Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-07 / 27. szám

julius 7. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 8 Nyert itkizet után. — Harctéren levő munkatársunktól. — A zaj elült. Az ágyuk, fegyverek ideget bontó dördülósei megszűntek, az emberi lármát is csendesség, né- j maság váltotta fel. Mindenütt a pusz- titás, harc nyoma. A házak romokba döntve hevernek; legtöbbnek tetejét vitte el a gránát, soknak oldala hiányzik. A téren elszórt fegyverek, elesett, kiszenvedett katonák hullái. Szomorú látvány ! De már hozzá­szokott az ember az ilyenekhez, lelkét megedzették, erőssé tették a háború előző hónapjai. A mi részünkről az üttözet nem kívánt sok áldozatot. Annál több orosz katona hever azonban holtan a régi sáncárok környékén. Az arcukra a rémület, iszonyat van fagyasztva. Szegények ! Kedv, lelkesedés nélkül mentek a vágóhidra, hogy eleget tegyenek fenséges cárjuk egy sze­szélyének. Megadtuk az ellenségnek is a kellő tiszteletet; tisztesógesen elte­mettük. Nem sokat maradhattunk a nyert ütközet színhelyén. Gyorsan kellett előre mennünk, tovább űzendő az ellenséget. Ismét elkezdődött a hang­verseny, ismét működésbe kerültek a katonák fegyverei és nemsokára ágyúink is tüzet okádtak az előttünk megállani nem tudó és komoly ellent- állást alig megkísérlő ellenségre. Reményiem, mikorra ezek a sorok már Szerkesztő ur kezeihez jutnak, már sokkal előbbre juthatunk és az ellenségtől megtisztíthatjuk Galiczia sokat szenvedett földjét. Dr. Honig Adolf. Népesedési moipiom — Junius 29. — julius 6. — Születtek: Grosz Adolf és Lusztig Leonórának Pál nevű fiuk. Szanyi Móricz és Szanyi Etelka Irénnek Katalin Er­zsébet nevű leányuk, néhai Szellék János és Horváth Lídiának Károly nevű fiuk. Patai Antal és Babos Juliánnának Irén nevű leányuk. Kis L József és Csapó Máriának Sándor nevű fiuk. Pap János és Krisztin Juliánnának Etelka nevű leányuk. Fekete Imre és Gömböcz Agnesnak Mária nevű leányuk. Péter István és Barta Zsófiának Balázs nevű fiuk. Dezső Imre és Tóth Zsófiának Sándor nevű fiuk. Tajti Sándor János és Sós Magdolnának Margit Ilona nevű leányuk. Szappanos Ferencz és Faragó Máriának Etelka nevű leányuk. Pap­rika Béniámin és Korda Zsófiának Piroska nevű leányuk. Meghaltak: László Benőné Török Juliánná 20 éves korban. Katona Viktória 3 hó­napos. Dugár Lajosnó Segesvári Krisztina 56 éves, Paprika Juliánná 40 éves, Szalai Imréné Pozdernik Juliánná 24 éves, László Antal 3 éves, Orbán Mihály 77 éves, Dudás Margit 1 éves korban. Eyyhekéltek: Dudás Mihály Harkai Máriával. Ingatlanok adás-verése. Babó László és neje megvették Beke Gábornó ingatlanát 2600 ko­ronáért. Kardos Antal és neje megvették Nagy B. István ingatlanát 2000 koronáért. Dózsa István megvette Dózsa Lajos és társa ingatlanát 1333 korona 32 fillérért. Vakmerő rablás. Vakmerő rablás történt az elmúlt héten városunkban. Ismeretlen tet­tesek megtámadtak egy bérkocsist és nagy összeget rabo'tak el tőle. az esetről a következő tudósítást adhatjuk: Junius hó 3-án Józsa Imre bér­kocsis egyik vendéglőből úgy este 11 óra körül hazafelé indult. Már jókora utat tett meg, amikor lakása közelében ismeretlen tettesek kétszer rálőttek, s az egyik lövés Józsát fején találta. Józsa még magához sem térhetett a meglepetéstől, amidőn támadói hozzáugrottak és megfosz­tották pénztárczájától, amely 2100 koronát tartalmazott s hamarosan eltűntek a sötétségben. Józsa egyik vendéglőben katonákkal sörözött, kik látták, hogy nála sok pénz van ; s a merénylet helyén egy katonai derékszijcsat találtatott mint bűnjel. A rendőrség a nyomozást azonnal megindította s még az éj folyamán megállapítást nyert, hogy a merénylők katonák voltak. Másnap a rendőrség a nyomozást a katonai parancsnoksággal együt­tesen folytatta, s a délután folyamán már több katonát letartóztattak, kik hires hamiskártyásoknak s kétes egyéneknek bizonyultak. A letartóztatottak között vau egy katona, aki pár évvel ezelőtt egy országgyűlési képviselő kárára elkö­vetett 10.000 koronás lopásért is vizsgálati fogságban állott. Nemkü­lönben a katonák ellen egész garmada terhelő bizonyítékot szedett már össze a rendőrség, s ellenük már több rendbeli bűncselekmény is merült fel. A nyomozás a katonai parancsnok­sággal egyetértőén tovább folyik. Levelek a liarczíérről. Sűrűn megemlékeznek lapunkról harcztéren küzdő hőseink. Legutóbb Keresztúri Sándor (k. u. k. 7-ik Vil­mos huszár ezred IV. század Tábori posta 62.) irta szerkesztőnknek a következőket. Harcstér VII7. Tekintetes Szerkesztő Ur ! A harcztéren olvasva lapját, me­lyet szüleim küldenek hazulról, örömmel szoktam olvasni a szülő­földemen történtekről. Már 11-ik hónapja, hogy ágyuk dörgésében és fegyverek ropogásában bővelkedünk. Gondolataim messze szülőföldemen kalandoznak, eszembe jutnak a kedves emlékek. Hála istennek nincs semmi bajom. A távolból üdvöz­letemet küldöm rokonaimnak, isme­rőseimnek. Maradok hazafias üdvözlettel Keresztúri Sándor. II. A másik levél Orosz-Lengyel- országból jött. Tóth István pioner (k. u. k. Lokomotiv baon Nr. 1. III. B. E. Feldpost 128.) küldte. a levélíró örvend a győzelmeken és büszke a halasiakra, akik a harczból erősen kivették részüket. Bízik, hogy hamarosan legyűrjük elleneinket és akkor közeleg majd a béke. A legújabb nyári menetrend 60 f. és az olasz háborús térkép 80 f. kapható Horváth Benőné Ternyák Teréz megvette Somogyi T. Mihály ingat­lanát 300 koronáért. Práger Ferencz papír s könyvkereskedésében Az íruz-foiely munkások közt. Szorgosan folyik már váro­sunkban az aratás. Peng a kasza. Vidám arczu legények, kik között sok a szabadságolt katona, vágják nagy kedvvel az aranysárga rendeket. Egyik-másik birtokon idegen kinézésű, öltözékű munkások tűnnek fel. Ezek azok az orosz foglyok, kiket azért bocsájtott a hadvezetőség a halasi gazdák rendelkezésére, hogy pótolják azon munkáshiányt, amely a föld­munkásoknak a lövészárokba való vitelével támadt. Jól megtermett erős emberek a foglyok. Soknál a kiálló pofaesontók, a keskeny metszésű szemek elárulják a mongol eredetet ; mig másoknál a szláv szőkeség dominál. Általában véve jó munkások; szívesen dolgoznak. Nagy nehezen, sikerült egyre ta­lálnom, aki törte a német nyelvet, így sikerül beszámolnom : minő érzés tölti el a foglyokat, meg vannak-e elégedve sorsukkal, tudnak-e azon eredményekről, amelyek a legutóbbi hónapokban fegyvereinkhez fűződtek. A fogoly eleinte bátortalanul felelt. Talán attól tartott, hogy kellemet­lensége származhatik nyilatkozata által. Később azonban felmelegedett és készséggel válaszolt kérdéseimre. — A mi helyzetünk — mondta — sokkal jobb, mint azoké, akik sza­badon vannak, s ki vannak téve a háború borzalmainak. A magyarok, akik a németekkel együtt vitéz ka­tonák, jól bánnak velünk ; nem kínoznak, éheztetnek. Nem láttuk mi itt a kancsukát, amely pedig az orosz tiszttől elválaszthatatlan. — En Varsóból való vagyok ; ott vau kereskedésem. A többiek Orosz­ország más részéből, leginkább Szi­bériából valók. Érdekes, hogy a fogoly folyton magyarokról és németekről beszélt. Nemzetünkről mindig az őszinte el­ismerés hangján emlékezett meg ; s kinyilvánította, hogy bizony eddig nem igen tudtak rólunk, csak Auszt- j riát ismerték. Most már tudják, minő értékes Magyarország, minő erőt tud I kifejteni. További kérdésemre előadta, hogy az orosz sereg súlyos helyzetéről azoknak, akik németül beszélnek, tu­domásuk van, a foglyok egyrósze azonban hihetetlennek tartja, hogy ily rövid idő alatt visszafoglalják hosszú hónapok véres eredményeit. Oroszország belső helyzetéről csak annyit mondott, hogy nem hisz a forradalom eredményességében. Az előzőek például szolgálhatnak. Azok­nak mindegyikét vérbe fojtották. így lesz ez a mostanival is. Arra pedig, hogy a katonaság lázadjon fel, nem lehet számítani ; az orosz muzsik, mely a sereg zömét alkotja, vakon hisz és nem tud semmit. Tovább már nem tarthattam fel a munkást, aki tovább vágta aztán a magyar róna aranysárga kalászát. (Figyelő.) A második hadikölcsönre mint már megállapították 1120 millió korona értékű kötvényt jegyeztek. Sertésvásár jelentés julius hó 6-án a ferenczvárosi zárt vásárról. I. rendű öreg zsirsertés (850 kg. felül) 360-370 fill. II lendű (280-350 kgig) 350—360 fill. Fiatal, nehéz zsirsertés (300 kg. felül) 370-380 fill. Közép (220-300 kgig) 380—400 fill. Könnyű (220 kgig) 390—400 fill. Levonás: 1) életsulyra pá­ronként 45 kg., 2) a tisztasuly árának 4%-a Hússertés — — — fill. — Az árak kgl- ként fillérekben értendők. — A vásár élénk volt, az árak emelkedtek. Tisza István egy éve nem volt Geszten. Egy óv, irgalmas Isten, micsoda távolság egyik esztendőtől a másikig. Tavaly júniusban a forró nyár boldog unalma aludt a magyar tájakon. Gyö­nyörű asszonyok, akik ma gyászruhát viselnek, Riminiben és a Lidon csip­kék és parfümök mámorában örültek a lovagok részegítő bókjainak, fiatal lovagok, akikre minden színes és buja örömével nevetett az élet a pólyák mezőkön porladnak nyirkos gödrök mélyén. Legázolt városok, felgyújtott faluk, véres halottak hekatombája, — ágyudörgés, eisülyedí óriás hajók, Szi­béria, ve8ztesóglajstromok. Egy óv ret­tenetes számadása. Tavaly ebben az időben a politika is hallgatott. A népfensóg szuverén le­téteményesei, a képviselő urak csöndes kis kúriájukon, a pirosabrosz verendán szívták a homoki borocskát s a nagy békessóges nyugalomban tokát eresz­tettek. A geszti földesur a vörösku­polás öreg kastélyba pihent a szilasi határ akáczai közt, meg a radványi erdő kies utjain tűnt fel hajnalonkint egy ügető magános lovas. A kegyel­mes ur Körülnézett a gazdaságban aztán megfordult a községházán, az egyház dolgairól beszélgetett a tisz- teletessel, óraszám járta a majort meg a répaföldeket, este meg ha a lámpavilág nem bántotta a szemét, angol és német könyveket bujt, ak­tákat intézett, irt és diktált. Csak junius húszadika körül jöttek vendé­gek a kastélyba; előbb Krobatin hadügyminiszter, azután Hazai Samu. Ország dókáról tanácskoztak Tisza Istvánnal. Másnap befogták a parádés lovakat és a fényes vendégeket elkísér­ték a 8zalontai állomásra. Es újra csend volt Geszten. A kegyelmes ur egy vasárnap a parkban 3zivarozgatott, amikor sürgő­sen a telefonhoz kérték. Sápadt volt, amikor a kagylót letette s intézkedett hogy azonnal Budapestre utazzék. A serajevói borzalmas tragédia napja volt ez. Tisza István elutazott a birtokáról. Azóta egy esztendő telt el, a világ­történet legimpetuozusabb eseményei vágtattak végig a földön. Csak egy-két napra való holmit pakoltatott akkor a kegyelmes ur és attól a naptól fogva nem tért vissza még egy órára sem a kastélyba. Annyi elképzelhetet­len csoda közt fel se tűnik ez a mi- rákulum, pedig soha nem történt meg: Tisza István egy év óta nem volt az otthonában. Más országok ve­zető politikusainak ünnepi kimenőt tart a lelkiismerete, a magyar mi­niszterelnök érzi az események me­chanikai szükségességének parancsát s mikor a nemzet élete és halhatat­lansága forog kockán arra a pil­lanatra sem hagyja el a helyét, amelyet szent joga volna, hogy önma­gának szenteljen. Töppler György, a kegyelmes ur régi, hűséges uradalmi intézője végez most mindent az uradalomban, amely pedig egy régi bérlet megszűntével ötezer holddal gyarapodott. A munka rengeteg, a gond renge­teg. Boldog jó időkben Tisza maga volt az intéző, az erdész, a kasznár. Egy Dap alatt megfordult minden határban, aratásnál rópaszedőnól, a ménesben, a gulyáknál, a tejgazdaságban. Ha az állam fontos ügyei el is ragadták, egy két napot, egy két hetet min­dig az uradalmában töltött a nyári munka dandárja idején. Nagy szerencse kell most hozzá — beszéli Töppler György, ha egy­két percre fogad a kegyelmes ur. Négyszer-ötször kell jelentkeznem, mig végre, nekem is szentel pár pillanatot. Éppen csak, hogy sebtóbe referálhatok, de a gróf urat nem igen érdekli, most hogy mi történik Geszten : Csinálják csak, maguk tud­ják hogyan lesz jól . . . Mióta a

Next

/
Oldalképek
Tartalom