Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-03 / 18. szám
május 3. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Halas Képviselője Kárpáti ünnep a gimnáziumban. — PATAKY DEZSŐ BESZÉDE. — az ország közélelmezésóről érdekes nyilatkozatokat tett Aradon, ahol a kormány megbízásából megjelent. Az aradi lapok részletesen foglalkoznak képviselőnk ottani szereplésével. Az „Aradi Közlöny“ c. nagyArad, április 28. A kormány kiküldöttje, Hegedűs ! Kálmán országgyűlési képviselő ma délután részt vett a közélelmezési bizottság ülésén. A bizottság elnöke, Lőcs Rezső helyettes polgármester melegen üdvözölte Hegedűs képviselőt és arra kérte, hogy támogassa Arad közélelmezési akcióját, ha azt arra méltónak találja. Ezután az elnök részletesen ismertette a liszt, zsir és hús ellátás fejlődését és őszintén feltárta a leküzdött nagy nehézségeket, amelyek különösen a liszt kiutalásánál jelentkeztek az által, hogy a kormány az országos szempontok szem előtt tartása közben nem tudta oly gyorsan megszüntetni a nehézségeket, mint ahogy Arad város szerette volna. Rendkívül jó hatással volt a bizottság tagjaira a kormány kiküldöttjének ezután tett nyilatkozata : — Igyekezni fogok — mondotta — kiérdemelni azt a bizalmat, amelyet nekem a bizottság és annak kiváló elnöke előlegezett és ennek fejében Ígéretet teszek, hogy a felmerülő nehézségek eloszlatásában a városnak segítségére leszek illetékes helyen. Örömmel hallottam, hogy ínség uincs és nem is lehet és ha nehézségek vannak, azt elviselni hazafias kötelesség. Ma legelső feladatunk, hogy a hadsereget a leg- brilliánsabbul lássuk el. A kormány támogatásának megítélésénél szem előtt kell tartani, hegy olyan férfiak intézik a közélelmezés ügyét, akik széles látókörrel és messze látóan nemcsak a mának kérdéseivel, hanem az ország jövőjével is, általános szempontokból foglalkoznak. A kormány sohasem Uralja el a kérdéseket politikai, hanem az igazságosság szempontjából. A mai idők rendkívüliek és a kormány a rendkívüli viszonyok által szült rendkívüli hatalmával még a magánosok életviszonyai szabályozására is köteles és ezt teszi olyan magas erkölcsi piedesztálon állva, hogy cselekedeteinek célja sohasem a népszerűség, hanem az abszolút igazság keresése és megtalálása. A béke leszürődött, nyugodt bölcsessége A múlt év február hónapjában vonult be a katonasághoz Vasas Csillag Lajos 32 éves halasi föld- míves. Vasas katonai szolgálata alatt mindkét szemevilágát elvesztette, a miért a katonaságtól elbocsájtották. A szegény katona hazaérve felkereste a vele már nyolc óv óta vad házasságban élő Maráczi Teréz halasi asszonyt, akiről csakhamar meggyőződött, hogy távolléte alatt mással vigasztalta magát. Csillag az asszonyt többször kérte, hogy térjen vissza hozzá, s kétségbeejtő állapotában ne hagyja el. Az asszony azonban hajthatatlan maradt. Kereken kijelentette, hogy Csillag neki nem kell. Csillag április 27-én este 8 óra körül újra felkereste az asszonyt és tekintélyű napilap több cikkben j foglalkozik a megjelenésével kapcso- j latban álló kérdésekkel; egyik : idevágó cikkét a most divatossá vált címekkel és alcímekkel együtt ime itt közöljük : fogja majd megmutatni, hogy a kormány Araddal szemben soha sem helyezkedett más álláspontra, mint amelyet az ország érdeke követelt meg. — Örülök — mondotta továbbá — hogy ilyen kiváló vezetősége van ennek a városnak és annak, hogy a polgárság oly impozáns érdeklődéssel viseltetik a közügyek iráut, mint a megjelentek száma mutatja. Meggyőződésem, hogy a kormány támogatása nem fog hiányozni, ha a közélelmezés javításáról lesz szó és a magam részéről minden erőmet a város rendelkezésére bocsátom. A rekvírálás adatait ismerve, elmondhatom, hogy az ország élelmezése biztosítva van és a jövőben nem lesz sem zavar, sem hiány. De ha lenne, akkor méltózta8sék bizalommal hozzám fordulni és én a város érdekeinek szószólója leszek. A bizottság tagjai hálával fogadták a kiváló politikus kijelentéseit és az elnök ki is fejezte az egész város közönségének nevében hálás köszönetét a nagyjelentőségű Ígéretért. Az ülés további tárgyalásait is a legnagyobb figyelemmel kiserte végig Hegedűs képviselő, sűrűn jegyzett és annak bevégezte előtt ismét szóvá tette, vájjon az ellátatlanok száma pontosan van-e megállapítva és hogy a 29 vaggon egy havi kontingens elégséges lesz-e augusztus közepéig. ügy az ülésen jelen volt Varjassy Lajos polgármester, valamint az elnök számszerű adatokkal szolgáltak és a képviselő Ígéretet tett. a kontingens felemelés kérésének pártolására. — Teszem ezt azért örömmel — — mondotta — mert az ülés folyamán tapasztaltak nagy örömömre szolgáltak. Láttam, hogy annyi humanizmus és intelligencia nyilvánult meg a bizottság tárgyalásaiban, hogy enuek a városnak érdekébeu dolgozni nemcsak hazafias kötelesség, hanem lelki gyönyörűség. A város vezetősége és polgársága olyan intellektuális nívón állva intézik a közügyeket, hogy mindenki csak barátjául és támogatójául szegődhetik a városnak. A bizottság lelkesen megéljenezte a kormány küldöttjének szavait. | visszatérésre kérte. De ezúttal is el- { utasítást kapott, mire revolverét előrántotta és az asszonyra hatszor egymásután rálött. A golyók közül kettő az asszony' balkarját találta, akit első segélyben dr. Gesmai József városi orvos részesített. Csillagot dr. Bori Benő rendőr- kapitány szándékos emberölés kísérletének büntette miatt letartóztatta és kihallgatása után a kalocsai kir. ügyészséghez kisértette. Jegyezzünk hadikölcsönt! Biztosabb, jövedelmezőbb befektetés nincs! Héttőn délelőtt a halasi főgimnáziumban, mint az ország összes gimnáziumában, kárpáti ünnepélyt tartottak. Bartek Lajos főgimnáziumi tanár felette nívós ünnepi beszédében a hallgatóság feszült figyelme mellett érdekesen vázolta a Kárpátok jelentőségét. Majd Pataky Dezső igazgató emelkedett szólásra és az alábbi gyönyörű beszédet mondta : Két esztendővel ezelőtt, 1914 év nyarán a legnagyobb erőpróba elé, állította nemzeti lételünket a Gondviselés. Álnok déli szomszédunk évtizedeken át visszaélve békére hajló türelmünkkel, egymásután követte el állami létünket veszélyeztető kísérleteit s koronánk, trónunk örököse ellen végrehajtott merénylettel tetőzte be a hosszú sort, olyan politikai gyilkossággal, mely felett századok múlva is uudorral fog lesújtó Ítéletet mondani a történelem itélőszéke „Gyilkos merényletek egész sorozata, egy tervszerűen szőt összeesküvés melynek borzasztó sikere szivén talált Engem és hü népeimet“ — mondja apostoli királyunk „Népeimhez“ intézett szózata. „Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani. Mindent meggondoltam és megfontoltam Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára “ A királyi szó nemcsak népeihez, de népeinek szivéből is szétlőtt. A nemzetnek minden arra hivatott tagja szent lelkesedéssel ragadott fegyvert és csaknem 2 esztendő múlva, annyi győzelem és annyi véráldozat után diadalmasan tartja erős kezében ma is és bizton hisszük a magyarok istenét, hogy nem is teszi le addig azt, mig nemzedékek nyugodalmát, fejlődését biztositó állandó békét nem küzd ki vele. Óh mert e haroz századok fejlődését, irányát szabja meg E harezban aratott minden diadal a békés ipar és kultúra számára jelent foglalást, minden elesett hősünk a jelen és a jövö generá«zió biztonságát szilárdítja meg. A 22 hónap óta tartó küzdelem olyan méreteket öltött, minőket eddig nem jegyzett fel a világtörténelem. Xerxes milliós tábora csak eltörpülő sereg, Attila lovas hunjai csak egy fel- j derítő csapat, Napóleon nagy ármádiája a három világrészre terjedő arcvonal egyik része csak. Nem hadseregek, de népek feszitik egymásnak mellöket, nincs távolság, mit a technika le ne győzne, hova a pánczélvo- I nat. az automobil el ne száguldana, a repülőgép el ne repülne, a tengeralatti hajó el ne suhanna és ahová csak ezek elérnek, győzelem, és pusztulás jár nyomukban mindenütt Óh rettenetes a XX. század háborúja, mert az emberi ész minden vívmányát az öldöklés szolgálatába állította; óh rettenes a gépek harcza, melyek emberi érzelmektől I nem uraltatva végzik az emberirtást, de legbámulatosabb még mindég az ember, mely haditeljerítmények tekintetében mjnden teremtett lénynek messze felette áll. És az emberek között is első helyen állsz te, hazám népe, édes magyar nemzetem! Ki olyan nyugodt derűvel szántod béke idején a négy ! folyó téréit, kinek lelkében a pacsirta dala visszhangra talál, most a Lovcsenen, Dober- dón jár hegyet soha nem tapodó lábad, ! Polézia mocsaraiban, a Mazuri tavaknál, S Lüttich, Przemysl falai alatt, talán még Erzerum téréin is tanítod ellenségeidet, hogy: ismerd meg a magyart 1 óh nagy vagy, félelmes vagy nemzetem, nagy minden tiad 1 Ez a háború ismerteti meg a világgal erődet Ez a háború egy éjszakán megoldott minden problémát, mit a politika félszázadon át hiába igazgatott; egy csapásra megszűnt a nemzetiségi kérdés, egyesült minden belső erő s a koronás hármas halom országában nines ma más, csak a magyar nemzet tagja. Nagy vagy, de legnagyobb akkor édes nemzetem, mikor hazád bérceit védelmezed 1 Az 1914 esztendő őszén rettenetes tömegű emberáradat bömpölygött északról és keletről hazánk felé. Az északi uralkodó ellentmondást nem ismerő parancsára két világrészre terjedő birodalmának megszámlálhatatlan katonája lepte el határainkat, s mint a gátat szakított vizár, zuhogott be a Kárpátok hágóin, szorosain át a feltarthatat- lannak látszó embertömeg. Ekkor már négy harctéren ömlött az embervér : szövetségesünk Belgiumon átgázolva Franciaország szive felé vitte rettenetes fegyverét, nemzetünk Szerbiában Kragujevácig rohant előre és a Kárpátok szikláin megvetve lábalt, az orosz gőzhengernek „ne tovább“-ot kiáltott. 1914 szeptember 27 én adja hírül a hadi- tudósitás, hogy az orosz portyázó hadak elérték Uzsokot, Toronyét, Malomrét, Fenyvesvölgy, Csontos, Hosszumező, Ökörmező községeknél összemértük vele fegyvereinket. Es e naptól fogva hét hónapon át lélegzetét visszafojtva tekintett minden magyar a Kárpátok felé Minden szív arrafelé dobbant. Lesz-e elég kitartásunk ? Nem meriilünk-e ki a folytonos sikerektől is ? „A véreinket féltő aggodalomban szinte kísérteties a gondolat, hogy hiába ölik az ellenséget, az mintegy feltámadva sokasodik és kanosukétól, gépfegyvertől kergetve hal meg ismét. Nem kivánunk-e többet katonáinktól, mint félistenektől kívánni lehet? Ez érzéstől nem szabadulhatunk, de meg kell keményíteni szivünket. Ezt a rohamot állni kell és állni fogjuk.“ Az orosz hadsereg Pestet akarja látni, oda akar bevonulni ... de csak holttesteiken át! . Es nem vonult be. A világháború krónikása elfárad a magasztos tettek feljegyzésében. E háborúban nekünk jutott a legnehezebb szerep Kezdetben az volt hivatásunk, hogy lekössük az oroszt, mig szövetségesünk végez a franciával, majd a változott helyzetben minél nagyobb orosz erőt kellett magunkra vonnunk, hogy a németeknek lengyelországi támadása ne zavartassák. A fényes győzelmek ott estek a Mazuri tavaknál, Lodznál. Ezek a győzelmek a mi ellenállásunkra támaszkodtak. Es most nekünk rontott az északi kolosz- szus minden erejével Most nem lekötésről van szó, hanem az egész ellenséggel való megküzdésről. Hét hónapon át napróí-napra, óráról órára megújul e küzdelem Az orosz sereg Pestet akarja látni, a honvéd azt mondja : csak holttestemen át. Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Máramaros helyei, Homonna, Uzsok, Nagyberezna, Mezólaborc, Zboró, Vezérszállás, a Laborea, a Nagyág völgye, Toronya, Máramarossziget. a duklai és volóczi nyereg, a lupkovi hágó harczai Írták be a történelembe lángoló betűkkel a honát védő magyar katona nevét. Clió elfárad tetteik feljegyzésében s előttük bámulva áll meg még az ellenséges világ is Eljön a kárpáti tél, hullik ahó, válláig ér a honvédnek, dermedt tagjain erőt vesz a zsibbadás. Karácsony este van . . . Lelke egy alföldi nádas kis házikóba repül, hol most a meleg kemenee körül énekli családja a „Krisztus urunknak áldott születését“ s mig szeméből alágördülő könnyei jéggé fagyva hullanak le, az óvilág hőseit megszégyenítő lelke esiigge- dés nélkül kiált: csak holttestemen át. Oda- tapad a kősziklához, a bérc meredek csúcsához, a szakadék szélihez, ember nem járta, uttalan utakon előre, csak előre tör, süvölt a zordon vidék havatszóró téli szele, csak az ágyuk bömbölése harsogja túl, egy fenyőfa, egy boróka bokor nyújt csak némi enyhelyet, fagyott keze erőtlenül siklik le a puskaesőről, elfagyott lábai nem bírják teste súlyát ... de c^ak holttestemen át! Es a szent bérezek félesztendeig vitatott birtokát az ellenségnek nem engedte át. Hullámzott a hadiszerencse a többi hareztereken : bevettük Belgrádot, feladtuk Nándorfehérvárét, Przemysl falai alá százezernyi oroszt hiába hajtott meghalni tábornoka a nélkülözéstől elgyengült hősök, Kuzmanek katonái, Tamássy népfölkelői végső erejüket összeszedve, éhségtől elborult szemekkel, dalolva törnek ki mégegyszer, s aztán a harminez és felesek önmagukat tépik szét utolsó dördülésükkel rettegve nézünk észak felé, és az ellenség ember oczeánja megtorpanva áll meg a kárpátok előtt. Most minden a Kárpátokban kifejlődött nagy csatasorozattól függ. Mi láttuk e harcot. Titáni volt. A késő nemzedékek hős költeménynek gondolják talán ! Keressük ki a világtörténelem legmythi- kusabb, leglegendásabb [idejét: ehhez foghatót nem találunk. Leonidás spártai hőseivel Thermopylajban öt napig tartóztatta fel a perzsa haderőt és kétezer év múltával is példányképül emlegetjük vitézségüket. Mi hét hónapon át, több mint ötven helyen álltunk nem kevesebb ellenséggel szemben, nem kisebb vitézséggel, diadalmasan . . . Hát rólunk mit mond az utókor? „A történelemnek hj szótárt kell alkotni, hogy méltón beszéljen rólunk. A filozófiának uj gondolkodást kell teremteni, hogy ezt a kort magyarázza. Nem volt még ember e kor előtt, ki annyit szenvedett, mint mi mosolyogva kibírtunk Halhatatlanok Rá lettünk.“ A Kárpátok bérezni és az ember megértették egymást. És hiába vitte újra, meg újra támadásba tengernyi hadát a nekibő- szült ellenség, hiába kezdett egy-egy elvesztett magaslatért uj küzdelmet hiába . . de hadd hallgassak el én, beszéljenek a napok eseményei, néhány szóban, költeménybe illő történetet. 1915. május 2. Seregeink Gorliezénél áttörték az orosz frontot május 4. A győzelem arányai növekednek. május 5. Az orosz sereg visszavonulóban Magyarországból. május 7. Elzártuk a kárpáti orosz sereg visszavonulási útját. május 8 70.000 orosz fogoly. május 10. Magyarországon nincs többé ellenség. május 12. Lengyelországból is visszavonul az orosz. május 22. Az orosz foglyok száma 194000- re emelkedik. junius 3 Ma délelőtt óta Przemysl ismét birtokunkban van. És száguld, száguld előre diadalittas seregünk feltarthatatlanul. Antheusként a Kárpátoktól kapta az erőt, mely ellenálha- t&tlanná teszi. * Az orosz sereg Pestet akarta látni. Nem látta meg. De mégis. Lerongyolódva, fegytiegedűs Kálmán kormányképviselő a közélelmezési bizottság ülésén. (Elismerés a város közélelmezési akciójáért. — A kormány szerepe Arad város ellátásában.) Az Aradi Közlöny tudósítójától. A vak halasi katona merénylete.
