Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-20 / 42. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 20. CsarnoR. Keresd a nőt. 1 Kétségbeesett kiáltások verték fel a reggeli csendet. A község szélén levő házacskából hallatszottak ki ezek a kiáltások. Néhányszor ismétlődtek és néhány perez múlva egy öregebb férfi rohant ki hajadon fővel a házból az utczára. Arcza halálsápadt volt és a legnagyobb rémület és ijedelem tükröződött rajta. Ez az einber egy a városkában levő nagy kalapgyárban volt mint éjjeli őr alkalmazva és csak pár perez előtt tért haza éjjeli szolgálatából. Hazaérkezve, nyugodt lélekkel nyitott be a konyha ajtón, arra számítva, hogy öreg óletpárja már várja őt a reggelivel. De meglepetve tapasztalta, hogy a házban minden csendes. Sem a tűzhelyen nem lobogott a tűz, sem a lámpa nem volt felgyújtva, a konyhaszekrényt is — amelyben felesége különféle lim-lomot szokott tartogatni -— teljesen nyitva találta. Az öreg embert hirtelen kimondhatatlan ijedtség érzete lepte meg. — Karola 1 Karola! — kiáltotta néhányszor ijedten a felesége nevét. Az előszobába is benyitott és oda is bekiáltott, de a teljesen sötét lakásból semmi válasz nem hallatszott kétségbeesett kiáltásaira. Az előszoba különösen is egészen sötét volt, úgy hogy nem láthatott semmit. Gyorsan felsietett a lépcsőn és a hálószoba felé tartott, amely a lakás egyéb részeinél valamivel magasabban feküdt. Itt mindent teljes össze-visszaságban talált. A szelrrónyek fel voltak törve és tartalmuk összedobálva, feldúlva, íróasztalának fiókja, amelyben az öreg házaspár csekély megtakarított pénzét tartogatta, szintén fel volt törve. A pénznek se hire, se hamva és az összes iratok és okmányok a padlón hevertek szétszórva. E látvány majdnem megbénította a szegény öreget. Végre azonban mégis összeszedte magát, leszaladt a lépcsőkön és rémült kiáltással futott ki az utczára. Véletlenül épen főnökével, a kalapgyárossal, került szembe. Ez a dúsgazdag ember éppen szokásos reggeli sétáját végezte. — Mi történt ? ! — kérdő csodálkozva a gyáros. — Betörtek az éjjel a lakásomba és sehol sem találom a szegény feleségemet, — siránkozott kétségbeesve az öreg ember. A gyáros megütődve nézett reá, azután bement vele a házba és felmentek a hálószobába. — Itt mindenesetre betörők jártak, — szólt a gyáros, a nagy rendetlenséget látva De hát hova lett a felesége ? — Nem tudom, fogalmam sincs, — szólt fejét kezei közé szorítva az öreg ember. Majd újból kiáltozni kezdett: — Karola 1 Karola ! De a lakásból semmi hang nem hallatszott. Minden csendes maradt mint a sir. — Elmegyek a rendőrökért, — szólt aztán a gyáros és gyorsan lesietett a szobából. Pár perez múlva egy rendőrrel tért vissza és most már hárman járták végig a lakást, de vizsgálódásuk semmi eredményre sem vezetett. — Gyakrabban el szokott hazulról menni a felesége? — kérdezte a rendőr az öreget. — Nagyon ritkán. — válaszolta ez í fejcsóválva és ilyenkor mindig már napokkal előre beszólni szokott róla, mint valami ritka eseményről. — Az üzletbe is kereste már? — Csak az ajtón pillantottam be, de odabenn minden sötét. A kis bolthelyiségbe mentek és az öreg ember elsőnek lépett be a félhomájos helyiségbe. De már a következő pillanatban rémülten kiáltott fel, mert egy a földön fekvő élettelen testbe botlott bele. A rendőr világosságot gyújtott és alig egy lépésnyire az ajtótól az öreg ember óletpárját találták a földön, nagy vértócsába fagyva. Feje köré egy vöröses szinű, régi sál volt csavarva és a test már teljesen hideg volt. a gyilkosság tehát már néhány órával ezelőtt történhetett. Az asszony közelében egy vérrel bemocskolt, nagy konyhakés feküdt és az asztalon, valamint a konyhához vezető ajtón is vórnyomok voltak láthatók. — Meggyilkolták 1 Szegény jó feleségem 1 — kiáltotta végleg kétségbeesve az öreg ember és erőtlenül rogyott a földre, az asszony holtteste mellé. Bögtön orvosért küldtek, aki csak nagy fáradtsággal tudta magához téríteni és a holttestül eltávolítani a kétségbeesett öreg embert, aki ezután teljes apátiába, félig öntudatlan állapotba sülyedt a kétségbeeséstől. A gyilkosságot a legnagyobb álla- tiassággal vitték véghez. A szerencsétlen öreg asszony mellén majd egy tuczat halálos szúrást találtak, ezenkívül a nyakán is volt egy mély vágás, közel a torkához, amit látszólag még a gyilkosokkal való küzdelemben kaphatott. A bűnügyi rendőrséget rögtön értesítették az esetről és azonnal a legszélesebb körű nyomozást indították meg. A ház, melyben a gyilkosság történt, kis kétemeletes épület volt, amelynek csak egyik része szolgált az utczára. Az üzlethelyiségbe egy keskeny ajtó vezetett és mellette egy kis ablak volt még, amelyben mindenféle apróbb lim-lom : Írások, czeruzák és befőttfélók állottak. A bolthelyiségben különféle kitömött apróbb állatok és madarak voltak elhelyezve, ezenkívül mindenféle formájú órák és automatikus hangszerek, mert az öreg Péter kitünően értett az apróbb állatok kitöméséhez és órafólók javításához — olyan ezermesterféle ember volt — és igy csekély szabad idejében ezekkel a dolgokkal is foglalkozott, hogy csekély jövedelmét igy is gyarapítsa. Az öreg asszony, bár a reuma már félig-meddig megnyomorította a lábait, nagy szeretettel és buzgósággal vezette a kis üzletet. Rendesen már a kora esti órákban bezárta a boltot, de ezen a szombat estén — mint rendesen tovább nyitva volt az üzlet. Körülbelül esti tiz óráig. A rendőrök úgy vélték, hogy az öreg asszony üzletzárás után nyugalomra tért, de valami neszt hallhatott az üzletből és igy visszatért, hogy a zaj okát megtudja. A boltban azután a betörők kezei közé került, akik egy a konyhában talált nagy húsvágó-késsel könyörtelenül megölték, mielőtt még segélyért kiálthatott volna. Az öreg asszony az első halálos szúrás után hányát bukott a szoba padlóján, ahol azután a brutális gyilkosok többször összeszurkálták. A házbeliek semmiféle neszt nem hallottak egész éjszaka és a ház körül megfordult idegenek is azt vallották, hogy semmi gyanús zaj vagy körülmény nem vonta magára figyelmüket. (Folytatjuk.) K szerb harcziér. A német és a monarchia hadveze- tősóge hivatalosan jelentette be, hogy a bolgár hadsereg megkezdte Szerbia ellen offenziváját és már is jelentős pozíciókat foglalt el. Kiváló fontosságú távirat az, mely azt hozza hírül, hogy Görögország nem látja fenforogni azokat az okokat, melyek köteleznék őt Szerbia segítésére. E harctérre vonatkozó hivatalos elentések a következők : Berlin, október 18. Macsvában ellenség hátrálni kezd. Belgrádtól délre elterülő dombvidéken csapataink előrenyomulóban vannak, Zwetkow — Grob és Vrcsin helység felé. Pozsarevácztól délre Crnicet és Bozeváczot elfoglaltuk. Bolgár csapatok megszállották Muslin — Precin és Halmizub magaslatait, odább délre Egripalánkán túl nyomulnak előre. Berlin, október 17. Belgrád-palánkai vasút mindkét oldalán a Petrowgrobot és a környék felett uralkodó Avala hegyet valamint a Kamient és Bipotektől a Duna mellett délre eső magaslatokat elfog laltuk. — Ezzel Belgrádtól délre eső vidék kezünkbe került. — Gallwitz tábornok hadserege az ellenséget Podunavjétől a Balja mögé Semend riától délnyugatra vetette vissza és a sapinai és Makcsii magaslatokról elűzte Bojadjev bolgár tábornok hadserege kikényszeritette az alsó Timokon való átkelést és rohammal elfoglalta az 1198 méter magas Glogovica | hegyet Knyazseváctól keletre, miközben 8 ágyút zsákmányolt és 200 szerbet elfogott. Pirót irányában is előrenyomulnak a bolgár csapatok. — Mackensen hadsereg eddig 68 szerb ágyút zsákmányolt. A honvédelmi miniszter elrendelte a fémből készült háztartási tárgyaknak rekvirálását. A rendelet, amely a halasi hatósághoz már megérkezett, az »lantiakat tartalmazza : 1 A fámból készült háztartási tárgyaknak hadiczélokra való igénybevétele tárgyában a honvédelmi miniszter folyó évi 18462. szám alatt a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. LXVIII. t. oz 24. és 27. §-a alapján a kővetkezőket rendeli. 1. §. A jelen §-ban felsorolt tárgyak, amennyiben egészben vagy tulnyomórész az alább megnevezett fémekből állnak, hadi ezélokra ezennel igénybevétetnek és a jelen rendelet szerintannak idején kijelölendő helyre b e- szolgáltatandók, még pedig: 1 fózó edények (főző, befőző- és fagylalt- készítő üstök, fazekak, lábosok, serpenyők, kannák, sütő formák stb) egyszerű asztali készletek (hűtők, tálak, tálczák, gyertyatartók s hasonlók) vörösrézből (még ha ónozva vagy más fémekkel csupán bevonva vannak is;) 2. az egy pont alatt felsorolt tárgyak tiszta nikkelből kivéve a szerelvényes áruk (Gürtlerwaren) igy különösen a leveses tálak, kannák, sziták, mártásesészék, fóze- lékestálak; 3. konyhaszerek (mozsarak, mozsártörők, habüstök, egyszerű, öntött sárgaréz gyertyatartók, vasalók, tálezák és hasonlók) sárgarézből ; 4. mosóüstök, a tűzhelyekbe beépített vízmelegítők, egyszerű víztartók, fürdőkádak vörösrézből (még ha ónozva vagy más fémekkel csupán bevonva vannak is;) 5. gyümölcs befőző (lekvár) üstök vörösrézből és sárgarézből, amennyiben nem gyári jellegű üzemekhez tartoznak ; 6. egyszerű parázstartók és kályhaelőtétek vörösrézből, sárgarézből, bronzból és tom- bakból; 7. félkilógrammos és ennél nehezebb sárgaréz sulyok; 8. egyszerű függönyrudak (csövek) és tartók, szőnyegfogantyu- és védórudak (csövek) sárgarézből, amennyiben könnyen leszerelhetök és betétjük nincsen vagy könnyen eltávolítható. Vörösrézzel, sárgarézzel, tombakkal, bronzzal, nikkellel bevont vagy lemezeit olyan tárgyakra, a melyek lényegükben más anyagból készültek, az igénybevétel nem terjed ki, és azokat nem kell beszolgáltatni. 2. §. Az 1-ban megszabott beszolgáltatási kötelezettség kiterjed : 1. olyan iparüzőkre és kereskedőkre, akik a fent felsorolt tárgyakat előállítják vagy azokkal kereskednek és mindazokra, akik ' ily tárgyakat más részére őrizetben tartanak ; 2. háztartásokra; 3. háztulajdonosokra; 4 a szállodás, vendéglős és kávésipar, úgyszintén a sütő és ezukrász ipar körébe tartozó vállalatokra; 5. egyesületekre, rendházakra, kórházakra, szanatóriumokra, üdülőtelepekre, fürdőkre, tan- és nevelő intézetekre, tápintézetekre és egyéb intézetekre; 6. mindazokra, akiknek ily tárgyak birtokukban, vagy őrizetükben vannak. Az állam vagy állami intézmények birtokában lévő tárgyakra vonatkozólag külön intézkedés történik. 3. § Az 1 § értelmében igénybe vett tárgyak beszolgáltatásukig birtokosaik használatában maradnak, akik azokat megőrizni kötelesek. Az igénybe vett tárgyak más tárggyal fel nem dolgoz- hatÓE s azokat csak a jelen rendelet 4. és 6. § a szerint szabad elidegeníteni Oly tárgyak amelyek valamely épület tartozékai valamely vállalat üzemei berendezéséhez tartoznak, az épülettel, illetőleg vállalattal együttesen való elidegenítése nem esik korlátozás alá. Amennyiben a jelen rendelettel igénybevett tárgyak be szolgáltatása a jelen rendelet közzé tételétől számított hat hónaponbelül el nem rendeltetnék, azok felett birtoko- suk ismét szabadon rendelkezik. 4. §. Az 1. §. értelmében igénybevett tárgyaknak az országos hadsegélyző bizottság „Fémet a hadseregnek “albizottsága, valamint a „Rézmozsarat vasmozsávéit és Rezet vasért név alatt működő hazafias czélu fémgyűjtés (Uránia Országos nővédő egyesület) részére ajándéképpen vagy cseretárgy ellenében való átadása nem esik korlátozás alá. 5. §. Az 1. §. értelmében igénybe vett tárgyak az 1915. év november 30 napjáig bezárólag Magyar Szent korona Országai Fémközpontja Részvénytársaságnak, amely ezen vásárlás szervezésénél a Magyar vas kereskedők Országos egyesületével karöltve jár el valamint az általa megbízott bevásárlóknak szabad kézből eladhatók. Ezen határidő lejárata után az 1 §. értei méhen igénybe vett s a 4. §-nak megfelej löen el nem idegenitett tárgyak beszolgáltatása el fog rendeltetni. A hadiczélokra igényié vett fent irt fémtárgyak árait a honvédelmi í miniszter a következőkben állapította meg : Vőrösréztárgyak: 1. Főzőedények, idegen anyagokból való szerelvény nélkül kilogrammonként a teljes súly szerint 5 korona; — idegen anyagokból való szerelvénnyel kilogrammonként a teljes súly szerint 4 korona Amennyiben a szerelvények súlya becslés szerint a teljes súly 20 °/0-át meghaladja, a 20 “/„-ot meghaladó súlynak megfelelő árrészlet az alapárul felvett 4 koronából levonandó. 2. Egyszerű asztali készletek kilogrammonként a teljes súly szerint 5 korona 3. Mosóüstök és gyümölesbefőzó (lekvár) üstök kilogrammonként a teljes súly szerint 5 korona. 4. Tűzhelyekbe beépített vízmelegítők csapokkal együtt kilogrammonként a teljes súly szerint a kor, 50 üli. 5. Egyszerű víztartók kilogrammonként a teljes Buly szerint 4 korona. 6. Fürdőkádak kilogrammonként a teljes súly szerint 4 korona. 7 Egyszerű parázstartók kilogrammonként a teljes súly szerint 4 korona. 8 Egyszerű kályhaelőtétek kilogrammonként a teljes súly szerint 4 korona. A 3, 4., 5, 6., 7. és 8 szám alatt felsorolt tárgyakon található vasalkatrészek becslés szerinti súlya a teljes súlyból levonandó. Nikkel tárgyak: Főzőedények és egyszerű asztali készletek (fazekak, üstök, lábasok, fedők, tálak, tálcák, serpenyők) kilogrammonként a teljes súly szerint 12 korona Sárga réztárgyak: 1 Sárgarézlemez és tombaklemezáruk (habüstök, befőző üstök, tálezák stb.) úgyszintén egyszerű parázstartók Ó3 egyszerű kályhaelőtétek sárgarézből, bronzból, lomhákból idegen anyagokból való szerelvény nélkül a teljes súly szerint 3 kor 75. fill idegen anyagból való szerelvénnyel kilogrammonként a teljes súly szerint 3 korona. 2 Egyszerű öntött sárgaréz gyertyatartók kilógrammonként a teljes súly szerint 3 korona 20 fill. 3 Vasalók, lapos kilógrammonként a teljes súly szerint 3 kor. Vasalók domború kilogrammonként a teljes súly szerint 4 K 50 fillér. 4 Félkilógramos és ennél nehezebb sulyok kilogrammonként a teljes súly szerint 3 korona. 5. Egyéb egyszerű öntvények kilogrammonként a teljes súly szerint 2 korona. Halas. 1915. Nyomatott. Práter Forencz könyvnyomdájában. A balasi fém rebvirálása. Miket keli beszolgáltatni — Mennyit fizet az állam.
