Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-10 / 19. szám
május 10. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Halas és az uj hadikölcsön Az érdeklődés az uj hadikölcsön iránt Halason egyre növekszik. Újabban az alábbi tömeges jegyzések történtek : Gazdasági Banknál: Már közölt jegyzések összege : 599750 korona. Fodor Ferencz 2000 K, Németh János 10000 K, Király Sándor 5000 K, Baki Pál 5000 K, Murgács János 2000 K, Murgács Jánosáé 2000 K, ifj. Murgács János 200 K, Murgács Irma 200 K, Murgács Tila 200 K, Kmety Imre 200 K, Halász D. Károly és neje 20000 K, Kiss László tanár 300 K, Dr. Ziiah Benőné 25000 K, Pázsit István és neje 10000 K, Mészöly Sándor 300 K, özv. Fridrich Sándornó (előbbi 2000 K-boz még) 100 K, Gyenizse Lajos 4000 K, Bergl Dávid 1000 K, Zseny Ilonka 10000 K, id Gyenizse István 1000 K, Hahn Vilmos 5000 K, Stepanek Ernő 200 K, Baksa Borbála 6000 K, Holländer Dávidnó 500 K, Kőrösy Antal 2000 K, Dr Babó Mihály és neje 12000 K, Czunterstein Jenő 100 K, Gesnaai Mátyás és Károly 250 K, Schneider Ignácz utódai 5000 K, Kohn Lipót és neje 10000 K, 52 ik gyalogezred 22500 K, Széli János és neje 500 K, Király Gy. Amália 2000 K, Németh Sánlor (lakatos) 1000 K, ifj. Egyed I. Istváu 3000 K, legifjabb Egyed I. Sándor 2600 K, Egri Lajos és neje 7000 K, Kohn Herman 300 K, id. Baki Istváu 5000 K, Sere István és neje 2000 K, Szakái Antalné 500 K, SoÓ8 Frigyes 1000 K, Soós Frigvesné 1000 K, Klein Juliska 100 K, Gold- gruber Tériké 200 K. Eddigi jegyzés: 788000 korona. Takarékpénztárnál: Jenovai János 300 K, Németh Imre 1400 K, Orbán Imre és neje 3700 K, Nagy F. Mihály 1000 K, Legifjabb Gáspár István 600 K. Kereskedelmi Banknál: Fridrich Lajos 7000 K, Kiskun- halasi kér. munkás biztositó pénztár 500 K, Kovács József 200 K, Kohn Antal 1000 K, N. N. 1000 K, özv. Fridrich Alajosnó 6000 K, Horváth Etelka 200 K, Horváth Iloua 200 K, Horváth János 200 K, Török István 2000 K, Práger Ferencz 400 K, Dr. Práger Márton 400 K, Grünvald Simon 1000 K, Dimitrov Anasztáz 1000 K, Winter József 1000 K, Gyenizse József 1O00 K, N. N. 600 K, Ingusz Dániel 2000 K, Dr. Práger József 2000 K, Práger Zsigmond 5000 K, N. N. 2000 K, Bergl Albert és neje 2000 K, Gyenizse Lajosné 2200 K, özv. Kovács Lászlóné 2000 K, Dr. Bori Benő 5000 K, Hadi 4000 K, N. N. 5000 K. Budapesten „Hermes“ Bank r. t.-nál; Dr. Do- bozy István és neje 100.000 koronát. Budapesten a Pesti Kereskedelmi banknál Loschitz Sándor 20.000 koronát. Milliók a halasi vasúti állomás kibővítésére. Május 16 és 17-én soroznak Halason. A népfölkelési bemutató szemléken alkalmatlanoknak minősített 19-38 éves népfölkelésre kötelezettek pótsorozását Halasra nézve már megállapították. A sorozásra nézve az alábbiak adnak útbaigazítást. A kiskunhalasi születési! és illetőségű, valamint idegen helyen született, de időközben Kiskunhalason illetőséget nyert 1897—1878 években született népfölkelők szemléje május hó 16-án kedden, az idegen helyen született, idegen illetőségű Kiskunhalason tartózkodó 1897—1878 években született 8 összeírás végett jelentkezett népfölkelők szemléje pedig május 17-ón szerdán reggel 7 órakor fog a polgári olvasókör (Kis casinó) helyiségében megtartatni. * Azoknak, — akik a háborúban történt megsebesülés folytán felülvizsgálati utón 1916. év április elseje előtt bocsátattak el, a bemutatószemlén meg kell jeleuniök, még ha sebesülési pótdijat kapnak is. Ellenben, akik az 1916. év április elseje után bocsájtattak el, azok nem tartoznak a bemutató szemlén megjelenni. Akik a legutóbbi bemutatószemle alkalmával kórházba utaltattak és a helyőrségi kórház lelete alapján alkalmatlanoknak minősíttettek, szintén bemutató szemlére kerülnek, ahol a kiegészítő parancsnokságtól beszerzett leietek alapján mondják ki alkalmatlanságukat vagy I alkalmasságukat. Nagy közkérház épül Halason. Bizonyára a nagy közönségnek tudomása van arról, hogy Silling Ede polgármester pár évvel ezelőtt előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy a rendkívül nehéz és a közönségre nézve nagyon káros kórház ügy akként rendeztessék, hogy egy 120 ágyas közkórház lótesitessék Halason. Tudni kell, hogy Halasról ma már 1300—1400 beteg keresi fel más városok közkórházait évenként. Ez az ok késztette a polgármestert az előterjesztésre. A városi tanács és a közegészségügyi bizottság örömmel ragadta meg ezt a tervet és egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a közgyűlésnek. A közgyűlés azt nagy többséggel magáévá tette, sőt a vármegye és a belügyminiszter is elfogadta, utóbbi a létesítendő közkórházak közzé felvette és elrendelte a tervek elkószitósót. A polgármester az épülő közkórház helyét a mostani postákért helyére jelölte ki, amely 8 kát. holdnál nagyobb terület, s magas színvonalánál, egészséges fekvésénél és a vasúthoz való közelségénél fogva a legideálisabb helyül kinálkozik. A városi tanács a terveket elkészíttette, a polgármester azt az alispán utján a belügyminisztérium közegészség- ügyi osztályához felterjesztette, ahol átdolgozás folytán ma már a tervezet 170 ágyra van készen. A polgármester minden felterjesztésnél hangsúlyozta, hogy Halas város a közkórházhoz semmivel nem járulhat és nem járul mással, mint azt a városi közgyűlés határozata kimondta, miért is felsőbb meghagyásra a város hozzájárulását számszerűleg is kimutatta, ami a kórházpénztár, a vasúti pénztár, a Deutsch Samu-fóle kórház, a Eébék Sáodor-fóle alapokból, a mai kórháztelek eladásából befolyó összeg és a póstakertből áll. Ebben a Halas városra szintén óriási jelentőségű ügyben a polgár- mester a napokban tárgyalást folytatott az illetékes ügyosztállyal, igy az a meggyőződése, hogy Halas város közkórház ügye a legjobb utón halad a megvalósítás felé és a közkórház a háború után a legeslegelsö sorban fog az állam nagy támogatásával felépülni. A kereskedelmi miniszter elrendelte, a Budapest-zimonyi vasútnak Kiskőrös- kelebiai vonala kettős vágányuvá tétele és az ezzel összefüggő állomás épületek kibővítésére a közigazgatási bejárást és annak határidejét május 4 re tűzte ki. A tárgyaláson a vasúttól kiküldött nagyszámú bizottság, a városi tanácsnak küldöttsége ólén Silling Ede polgármesterrel és nagyobb helyi érdekeltség jelent meg. A Halas városát leginkább érdeklő kérdés az állomás óriási bővítése mellett, leginkább a vasúti állomáson alul lévő átjáró kérdése képezte. Tudni kell, hogy a halasi állomás bővítése tárgyában három nagy arányú terv készült, az elsőben 19 sínpárral, a másodikban 11 sínpárral, a harmadik és utolsóban 14 sínpárral tervezik az állomásnak kibővítését. Mindhárom terv készítésénél a vásártérről való átjárás volt a legfontosabb kérdés Az első terv elfogadta a polgármester azon álláspontját, hogy az állomáson alul levő átjárás a vágóhíd mellett építtetnék meg és annak lejárója a Battyányi utcza tengelyébe esnék. Azonban a mostani barakkok és ott lévő házak közötti térre is lefordulna és egyenesen derékszög alatt jönne összeköttetésbe a mai vasúti műuttal. A második terv is akczeptálta a polgármesternek ezt a propoziczióját. A harmadik és a most letárgyalt terv ezt mellőzte és a vasúti átjárót ugyan a vágóhíd mögött egy hat méter magas hiddal tervezte, de annak a vásártér-felé levezető útját a vasút és a Schneider cég telepe között akarta a mostani kövesutba bevezetni. Ez a kétségtelenül, szembeszökően czélszerütlen és szegényes megoldása a több milliót igénybevevő állomás bővítésnek egyáltalán nem felelt volna meg és ennek tulajdonképeni indoka egyszerűen az volt. mert a tervet készítő üzletvezetőségtöl kiküldött mérnök a vásártéren ingyen területet kért az útnak, amit nagyon természetesen a nagy pótadóval terhelt Halasnak a polgármestere meg nem ígérhetett. A bizottságnak minden hozzáértő tagja az első megtekintés után elitólte az atjaróhid ilyetén való megoldását, azonban mivel a vágóhíd mellett a vásártérre lejövő ut kiépítése az államvasutnak nagy kiadást okozott volna, indítványozták, hogy a vasúti átjáró 6 méteres hid a mai átjárás helyén lótesitessék. Itt is a főnehóz- 8éget a hat méteres magas hídról való levezetése az úttestnek képezte. A polgármester a tanács által kiküldött bizottsági tagokkal egyetértve az utóbbi tervet elfogadta azzal a kikötéssel, hogy a hídról levezető hid-test ne a mostani köves utón jöjjön le, hanem délről haladjon el a Gyugel- féle kert mellett és a kert nyugati oldalán derékszög alatt csatlakozzék a mostani vasúti műuttal; egyúttal azzal a kikötéssel is,, hogy az uj állomás felvételi épülete előtt a mostani kis ligeten túl, maga a köves ut is egészen a Gyugel vendéglőig belevonas- sók a tervbe vett szabad térbe, a mi a bérkocsik állásául terveztetik. a bizottság a polgármesteruek ezt a felfogását elfogadta: ekként ha ez a terv létesül a Gyugel-féle vendéglő és kertbelyisóg közvetlen érintkezésbe jön az állomással, miáltal a telek értéke nagyon emelkedik és ig.y lehetséges lesz, hogy ott idők folyamán vasúti vendégfogadó létesüljön. Minthogy, a vasúti átjáróhid hozzájáró utjának ilyetén elhelyezése aránylag kisebb területet kíván, a városi tanács által kiküldött bizottság a polgármesterrel a közgyűlés jóváhagyásának fentartása mellett ingyen területet ajánlott föl. Az állomás bővítés ezen nagyobb horderejű részének elintézése után, a többi bár fontos, ehhezkópest jelentéktelen kérdésekben való megállapodás került sorra. A magán érdekeltség .közül Dr. Babó Mihály a felső átjárást ott ahol van, fenntartani kívánta, mint mindég most is azzal indokolta kérelmét, hogy ez közérdek. Pedig mindenki tudja, hogy a felszólalónak a birtoka közvetlenül az átjáró mellett fekszik. A városi tanácstól kiküldött bizottság és a polgármester — tekintettel arra, hogy a felsőátjárás kérdése mivel feljebb kellő megoldást nyer máskülönben is — kénytelen volt kijelenteni, hogy a kérelem egyáltalán nem közérdek, hanem magánérdek. A polgármester azt proponálta, hogy legfeljebb egy vas gyalog felüljáró épitessék, amit a bizottság egyhangúlag elfogadott. A kérelemnek ek- kónti megoldása a legmesszebbmenő magánérdeket is kielégíti, amelyet Dr. Babó Mihály is elfogsdoU.' Megállapítást nyert az is, hogy a vasúton túl is és innen is egy-egy állatrakodót építenek. Ami a vonalat magát illeti azon a vizátereszek, sem mélység, sem bővítés szempontjából semmit sem változnak. Hogy mily nagy arányú lesz az építkezés, mutatja az a körülmény, hogy e tervek keresztülvitele 4—5 millió koronába fog kerülni az államnak és ezzel Halas város az ország nagy állomásai egyikével fog bírni. Az iskolai év vége a gimnáziumban. A háború miatt már másodszor szenved rövidséget az iskola. A nehéz gazdasági viszonyok miatt az idén is előbb, tartják meg az iskolák évzáró vizsgáit. A múlt évben tudvalevőleg május végén zárultak be az iskolák. | Az idén sem sokkal tovább tart az iskolai tanév, mert a kultuszminiszter úgy intézkedett, hogy az összes magyarországi középiskolákban ebben az évben junius 8-ig be kell fejezni a tanítást. A halasi gimnázium még a rendeletét nem Kapta meg, ide is hamarosan meg fog érkezni s ennek alapján itt is meg fogják kezdeni az előkészületeket az évzáró vizsgák előkészítésére. A hős emlékezete. Halason is jól ismerték, rokonsági kötelék is ide fűzte Dr. Győré Pál budapesti ügyvédet és abonyi földbirtokost; aki gyakran fordult meg városunkban. Dr. Győré az orosz harcztéren küzdött, ahol Drohobicz mellett hősi halált halt. A hős holttestét később 1915. jnnius hónapban családja hazahozatta és Abonyba helyeztette örök nyugalomra. I Most az elhunyt testvére: Dr. Győré János máramarosszigeti tanár emlékét „Bátyánk hősi sírjára emló- kül“ czimű kis könyvben elevenítette j fel, amelyet az elhunyt jóbarátainak | és ismerőseinek küldtek meg. A fe- | kete gyászkeretes emlékmű szerkesztő- j ségünk részére is megérkezett, s Dr. Győré Pál arczkópót, gyászjelentését, a felette elhangzott gyászbeszódeket és imákat foglalja magában.
