Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-09 / 6. szám
8 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 9. Közös címer — magyar dicsőség. Irta: HEGEDŰS KÁLMÁN orsz. képviselő. A magyar hősiesség fénye besugározza a világháború harctereit. Keresztül töri az egész világot: világával beleragyog a paloták fénykörébe, belevilágít a kunyhók legsötétebb zugába. Fejedelmi szemek ragyognak össze, egyszerű szivek dobbannak fel a ma gyarok hadiletteinek diadalmas hírére. Koronás fők hajolnak földig a magyar dicsőség előtt. Kolduslelkek emelkednek föl a föld porából a magyarok harci erényeinek varázslatától. A magyar vitézség lángja felolvasztja a közöny fagyát, felmelegiti a hideg sziveket, szeretetet varázsol oda, ahol idegenkedés lakozótt, elnémítja a tiltakozást, szóhoz juttatja az engedékenységet, eloszlatja a félreértést és terjeszti annak a megisme rését, hogy a maga igaz mivoltában milyen ez a nennet. * Az ezernyolczszázhatvanhetedik évi törvények nem intézkednek a közös intézmények terén alkalmazandó címerről és zászlókról. Egészen napjainkig a kétfejű sas feketéllet és a fekete-sárga zászló lengett mindenütt, ahol a közös intézmények bármelyik szerve megjelent. Fekete sast és fekete-sárga zászlót láttunk a közös minisztériumokon, a követségek és a konzulátusok épületein, a hadsereg kiegészítő részét alkotó magyar hadsereg ezredéinek zászlaján Nagy ellenmondás rejlett ebben Magyarországnak a hatvanhetedik évi kiegyezésben megállapított jogi helyzetével szemben. Sehol sem láttuk a magyar címert, sehol sem láttuk a magyar színeket. Annak a nagy alkotásnak, amely Deák Ferencz nevéhez fűződik, legnagyobb erőssége volt az a gondolat, hogy ne csak Magyarország, hanem Ausztria népei is szabadok legyenek, hogy az ezernyolcszázhatvanhetedik évi kiegyezés két szabad államnak szabad elhatározásából eredő egyesülését teremtse meg. így adta meg a haza bölcse nagy művének a maradan dóságot és azt az ellenállóerőt, amely századok viharaival is dacolni képes. Diadalmasan állotta meg a hatvanhetedig kiegyezés a világháború tüz- próbáját. A magyar és az osztrák katona vállvetve küzdött a közös fejedelem alatt egyesült két állam függetlenségéért és szabadságáért Az alpesi vadász a Kárpátok bércein őrizte a magyar hazát. A magyar honvéd az alpesek fennsíkjain védte Ausztria országait. A bajtársi szeretet még szorosabban fűzte össze a két nemzetet. az egymás megértésének, az együttérzésnek ebben a történelmi korszakában mindenki érezte, hogy amikor törvény biztosítja a két állam teljes egyenjogúságát és egyenlőségét, nem lehetséges az, hogy a közös intézmények csak az egyik állam hatalmának külső jeleit viseljék. A közös intézmények homlokán mindenütt csak az osztrák kétfejű sast és az osztrák fekete-sárga zászlót láttuk. a független magyar állam címere és zászlaja nem volt ott sehol, ahol a magyar állam szuverénitása, felségjoga egyenlő helyet foglal el a másik Az „Igazmondó“ 1916. évi nagy naptárában képviselőnk nagyhatású ezikke. Köszönet-nyilvánítás. Mindazon rokonoknak, ismerősöknek és jóbarátoknak, akik özv. Győré Jánosné temetésén megjelentek s ez által fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez utón mondunk hálás köszönetét. Néhai özv. Győré Jánosné családjai. államé mellett. Ennek az egyenlőségnek jelképe, külső jele hiányzott a közös intézményeken. Most a mi felséges urunk és királyunk helyrehozta!) régi idők mulasz- ! fásait és gróf Tisza István minister elnök közreműködésével a nemzet egyenjogúságát s egyenlőségét teljesen kifejező megoldást talált. A király a maga elhatározásából önként adta meg ezt a nemzetnek, nem mint viv- j mányt, amellyért küzdeni kellett, hanem mint jogot, amelynek a meg- j valósításában a magyar miniszterelnök azt a munkakört töltötte be, amely őt közjogi állásánál és egyéniségénél fogva megilleti. * A magyar állam címere ott ragyog Ausztria címere mellett egyenlő nagyságban, egyenlő magasságban. A kettőt az uralkodóház címere köti össze, amelynél magasabbra emelkedik a két állam címere. Ez az uj közös címer. A pajzsot jobboldalán a griffmadár, baloldalán a lebegő fehérruhás angyal tartja. Szalagján e szavak olvashatók : „Indivisibiliter ae inseparabiliter“- j Ezek a szavak az ezerhétszázhuszon- ; kettedik és huszonharmadik évi magyar törvényekből valók ; azt jelentik, hogy az országok feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul birtoklandók. Az uralkodó hadseregéhez és haditengerészetéhez intézett hadparancsában elrendelte, hogy a hadsereg zászlaja és a vezérzászló egyik oldalát az uj közös czimer ékesítse, másik oldalán egy-egy sarkában egy egy magyar korona és egy-egy osztrák korona legyen, a közepén pedig a király nevének kezdőbetűi foglaljanak helyet. A zászló színe fehér, széleit a bárom magyar szinbő). és a két osztrák színből álló lángivek szegélyezik. A haditengerészet lobogóján az osztrák-ház címere mellett ott diszlik a régi magyar czimer, amelynek színei az Árpád-ház és Mátyás király korának nagy emlékeibe nyúlnak vissza. * Nézem az uj címert, nézem a hadsereg zászlaját, nézem a vezérzászlót és pillantásom annak a fényes nagy jövőnek a széles'szemhatárába róve- dez, amelynek előhírnöke ez. A fekete és az aranysárga színek elmosódnak előttem a maguk egyszerű, tompa hatásukban. Az élénk vörös színben és az ezüst szerteragyogó fényében kiszélesedik, kimagaslik, megnől a magyar címer. Az osztrák ezredek zászlaján is ott ragyognak e színek ! Térfogatára, terjedelmére egyenlő a kettő : a magyar és az osztrák cimer; de a szemre való hatásában a magya vakító fénye mellett elhomályosodik az osztrák. A lángiveken a hármas élénk magyar szin az osztrák kettős sziut elnyeli és lendületet ad a zászlónak, mozgalmassá teszi, életet önt belé. Nézem az uj czimert, nézem az uj zászlót és Magyarország fényes jövőjének tükrét látom benne. Kitűzik a zászlót a meghódított várra és az címerében és színeiben a magyar dicsőséget, a magyar vitézséget hirdeti. A magyar dicsőség hirdetője ez a zászló. A magyar vitézség diadala az uj cimer. A Xagy Háború Írásban és képben. Egy füzet fJUS ára 40 fill. Kapható Práger Ferencz könyv- és papír- kereskedésében (Uj városháza) HÍREK. A rokkant kérdés. Egy füzetet vettünk kézhez. Szerzője dr. Práger MártoD orvos, aki azon módszereket fejtegeti, amelyek által a háború rokkantainak egészsége visszaadható. Ozime: „A vidéki katonai lábbadozó kórházakról.“ A füzet, amelyet a szerző harcztérre menetele előtt 1915 szeptember hónapban irt, a Budapesti Orvosi Újság kiadásában jelent meg. Közszemlén. az 1915. évi fegyveradó és hadmentességi dij kivetési lajstrom a városi adóhivatalnál 8 napi közszemlére lett kitéve. Tanítás megkezdése. A bodoglári iskolában f hó 7-én ismét megkezdődött a tanítás. Művészestély a kárpáti falvak felépítése czéljara. A február 12 én, szombaton tartandó hangverseny iránt rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik. A jegyek jórésze már elkelt s igy előreláthatólag zsúfolt ház lesz. A rendezőség ezúton is figyelmezteti a közönséget, hogy helyét pont 8 óráig foglalja el, mert a műsor egyes számai alatt az összes terembe vezető ajtók zárva lesznek. Közzéteszik a szerb fogságból kiszabadult katonáink névsorát. Bécsből jelentik: Az a bizottság, amely a Szerbiában elfogott és kiszabadult hadifoglyaink támogatására alakult, miután számos felszabadított hadifoglyunkat kutatta fel és gyógykezelésükről gondoskodott, valamint a szükségesekkel ellátta azokat, visz- szatért üszköbböl magával hozván a hadifoglyok névjegyzékét. Meghalt az orosz fogságban. Még a múlt óv elején jutott hadifogságba Rékasi Sándor 38. gy. e. halasi katona. Családja hosszabb ideig nem tudott róla a napokban a Vörös Kereszt Egylettől szomorú hir érkezett feleségéhez. Az értesítés azt tartalmazta, hogy Rékasi Sándor 1915. szeptember 22 ón Oroszországban mellövés következtében hősi halált halt. A „hűséges“ cseléd. Nagy Ozirok Juliánná 30 éves halasi cseléd szolgálati helyéről évek óta ruhaneműeket, edényeket és egyéb tárgyakat lopott. A rendőrség lakásán egész halmaz lopott tárgyat foglalt le. A nyomozás során már 7 rendbeli lopás bizonyult rá. A segélyezettek figyelmébe. A polgármester lapunk által közli, hogy február 16-án szerdán az államsegély fölvételeket és könyv átvizsgálásokat a segély kifizetések miatt nem tartják meg ; azok február 23-ára halasztatuak el. A katonák hátramaradottjainak. Kovács Lukács 86 gy. e. halasi katona a harcztérről a háborúban elesett katonák hátramaradottjai részére 2 koronát küldött be lapuuknak. — Ugyanerre a célra Ozunterstein Vilmos kereskedő pedig 7 koronát adott. Az adományokat rendeltetési helyére juttattuk. Tolvaj alkalmazott. F hó 5 ere virradó éjjelen Szüle Lajos gőzmalmából egyik alkalmazottja, akinek nevét fiatalkorára való tekintettel nem közölhetjük, 22 kiló lisztet ellopott. A járókelők a lopást észrevették s jelentették a tulajdonosnak, aki a tolvaj alkalmazottat a i rendőrségnél feljelentette. Kik adtak a kárpáti falvak újraépítésére? Ismertettük legutóbbi számunkban azt a nemes mozgalmat, amelyet a helyi segélyzŐ-bizottság felkérésére Hofmeister testvérek indítottak, hogy Halas is áldozzon valamit a kárpáti falvak újraépítésére. Most közöljük, hogy eddig Hofmeister testvérek gyüj- tőivén kik adakoztak : 600 koronát adtak: Hofmeister testvérek. 600 koronát adott: N. N. 100 koronát adtak Halasi Takarékpénztár, Halasi Gazdasági Bank, Halasi Kereskedelmi Bank, Kiss 0. Imre, Kohn Antal és neje, Kohn Lipót és neje, Weisz Ignáez, Schneider Ignáez utódai, özv. ifj. Vájná Sándorné, Nagy Pál Sándor és neje, Dr. Farkas Imre. 60 koronát adtak : Farkas Dezső, Farkas Elek, Berki Antal, Fridrich Lajos, Dr Szabó Fülöp. Losehitz Sándor, Halász D. Ferencz, Széli Antal, Kaszás Lajos, Széli József, Gaál Lajos, Matkó Károly, Dr. Nagy Mór, Babó Dezső, Dr. Práger József, Holländer Adolf, Babenyeoz Kálmán, Zsombor János, Pázsit István, Pázsit József, Dr. Szabó János. 40 koronát adott: Török István. 30 koronát adtak: Bergl Móricz, Sohwarez Mihály, Schön Mór. 25 koronát adott: Holländer Dávid. 22 koronát adott: Dr. Kardos Jakab. 20 koronát adtak: Szalay K. Imre, Harnóczy L Mihály, Kovács G. Ferencz, Csonka B Balázs, Szauyi János, Schöffer Zsigmond, Babó László, Dr. Paprika Antal, ifj. Figura Lajos, Kardos Sándor, özv Kmeth Sándorné, Práger Dávid, Bergl Albert, Hofmeister Ilonka, Dr. Nagy Pál Ferenez, Vörös T. József, Kocsis Sándor pék, Gyenizse Benő, Dezső Mihály, Király Gy. István, Sehönfeld Izidor, Seiler Gyula, Darányi Imre. 16 koronát adott: Darányi Gábor. 15 koronát adtak : Heisler Samu, ifj. Pataki István. 14 koronát adott: Szüos Antal. 10 koronát adtak: ifj. Darányi Mihály, Szabó G. József, Fodor András, Keresztes József, Kellner Ottilia, Száutay István, Babó János, dr. Thuró- czy Dezsőné, Németh Sándor, Bangó József, Gazdag Sándor, Széli Sándor, Gyenizse Lajos pénztárnok, Tallér László, Hahn Vilmos, ifj.Ván Sándor, Brecska Mihály, Lehőcz Imre, Modok András, Egyed I. István, Szekulesz H Hermann, Babó Károly, Mariás Lajos, Szekulesz Jakab, Monda Lajos, Orbán Károly, Mur- gács Jánosné, Juhász Pál, Borbényi Lajos, Polgár Sándor. 6 koronát adtak : Murgács dános, Murgács Kálmán. 5 koronát adtak: Fehér Károly, Józsa Gábor, Kiss Lajos, Szekulesz Fülöp, Babó Elek, Józsa László, Révész őrmester,Csapó Antal. 4 koronát adtak: Horváth Sándor, Endrész Imre 2 koronát adtak: Csapó Antal, Péter Imre, Fekete 1 Imre, Czagány István 1 koronát adtak: J Vilonya Lajos, Molnár Gábor. Az éjjeli záróra Halason. Az éjjeli zárórára vonatkozólag Szekér Pál rendőrfőkapitány a következőket teszi közzé: „A vendéglősök és korcsmárosok, szóval a korlátlan italmérési engedéllyel biró üzlettulajdonosok a rendőrhatóság által hirdetményileg és egyéb utón is már több Ízben figyel meztetve lettek az italmérési üzletek éjjeli záróráinak pontos betartására. Miután az alispán 1076/1916. számú rendeletével az I. fokú rendőrhatóságokat, tehát főszolgabiró- ságokat és rendőrkapitányságokat szintén utasította, hogy az ital- mérési üzletek éjjeli záróráinak pontos betartása tekintetében a legszigorúbb hatósági intézkedéseket foganatosítsák azzal, hogy az éjjeli zárórákat be nem tartó vendéglősök és korcsmárosok italmérési engedélyeinek elvonása czóljából a pénzügyi gazgatóságot értesítsék. Midőn a korlátlan italmérők a vármegye alispánénak ezen intézkedéséről értesitetnek, egyúttal ismételten felhivatnak, éjjel zárórák pontos betartására oly kijelentéssel, hogy az éjjeli zárórát be nem tartó vendéglősök és korcsmárosok kihágásért bün- tettetnek és ezenkívül italmérési engedélyüknek elvonás céljából a pénz- ügyigazgatóság is megkerestetik.“
