Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-25 / 43. szám

október 25. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Az olvasóknak kell a kályha, — a katonák fázhatnak. A függetlenségi kör nagyteimében kórház van berendezve. Katonák vau- í nak ott, akik már vógigküzdötték a harcterek minden borzalmát, hogy harctéren szerzett betegségükre gyó­gyulást keressenek. Hogy bejött a hideg, a katonáknak ' eg) nagy meidiuger kályha szolgáit | meleggel. Gondolt azonban eg)et a kör és egyik hazafi indítványára ki­mondta, hogy a kályhát elviszik onnan és az olvasókörbe teszik. A szegény katonák pedig fázhatnak, ha kivették részüket a harctér borzal­maiból, itt is kivehetik részüket a hidegből is. Amikor ezt a váro3 megtudta, fel- I ajánlotta a körnek, helyezzék vissza a nagy kályhát, ók adnak az olvasó­körbe egy kis kályhát, hozzá még egy méter fit is. Es most jön aztán az, amit kevés ember tud megérteni. Kereken vissza­utasították a városnak ezt az ajánla­tát. Míg a város oda egy nagyobb kályhát tud be állítani, hadd fázza­nak a katonák, ó nekik a nagy kályha kell. így fest az ö hazafias eljárásuk. Pedig azt nagy hangon tudják hir­detni, ezen eljárásuk azonban annak ellentmond. A közönség mindenesetre értékelni fogja azt! Hogy épül a halas-szegedi tanyai vasút? Már többször irtunk a halas— szegedi tanyai vasútról. Megírtuk, hogy a város rövidesen kiakarja ópi- teni, még pedig mint rendes nyom távolságút, mig sokan kis tanyai vasút építése mellett foglaltak állást. Most végleges döntés történt, ez ügyben Szeged város október 18-iki közgyűlése nagy szótöbbséggel a rendes nyomtávolságú vicziuális nagy va^ut megépítését lalta szükségesnek halasi bekapcsolással, esetleg egy szárnyvonal hozzáad tsával. A gyűlésen hangoztatták, hogy a tanyai vasút húsz év alatt azért, nem létesülhetett, mert hamis nyomon jártak Kis vasutat akartak építeni, ez a terv azonban megbukott, kis vasút nem volna alkalmas a kitűzött cél elérésére Fejtegették a rendes nyomtávolságú vasút előuyeit a kisvasuttal szemben. Szeged városnak a megépítendő uj vonal területén 12 ezer hold legelője, 20 ezer hold haszonbérbe adott földje és 7200 hold erdeje van, amelyeknek értéke és jövedelme a megépítés után olyan horribilis mértékben fog emel­kedni, hogy ez már magában bizto­sítja a vasút rentabilitását. A halasi bekapcsolás miatt nem kell tartani attól, hogy a forgalom Budapest felé terelődnék. Ingatlanok adás-mése. Rózsa Fereucz és neje megvették Nagy Kolozsvári István és neje lakó házát és 158 n. öl telkét 1470 koro­náért. Kiskunhalasi ref. egyház (temető­kert) megvette Nagy Cz, József és társai 1165 n. öl szántó és szőlőjét 2380 koronáért. Hegyi István és neje megvették Sós Sándor és társai lakóházát és 129 n. öl telkét 6000 koronáért. Dallos Imre és neje megvették özv. Böröczi Józsefné Tóth Sára és társai 677 n. öl ingatlanát 400 koro­náért. Hevesi János és neje megvették Király Sáudor és társai 10 hold balotai tanyás birtokát 3600 koro­náért. Az npkíiipi immválasztása. — A közigazgatási bíróság elrendelte, hogy Kovács József állását választással töltsék be. — A város uj szervezési szabály­rendelete a belügyminisztertől vég­érvényesen megallapitva Halasra meg­érkezett. Ez a szabályrendelet a város tiszti állásait egyenkint meg­határozza és az anyakönyvi tanácsnoki állast megtartja, ezonban akként, bogy az anyakönyvi tanácsnok az áll. el. iskola ügyekkel is köteles foglal­kozni, a tanköteleseket és a mulasztó­kat összeírni, szóval az iskola ügyeit vezetni. Ezek az utóbbi teendők, azok, amelyeket Ksvács József anyakönyv- vezetó eddig sohasem teljesített, pedig arra az eddigi szabályrendelet szerint is köteles lett volna, sót amint a tanács koréból hírlik, úgy nyilatkozott, hogy ő azt nem telje­sítheti, s nem is teljesíti. Hála a közigazgatási bíróság ítéletének, amely kimondta, hogy az anyakönyvvezetöi tanácsnoki állás 6 évről 6 évre töltendő be és a legközelebbi tisztujitáskor választás alá kerül. Majd igy módjában áll a képviselőtestületnek anyakönyvi tanácsnokká olyan embert választani, aki tudja is, akarja is hivatalos köte­lességét teljesíteni. A gyűlés még foglalkozott az anyakönyvi tauácsnoki állásra vonat kozó közigazgatási bírósági Ítélettel. 1 Ez az ítélet, melyről mi hónapokkal ezelőtt hirt adtunk világosan meg mondja, hogy azzal a határozattal, amelyet 1896 ban a közgyűlés hozott és amelylyel kimondta, hogy a meg­választott Kovács Józsefnek hivatali jellege és állása mindaddig tart, amig a belügyminiszter évi 1600 korona segélyt adja erre a czélra; — mond­juk ez a határozat törvénybe ütköző, közjogi alapelveket sért és miután az akkori közigazgatás elég ügyes volt azt a határozatot a vármegyéhez és tovább a beiügymiuiszterhez fel nem terjeszteni, szép csendben kijátszották a közgyűlés választási jogát. Ez az Ítélet, amikor kimondja, hogy a vármegyének határozatát megsemmi­síti és hogy az anyakönyvi tanács noki állást 6 évről 6 évre választás­sal tölti be, mondjuk ez az ítélet reányomja a szégyenbélyegét a városi közigazgatás azon időszakára, melyben a mindenható ember Halason dr. Ba­Egy 30 as halasi tiszt a következő czikkben számol be a Helyi Értesítőnek a legutóbbi orosz harcok véres küzdel­meiről : Szomorú idő, szinte átláthatatlan köd. Egyhangúan kopog az eső. Mintha a napsugár soha elő nem jönne többé, mintha az is alkalmazkodni akarna a világhoz, melyben meghal az öröm, i oda van a jókedv, eltűnt a napsugár. És szól, ugat az ágyú, pereg a po­kol legcudarabb vívmánya : a pergőtűz. Nem hallasz már robbanást, nem hal­lod már a gránát idegizgató jajga tását a levegőben, nem hallasz sem mit. Csak valami névtelen borzalom ereszkedik ólomsulyként a tagjaidra és hideg verejték üt ki rajtad. Daczára az óriási tűznek, jön­nek mégis szakadatlan Már az ágyu- tüzünkön is áttörtek. Az ágyuk, gép­puskák, fegyverek zajába az ember ember elleni küzdők orditása vegyül. Az irtózatos pergőtűznél megőrjített magyarok most fizetnek minden po koli szenvedésért az első árokból és késsel, fokossal, puskaagygval, bűnül soha fel nem róható káromkodások között pelyvaként szórják a szétlőtt akadályokon át betört oroszokat. 1 Az orosz czár egyik legjobb ezrede bó Mihály városi főjegyző volt. Az ó időbeli közigazgatása volt tehát az, amely az annyiszor szájon hordozott nép választási jogát alattomosan, de durván megsértette. Itt az ideje, hogy dr. Babó Mihály, aki a nép érdekeit hordja száján ; — kérdés, hogy a szivében hordja e? — aki annak az 1896 iki közg)űlesnek főfőtónyezője volt, a nagy közönség előtt a kellő világításban tüntessék fel. Néztétek volna meg polgártársak és városi képviselők, hogy ennek a kérdésnek a közgyűlési tárgyalásánál mily szende arczczal húzta meg ma gát, mert hisz érezte, hogy a köz- gyűlés választói jogának elkobzásában ő volt egyik hatalmas faktor és latta, hogy a közgyűlés az egykori városi főjegyző részvételével mikóp iparko­dott Kovács József urnák — aki mel­lesleg mondva dr. Babó Mihály volt v. főjegyzőnek a sógora — a lehetőség szerint életfogytiglani állást teremteni, meit nem akarta, hogy a megválasz­tott sógor 6 évről 6 évre választás alá jusson és a közvélemény bírálatának és Ítéletének legyen mindannyiszor kitéve. O nép ! Nyíljék már meg a szeme­tek és lássátok, hogy az egykori fő­jegyző dr. Babó Mihály mikent volt főfő részese annak, hogy a ti válasz­tói jogaitokat elharácsolják. Ne higy- jetek az ilyen prófétáknak, akik a nép jogai védelmének az örve alatt a sógornak segítenek örök életű kenye­ret adni, azonban a közgyű es válasz­tói jogát segítettek elkobozni! ! Mert tudjátok meg, hogy az az állás, amelyet Kovács József anya­könyvi tanácsnok egyszeri választás után már 20 óv óta tölt be, ma 5050 koronát jövedelmez dr. Babó Mihály sógorának. Olyan embernek, aki mint az idő beli hatalmai főjegyzője a városnak, rósztvett a ti választójogotok elkob­zásában. ne higyjetek, nyissátok fel egyszer már szemeiteket és a szó áradat előtt, mely özöulik ki a szájából, gunymosolylyal zárkózzatok el, mert mindig jusson eszetekbe, hogy ez az ember segített a ti vá­lasztói jogotokat az anyakönyvi tanács­noki állás betöltésénél elharácsolni!! poc ókká verve menekül vissza e gyilkos zárótüzön át és a halottak, sebesültek százain kívül a rémülettől megdermedt foglyok tömegét hagyják kezeink között. Nincs már ember az orosz állások előtt. Nincs hatalom, amely ezeket még egyszer támadásra tudná hajtani. A sebesültek orditozása, jajgatása az akadályok között egyre jobban csen­desedik. Égy pár orosz halott a drótok közé bonyolódva állva marad. Vigvorgó arcukra odatagyott a halálfélelem. Az eső unottan esik tovább . . . Csend. Az árokban csak a figyelők marad­nak, többi a fedezékekben szorgalma­san rója a be'űket a — rózsaszínű levelezőlapra. Üzenetet küldenek haza. Akiket nem soroznak többé. A honvédelmi kormány értesítette a hatóságokat, bogy azokat, akik távol vannak az ország határától és betöl­tötték életük 36 ik évét, töröljék az áliitáskötelesek lajstromából. A véd- törvóny szerint ugyanis a távollevők áliitáskötelezettsóge azon év decem bér 31-ig tart, amig betöltik 36 ik évüket s ezen a törvényen a háború sem változtatott. Halasiak az orosz hareztéren. Az északi hareztéren, a 38. gyalog­ezred kötelékében itten sok halasi katona harczol vitézül az orosz ellen. E harezok természetesen nem járnak veszteségek nélkül Érdeklődésre találhat ezért, ha egy halasi katona közlése nyomán közöl­jük, hogy az orosz hareztéren a 38. gyalogezredben Ternyák Lajos. Sinka János, Sándor Antal, Babenyecz Os. Ferencz, Sütöri István, Tanács Fereucz, Bangó Balázs, Sárvári István, Huszti János, Szombati Antal, Darányi Gabor, Nagy Kálmán, Snajder Konrád, D m- sik József, Mig G. Vendel, Futó Sándor és Bor István halasi katonák­nak eddig még nem történt semmi bajuk. Amint Írják, nem kell miat­tuk aggódni, mert veszély egy­általán nem fenyegeti őket és állásaik úgy ki vannak epitve, hogy azt az orosz nem tudja bevenni. * Vörös Balázs halasi katona, szar’ tész (38 gy. e. Tábori posta 111. Írja, hogy kelet Oroszországban is többen vannak együtt halasiak, igy Nagy Balázs szakaszvezető, Szabó Pál káplár, Elő Sándor, Brecska Imre és még többen, akik eddig az oroszok­kal vívott küzdelemből minden baj nélkül kerültek ki. A Balkán-vonat balesete. Hétfőn az egész városban elterjedt annak a hire, bogy a ba kan vonatot, amely a közvetlen forgalmat közvetíti Hamburg—Berlin és Konstantinápoly között, a levegőbe röpítették. A Balkán vonat nem is robogott keresztül a rendes időben Halason. Az egészből csak annyi igaz, hogy a vonatot szerb területen Lupanynál baleset érte. Lupanynál a pálya any- nyira megrongálódot, hogy a vonat kisiklott 8 három kocsija annyira megrongálódott, hogy az utasok csak pótkocsikon folytathatták az utat. A kisiklás okának kiderítésére megindult a vizr-gálat. Egyesek azt állítják, hogy szerbek merényletet követtek el a Balkán vonat ellen. A hir azonban nem valószínű. Sokkal valószínűbb, hogy az esőzés rongálta meg a pályát s az okozta a balesetet, amelynek eraberáldozata nincs. népesedési nezplsi — október 16. — október 23. — Születtek: Viszmeg János és Ternyák Zsófiá­nak Károly nevű fiuk. Sütő Pál és Sáfár Erzsébetnek Antal nevű fiuk. Dudás Mihály és Becze Juliánnának Juliáuna nevű leányuk. Kocsis Benő és Mészáros Mariának Zsófia nevű leányuk. Meghaltak: Bereczi József 31 éves korban. Rózsa Ferencz 29 eves. Nagy Vendel 26 éves. Lázár Benő 28 éves, Varga Imre 31 éves, Horváth István 28 | éves, Cseszucgi Anna 2 hónapos, Farkas Ilona 8 éves. Kämmerer Lajos 4 éves. Sütő Antal 4 napos, Kardus Béla 2 hónapos korban. Kihirdetett jegyesek : Macskái Ferencz Csefregi Judittal. Ha a harctéren lévő hozzátarto­zójának örömet akar szerezni, fizessen elő a Helyi Értesítőre. Előfizetési ár egy negyedévre két korona. Minden poklokon keresztül. Egy nap a tüzérségi megfigyelőn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom