Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-07 / 6. szám

február 7.

Kemény tél

kint a fronton.

Az Isonzó mellől Írja Szögyi János (52. gy. e. Ili. bat. Tábori posta 230.) a következőket: Ezen a vidéken most állott be a tél. Erős fagy van és a hó magas. A tél azonban nem szüntette meg a harcokat, legfeljebb csak csökkentette. Mi jól vagyunk és üdvözletünket küldjük a halasiaknak.

*

Az erős télről számolnak be a katonák sorai: Dr. Präger Márton orvos (Tábori posta 103) leveléből vesszük : Az idő itt hirtelen téliesre fordult erős, tűrhetetlen hideggel. A fagy szinte több kárt okoz, mint a fegyver . . .

*

Egyik harctéri előfizetőnk : Bodis Gábor közli:

A téli háború most érezteti hatását. A január és február hónap erős próbára készteti a kintlevőket. Ha azt átusztuk, úgy végeztünk a harmadik háborús téllel is. Remélhetőleg nem fog bekövetkezni a negyedik. Bízunk, hogy e mostani tavasz megfogja hozni a rég várt döntést és vele kapcsolatban a békességet. De addig még sokat kell szenvednünk, fáznunk.

Színház.

az elmúlt héten : kedden volt Darázs József komikus jutalomjátóka. Darázs „Mágnás Miksa“ szerepében eddigi sikereit még nagyobhitotta. j Szerdán „Palika“ Csütörtökön „Luxen- burg grófja“ Pénteken „A kiskirály“ került színre. Mindhárom előadásról a legjobbat Írhatjuk. Szombaton „Szép asszonyt“ adták elő. Nagy sikere volt: Jávor arankának, Dérinek és Liptai Rózsinak. Vasárnap „Katona dolog“ került színre. Kedden este Liptai Rózsinak lesz a jutalomjátóka, amely alkalomkor „A kis czukros“ ez. vígjátékot adják. Reméljük telt ház fog gyönyörködni Liptai játékában.

Nípsseáéii mozgalom

— január 31. — február 6. —

Születtek:

Lakatos Juliánoknak Erzsébet nevű leánya. Modok Pál és Brecska Juliánoknak Pál nevű fiuk Lukács József és Kiri Etelkának Eszter nevű leányuk. Solti József és Kis V. Etelkának Etelka nevű leányuk. Hugyák Mihály és Kovács Annának Sándor nevű fiuk. Karchesz János és Sólya Erzsébet Matildnak Balázs nevű fiuk. Huszár István és Szitás Viktóriának Ilona nevű leányuk. Huszti József és Szalai Szalonnás Jolán Viktóriának Juliánná nevű leányuk.

Meghaltak:

Simon Ferenez 65 éves korban. Nagy F. Sándor 68 éves, Babó Imre 70 éves, Szarka Kovács Etel 2 hónapos, özv. Valkai Mihályné Balogh

V. Terézia 48 éves, özv. Modok Sándorné Szatmári G Zsuzsanna 86 éves, Földvári Sándor 38 éves, Beck Antalné Niedermann Fáni 33 éves, Gyenizse István 57 éves, Paprika János 88 éves korban.

Kihirdetett jegyesek :

Tanács Mihály Nagy Vilmával.

Egybekeltek •

Kenedics Lajos Sándor Máriával.

— Vidám könyvtár egyes

száma 40 fillér. Nagy Harang

egyes száma 1 korona. Kapható lapunk kiadóhivatalában.

"p. 'F ' V ~ * is?

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

3

Keús alezredes levele a polgármesterhez.

Halas város közönsége is hozzájárult azokhoz a szeretetadományokhoz, amelyet nemrég osztottak ki a fronton a 29. gyalogezred vitéz katonáinak, köztük sok halasinak is. A szeretetadomány nagy örömet keltett a halasiak között, s közülük többen Írtak a polgármesternek és hálájukat fejezték ki neki az adományok létrehozásáért.

Most meghatóan szép, bensőség- teljes köszönő levelet intézett Silling Ede polgármesterhez Koós Gyula alezredes.

A levelet teljes szövegében alább adjuk :

Tábori pósta 84, 1917. jan. 23.

Nagyságos Polgármester Ur !

Kiskunhalas város lelkes közönségének karácsonyi szeretetadományai ezredemben kedves meglepetést keltettek, melyekért az ezred tisztikara,

legénysége s a magam nevében hálás köszönetét mondok.

Régi erővel, megújult lelkesedéssel fognak a 29-es honvédek és ezek között a derék kiskunhalasak tovább harczolni, hogy a mindenkor szemben álló konok ellenséget letörve, hozzájáruljanak a végleges győzelemhez és igy megszerezzék hazánknak az áldásos békét.

Kiváló nagyrabecsülésem kifejezése mellett maradok Polgármester urnák őszinte tisztelője lírai Koós Gyula alezredes a 29. honv. gy. e. parancsnoka.

A polgármester meleg hangú le- | veiben viszonozta az alezredes köszönetét és irta többek között, hogyha netalán, ne adja az Isten, még karácsonykor arra szükség lesz, Halas város mindent el fog követni, hogy katonáink helyzetét minél türhetőbbvó tegye.

Miért bészitib el a 21, 22, 23 éveseb

ujonezozási lajstromát?

Elismerő oklevél.

A hadikölcsönök ügyében kifejtett tevékenységükért Szentgyörgyi Lajos tanfelügyelő, Grósz Adolf a Gazdasági Bank ügyvezető igazgatója és Farkas Dezső a Takarékpénztár igazgatója elismerő oklevelet kaptak. Az elismerő oklevél igy szól: „Dicsőségesen uralkodó I. Ferenez József ő császári és apostoli királyi felségének legfelső

felhatalmazása alapján ..... urnák,

aki az 1914. évben kitört világháború dicsőséges megvivhatása érdekében kibocsátott magyar állami hadikölcsönök sikerének előmozdítása körül kiváló tevékenységet fejtvén ki, ez által a hazának jeles szolgálatot tett, a jelen elismerő oklevelet sajátkezű aláírásommal és pecsétemmél ellátva, | ezennel kiállítom. Budapest, 1916. november hó 20-áu. Teleszky, s. k. m. kir. pénzügyminiszter.“

CsarnoK. Az élő halott.

Regény a most folyó világháborúból.

A Helyi Értesítő számára

fordította: Figyelő. 10

A honvédelmi miniszter rendelete alapján Halason most állítják össze a katonai ügyosztálynál az 1894., 1895. és 1896. évi születésű egyénekre vonatkozó ujonezozási lajstromot.

Sokan nem értették meg a legújabban kibocsájtott rendeletet, amelyre vonatkozólag budapesti munkatársunk legiiletékesebb helyről a következőkben értesül :

— Mindenki azt hiszi,. hogy ez egyértelmű azzal, hogy a fent említett évfolyamok most ismét Boroztatnak, Ez az értelmezés téves, a rendelet célja tisztára az, hogy — amennyiben béke lenne — már most előkészíttessék a rendes sorozás.

— A szokásos ujouczozás tudvalevőleg két év óta bemutatószemlék

Az irodalom számos háborús leírásai, esetei ismétlődtek meg a mostani nehéz napokban. Nem egy esetben inspirálta az elolvasott és a lélekben mélyen bevésődött irodalmi leírás a jelen személyeit. Egy ilyen esetet hallottam a közelünkben levő német tisztektől, amely sok tekintetben hasonlít Moupassant egyik elbeszéléséhez :

Egy, a francziák által megszállt , faluban — raoudta a német tiszt — j helyeztek el bennünket A lakosság nyugodtan, az ellenséges érzelem megnyilvánulása nélkül fogadott. A legényeket a házakban szállásoltuk be. Az egyikben, ahova' négy katona került, egy öreg asszony lakott. A katonák, fiatal derék bajor fiuk, mindenben segítségére voltak neki s még élelmiszerükből is megkínálták.

Egy este tüzilárma ütötte meg fülemet. Kirohantara. Az ég vöröslött.

A falu szélén az öreg nő háza égett. Mikorra odarohantunk, az asszonyt a ház előtt, meredt szemekkel, egy fa- tuskón ülve találtuk.

— Hol vannak a katonák ? — rivaltam izgatottan reá.

— Ott benn és elpusztultak — volt a nyugodt válasz.

— Miért nem figyelmeztette őket ?

— Minek, hisz én zártam rájuk az ajtót és gyújtottam fel a házat.

ezozási lajstromot, amelyet az anyakönyvek alapján évről-évre egészítenek ki, már két óv óta nem bolygatták. A kormány azonban most már az esetleges béke eshetőségek folytán szükségesnek látja, hogy a rendes ujonezozás kellőkép elő legyen készítve s ezért rendelte el az ujonezozási lajstromok kiegészítését a rendes sorozás alá kerülő évfolyamokra nézve.

— Az állitáskötelesék összeírására való személyes jelentkezés ezúttal elmarad, más időkben tudvalevőleg mindenkinek jelentkezni kellett. Természetesen felveszik a lajstromba azokat az 1894 , 1895. és 1896. évi születésű egyéneket is, akik a háború alatt a nepfölkelő bemutató szemléken előállottak, de megjegyzésképen mindenkihez hozzáírják a legutolsó szemle- bizottság leletét és határozatát.

Derraedten néztem reá. Őrülttel lenne dolgom ?

\z asszony nyugodtan folytatta:

— Igen, elpusztítottam őket, négyet egyért: fiamért. Elpusztítottam őket, hogy megbosszuljam fiamat, akinek elestét most vettem hírül. Megbosszultam magam s most csinálhattok velem, ami jól esik. Hatalmatokban vagyok. Bűnömet nem bánom.

Intettem és az asszonyt elvezették. *

íme, ilyenek történtek a francziák kultur földjén. Azok közül követte el egy ezt a barbár, borzalmas tettet, akik különös szeretettel igyekszenek a kegyetlenség vádját a németekre és reánk hárítani.

Dr. Havas Jenő.

Ingatlanok adás-mise.

Nagy Cz. Mihály és neje megvették Szecsödi Sándorné Topán Julia és társai lakóházát és 203 n. öl telkét 3200 koronáért.

Ambrus Pál és neje megvették Berki István és kisk. Berki Ferenez zsanai tanyásbirtokát 21000 koronáért.

Kaszás Lajosnó Horváth Mária megvette Dr. Nagy Mór közjegyző 150 n. öl fekete földjét 400 koronáért.

Természetes, hogy ily körülmények között a viszontlátás nem sok őrömet okozott az apának. Sőt növelte gondját : miképpen adhatná vissza a szerencsétlen fiúnak az elvesztett szellemi épséget.

Felvillant tekintete. Hisz szomszédságában van egy jó nevű ideg- szanatórium, amelynek igazgatója személyes jó barátja Talán az tud valamit a szerencsétlennel művelni ? Oda fogja vinni.

Érzéketlenül tűrte Haus, hogy elszállítsák.

Megérkezve, tüstént a szanatóriumba hajtottak, ahol a beteget az igazgató rögtön vizsgálat alá vette. Komor arca azonban nem sok jót mutatott; azonban megígérte, hogy mindent elkövet a siker eléréséhez.

Hazamenve, az első, akivel a tábornok találkozott, Liza volt. A fiatal- asszony a tábornok szemeiből valami újat olvasott ki, ezért izgatottau követte, amikor az felkérte, hogy kísérje szobájába.

Liza izgatottan foglalt helyet.

— Gyermekem — kezdte a tábornok — isten cselekedetei csodálatosak. Elég erősnek érzed magadat olyasmi meghallgatására,.amely egész valódat megfogja rázni ? Az öröm és bánat keverékéből áll 1

Ezzel a tábornok elbeszélte az egész történetet.

Liza halványan, felindultan hallgatta és az öröm sikolyával ölelte át a tábornokot.

— Most már tudom, hol voltál. De mondd csak — kérdezte csillogó szemekkel — mikor hozhatjuk haza Hansot.

— Tompítsd örömödet leányom — mondta szomorúan a tábornok. — Gondolj arra, hogy nyomorék és élő halott. Es ez egy keserflesepp örömünkben. De bizzunk a Mindenhatóban 1 Anyádnak azonban ne szólj erről, az ő gyenge szivét meg kell óvnunk mindennemű izgalomtól.

Alig várta Liza a következő napot, amidőn a tábornok kíséretében a szanatóriumba ment.

Ott az igazgató fogadta őket.

— Van valami változás a beteg állapotában ? — kérdezte a tábornok ramínyteljesen.

— Semmi — volt a csüggesztő válasz. — De különben rögtön hozzá vezethetem önöket.

Liza szive hangosan dobogott. Felismeri-e őt Hans? Avagy érzéketlen marad láttára?

(Folytatjuk.)

folytán feleslegessé vált és az újonEgyért - négy.

— fiareztéren levő munkatársunktól. —