Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-04 / 40. szám

október 4. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Amitől egyesek fáznak Halason Október 9-én — Októberben tisztujitást tart Szabadka. — megkezdik a rekvirálást Halason. Néhány héttel ezelőtt a Helyi Értesítő hirt adott már arról, hogy Szabadka város még ez év folyamán megtartja a lejárt tisztviselői mandá tumokra a választást. A tisztviselői mandátumok mint Halason, úgy Szabadkán is már idestova két év óta lejártak, azóta szigorúan véve — Írja a Bácsmegyei Napló — Szabadkán mandátum nélkül működik a tanács és a tisztikar. A szabadkai polgármester értekez­letre hívta össze a bizottsági tagokat s ezen bejelentette, hogy a választá­sokat megtartja. A körü'mények fel­ismerésével figyelmezteti a bizottsági tagokat, hogy az esetleg meginduló korteskedésekben őrizzék meg pártat­lanságukat és ne tegyenek Ígéreteket addig, hogy hova szavaznak, amig az összes körülményeket meg nem is­merik. A hadbavonult tisztviselők érdeké­ben megígérte a polgármester a jelenlevőknek, hogy a bevonult tiszt­viselőket a kvalifikációjuknak megfe­lelő állásokra pályázóknak tekintik, akár beérkezik a pályázati kérvényük, akár nem. A szabadkai polgármesternek ezen bejelentése egész Szabadkán nagy megnyugvást keltett. Az ottani lapok az októberre kitűzött választást nagy szimpátiával fogadják. A Bácskai Hírlap napilap a válasz­tásokról többek között a következőket Írja: „A polgármesternek a bizottsági tagoknak azzal a bejelentésével, hogy október hóban a tisztujitást megtart­ják, törvénytélen helyzet fog meg­szűnni. A városi tisztujitást már 1914. decemberében kellett volna megtartani. A háborús állapotok tették csupán lehetségessé, hogy a köz­gyűlés módot adott a régi tisztvise­lőknek állásaikban maradására. A tisztujitásou természetesen vala­mennyi tisztviselői állás választás alá : kerül. Vannak azonban teljes üresedés­ben lévő pozíciók is: a főjegyzői, egy tanácsnoki, egy főpénztárnoki és egy rendőrkapitányi. Az értekezlet teljes bizalmáról biz­tosította a polgármestert, amit az hálásan köszönt meg.“ Agyonlőtte véletlenségből a testvérét Megrázó szerencsétlensó í történt vasárnap délben Alsószállás pusztán. Egy 18 éves fiú véletlensógből agyon­lőtte a testvérét, aki rögtön meghalt. A szerencsétlenségről az alábbi tudósítást adhatjuk : Alsószálláson Kothencz Erzsébet 15 év kórüli leány f. hó 1-én tanyai lakásukon a deli órákban a konyhá­ban foglalatoskodott, 13 éves öcscse pedig egy flóbert puskával a kezében a szőlőskertbe néző ablakon beszólge tett vele. Beszélgetés közben a fegyver eldördült s a lövedék az ' üvegablakon át a szerencsétlen leányt homlokon talalta es rögtöni halálát okozta. A kis fiú megijedve tettének követ­kezményeitől, elmenekült, s a holt­testre későbben a tanyán dolgozó orosz hadifogoly akadt reá. Ez bejött a városba és jelentette a rendőrségen, ahonnan dr. Bori Benő rendőrkapitány azonnal kiszállt a helyszínre. Tegnap a kis fiú is előkerült és elmondta a vizsgálatot vezető rendőr- kapitánynak, hogy a szerencsétlenség vóletlenségből történt. A rendőrség kihallgatása után szabadon bocsáj- totta, mivel fiatalkorú, a fiatalkorúak bírósága fogja felelősségre vonni. A szerencsétlenül járt kis leányt f. hó 3 án temették el. Akik nemrég hagyták el Szebent. — Alkalmi munkatársunk tudósitása. — Nagyszebenből Halasra is jöttek menekülők. Ezek még régebben mene­kültek el. A múlt héten páncólvonat ment be Nagyszebenbe elsősorban olyanokért, akik még hadköteles sorban vaunak Ezekkel a - legírissebben Szebeuből érkezettekkel jött hétiőn egy vonat Budapestre, ahonnan azután a mene­külőket szétosztották különféle váro­sokba. Budapesti munkatársunknak alkalma nyiiott a menekültekkel beszélgetni, akik elmondták, hogy a múlt szom­baton Nagyszebenben még elég for­galmas volt az élet. Néhány szálloda nyitva volt az üzletek tekintélyes része szintén. Az utczán meglehetős nagy volt az élénkség, bár pénteken egy román gránát a Boden-Credit előtt agyonvágott egy kislányt. El­mondták még, hogy a múlt hót elején egy oláh lovasjárőr jött a városba. Találkozott a mi bujkálva czirkáló gyalog járőreinkkel. A mie­ink leshelyből tüzelni kezdtek a románokra, mire azok vad futásban kerestek menekülést. Nagyon érdekes az, amit Dobai Tivadar nagyszebeni nagykereskedő mondott el munkatársunknak : — Százötvenezer korona értékű vagyonom maradt ottan. Minthogy mindenemet ott kellett hagynom, a feleségem ott maradt. Hogy mikor Atom ót viszont, a jó Isten tudja. En magyar román vagyok. így jutottam üzután abba a helyze'be, hogy Szászsebesnél fogoly román katonákkal elegyedtem szóba. Meg­lepetés volt amit mondtak. — Mi nem akarnak harcolni, mond­ták. Minek, mikor jobb sorsunk úgy sem lehet 1 A nagy urak akarták csak a háborút Mi féltünk a sok vértől és borzalomtól, de legfőkép a bolgároktól. Es az egyik öreg román katona sirva panaszolta, hogy ott hagyott mindent, és jött harcolni Erdélybe Az öreg román katona fe­lül volt a negyvenen és okosan nyu­godtan elmondta, hogy az egész ro­mán rezerve a fronton van már. Most a tizenhét évesek sorozása folyik. Románia legfeljebb néhány hónapig bírja. MILLIÓK KÖNYVE a legérdekesebb magyar regény- gyűjtemény. Teljesen befejezett, rendesen 3—4 koro- Q/i nába kerülő regény ^ ■ fillér. Kapható lapunk kindóhivataláha*. Megírta már a Helyi Értesítő legutóbbi számában, hogy vármegyénk alispánja a termelők búza, rozs két­szeres, árpa és zab feleslegének köz­szükségleti célokra való igénybevételét rendelte el és e célból a halasi ható­ságot a rekvirálás foganatosítására utasította. A gabona rekvirálás városunk terü­letén — mint azt velünk Szekér Pál rendőrfőkapitány közli — f. hó 9 ón veszi kezdetét s annak befejezéséig megszakiás nélkül folytattatik. A rekvirálás bizottságok utján ház­ról házra és tanyáról-tanyára járás utján foganatosittatik. Figyelmeztetik a lakosság, hogy a lakásán megjelent rekviráló bizottsá goknak teljes gabonakészletét tárja fel, semmit el ne dugjon, vagy el ne titkoljon, vagy szükségletére a meg­engedettnél többet vissza ne tartson, s a rekvirálás során megállapított összes gabona feleslegét a Haditer­mény bizományosának haladéktalanul, de legkésőbb 15 nap alatt beszállítani annyival inkább kötelességének is­merje, mivel a kitűzött idő alatt a Haditermény bizományosának át nem adott gabona a termelő költségére a hatóság által fog beszállittatni a Hadi- termény bizományosához. A rekvirálási eljárást a pénzügyőri és egyéb irányú hatósági helyszíni kutatások nyomban követni fogják, amennyiben ezen eljárások alkalmával a rekvirálás soráo fel nem tárt feles leges gabonakészletek találtatnak, ezen eltitkolt gabonakészletek minden ellen­érték nélkül elkoboztalak s az el­titkolt gabona tulajdonosai kihágásért szigorúan bűntetteinek. Megjegyeztetik, miszerint a rekvi­rálási eljárásnál a már meglevő liszt­készlet is feltárandó, mivel a házi» szükséglet megállapításánál elsősorban a lisztkészlet vétetik számításba. A termelők házi szükséglete 1917, évi augusztus hó 15 óig tehát 10 és fél hónapra veendő számításba oly módon, hogy termelők és őstermelés­sel foglalkozók részére fejenként és havonként 18 kilogramm, 15 évnél fiatalabb egyének részére pedig csak 14 kilogramm gabona tartható vissza. A rekviráló bizottságok a megálla­pított gabonafeleslegekről a termelők­nek Írásbeli elismervénycket szolgál­tatnak ki, amelyeken a gabona átadás helye és ideje is kitüntetve lesz, ezen Írásbeli elismervényéket a termelők gondosan őrizzék meg és a gabona- feleslegek beszállításakor az elismer­vényt a bizományosnak mutassák fel, amely elismervónyre a bizományos az átvett gabonamennyiségeket s azokért fizetett összeget feljegyezni köteles. A termelők gazdasági szükségleti igénye a 89100/1916 számú föld mivelósügyi miuiszteri rendeletben kiadott útmutatáshoz képest a leg­nagyobb takarékosság mellett fog megállapittatni a rekviráló bizottságok átal. A hatóság által a házi és gazda­sági szükséglet beszerzésére kiadott vásárlási igazolványok hatálya október hó 7 napjával megszűnik. A lakosság ezért az igazolványok alapján szük­ségletét ezen ideig fedezze s a meg­vásárolt gabonát a termelőktől szál­lítsa el, azon lakos rk pedig, akik a háziszükségletre kiadott vásárlási iga­zolványok alapján gabonát vásárolni nem bírtak, az igazolványt a közélel­mezési hivatalnál szolgáltassák vissza és ugyanakkor az ellátatlan lakosok közé leendő felvételüket kérelmezzék. A románok frontja mögül. A románok frontja mögül kalandos utazás után érkezett Halasra egy erdélyi tisztviselő, aki az ellenséges kezdivásárhalyi és a város környék­beli uralmáról feljegyzésre méltó dől gokat mondott el munkatársunknak : — A hadüzenetet követő hétfő reggel fólkilenc órakor a románok rajvonalakban közeledtek Gelencze községbe, amely mintegy másfél kilo­méterre van Kézdivásárhelyhez. Az ellenséges csapatok csupán gyalogság­ból álltak. Se trénjük, se tüzérségük, se egészségügyi különítményük nem volt. Óvatosan ereszkedtek alá a he­gyekről és megfontolva haladtak előre. Nehány katonát küldtek előre azon cólbói, hogy ezek puhatolják ki : mi újság Gelenczón. A katonák mikor jelentették, hogy a falut védő bosnyák csapatok visszavonultak, a románok főcsapata délelőtt 11 órakor bevonult Gelenczére, egy félóra múlva Kézdi- vásárheiyre — Az ellenséges katonák seholsem bántották a polgári lakosságot, ami némileg megnyugtatta az otthonmaiadt embereket. — Később a románok elmentek a városházára, a póstára, pénzügyőrségre, csendőrségre és mindenütt kitették a román lobogót és a hivatalokba ka­tonatiszteket- ültettek be Ezután össze hívták a lakosságot és kihirdették, hogy aki akar, elmehet. — A felhívásra sokan jelentkeztek. A magyarok részére egy fiatal román hadnagy román és francia nyelven irt előre elkészített igazolványt adott át, amelyre csupán a távozó személy­adatait vezette reá. A román katonák sorfillat álltak a távozó emberek előtt, akik bántódás nélkül hagyhatták el a várost. Utolsónak távozott Kézdivásár- helyről a polgármester és az állomás­főnök. Mielőtt a polgármester elment volna, a román hadnagy eléje állott és arra kérte, maradjon a városban a rend fentartása és az ügyek elintézése céljából. A polgármester erre nem volt hajlandó. — Mikor én eltávoztam, láttam, hogy az ellenséges katonák elviszik a portákról a sertéseket, libákat, tyúko­kat és táborozási helyükön lakomákat rendeznek. Ingatlanok adás-verése. Tajti Sándor megvette Harnóczi L. Jáuosnó két lakóházát es 310 n. öl telkét 4000 koronáért. Gárgyán Mihály és neje megvették Téglás Sándor lakóházát, 120 n. öl telkét óh 234 n. öl nádasbeli illető ségét 1800 koronáért. Pap birgós Lajosáé megvette Gár­gyán Mihály és neje lakóházát, és 136 n. öl telkét 1400 koronáért. Viczei K. József és neje megvettek özv. Nagy F. Józseféé Ónodi Teréz és társai 640 n. öl szőlőjét 700 ko­ronáért. Kalmár Sándor megvette Gyenizse Antal 1376 és 555 n. öl szőlőjét 1600 koronáért. Pál János megvette Abrahám Ist­ván és neje 1435 n. öl szántó föld­jét 2583 koronáért. Donáth Klotild megvette Hóger Náudorné Simonovies Anna 1 hold 1026 n. öl, 168 n. öl, 1 hold 962 n. öl, 319 n. öl, 198 n. öl, 2 hold 569 n. öl és 153 n. öl ingatlanát épülettel 9000 koronáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom