leült és levelet irt hites urának, Feldpost 245 alá az olasz frontra. Levelében nagyon kü­lönös, de érthető dolgokat irt meg a hadiasszony. — Azt irta, hogy már nagyon hiányzik neki a hites ura, aki idestova két éve, hogy távolban jár s mig a fronton koczkáztatja azt a szegény, nyomorúságos kis életét, ami pedig az asszonynak nagyon drága, addig itthon az asszony szíve­vére a férje után vágyódik és ha a férj még nagyon sokáig nem jön haza, hát bizony megleshetik, hogy baj lesz, mert nem tud várni. Hadiasszony levelét megírta és el is küldte a Feldoost 245 re. A válasz sokáig késett. A napokban azonban levél érkezett a Feldpost 245 rŐl részére. A levél szomorú dolgot tartalma­zott. Nem kell már várakoznia. Nem kell már semmitől sem tartania. A halasi katona századparancsnoka EGY 14 ÉVES GYERMEK halálos szerencsétlensége. A háború magával hozta, hogy a fiatal gyermekeket is felhasználják a gazdaságokban. A gazdák a bevonu­lások miatt kénytelenek igénybe venni a fiatal gyermekek munkáját és kevés gazdaság van Halason, ahol alkalmazásban ne találnánk fiatal gyermekeket. Sági Lajos hadbavonult halasi la­kosnak 14 éves fia Modok András balotai tanyáján nyert alkalmazást. Vasárnap mtgrenditő szerencsétlenség küldte a levelet, s benne egy átlőtt véres levél, a hadiasszony levele, amelyben bejelenti a hites urának, hogy nem tud tovább várni, egy j fénykép, az asszonyé lehetett és néhány száraz virág. A hagyaték mellé I csak ennyit irt a századparancsnok : ! „Fájdalommal értesítem, hogy hűséges honvédtizedesem egy go- | lyótói tálá vá, kimúlt. Éppen az ön levelén át érte a halálos golyó. Nem kell már önnek tovább várni... A háborúnak egyik szomorú tragé­diája ez is. Egy a sok közül, amely­hez hasonló gyakran előfordul, de arról csak kevesen tudnak. Megdöb­bentő dolgokkal találkozhatunk ma. Láthatjuk, hogy a háború itthon is véres nyomokat hagy maga után, hány boldog házaséletet dúl fel, hány embert tesz boldogtalanná. Szomorú dolgok ezek. Sajnos, ezen nem lehet segíteni, minél tovább tart a háború, annál nagyobb tért hódit. történt vele, amely a fiatal gyermek­nek halálát okozta. A szerencsétlenség vasárnap tör­tént, amelyről rövidesen értesítették a halasi rendőrséget. Megállapítást nyert, hogy a sze­rencsétlenül járt fiú egy másik társá­val szénát rakott fel a kocsira A kocsiba egy ló volt fogva. Sági a lovat fogta, mig társa szénát rakott fel a kocsira. Rakodás közben a ló valamitől megijedt, a kocsit magával rántotta s Ságit húsz lépésnyire magával hurczolta óa az erdő szelén levő akáczfához nyomt*. A kis fiú halálos sérülést szenvedett és rövid időn belül meghalt. ZALAEGERSZEG polgármester nélkül. A lapok is megírták, hogy dr. Keresztury József Zalaegerszeg pol­gármestere, aki helyettes polgármes­teri minőségben majdnem a háború kezdete óta vezeti a város ügyeit, beadta lemondását. \ A lemondás oka, hogy egészségi állapota megrendült s a város vezeté­sének súlyos terhét tovább vinni képtelen. A zalaegerszegi eset nem áll egye­dül, mert több helyről arról értesülünk, hogy a háborús közigazgatás, főkép­pen a közélelmezéssel járó izgalmak annyira megviselték a polgármesterek idegeit, hogy teljesen kimerültek és kénytelenek a polgármesteri állást otthagyni, mert máskülönben bele kell pusztulniok. Nyugdíjazását kérte Eperjes város polgármestere is. a tetterős, vas- akaratu polgármester idegeit a háborús közigazgatás megviselte és kénytelen volt nyugdíjazását kérni. Az eperjesi polgármester elismert tekintély volt, városa sokat köszönhet neki. A polgármester nyugdíjazása az eperjesi közgyűlés elé került. A köz­gyűlés a nyugdíjazáshoz nem járult hozzá, hanem a polgármesternek 3 havi szabadságot engedélyezett. Az eperjesi polgármester ismere­tes volt erős kezéről, és nagy képes­ségeiről. A kormány őt küldte le Bácskába a rekvirálások szanálására. Az erős kező polgármester 3 hóna­pig volt Bácskában, rendet is terem­tett, a kormány kósőbba zonban vissza­rendelte. 30 halasi gazdinál találtak Ä‘t Megírta a Helyi Értesítő, hogy a csendőrség fogja Halason az elrejtett gabonát kikutatni, azok fognak a gabona bejelentések helyességéről meggyőződni és ki fogják kutatni, mennyit rejtettek el egyesek az őket megillető gabonamennyiségen felül. Hala­son e kutatások végrehajtásával a budapesti csendőrkerületi pa­rancsnokságot bízták meg. A csendőrség a kutatást már régebben megkezdte. Megerősí­tették a halasi csendőrséget, lét­számát 10-re emelték fel. A csendőrök munkája ered­ménnyel is járt. 80 halasi gazdá­nál találtak elrejtett gabonát, amelyet be kellett volna szolgál- tatniok. A csendőrség az illetőket a halasi rendőrségnél feljelen­tette. Ellenük megindították a ki­hágást. A rendőrség a héten kezdi tárgyalni a gabonaeltitkolók ügyét. Ezek szigorú büntetésben fognak részesülni és tőlük az el­rejtett gabonát elkobozzák, amely­nek egyötöd részét a csendőrök fogják kapni, négyötöd részét pedig a hadirokkantak. A csendőrök kutatása folyik. Hétfőn Halason másról sem beszéltek, minthogy megakadt a vasúti közlekedés. A vonatok Zimony felöl 8—10 órás ké­séssel futottak be Halasra, okát senki sem tudta s különféle találgatásokra adott ez alapot. Hétfőn d. e. a bródi gyors­vonat, amelynek Halasra d. e. 10 óra néhány perckor kellett volna érkeznie 8 órát késett. A gyorsvonat Dálja alatt a hófúvás következtében elakadt, úgy hogy Szabadkáról küldött segélyvonat­tal kellett kivontatni. Ezért érke­zett oly óriási késéssel Halasra és Budapestre d u. fél kettő he­lyett hajnalban 8 óra után érke­zett meg. A délutáni személyvonat Ha­lasra 9 óra után ért be, 6 órát késett. A személyvonat India alatt akadt el a hóban. A vonatok még mindig nagy késéssel jönnek Halasra, amely­nek oka, hogy délvidéken óriási hóvihar volt. Titelen Újvidéken és Dálján dühöngött a vihar, amely szinte öntötte a havat. Aki nagyon vágyik Halasra. Ugylátszik Gulyás László Csong­rádi születésű tűzmestert kellemes is meretsóg köti Halashoz. Ide vágyik. Gulyás többször szökött meg a kato naságtól. Halasra jött, itt elfogták, de mindannyiszor visszajött városunkba Legutóbb a halasi katonai rendőrség ismét elfogta, Szabadkára kísérték. — Gulyás azonban innen is megszökött. Kelebián egy tizedes oldalfegyverét és patrontáskájál elvette és egy kis rablási körútra indult. Tompa és Szabadka között az utón találkozott a sötétben Grizák János 47 éves sebesicspusztai emberrel, aki zsákot vitt a vállán. Gulyás kér­dezte mit visz a zsákban. Grizák be­vallotta, hogy Tompán járt, ott Gregus Jánosnál 10 kiló dohányt vett és azt viszi. Gulyás az mondta, hogy ő a Tompái csendőröknél vau és megpa­rancsolta, hogy vigye előtte a dohányt vissza ahol vette. Útközben betértek Moluár Antal kelebiai lakos lakására akinek megparancsolta Gulyás, hogy fogjon be kocsijába és vigye el őket Gregushoz. Ez meg is történt. Gregus odaadta Gulyásnak a dohány árát 120 koronát, megvendégelte éjjel Gulyást és Molnárt és végignézte, amint Gulyás összekötözte és agyou- pofozta Grizák Jánost, majd kivette annak zsebéből a pénztárcáját, mely­bén 12 korona volt, s eltette. Útköz­ben azonban* megszökött és egy tom­pái ember rekviralt kocsiján elvitette magát Halasra. Itt újra a csendőrség kezébe került és megint Szadadkára vitték. Mi van az elszámolással? Úgy voltunk vele, hogy nem reflek­tálunk az önképző Egyletnek (Alsó­kor) a Független Hírlapban megjelent Ízléstelen nyilatkozatára Da egyenesen a közérdek kényszerit bennünket arra, hogy visszatérjünk reá. Alulatságot rendezett az Alsókor. Ez jogában áll. A Vöröskereszt neve alatt rendezte, hogy kizárólag a tiszta jövedelmet a helyi fiók fogja kapni. A mulatság 900 K körüli bevétellel járt. De a rendező urak, azóta 2 bét tellett el, még nem számoltak el. Az nem elszámolás, hogy a Vöröskereszt­nek egyszerűen elküldenek 213 K-t. Ha a Vöröskereszt neve alatt bárki mulatságot rendez, minden fillér ki­adásról és bevételről részletes szám­adást kell adni. A körnek is ez lett volna köteles­sége Részletes számadást adni min­den fillér kiadásról és bevételről, Ezt azonban máig sem tette meg. Legutóbb is két mulatságot ren­deztek a városi színházban a Vörös- kereszt helyi fiókjának czéljaira. Azok a mulatság után a Vöröskeresztnél részletes számadást adtak : a Vörös- kereszt minden fillér kiadásról és be­vételről tudomással birt, Éppen ezért nem tudjuk megérteni, minek az a nagy titkolódzás. Miért tartják lakat alatt a számadásokat. Miért féltik annyira, hogy mások is megtudják, hova fordították a 700 koronát ? Miért az a nagy harag, miért az a nagy zavar, ha ezt a kérdést bolygatják. Egyszerű meg­jegyzésünkre miért az a nagy kapá- lódzás Miért ? Mi csupán azt irtuk, hogy minél nagyobb összegnek kell jutnia a Vöröskeresztnek, értve ezalatt ilyen mulatságnál kevés kiadásnak szabad lenni. Távol állott tőlünk min­den gyanúsítás. Ez úgy látszik rendszerré vált az önképző körben. Mi ezt a rendszert akartuk megbolygatni. E mulatságot | megelőzőleg is a Vöröskereszt ja­vára látogatott tánczmulatság volt az Önképző Körben. Azok sem számoltak el, csak 50 K t adtak a Vórösker-sztnek. Ma háború van. Ezrek és ezrek menne* tönkre. Egy kicsit furcsa is | a sok mulatozás. Csak úgy érthető az meg, hogy a mulatságot rendezők jótékonyságot akarnak gyakorolni. Nem pedig úgy, hogy a bevételnek legnagyobb részét elköltik. Nevetséges azzal állni elő, hogy a felülfizetések névsorát díjazásért akar­tuk közölni, Hát a nyilatkozatot közlő Halasi Független Hírlap nem díjazásért közölte legutóbbi számában az általuk beadott felülfizetések név­sorát. Sőt a kör erre nagyobb össze­get tartott vissza. A Függetlnn Hír­lap amely élég közel áll hozzájuk pénzt fogadott el a felülfizetések köz­léséért és igen helyesen, mint hirde­tés számba menő közleményt nem közölhette ingyen. Azt a „vádjukat“ hogy nem visel­jük szivünkön a vöröskereszt ügyét, mert 20 koronát kértünk a felülfize­tések közléséért, könnyen elviseljük. Persze, hogy nem viseljük szivünkön 1 Ők azonban igen! A vöröskereszt czéljaira (nemes ügyről van szó) mulatságot rendeznek és az egyszerű tánczmulatságra 700 korona körüli kiadást csináltak. Hogy szabad ennyi kiadásnak lenni? — szivünkön kell vi­selni a Vöröskereszt ügyét. Kiváncsiak vagyunk hogy a jóté­konyságot gyakorló és érzőszivek mire fordították a 700 koronát? Na­gyon érdekelne ez bennünket. Mellesleg raegki vágjuk jegyezni, túl vagyunk mi már azon, hogy tö­rődjünk azzal, hogy a meghívók hol készülnek. A Helyi Ertesitő nyom­dája nem reflektál semmiféle báli meghívó készítésére; a lap szerkesz­tősége nem törődik, nem is törődhet azzal. Az más lapra tartozik. I Az ügy különben a Vöröskereszt választmányát is foglalkoztatni fogja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom