Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-05 / 14. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 5 CsarnoR. Az összeesküvők. A „Helyi Értesítő“ számára fordította: FIGYELŐ. 2 — Hogyan, hát németül is beszól szép leány ? — Szólalt meg végre Rüding. — Ennek nagyon örülök, mert legalább igy könnyen megért­hetjük egymást, 8 nem kell attól tartanunk, hogy valaki kilesi beszé dünket. — Téved uram, — volt a leány halk válasza. — Van még e házban kívülem egy ember, aki szintén jól beszéli e nyelvet. Eu úgy hiszem, az az ember minden nyelvet beszél s éppen ő az, aki elöl menekülnöm kell. — Es ki az ? — Egy leáuykereskedö. Hallott talán már az olasz Demetrió Oaraisról ? Rüding fejével nemet intett. Ekkor a fiatal leány folytatta : — Érthető különben, hogy a név nem ismeretes ön előtt, mert gaz­dája minden országban másikat hasz­nál. Demetrió Oarais, a nyomorult, a leggyalázatosabb üzlettel foglalkozik — leányokat szállít keletre. — Ezek szerint — mondta Rüding — ön egy leánykereskedő karmai közé került, aki önt Konatantinápolyba hurczolta? Nyugodt lehet szép kis­asszony. Meg fog szabadulni. Egy­szerűen a német konzul segélyét vesszük igénybe. A fiatal leány szomorúan lehaj­totta fejét. — ön csekélyre becsüli azt esetet — mondta. Demetrió Oarais, aki engem magával hurczolt a jelek sze rint egy előkelő személy megbízásából tette azt, aiiinek a hatalma nagy e városban- Es ki az a férfi ? — Hajredin pasa, a rendőr­miniszter. — Ah’ róla már többször hallottam. Az egy ravasz, teljesen romlott hiva­talnok, aki gyalázatos, förtelmes életmódot folytat — Valóban úgy vau, — jegyezte meg a leány, — miközben remegés futotta végig tagjait. — De legrosszabb a dologban — folytatta tovább, — hogy Hajredin pasa magát a szultánt is befolyása alá keritette. Bármikor szabad bejá­rása van a Jildiz palotába, s ott úgy parancsolgat, mintha ő volna az ural­kodó. Kiváló tehetségével betudta beszélni a szultánnak, aki állandóan gyilkosságtól, méregkeverőktő! retteg, hogy az egész földkerekségen csak egy ember van, aki a veszedelmeket távol tudja tőle tartani s az ő — Hajredin pasa. — En azt hiszem, az volna a legjobb — szakította meg a leány beszédét Rüding — ha ön az egész történetét elejétől a végéig elbeszélné, akkor tisztán fogok látni, s tudom mit tehetek. Úgy hiszem vau egy negyedórái időnk azalatt mindent el­mondhat. — Azt megtehetem — mondta a leány, miközben félénk tekintetet vetett az ajtóra. — Demetrió tegnap alaposan be- borozgatott, úgy hogy most részegen fekszik szobájában. Ezt az időt fel használtam. Kilopoztam kamrámból és a lépcsőn leosontam - önhöz. — De honnan tudta, hogy ón e szobában vagyok ? — Kamrám elrácsozott ablakán keresztül leselkedtem s akkor hallot­tam önt a négerrel beszélni. A tört török nyelv rögtön elárulta előttem az idegent s ekkor egy remény töltött el, hogy az ön segélyével megszaba duluk. Megkettőzött figyelemmel hall­gatóztam és a lépések zajából azt vettem ki, hogy ön ezt a szobát kapta. Eleinte gondolkodtam, menjek-e. avagy maradjak. Mikor azonban De­metrió hortyogását hallottam, bátorság szállott meg. — E házból kijutnom egyedül teljes lehetetlen, mivel a kimenőket erősen ellenőrzik. Különben is hallot­tam, amikor a gyalázatos olasz a négernek gazdag borravalót Ígért, ha éberen őrködik. Kénytelen voltam ezért önhöz folyamodni, aki szerencsémre ajtót nyitott. Kérdéses most, kitudunk-e jutni ketten ebből a bűnbarlangból ? De már csak az ön jelenléte is bá­torságot és reményt öntött belém. Sűrűn ömlöttek e beszédnél a köny- nyek a leány csodálatos ragyogásu szemeiből. — Térjen azonban most reá a tulajdonképeni tényekre, — moudta Rüding. — De röviden és gyorsan, mert cselekednünk kell. — Nehány perc alatt mindent tudni fog ön — válaszolt a leány. — Most tizennyolc éves vagyok és itt Konstantinápolyban, az Aranyszarv öbölben születtem. Gyermekkoromra csak homályosan emlékszem vissza; csak azt tudom, hogy mint kis gyer­mek egy pompás szobába laktam és egy jóságos tekintetű fiatal asszony szelíden hajolt felém. Könnyek között összecsókolt, magához szorított, mint ha féltett volua, hogy valami balsors fog érni . . . En úgy gondolom, hogy az a jóságos nő anyám volt. — Négy éves lettem. Azt tudom, hogy aranyos ágyban aludtam, s egy öreg szolgáló volt állandóan közelem­ben ; vigyázott reám. — Májusi éjszaka volt. Én ágyam­ban csendesen aludtam, midőn hirte­len lárma, kiáltozás törte meg házunk­ban a csendet. Hallottam a fegyverek csörgését és kemény fórfihangokat. Majd hirtelen feltárult hálószobám ajtaja és anyám egy ingben rohant felém. Még most is fülemben eseng sikolya, mint ezen szavakat kiáltotta: — Édes gyermekem 1 Engedd leg­alább utoljára látni gyermekemet, kicsiny Fatimémat! — Es ekkor hirtelen megpillan­tottam anyám mögött egy hatalmas férfit, kezében görbe karddal. Egy suhintás és akkor . . . — A kép, amely gyermeki sze­meim elé tárult, oly borzalmas volt, hogy elvesztettem öntudatomat. Hogy aztán mi történt velem, azt nem tudom, csak arra emlékszem, hogy mikorra felébredtem, akkor már egy hajó fedélzetén voltam. Ereztem, hogy a talapzat, amelyen voltam, ide-oda himbálódzik; hallottam a hullámok csobogását és azt a különös csattogó zajt, amelyet a vitorlák okoznak, ha a szél csapkodja azokat. — Szerencsétlenségemben egyetlen vigaszom maradt. Az öreg Mirza, hú szolgánk mellettem volt és midőn szemeimet felnyitottam, hozzám sietett. Keservesen sirt és kezemet csókol­gatta. — Ekkor a nyakamon, vékony láncon lógó amuletre mutatott, amely egyszerű, értéktelen kövekkel volt kirakva és nem volt nagyobb, mint egy tallér. Az öreg Mirza nagy fon­tosságot tulajdonított a talizmánnak, mert többször figyelmessé tett arra és sűrűn hallottam tőle : — El ne veszítsd ezt kicsiny Fatime, — hallod? El ne veszítsd soha 1 — Mikor reggel felé járt az idő, fel- nyiilott kabiuuuk ajtaja. Egy magas termetű, fekete szakállu férfi lépett be. Elegánsan volt öltözve és a töb­biek, akik követték, tiszteletteljesen tekintettek reá, Egy előttem israeret­! len nyelven kezdett hozzam beszélni, ! melyet valószínűleg az öreg Mirza sem értett, mert nem adott reá feleletet. (Folytatjuk) 40 napi ebzárlat. A városban egy kóbor eben a veszettséget állapították meg. Ezért a hatóság a következőket rendelte el : Mindenki tartozik az állatainál mu­tatkozó bármely betegedósi esetet a hatóságnak és a m. kir. állatorvosnak bejelenteni. Az 1888. évi VII. t. ez. 154 § 1. pontjában meghatározott büntetés ter­he mellett az összes ebek 40 napig állandóan megkötve tartandók, a házon kívül biztos pórázzal, vagy szájkosárral ellátva vezetendők. A szabadon járó ebek elfogatnak és kiirtatnak. Ingatlanok adás-vevése. özv. Medveczki Károlynó Tóth Irma és társai megvették Bibó Dónesné Péter Zsófia 88 hold 97 n. öl ingatlanát 28000 koronáért. Pankovics Istvánná Kovács M. Jolán megvette Nemcsovics György és Daczi Mária 791 n. öl szőlőjét 480 koro­náért. Hugyecz Fereuczné Budai Rozália és Erdélyi Istvánná Budai Teréz megvették Árvái Mihályné Budai Juliánná 1482 n. öl szántóföldjét 400 koronáért. Mészáros Imre megvette Kecskés Lajoané B'ecska Juliánná 2 hold legelőbeli Vb rósz illetőségét 100 koronáért. Czibolya Lajoané Szaszkó Verona megvette Vap Józsefné Bukovics Ilona lakóházát és 183 n. öl telkét 2500 korouáért. Modok Sándorné Fleisz Mária megvette Krammer Mártonná Csapó Zsuzsánna 2 hold szőlőjét 2000 koronáért. Halasi katonák adománya. A 38. gyalogezred 6 ik tábori százada gyűjtést indított az ezred hős halottainak özvegyei és árvái segíté­sére. Hamarosan 1230 korona gyűlt össze, amelyet elküldték a kecskeméti polgármesternek. Az 1230 koronához szép összeggel járultak hozzá az alábbi halasi ka­tonák : Csikós Antal, Rasztig Sándor, Buda Sándor, Halász D. Gyula, Be- rényi Antal, Horváth László és Mé­száros Károly. Irodalom. A „Darvin“ Dr. Fülöp Zsigmond népszerű termé­szettudományi folyóiratának április I-i száma igen érdekes és változatos tartalommal jelent meg, melyből ki­emeljük a következőket. Abderhalden Emil: Mi az emésztés ? Dr. Halten- berger Mihály: Portugália Dr. F. Zs : A termőföld dezir.ficiálása. Gserni Dezső: Hogyan tenyésztik a bakté­riumokat ? Dr Bartók Imre : A mű­végtagokról. Benke Albeit: 4 cellu- lóid. Különfélék : Harctéren szerzett beszédhibák. 4 kenyér frissen tar­tása. Harctéri idegsok gyógyítása hipnózissal, stb. A kitűnő folyóirat előfizetési ára fél évre 5 kor. Mutat­ványszámokat küld a kiadóhivatal, Budapest, Andrássy ut 60. Köszönet-nyllvánitás. Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, kik boldogult fér­jem, illetve édesatyám temetésén megjelentek és nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez utón mon­dunk hálás köszönetét. özv. Király Gy. Benőné és fia. Magán hirdetések. Bacsó R. Benő I. kér. lakóhá­zit eladja, esetleg Szentgyörgynaptól kezdve bérbe kiadja. Tudakozódhatni Szécsényi utcza 21 sz. alatt. Brecska Benő alsószállási bir­tokán krumpli földet ad ki feliből. Tudakozódhatni Hímző utcza 11 sz. házánál. Fehér Sándor Szécsényi utcza 48 sz. házánál egy lakást melléképü­lettel azonnal bérbe kiad. Tudakozód­hatni a helyszínén. Hermán Dénes felsőszállási 7 V* hold szőlőtelepét eladja, vagy részesedésre kiadja. Egy ingyenes lakót is leeres. Tudakozódhatni eresz­tői birtokán, vagy Bartek Sándor asztalosnál. Divatos női ruhák és leánderek mindenféle nagyságban kaphatók Fő utcza 53. sz. alatt. Figyelmeztetés a gyógyszert vásárló közönséghez. Miután az üveggyárak csak mér­sékelt mennyiségű üveget tudnak szállitani, kérjük a t. közönséget, hogy a gyógyszer beszerzéseknél hoz­zanak magukkal lehetőleg tisztára ki­mosott gyógyszerüveget. Úgyszintén kérjük t. közönséget, hogy a régi gyógyszerüvegeket (gömbölyő és hat­szögletest) akár nagyobb mennyiség­ben is megvételre a gyógyszertárakba küldjék be. A halasi gyógyszerészek. A nagy háború írásban és képben. Minden egyes füzet ára 40 fillér. i. rész: Északon és Délen n. rész: A nyugati hareztér in rész: Az olasz háború^ Minden füzetben legalább egy szí­nes mümelléklet, sok kép és térkép. Kapható lapunk kiadóhivatalában. 53/1916. vh. sz. Árverési hirdetmény. Dr. Szabó Fülöp kiskunhalasi lakos ügyvéd által képviselt, Sárvári Imre kiskunhalasi lakos végrehajtatónak végrehajtást szenvedő elleni 1232 kor. tőke, ennek 1914. év október hó 1. napjától járó 5°/0 kamata és eddig összesen 207 kor. 88 fillér perköltség erejéig, az esetleg időközben fizetett összeg betudásával a kiskunhalasi kir. járásbíróság 1916. V. Pk. 459/2. sí. kiküldő végzése folytán a végrehajtást szenvedőnél 1916. évi márczius hó 3-án biróilag lefoglalt és 908 koro­nára becsült ingóságokra az árverés elrendeltetvén, annak — a felülfoglal- tatók követelése erejéig is — Kiskun­halason, Be8nyei-te!ep, Uj utca — sz. alatt leendő megtartására 1916. évi április hó 6. napjának d. e. 10 óráját tűzöm ki, amikor a foglalás alatt levő sertés, tyuk és egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Kiskunhalas, 1916. óv március hó 23. napján. Balogh József bírósági végrehajtó. Halas, 1916. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom