Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1916-03-08 / 10. szám

márczius 8. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Élet a harctéren. — Egy halasi katona levele. — Tömegesei! érkeznek a harcztórről levelek a Helyi Értesítőhöz a halasi katonáktól. A levelek mind mind igen színes kópét adják a harcztóri hely­zetnek, amelyeket lehetőség szerint közlünk is. Alább adjuk egy halasi 38-as ka­tona levelét, aki az orosz fronton harczol, amelyben érdekesen irja le, milyen az élet a rajvonal mögött. A halasi katona többek között igy ir: „Mig kint a rajvonalban dúlnak a harczok, addig beat a rajvonal mögött is lázasan folyik a munka. A katonák a munkának száz és száz féle fajtáját végzik. Az utakon mindenfelé az autók, lőszer és élelmiszerkocsik tömege hemzseg. Olykor elvonul az utón egy ezred, hogy egy másik, a harcokban már kimerült csapatot felváltson. az ut környéke a jövő és menő kocsik és autók egyhangú dübörgé­sétől hangos éjjel nappal Kora reggel már útban van az élelmiszert vivő vonat. Megkezdődik az élelmiszer átvevóse, majd szétosztása a zászló­aljak között. A vonat pedig útnak indul visszafelé, hogy másnap ismét megrakodva térjen vissza. Es ez igy megy napról-napra. Hogy meddig 1 Kitudja azt ? Érdekes az erre lakó népek tarka tömege, akik a megrongált utakat hozzák rendbe. Nagyjában igy fest az élet a harcz- tóren, a rajvonal mögött. A háborúnak élünk és a bókéért harczolunk 1“ 160 szerb fogságból kiszabadult katona Kecskeméten. 160 olyaa sebesült és rokkant ka­tona érkezett Kecskemétre, akik több mint egy éve, szerb fogságban sinlőd- tek. Közülük 35 beteget hétfőn már a pöstyéni fürdőbe küldtek gyógyulás végett. A kiszabadultak között, hogy van-e halasi, azt nem sikerült meg­tudnunk. Népesedési mozgalom — február 29. — márezius 7. — Születtek: Gömböcz Lajos és Modok T. Mar­gitnak József nevű fiuk. Patyi János és Bauman Katalinnak Béniámin nevű fiuk. Vanka Erzsébetnek Antal nevű fia. Nagy Pál Perencz és Komlós Eszternek Ferencz nevű fiuk. Dudás { Mihály ésHarkai Máriának Mihály nevű fiuk. Dómján Samu és Szabó Mária Ilonának Zoltán nevű fiuk. Gábor Sándor és Faragó Rozáliának Rozália nevű leányuk. Meghaltak: Risányi Mátyás 2 napos korban. Babenyecz Os. László 22 hónapos, Suba István 55 éves, Kolozsváry Kiss Sándor 58 éves, Kun Antal 86 éves, Göntér Ferenezuó Magyar Rozália 58 éves, Dómján Zoltán 2 napos, Kolom­pár Kálmán 6 hónapos, Sehol Jánosnó Csesznók Juliánná 51 éves, Kovács B. Sándor 11 hónapos korban. Kihirdetett jegyesek: Tóth Sándor Undi Jolánnal. László Benő Vas Teréziával. I Egybekelték .­Tóth B. Kálmán László M. Rozáliával. Az eltitkolt gabonakészletek Halason. — 1000 utólagos bejelentés. — Eddig kevés eredménye volt a kor­mány ama szigorú, de bizonyos mér­tékig elnéző rendeletének, hogy az elrejtett gabona és lisztkószleteket büntetés terhe alatt be kell szolgál­tatni, viszont azonban mindazok a rejtegetők megmenekülnek a büntetés alól, akik egy gyönge pillanatukbau magukról megfeledkezve, vagy mások csábítására és rossz példáján indulva, elrejtették fölösleges készletüket. A kormány ezt látva, a közigazga­tási hatóságokat bizta meg az elrej­tett gabonakészletek kikutatásával. Ez ügyben értekezlet is volt a belügyminisztériumban, majd a vár- megyeházán, amelyen Halasról Silling Ede polgármester és Szekér Pál rendőrfőkapitány vettek részt. . Az értekezleten megbeszélték az előkészí­tés munkáját és azon módozatokat, amelylyel a kormány megbízását végrehajtják. Két héttel ezelőtt érkezett Halasra Fazekas Ágoston alispán fel­hívása, amelyben egy utolsó terminust állapítva meg, felhívta városunk la­kosságát, hogy azok, akik nem jelen­tették be gabonakészletüket, büntetés nélkül jóvátehetik hibájukat. Az alispán felhívása meglepő ered­ménnyel járt. Kidéi ült, hogy sokan voltak Halason, akik felesleges gabona- készletüket nem jelentették be. A rendőrkapitánysághoz és az ólel mezósi hivatalhoz közel ÍOOO utóla­gos gabonabejelentésre vonatkozó jelen­tés érkezett, amelyek között sok olyan is volt, akik egyáltalán nem jelen­tették be gabonájukat. A rendőrkapitányságon már össze­gezve van az eredmény. Oda 104 métermázsa tengerit, 298 métermázsa és 80 kiló zabot és 40 métermázsa és 21 kiló babot jelentettek be. A legnagyobb bejelentések, amelyek a búzára, rozsra, árpára és lisztre vonatkoznak, még feldolgozás alatt vannak az élelmezési hivatalban. Az biztos, hogy az összegezés szép szá­mokat fog kihozni. Már most, a felsőbb hatóság látva I az eredményt, nem tudni, elfogja e rendelni, hogy bizottságok bázról- házra tauyáról tanyára járva menjenek és kutassák az elrejtett készleteket. Az az egy bizonyos, hogy erről ren­delkezést a hatóság még nem kapott. Hir a hadifogságból. Amikor március hóban végig szá­guldott az országban az a hir, hogy Przemysl vára ólelemhiány miatt orosz kézre került, a döbbenet első pillanatában is azokra a halasi csalá­dokra gondoltunk, akiknek hozzátar­tozói munkásként voltak bent a galíciai várban. A nagy eseménynél nem tudtuk elnyomni aggodalmunkat a halasiak sorsa iránt. Sok, nagyon sok halasi ember, apa, férj, fiú volt a várban. Vájjon mi történik ezek­kel? Azóta már sok halasi adott magá­ról életjelt, akik Przemysl várában fogságba estek, a foglyok mind azt Írják, hogy sorsuk tűrhető, az oroszok elég jól bánnak velük. Most legutóbb László Antal és Kovács V. Imre Írtak Halasra, akik mint munkások voltak a várban és fogságba estek. írják, hogy az oroszok Szibériába, Antipischa-Tschita városba vitték őket. * Ma kaptuk kézhez a Przemyslben hadifogságba jutottak negyedik jegy­zékét. E jegyzék az orosz vöröske reszt által megküldött adatok alapján lett összeállítva s a mielőbbi nyilvá­nosságra való hozatal miatt az adatok nem lettek felülvizsgálva. Két halasi névre bukkantunk : Brecskó Józseféra és Borbás Balázséra akiknek azonban neveik mellett kérdő­jel volt téve. Az orosz nő. A halasi társadalomnak egyik kiváló tagja, aki hónapokig küzdött fent az orosz hareztóren és most csapatjával az olasz frontra ment, levelet irt nekünk s abban érdekesen vázolja az orosz nő helyzetét. A levélből közöljük : „az orosz nő helyzete születése pillanatától kezdve rosszabb, mint a férfiaké. A fiúgyermeknek az egész család örül, a leány az hívatlan vendég, legfeljebb a szülőanyja örül neki. Csaknem egész Oroszországban szokás, hogyha egy fiatalpárnak első gyer­meke leány, akkor a barátai a fiatal apát megverik. Nem jelképesen, hanem valójában úgy elverik, hogy csak úgy ropog bele. Az orosz leányok minden álsze­mérem nélkül készülnek az életre. A falvakban, ahol az érintetlenség a legfontosabb dolog, nagyon ritka eset, hogy egy leány elbukik. Észrevehető, hogy ezzel szemben az asszonyok nem veszik olyan komolyan a köte­lességeiket és a férjeik sem nagyon büntetik őket a hűtlenségért. Vannak vidékek ahol semmi sem gátolja a leányokat szabadságukban. Vannak falvak, ahol a leányok a szeretőik nagy számával dicsekesznek és a férfiak is rossz szemmel nézik azt a leányt, aki nem tudott elég férfit meghódítani. Feltétel azonban az, hogy a viszonyok a faluban maradjanak és hogy férjet is onnan válasszon a leány. A mezei munkára járó leányoknak a rossz fizetés okozza a vesztüket. Még a minimális fizetést Sem kapják meg reudesen, ellenben ki vannak téve a munkafelügyelők és a földesur szeszélyeinek. Sokan azért buknak el, hogy el ne kergessék őket a munkából. A pénz, amit a leány keres, az az övé. így szedi össze a kelengyéjét. A leány napszámmal keresett pénzéhez még az apja sem mer hozzányúlni, ha még olyan iszákos házizsarnok is. Csak a nagy Ínség idején adja oda a leány keresetét. Ez nem törvény, hanem olyan szokás, ami a népnél többet jelent a törvénynél. Az úgyne­vezett „állami“ parasztoknál — a leányok erkölcsei lazábbak, mint az „urasági“ pórnópnól. Sokkal szaba­dabbak. Ha egy leány megtéved, el­nézéssel vannak irányában. — Az orosz asszony a családi életben teljesen ki van szolgáltatva az urának, akinek minden önkényes­ségét tűrnie kell. A törvény jogot ad az orosz férfinak arra, hogy nejét erőszakkal is magánál tartsa, a ha­tóságok szinte tüzelik az orosz parasz­tot az erőszakosságra, legtöbbször különös bravúr számba veszik, ha egy asszonyt a férje «megleckéztet.» j A hősök hagyatéka. Halason éppen úgy, mint az egész országban már megkezdődött a hábo­rúban elesett hősök halotti anyá­kon 7vvezetÓ8e. A hősök hagyatéka í fölött rendelkezni kell és miután csak a legkevesebb készített végrendeletet a hadbavonulása előtt, a kir. járás­bíróság és az árvaszók veszi át a ha­gyaték feletti rendelkezést. Az árva­szék rendel ki gondnokát, gyámot, a kir. járásbíróság pedig vezeti a hagyatéki eljárást. Végrendelet nélkül ezer és ezer ember hal el a csatatéren. Az ele­settekről szóló hivatalos bejelentést a ható<ág anyakönyvvezteti és a beje­lentést a városi árvaszékbez teszi át. Az árvaszék vizsgálja meg ezután minden esetben, hogy volt-e az el­hunytnak vagyona, maradtak e kis­korú árvái és van-e azoknak törvényes gondozója. Megszaporodott az elhagyott gyer­mekek serege. Még nagyobb száma azoknak a katonáknak, akik teljesen vagyontalanul haltak el. Ezek gyer­mekeinek ellátása, gyámolitása a ható­ság kötelessége. Már eddig 87 árva gyermek van Halason, akiknek az édesapjuk a hareztéren hősi halált halt s erről a hslasi árvaszéket már hivatalosan ér­tesítették. A tiaditermény és a bácskai alispán. Furcsa harcz van folyamatban, mint szabadkai tudósítónk értesít bennün­ket, a Haditermóny részvénytársaság és Bácsbodrog megye alispánja között. Az ügy, mivel a halasi hatóságnak is több elintézni való élelmezési ügye van még a Haditermény részvény­társasággal, bizonyára érdekelni fogja olvasóinkat. Az alispán a múlt óv őszén, nem sokkal az aratás után rendeletet kül­dött valamennyi községi elöljáróságnak, hogy Írják össze, hogy a kózólelme- zés ellátására mennyi gabonára van szükségük s ezt vásárolják meg addig, a mig a miniszteri rendelet megengedi. A községek siettek is megvásárolni a szükséges minimális mennyiséget és 38 és 39 koronás maximális áron megvették a gabonát, amelyre a köz­ségi lakosságnak szüksége volt s kölcsönpénzzel ki is fizették. Mint­hogy a szegény falusi család nem egyszerre, hanem kis tételekben viszi el a lisztjét, a megvett gabonát a malmok és mások raktáraiban helyez­ték el. Jött azonban uj rendelet. Mindenki tartozott bejelenteni a birtokába lévő készleteket. Bejelentették tehát azt a gabonát is amelyet a községek a közólelmezós céljára szerezlek be és őriztek. A Haditermóny részvénytársaság erre erélyes leiratot intézett a mal­mokhoz s ebben eltiltotta őket, hogy a közélelmezés ellátására beraktározott, a községek által megvett és kifizetett gabonából egy szemernyit is kiadja­nak, mert ezt a gabonát a Haditer­mény r. t lefoglalja s a községeknek a közszükséglet kielégítésére ö ad gabonát. A Haditermény részvénytársaság veszedelmes rendelete ellen Scultéty Ferencz, Bácsmegye érdemes alis­pánja ellenrendeletet adott ki. Ebben megtiltja, hogy a közélelmezés céljára vásárolt gabonából bármit is kiadja­nak a Haditermény részvénytársa­ságnak. így áll most a helyzet s egyelőre nem lehet tudni, hogy az érdekes harezba kié lesz-e a győzelem. Az alispán győz-e, akinek igaza van, vagy a Haditermény, akié a hatalom. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom