Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-12 / 19. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE május 12. Csarnok. Bűn és zsenialitás. Folytatás 29 — Igen hallottam rólatok, királya a detektiveknek. Hát ön is észrevette azokat az újlenyomatokat a szek­rényen? — Igen és éppen ezért meggyő­ződést akarok magamnak szerezni arról, hogy az elfogott tényleg tolvaj e hogy a további elfogatásokat elrendel­hessek. Azonnal előhozom és az ajtó felé sietett, de Hajós megragadta copfját és a legnagyobb előzékenységgel mondá: — Ne fáradj te mindenható de- tektivje a kínai birodalomnak, hanem parancsold meg egyik alattvalódnak hogy hozza elő. Licsung meglepődött Hajós bánás­módján és nem tudta, hogy előzé­kenységnek, vagy csúfolódásnak ve­gye-e, a falhoz lépett és mozgásba hozta az azon függő gombot. Egy kínai rendőr lépett be. Li­csung parancsot akart adni, de Hajós megelőzte ebben és mondá helyette: — Vezesd be azt az embert ki a páduai hercegné gyémántjait ellopta 1 A rendőr azonnal megértette és eltűnt. — Hogy hívják a tolvajt 1 Kórdó Hajós a kinai detektívet ? Gsangnak engedi magát nevezni mindenható fia a világosság Istenének. — Miért tartod a rendőrségen a helyett, hogy a börtönbe vetnéd, hogy elitéljék ? — Mert előbb respektust, és en­gedelmességet akarok belé sugge- rálni. További nem akarja bavallani és ami bíróságaink nem érnek rá végtelen tárgyalásokat folytatni. — Lefejezik? — Egy ideig a hüvelyk ujjaira akasztattam feleié Licsung. Azután körülbelül 20 ütést mérettem az ajkaira mig ezek megrepedeztek tőle és tegnap óta láncokon térdel és óránként egy pár ütést kap bambussal. — Es te azt hiszed, hogy ily módon vallomásra birod az elvete­mültét ? — Az biztos. — És te ezzel az igazságnak vélsz egy szolgálatot tenni ? Licsung fejével bólintott, miközben szája egész a füléig nyúlt. — Mindenki vall ilyen eljárás után. Bartel halkan mondá: — Üssem le ezt a gazembert mester ? Hajós leintette. Ebben a pillanat­ban vezették be Csángót, ki állítólag a páduai hercegné gyémántjait lopta volna el, nyakán körülbelül egy 100 fontos nehéz deszka lógott, mely egészen előre nyomta, úgy hogy csak a legnagyobb erőmegfeszitóssel tudott járni. Az ajka és orra meg voltak dagadva és a vér megaludva A szemét alig lehetett látni a da­gadt arcból. Azonkívül, egy nehéz lánc lógott még le a testéről, mely­nek egyik végét a rendőr fogta, mig a másik kezében levő bottal még itt is ütlegelte, hogy egyenesen álljon. Bartel megfordult, hogy ne lássa ennek azagyonkinzottszerencsétlennek az arcát mig Hajós a rendőrhöz for­dult és parancsoló hangon mondá, hogy elmehet. A fogolyhoz fordulva hosszasan nézegette aunak ujja hegyeit egy mikroskop segítségével. — ügy van ahogy ón azt gondol­tam mondá Bartelhez fordulva. En­nek az embernek az ujjai teljesen egyeznek a pénzszekrónyen talált le­nyomatokkal. — Hát akkor mégis ez a szeren­csétlen a tolvaly ? Hajós a fogolyhoz fordulva kórdó ? Mond fiam te törtél be a német követ házába. Ez a szerencsétlen nem tudott beszólni annyira meg volt dagadva a szája. Válaszul csak a fejét taga- dólag rázta amennyire ezt a tehertől mely rajta volt, tehette. Licsung pe­dig egy botot fogott és egy pár ha­talmas ütést mórt a fogoly arcába. — Bevallód te gazember, te sár­kány, te kutya. Hajos azonban elébe állt és kitép­te kezéből a botot. — Vége a komédiának te sárga­bőrű bandita. Valid be, hogy te vol­tál az, ki két nappal ezelőtt belopód­zott a kastélyba és utólag tette iá az ujjlenyomatokat arra a szekrényre. E szavaknál a detektív megfogta Licjungot copfjánál és ugv megrázta, hogy szeme szája elállt. Ez kiáltani akart, de a detektív bedugaszolta a száját. Hajós arca a dühtől egészen el­halványodott. Licsungot egy sarokba lökte és egy másik sarokban levő szekrényt feltört. Mint egy tigris ugrott elő a kinai detktiv, hogy meg­akadályozza Hajóst a szekrénybe való behatolástól, de ez egy hatalmas ütéssel néhány órára elvette a ked­vét ettől. Egy ideig a detektív keresgélt a szekrénybe, mig végre egy darab gypszet,egy üvegecskót és egy pár kinai csészét vett ki belőle. Azutáu egy bambus táskát vett elő belenézett ismét elzárta és kabátja és mellénye közé dugta. A páduai hercegné gyémántjai mondá nyugodtan. — Martin szövet­ségesénél dugta el. azután a többi talált dolgokat Bartel szemei elé tárta Tehát be van bizonyítva, hogy ez a szerencsétlen kit néhány nap múlva lefejeztek volna, teljesen ártatlan. Licsung Martinnak szövetségese, segédje és barátja. Martin ki nagyon sok pénzzel rendelkezhetik megvesz­tegethette ezt az alávaló gazembert, ki őt minden munkájában segítette. Teljesen ki van zárva, hogy Martin e kinai segítsége nélkül, ki a viszo­nyokkal ismerős, oly könnyen eltüntethette volna a német követ leányát. Láthatod tehát, hogy mily raffinóriávai dolgozik ez a Martin és hogy hány újabb bűntényt követ el, hogy a hátát fedje. A lopásnak tanúját eltette láb alól, gondoskodott, hogy a gyanút másra hárítsa es szö­vetségeseit megtanítja, hogy kell ujj­lenyomatokat utánozni. Licsung et­től az ártatlantól — tekintettel arra, hogy már büntetve volt, több mint valószínű akkor is ártatlanul minden áron egy vallomást akart kierősza­kolni. Közben ujjlenyomatokat készí­tett ujjairól. Tény az, hogy bármily körmönfont ez a kinai magától még sem tanulta meg ezt a tudományt. Ezek Martin művei, melyek itt ismét érvényre jutnak. Ezalatt Licsung kétszer is igyekezett az ajtóhoz jutni, de Hajós mindany- nyiszor elvágta az ujját és végre hozzá ment és haragosan szólitá őt fel. — Alávaló gazember hol van a követ leánya ? Egyúttal másik kezével kivette szájából a dugaszt. — Az első segély kiáltásnál beléd szúrom ezt a tört. Felelj 1 Licsung a detektív erős szoronga- tása következtében egészen meg- lapult. (Folytatjuk.) A második magyar hadi bölcsön. A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása ezéljából uj hadi kölcsön bocsát­tassák ki G szükségletek fedezésére a pénz­ügyminiszter az első üadi kölcsön czimleteinek megfelelő, 6°/0-kal kamatozó járadékkölcsön- kötvényeket és ezzel egyidejűleg 5,/a0/0‘os járadékkölosön-kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ezúttal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez legutóbb a Német-birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapjáu fog megállapítást nyerni Az aláírás f. évi május 12-től 26 ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül szerepelnek az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a posta­takarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6°/0-kal kama­tozó kölcsön kötvény aláírási ára minden 100 korona návórtékért ; a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 97 K 50 f-ben ; b) ha pedig az alább ismertetendő ked­vezményes (részletekben történő) fizetési mó­dozat vétetik igénybe, 98 K-ban állapíttatott meg. Az S’/j^o-kal kamatozó kölcsönbötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 90 K 80 f-ben ; b) ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 91 K 20 f-ben állapíttatott meg. A 6%-os kölcsönnél a legkisebb jegyez­hető összeg 50 K, az 5l/,°/0-os kölosönnél 100 K. A második hadi kölcsön 6°/0-°s typusu kötvényei 1915. május 1-től kezdődőleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1915. november 1-én esedékes. A folyó évi május hó 1-től az aláírás napjáig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie. Az 5l/i°/0-os typusu kötvények pedig 1915. junius 1-től kezdődőleg és minden év junius 1-én és deozember 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak. A kamat- fizetés folyó évi június l-ével kezdődik, tehát az első szelvény folyó évi deezember 1-én esedékes. Mindkét typusu kötvényre az aláirt összegek az aláírási helynél fizetendők be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az egész aláirt összeg befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés kedvezménye igénybe vehető, az aláírás alkalmával azon­ban az aláirt összeg 10%-a biztositébképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m kir postatakarék­pénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898 : XXIII. t.-ez. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénz­ben, vagy olyan értékpapírokban, amelyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart A részletek pedig a következőkép fizetendők : a jegyzett összeg 25%-a legkésőbb 1915. junius 8-ig, a jegyzett összeg 25°/0-a legkésőbb 1915 junius 18-ig, a jegyzett összeg 25°/0-a legkésőbb 1915. junius 28-ig, a jegyzett összeg 25°/„-a legkésőbb 1915. julius 8-ig. A teljes befizetés megtörténte után az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés ozéljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényeket kap, amelyek a fél kivánatára 1915. junius 14-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervényekre fognak kicseréltetni A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervényeknek a vég­leges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. Az 51/,0/0-os kölcsönnél zárolásnak helye nincsen, a második hadi kölcsön 6%-kal kamatozó kötvényei azonban — ép úgy, mint az első hadi kölcsön kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláíró, aki az általa jegyzett kötvényeket zárolja és a zárolást öt és fél éven át fel nem oldja, azt a jogot nyeri, hogy az 51/, évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb 1920. nov. < 1-én a kötvényen alapuló követelését e j naptól számított egy évre nóvértékben leendő j visszafizetésre felmondhatja. A m. kir. | kinostár köteles az ilykép felmondott kötvé- i nyékét legkésőbb 1921. november 1-én név- • értékben visszafizetni A zárolásból kifolyólag az aláíró felet költség nem terheli. Zárolásnak csak 1000 K-át meghaladó összegű jegyzéseknél van hel ye. A m. kir. pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett úgy a 6°/0-os, mint az 51/2°/o-°s kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a ö°/0-al kama­tozó kötvényekre nézve 1921. május Í jét meg­előző időre, az 5‘/,°/0-kal kamatozó kötvé­nyekre nézve pedig 1925 junius 1-ét meg­előző időre nem fog eszközöltetni. A kölcsönre történő befizetésekre a mo­ratorium alá nem eső betétek — a felmon­dási határidő betartásával — korlátlanul igénybevehetők A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily czégeknél 1914. évi augusztus hó 1 előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratorium alá eső betétek azonban a kibocsátásra Kerülő jára- dékkölosön-kötvéuyekre történő befizetések czéljára a két kölcsönre együttesen a jegyzés idejében fennálló összegük 25°/0-a, de leg­feljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 25°/0-a erejéig vehetők igénybe Azok, akik a befizetésekre ilyen, egyéb­ként moratorium alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy ezégnél, illetve annak az intézetnek vagy czégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, a melynél a betét el van helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig úgy a szabad, mint a zárolt darabokra, az Osztrák-magyar bank és a m. kir. hadi kölosönpénztár e járadókkötvényeknek kézi zálogul lekötés# mellett, a névérték 75°/0-áig a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt. Gz a ked­vezmény legalább 1916 évi julius 8-ig marad érvényben. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltó­leszámitolási kamatlábon nyújt náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meghosszabbított ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében szintén része­sülnek és pedig legalább 1916. évi. julius 8-ig. A fenti befizetési határidők alatt folyó­sított kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatláb helyett 1916 évi julius 8-ig évi 5°/0-os állandó kamatláb biztosittatik Az aláírók kívánságára e járadékkölcsönök kötvényeit a szelvények beváltásával meg­bízott hivatalos beváltóhelyek és az Osztrák­magyar bank budapesti főintézete, valamint a magyar szent korona országai, továbbá Bosznia és Herezegovina területén levő fiókjai 1916. junius 30-ig költségmentesen fogiák megőrizni és kezelni. A második hadi kölcsön előnyös feltételei, a pénzpiaez kedvező helyzete és annak felismerése, hogy a kölcsön jegyzésében minél nagyobb részvétel az aláírók magán­érdekei mellett a közérdeket is nagy mér­tékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy a kölcsön jegyzésének eredményében az ország közgazdasági ereje ép oly impozánsan fog megnyilvánulni, mint az első hadi kölcsön alkalmával. A gyapjú maximális ára. A kormány a gyapjú legmagasabb áráról rendeletet adott ki. A rende­letet Seeker Pál rendőrfőkapitány a következőkben közli : 1. §. A gyapjúért követelhető legmagasabb ár a magyar szent korona országainak egész területére a tiszta gyapjú kilogram jaként legfinomabb merinó gyapjúnál 20 koronában, szövet és fésűs AAA/AA gyapjúnál 17 ko­ronában, szövet és fésűs A/B gyapjúnál 15 K-ban, szövet és fésűs 0 gyapjúnál 11 ko­ronában, cigája (D) gyapjúnál 9 kor. 50 fill, racka (G). gyapjúnál 7 kor. 50 fill, ál- lapittatik mag Gzt a legmagasabb árat, amely magában foglalja a rakodó állomáshoz való szállítás költségét is, csomagolásnál (zsákkal), dé mosási költség nélkül készpénzfizetés mellett történt eladás esetére kell érteni. 2. § Az .1 § ban megállapított legma­gasabb ár 1915. évi május hó 7-ik napján lép hatályba. Ettől a naptól kezdve gyapjút a magyar szent korona országainak egész területén a jelen rendelet hatályának ideje alatt a megállapított legmagasabb árnál drágábban árusítani tilos. Aki a tilalmat megszegi, kihágást követ el és az 1914. L. t-c 9. § a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő. G kihágás miatt az eljárás a közigazga­tási hatóságnak mint rendőri büntető bíró­ságnak, a székesfővárosi államrendőrség mű­ködése területén pedig a m. kir. államrend­őrség hatáskörébe tartozik Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok szerint hivatott hatóságok járnak el. 3. §. Gyapjúnak vámkülföldről való beszerzésére ez a rendelet nem vonatkozik. 4. § Gz a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Halas, 1915. Nyomatott Práger Parent* könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom