Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-05 / 18. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE május 5. Csarnok. Bűn és zsenialitás. Folytatás 28 Borzalommal fordult el tőle Bartel és monda : — Egy újabb titok Hajós ur. Ki az a Lic8ung ? A detektív összeráncolta homlokát és felemelkedett. — Licsung?Nem emlékszel erre a névre ? Ez annak a kinai detektivnek a neve, ki a pádnai hercegné gyé­mánt tolvaja után nyomoz. Most már tisztán látok mindent. Martin egy oly bonyolult hálót szövött mely elszakit- hatatlannak tűnt előtte. Ha öt percet késünk, akkor kiszámíthatatlan időt fecséreltünk volna el No de előre, látogassuk meg Licsungot. Ezzel visszamentek szállodá­jukba. A detektív egy kofferhez ment, melyből két fekete golyót vett ki. — Mindenesetre mondá Bariéi­hoz. Azt hiszem nagy munka előtt állunk. ügy Hajós, mint Bartel letették kinai costümjeiket és európai ruhát vettek fel, mert ebben biztosabbnak vélték munkájuk sikerét. Amint el akartak menni megjelent a német követ egy szolgája és egy lepecsételt levelet adott át neki. Hajós felnyitotta azt. Egy | fekete több rétre összehajtott papír i volt benne melyen láblenyomatok I voltak. Hajós a földre tette és tanulmá­nyozta ezt a papirost. — Úgy van ahogy gondoltam mondá Bartelhez. — Reméljük, hogy az a leány kiván- j csiságát még nem fizette meg az ! életével. — Miről beszól mester kórdó Bartel. i — A német követ leányáról. Emlék­szel még mikor azt a szobát, melyből a j hercegné gyémántjait ellopták meg­néztem? A linóleumon női lábnyomo­kat vettem észre, melyek sem a her­cegné, sem pedig a cselédség lábnyo­maihoz nem hasonlítottak. Meg vagyok győződve, hogy a lábnyomok a német követ leányától származnak. — De akkor a lopás előtt a szobában kellet tartózkodnia. — Helyes, mertazután már nem volt a házban. Emlékszel még mikor a lopásról értesült elájult. Én alaposan át tanulmányoztam az egész épület külső és belső berendezéseit és egyes szobák fekvéseit. A fiatal leány há­lószobája, éppen a hercegnő szobája fölött volt és azt hiszem, hogy mi­után alulról zajt hallott, kíváncsiság­ból lement — anélkül, hogy sej­tette volna, hogy valami bűntényről van szó. Amint belépett, egy férfivel állt szemben, kivel naponkint és min­den ünnepélyen találkozott ó« ki egyike a legelőkelőbb tagja volt az európai kolóniának Pekingbe. — Ki lehetett az kórdé Bartel ? — Ki más mint Hajós, ki most ki van játszva Az a fiatal leány per­sze nem is sejtette, hogy az a férfi kire a tisztelet és csodálkozás egy nemé­vel tekintett fel éjjel mit akart a házban. Amint azonban másnap a lopásról értesült, akkor tudta, hogy az nem Hajós hanem tolvaj volt. Mar­tin azonban nehogy a leány elárulja, másnap elraboltatta Ezennel tehát megállapítottuk, hogy miért tűnt el a német követ leánya. — Gondolja Hajós, hogy az,a sze­rencsétlen még életben vau ? — Feltételezem, mert Martin nem olyan gyilkos, ki azzal megelégedne, hogy áldozatát egyszerűen meggyil­kolja, hanem élvezetet nyújt neki ha kinozhatja jó ideig és csak azután semmisiti meg. — Es miért mondta a legutóbbi tartózkodásunk alkalmával a német követ házában, hogy szerezzen be egy vad kutyát ? Fél talán egy újabb betöréstől ? Hajós a vállát vonta. — Mindenesetre történt ehhez hasonló, amióta a páduai herczegné gyémántjait ellopták. — Egy uj lopás ? — Nem. De siessünk, mert félek, hogy Licsung még mielőtt meglá­togatjuk, megszökik. Jó idő telt el azóta a reggeli ese­mény után, mig Hajós és Bartel az őmobához értek, melyben Licsung volt. Egy kis házikó volt ez, melynek ablakai szintén mindenféle papírok­kal bevoltak ragasztva és melynek kapuja előtt egy vörös lámpa lógott. Amint Hajós belépett egy rendőr állt elébe. — Lie8unggal akarok beszólni. — Mi czéiból ? — Semmi közöd hozzá, a német követ megbízásából jövök. A kinai szalutált és egy erős ajtón át egy mellékhelységbe engedte Hajóst és Bartelt. Licsung egy széken ült és irt. A két idegen láttára felállt és mélyen meghajtotta magát előttük. Úgy lát­szik ismerhette a két idegent, mert észrevétlenül összerezzent ezek láttára. De önuralmát el nem veszítve kérdó: — Mivel lehetek szolgálatukra. — Te tegnapelőtt, egy embert fo­gattál el ki hat hónap előtt a {egy­házból szabadult ki válaszolt Hajós. — Igen uram. — Mivel vau ez gyanúsítva? — Állításom szerint ez lopta el a páduai hercegné gyémántjait a német követ házából. — Ah — nagyszerű, nagyon jó Licsung. Lehetséges lenne látnom ezt az embert. — Miért? Kórdé halkan Licsung. A kózlenyomatokat akarom össze­hasonlítani. T. i. én Hajós vagyok kiről már talán te is hallottál valamit. (Folytatjuk.) A biztositó közönség figyelmébe! A „Hungária“ biztosító társaság, mely intézményt gróf Károlyi Imre elnöksége alatt „kartelen kivül" az ország első rangú pénzintézetei „6,000.000 korona“ részvénytőkével alapították, tehát szin magyar in­tézmény, s mint ilyen, többszörös előnyökben és kedvezményekben ré­szesíti biztosító feleit. A jégbiztositási idény alkalmából ezek közül kiemelendők : 1) olcsó díjtételek. 2) akik tűz ellen és a Hungáriánál biztosítanak azoknak ezért a jégbiztosítás tiszta dijából 5°/0 engedmény. 3) kisgazdáknak, kiknek jég biztosításuk értéke 5000 koronát meg nem haladja, külön 5°/0 engedmény. 4) bat éves jég­biztosításoknál a szokásos 10°/0 os engedmény nem a hatodik évben iratik le egyszerre, hanem minden évben előre levonásba hozatik. 5) aki öt éven át kárt nem jelentett, a hatodik évben még külön 20°/0 engedményben részesül. Mivel az intézmény kartelen kivül áll, a kereskedelmi törvények 485. § a értelmében a tűzbiztosítások bármikor áthelyezhetők, mely esetben a felmondás következtében fizetendő tartam engedményt (felmondási dijat) is az átlépő helyett kifizeti. Tisztelettel Schwarcz Mihály fakereskedő, helyi képviselő. A rézgálicz maximális ára. i A minisztérium a rézgálicz maxi­mális árát rendeletileg állapította meg. A rendeletet Szekér Pál rendőrfőka­pitány a következőkben közli : 1. § Az 19Í5. évi április hó 29. napja után eladott rézgáliczért követelhető leg­magasabb ár kilogrammonként 1 korona 80 fillérben állapitratik meg. A rézgálioznak ezen legmagasabb árában, ha helyben vasút- vagy hajóállomás, vagy póstahivafal van, a vasút- (hajó) állomásra, illetőleg postára való szállítás és feladás költsége és ha a rézgálicz eredeti gyári csomagolásban (hordóban) szállittatik, a csomagolás (hordó) ára is benne foglaltatik. Ha a rézgálicz nem eredeti csomagolás­ban, hanem kisebb mennyiségekre felosztva szállittatik a vevőnek, akkor a csomago­láshoz használt anyagok (u. m. zsákok, ládák, dobozok stb) tényleges beszerzési ára s ezenfelül kilogrammonként még legfeljebb 4 (négy) fillér csomagolási költség a tiszta súlyú rézgálicz árán felül felszámítható. 2. § A földmivelésügyi miniszter felha- talmaztatik, hogy a rézgálicz előállításával, vagy forgalomba hozatalával foglalkozó egyének és czégek rézgáliczkészleteit az 1914 : L. t.-cz. 3. §-a alapján a jelen ren­delet 1. §-ában megállapított legmagasabb áron gazdasági czélra igénybe vehesse és az általa meghatározandó áron a gazdaközönség rendelkezésére bocsássa 3. §. Ez az igénybevétel nem terjedhet ki arra a rézgáliczra, melyet a gazda saját gazdaságában a peronospóra viticola, vagy más növénygomba betegség ellen való véde­kezésre való felhasználás végett bezárólag 1915. évi április hó 29-ig már megvett, még abban az esetben sem, ha a megvett réz­gálicz még az eladónál van is. Az igénybevételnél követendő eljárás tekintetében a földmivelésügyi miniszter intézkedik. 4. § Arra a rézgáliczra, amelyet 1915. évi április kó 29-ike után külföldről fognak behozni, vagy belföldön fognak előállítani, az 1. és 2 § rendelkezései nem teijednek ki. E mentesség feltételeinek igazolását a földmivelésügyi miniszter szabályozhatja. 5 §. Aki rézgáliczot az 1. §-ban meg­szabott legmagasabb árnál drágábban árusít, — amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1914 : L. t.-cz. 9. §-a értel­mében két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m kir. állam­rendőrségnek hatáskörébe tartozik 6 § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a magyar szent korona országainak egész területére. Á rézgálicz lefoglalása. A földmivelésügyi miniszter intéz­kedett a rózgáliczkószleteg lefoglalása iránt. A miniszteri rendeletet váro­sunk rendőrfőkapitánya az alantiakban közli a közönséggel : 1. § Mindazon rézgáliozkészleteket, amelyek a jelen rendelet életbelépésének napján az előállításukkal, forgalombahoza- talukkal, vagy szállítmányozásukkal foglal­kozó egyének és czégek tulajdonában vagy birtokában (kezelésében vagy őrizetében akár saját, akár idegen helyiségben) vannak és bezárólag 1915. évi április hó 29-ig gaz­dáknak még nem adattak el, az 1014 : L. t.-cz. 3 §-a és a m kir. minisztériumnak 1915 évi április hó 29-én 1488/1915 M E. szám alatt kelt rendelet« alapján, az idézett rendelet 1. §-ában megállapított legmagasabb áron, vagyis kilogrammonként 1 korona 80 fillérért a jelen rendelet értelmében gazda­sági czélra igénybevetteknek jelentem ki. Ez az igénybevétel kiterjed az előbbi be­kezdésben említett egyének és czégek birto­kában (kezelésécen vagy őrizetében) levő azokra a rézgáliczkészletekre is, amelyeket nem közvetlenül gazdáknak, hanem viszont- elárusitóknak adtak el, ellenben nem terjed ki arra a rézgáliczra, amelyet a gazdák saját szükségletükre, a peronospóra viticola vagy más növényre gombabetegség elleni védekezésre való felhasználás végett, a fent említett időpontig már megvettek, még ha a megvett rézgálioz az eladónál van is Á rézgálioznak a jelen § első bekezdé­sében említett, árában, haj helyben vasut- vagy hajóállomás, vagy póstahivatal van, a m kir. minisztériumnak 1488/1915. M E sz rendelete értelmében, a vasút- (hajó) állomásra, illetőleg a postára való szállítás és feladás költsége és ha a rézgálicz eredeti gyári csomagolásban (hordóban) szállittatik, a csomagolás (hordó) ára is benne foglal­tatik. Ha ellenben a rézgálicz nem eredeti csomagolásban, hanem kisebb mennyiségekre felosztva szállittatik a vevőnek, akkor a csomagoláshoz hssznált anyagok (u. m. zsákok, ládák, dobozok stb.) tényleges be­szerzési ára és ezenfelül kilogrammonkint legfeljebb 4 (négy) fillér csomagolási költség a tiszta súlyú rézgálicz árán felül felszá­mítható. 2. §. Mindazok, akiknek tulajdonában vagy birtokában az 1. § szerinti igénybe­vétel alá eső rézgálicz van, kötelesek az igénybevett rézgálicz pontos mennyiségét, valamint azt, hogy a rézgálicz hol van el­helyezve (vármegye, község, ulcza, házszám) legkésőbb folyó évi május hó 5-ig várme­gyékben az alispánnál, Budapest székesfő­városban, Fiume városban és kerületben, valamint egyéb törvényhatósági joggal fel­ruházott városokban pedig a polgármesternél Írásban bejelenteni. Amennyiben a bejelentés postán történik, azt legkésőbb folyó évi május hó 5-én postára kell adni 3 §. Akár megtörtént a 2. §-ban el­rendelt bejelentés, akár nem felhívásomra vagy meghatalmazottamnak, vagy a köz- igazgatási hatóságnak felszólítására mindenki köteles úgy a saját tulajdonát képező, va­lamint a bármi czimen birtokában (keze­lésében,. őrizetében) levő rézgáliczkészletet — ideértve a már eladott, de még el nem szállított rézgáliczot is — feltárni, az általa előállított vagy forgalomba hozott rézgálioz mennyiségére, felhasználására, eladására s általában hovaforditására vonatkozó felvilá­gosításokat és pedig az 1058/1915. M. E. számú rendelettel elrendelt bejelentést meg­előző időre is megadni s az ezek igazolására szükséges könyveket és iratokat felmutatni. 4. § Az 1. §. szerint igénybe vett kész­leteket birtokosuk — engedélyem nélkül — el nem idegenítheti, fel nem dolgozhatja és azokkal más módon sem rendelkezhetik, hanem köteles azokat 1915 évi junius hó 15 ig napjáig saját kárára és veszélyére, minden dij felszámítása nélkül őrizetbe tartani, illetőleg ezen határidőn belül erre vonatkozó rendelkezésemhez képest s az általam vagy meghatalmazottam által meg­jelölendő napon az átvételre jogosítottnak kiszolgáltatni, vagy pedig a megadandó czimre vasútra (hajóra) vagy póstára adni. Ezen hat heti határidő alatt az összes igénybevett rézgálioz át fog vétetni. 5 § Az igénybevett rézgálicz ára és az 1. §. szerint esetleg felszámítható csomago­lási költség, amennyiben előre le nem fizet­tetnék, vasúton, hajón vagy postán való szállítás esetén utánvétel utján szedendő be a ozimzettöl, ha pedig az átvétel helyben az eladónál történik, az átvétel alkalmával fize­tendő meg. 6. §. Az 1—5. § okbau foglalt rendel­kezések csakis magára a rézgáliczra (vagy amint ezt még nevezni szokták : kékgálicra, Halas, 1915. Nyomatott Präger Ferenoz könyvnyomdájában kékkőre, rézszulfátra, rézvitriolra vonatkoz­nak és nem terjednek ki a m kir. minisz­térium 1915 évi márezius hó 25 iki napján 1058. M. E szám alatt kiadott rendeletének 1. §-ában felsorolt egyéb peronospóra viti­cola elleni védekező szerekre. 7. §. Az a rézgálicz, amelyet ezen ren­delet életbelépése után fognak e rendelet hatályának területére külföldről behozni, vagy a belföldön előállítani, nem esik az 1. § ban meghatározott igénybevétel alá, ha a rézgálicz behozatalát annak megérkezése után azonnal, a belföldi rézgálicz előállítását pedig kéthetenkint, a mennyiségnek és a rézgálioz elhelyezésének pontos feltüntetése s az idevonatkozó igazoló okmányok (szállí­tólevél, stb,) bemutatása mellett hozzám be­jelentik. Ha az ilyen rézgálicnak az 1. §-on alapuló igénybevétel alól való mentességét az is megszerezni kívánja, a kinek a kül­földről ezentúl behozott vagy a belföldön ezentúl előállított rézgálicot eladták, ennek az eladó megnevezésével és a vételt igazoló okmányok bemutatásával, a rézgálie elhelye­zésének pontos feltüntetése mellett, hozzám héladéktalanul be kell jelentenie. 8. § Aki az igénybevett rézgálickészletet vagy annak egy részét ezen reudelet elle­nére elidegeniti vagy feldolgozza, vagy pe- gig azzal ezen rendelet ellenére más módon rendelkezik úgyszintén az is, aki az igény­bevett rézgáliczkészletet a 2. §. rendelkezé­sének megfelelőleg be nem jelenti, továbbá aki rézgáliczkészletét, a jelen rendelet el­lenére, fel nem tárja, eltitkolja, vagy a ha­tóságnak valótlan adatot jelent be, amennyiben cselekménye suyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ és az 1914 : L t. ez 9 §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazga­tási hatóságnak, mint rendőri büntető bíró­ságnak, a székesfővárosi államrendórség működési területén pedig a m kir. állam­rendőrségnek hatáseörébe tartozik. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének nap­ján lép életbe Vegye meg okvetlenül minden héten a HELYI ÉRTESÍTŐT! Eleven, gazdag, uj és érdekes minden száma és csak 6 fillér az ára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom