Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-04 / 27. szám

julius 4. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Mennek? — Maradnak? Még nincs véglegesen eldöntve, még nem mondották ki az utolsó szót: megtörténik- e a csere az 52-esek és 32-esek között. Elmennek-e tölünk Baranya földmivelő, birtokos szülöttei, hogy helyet engedjenek Budapest katona fiainak. A 32-esek, kiknek existenciális érdeke a Budapesten való létei, min­dent megmozgatnak, hogy az áthelye­zés vÍ8szavonassók. Újabban monstre küldöttség keresi fel a királynőt, s annak szivére igyekeznek hatni. Bármi is legyen az eredmény, tényként szegezhető le, hogy a város polgárainak közélelmezési érdekei amellett szólnak, hogy vagy az 52-esek maradjanak városunkban, vagy teher- mentesittessék a katonaság tartása alól. Ma már Halas nem az az Eldorádó, ahol bőségben duskálkod­hatunk élelmiszerekben, már nálunk is nagy hiány van, már nálunk is súlyos teherként nehezedik a polgár­ság vállára az élelmezés. Ha aztán még a mostani, amúgy is nehéz állapotokhoz hozzájárul, hogy a 32 ik ezred Itt, Halason szolgáló tagjai az 52-esektől eltérően élelmi­szereket szállítanak Budapestre, a halasi polgárok élelmezése még jobban megnehezedik. Érthető kötelessége ezért minden­kinek, aki városi politikát követ, vagyis aki elsősorban a halasi, a helyi érdekeket tartja szem előtt, arra törekednie, hogy a város élelmezése a 32 esek idehelyezósével ne rosszab­bodjék. De ha mégis bekövetkezik, úgy bele kell nyugodnunk, ahogy el­viseltük a háború egyéb terheit is. A jövendő leánynevelésért. Az 1916/17. iskolai évben igen nagy jelentőségű, felette örvendetes összegek tétettek részint főgimnáziumi részint leányiskolái alapítványokra. A főgimnáziumnál kiemelendő a Il-ik és IV-ik osztályba járó tanulók által tett 2 darab 50 koronás hadi- kölcsöD, dr. Holländer Adolf János­halmái orvos által adományozott 500 koronás és dr. Kun Dpzső 500 koro­nás hadikölcsön, nemkülönben az Úri Kaszinó által megindított gyűjtés folytán átadott „Szekér Endre 500 koronás alapítvány“, végül pedig Fazekas Józsefné 200 koronás táp­intézeti alapítványa. Mindezen felsorolt alapítványok csaknem kizárólag a tanulók előmene telének, szorgalmának előmozdítását, fokozását szolgálják. * De az a két alapítvány, amelyet a polgári leányiskola leendő interaátusá- nak czóljaira tettek, a maga nemében a legnagyobb előrelátásról, a jövendő fejlődésének szemelőtt tartásáról ta­núskodik. Mindkét alapítvány a jö­vendő leánynevelés magasztos czólját tartja szem előtt, mintegy jelezve azt: csak akkor lesz erőteljes az egyházi élet, ha a nőnevelés a buzgó vallásosság alapján épül fel. Enélkül nem tud fennmaradni, — nem tud 'megállni a reformátismus. Erről tanúskodik az az alapítvány, amelyet a Kereskedelmi Bank korábban tett hálája és szeretete jeléül Süling Ede nevére és most 1000 koronára kiegészítette, — nemkülönben Weise Ignáce és neje 1500 K alapítványa, melynek kamatai a polgári leányiskola internátusába járó szorgalmas, jó elő­menetelj de felette buzgalmas vallásu tanulójának fog kiadatni. : E két utóbbi alapítvány fontosságá­nál fogva megérdemli a vele való hosszasabb foglalkozást, megérdemli, hogy utánzókra találjon. Reméljük, > akad is 1 Halasiak a fronton. Az orosz fronton, a 23. gyalog­ezred kötelékében szolgáló Zsigmond Balázs, Hugyák István és Siskovics Antal levelet Írtak szerkesztőnknek. Közük, hogy a fronton aránylag nyugalom uralkodik s hogy jól érzik magukat. Üdvözük egyúttal a halasiakat. * Körösi János és Yas János 10 es | lovastüzérek (Tábori posta 283) Írják : j Számtalan jó kívánságot küldünk a halasiaknak. Mi kitartunk, teljesítjük hazafiui kötelességünket. * Sleeák György tizedes, Juhász Béla és Báli János honvédok (30. h. gy. e. 3. zlj. Tábori posta 414.) Írják : Messze, a bukovinai hegyek közt az orosz fronton vagyunk. Itt csak tüzérségi harczok folynak. Bajunk nincsen. Üdvözöljük az olvasókat. Gyűlést tartott a képviselőtestület. A város képviselőtestülete múlt hó 30-án, szombaton délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Silling Ede polgármester távollétóben dr. Kolozsváry Kiss István h. polgár- mester elnökölt. A gyűlésről az alábbi tudósítás számol be : Kellner Samu számvevő korábban fizetésemelést kért. Ezt a gyűlés akkor megadta. E gyűlési határozatot a megye törvényhatósága most jóvá­hagyta, mit a képviselőtestület tudo­másul vett. A hatodik hadikölcsönre a város a tisztviselői nyugdíjalap terhére 100000 koronát jegyzett a képviselőtestület utólagos jóváhagyása meiíett. A gyűlés ezt jóváhagyólag tudomásul vette. Teljesítette a gyűlés a rom. kath. egyháztanáes azon kérelmét, hogy a róm. kath. plébános részére kiszol­gáltatandó termények ára az eddigi 322 koronáról 1917. jauuar 1-től kezdve 511 koronára emeltessék fel. A gyűlés dr. Kathona Mihály h. tanácsjegyzőnek április ^ tői számítva 35 #/o'08 i Karai Benő városi tizedes­nek pedig 25°/0-os háborús segélyt szavazott meg. Teljesítették Gáspár Sándornak azon kérelmét, hogy három gyermeke után családi pótlékot kapjon. Elénk vita támadt akörül, hogy a pénzügyminiszter a Központi szesz­főzdét a szövetkezet részére engedé­lyezte. Többen hangoztatták : a gyű­lésnek ebbe nem szabad belenyugodnia, tegyenek intézkedéseket, hogy e ha­tározat megváltoztassák. Végül is a vita azzal végződött, hogy a minisz­teri határozatot tudomásul vették. A gyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a város az állam által a tisztviselők­nek engedélyezett ruhasególyt előle­gezze, amit természetesen az állam később megtérít a városnak. Még néhány kisebb ügy elintézése után a gyűlés véget ért. A polgármester munkássága. A városi közigazgatás minden ágát megnehezítette, kibővítette a háború. Örömmel szegezhetjük le: Halas város közigazgatása a háború alatt kifogástalanul működött, amelyért két- ségbevonhatatlanul Silling Ede polgár­mesteré az érdem. Ezt tartotta a város képviselőtestülete múlt hó 30-iki gyűlésén szem előtt, amikor Balogh Mihály és 81 társának azon indít­ványát, hogy a város polgármesteré­nek fizetését 600 koronával emeljék fel olyképpen, hogy az a nyugdíjba beszámítható legyen, s ekkép a pol­gármester a VII. fizetési osztály I-ső fokozatába kerüljön, — lelkesedéssel magáévá tette. Tulajdonképpen — mint Molnár Mihály előadó-főjegyző ismertette is — csak 300 korona fizetésemelésről volt szó, amennyiben a polgármester fizetése is, mint a többi tisztviselőé, az indemnitás szerint 3 évenként emelkedik A tárgygyal kapcsolatban — töb­bek felszólalása után — dr. Dohány József mondott nagyobb beszédet, amelyben vázolta azt a meg­becsülhetetlen munkásságot, amelyet a polgármester kifejt, ismertette, minő fontos eredmények fűződnek a fárad­hatatlan polgármester nevéhez, aki — úgymond — az éjjelt is nappallá teszi, hogy a gondjaira bízott polgár­ság e súlyos körülmények között is megtalálja mindazt, amire szüksége van. Dr. Dohány tartalmas beszéde után a gyűlés a javaslatot egy nehány képviselő kivételével, nagy lelkesedés­sel magáévá tette. Mi, a magunk részéről csak üdvö­zölhetjük a gyűlést határozatáért. Kellett, hogy kinyilvánítsa hálájának kicsiny töredékét az előtt, akinek legfőbb törekvése a város érdekeinek előmozdítása, aki törhetetlen energiá­jával elérte, hogy a város közigazga­tása a megnehezült idők közepette is kifogástalanul működik. Az érdem csekély méltánylását jelenti a múlt közgyűlési határozat, amelyet a városi polgárság örömmel vesz tudomásul. Halasiak a törvényszék előtt. A múlt héten több halasi ügyet tárgyalt a kalocsai törvényszék. Arról a következő tudósítást adhatjuk : Harnóczi Ferenczné született Király Gy. Rozália kiskunhalasi lakosnót 2 rendbeli megvesztegetés vétsége miatt 600 korona pénzbüntetésre ítélte, mert Kiskunhalason 1917. évi márczius 25-én este 10—11 óra között az őt a rendőrségre állítani akaró Darányi Antal és Breeska Antal városi rend­őröknek azért, hogy kötelességüket megszegve, őt szabadon eresszék, fejenként 100—100 koronát Ígért. Az ítélet jogerős. Jaszanovics Sztankó Sándor és Jaszanovics Sztankó Kálmán kiskun- halasi lakósokat és pedig Jaszanovics Sztankó Sándort 20 rendbeli, Jasza­novics Sztankó Kálmánt pedig 10 rendbeli üzletszerűleg elkövetett lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek a törvényszék, mert 1916. évi október— deczember havában Halason baromfi­akat, gazdasági eszközöket és ruha­nemüeket loptak. Előbbit 4 évi, utóbbit 2 évi 6 hónapi fegyházra ítélte. Elítélte Kovács M. Jánosné Jaszanovics Sztankó Juliánná halasi lakÓ8nőt üzletszerű orgazdaság bün­tette miatt 3 évi fegyházra, mert fenntnevezett öccsei által lopott hol­mikat vagyoni haszon végett meg­szerezte, tudva azok lopott voltát. — Fentnevezetfcek édesanyját Jasszano- vics Sztankó Józsefné Raffai Julián­ját is elítélte a kir. tszék 7 hónapi börtönre orgazdaság büntette miatt azért, mert a lopott tárgyakból egyet- mást vagyoni haszon végett — tudván, hogy a tárgyak lopásból eredtek — megszerzett. Ugyanezért 4 hónapi fogházra Ítélte Ek Imréné Bereczki Katalint is. Kocsis Sándor halasi lakos Halason 1917 ápril havában Niedermann Dávid halasi lakostól egy 400 korona értékű ponyvát lopott. Lopás vétségéért 1 hónapi fogházra ítélték. Nincs petrélenm. A háború sok nélkülözést hárít a polgárokra. Részint az árak magasra emelése által, részint mert minden­ben hiányt támasztott. Egyik kelle­metlen, különösen a szegény polgárokat érintő következménye, hogy hiány támadt petróleumban. Sehol az or- szágbar\, egy városba sem juthat a polgárság világitó anyaghoz, s kény­telen, hacsak más eszköz birtokában nincsen, sötétségben kitartani. Halasnak is osztozkodni kell az ország többi városainak sorsában. A Közélelmezési Hivatal értesítése sze­rint petróleum a városban sehol sem kapható. Emiatt jegyért sem a Köz­élelmezési Hivatal vezetőjéhez, sem magához a hivatalhoz ne forduljanak. A régi kedélyes közigazgatás. \ régi táblabirói korszakra emlé­keztető, derűs időket hozta vissza az emlékezetbe a múlt közgyűlés egyik tárgya. Azt az időt, amikor még barátságosan, irás nélkül 'intéztek el mindent, amikor a szerződés meg­kötése gyanánt a parolázás szolgált. De térjünk a tárgyra. Még 1891-ben történt, hogy a város Bodogláron iskolát akart fel­állítani. Ki is szemelte az alkalmas telket, amely 3 hold 236 n. öl ter­jedelmű és meg is vette 2400 koro­náért. Azóta évek teltek el; a telken épült iskolában egy nemzedék szívta magába a tudást. Nem is lett volna semmi baj, ha most reá nem jönnek, hogy a város által megvásárolt föld tulajdonképpen nincs se a városra, illetve az államkincstárra tulajdonjogi­lag bekebelezve és szerződős sincs sehol. Szükség volt ekként uj szerződés megkötésére. A telekkönyvi tulajdo­nosok azonban szerződést csak úgy hajlandók adni, vagy engedélyt átíratni, ha a város az ott levő fákat részükre kivágatja és elhordatja, vagy 400 koronát ad és viseli a felmerülő ha­gyaték tárgyalási és rendezési költsé­geket. Ha pedig ezt nem érik el, úgy porolnék — s mivel szerződés nincsen, fizethet a város. A tanács kényszer elé állíttatván ekként, azt javasolta, teljesítse a gyűlés az utóbbi követelést. A gyűlés akként is csele­kedett. Békésen intéződött el az ügy, nem került pörre. Nem lett ország-világ előtt ismeretes, minő mulasztás ter­helte a régi közigazgatást a bodoglári telek vásárlásánál, hogy nem gondol­tak arra, amit ma úgyszólván- min­denki természetesnek tart. így festett a közigazgatás abban az időben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom