Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-24 / 8. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márczius 3 kori bizalmasa közt. Egy szokatlan módot eszelt ki ez a üő, hogy elá- I rulja titkát Egy papnak gyónt meg, I kivel együtt megölte, hogy sohse I árulhassa el a neki mondottakat. Ki | tudja, hogy mily borzalmas titkokat j hallott volna ön különben őrnagy | ur 1 A tiszt csörömpölve vágta kardját a földhöz, óráknyira körülvétettem a vi­déket katonasággal, most nem szök hét meg. Ha búvóhelyére nem is akaduánk, azt hiszem, hogy egy alapos hajsza után kézre kerítjük. Hajós gúnyosan nevetett. — Szolimán pasa egy közönséges betörő lehet, nem hiszem, hogy Mar­tin legyen az. Fogadok, hogy ebben a pillanatban midőn ön egy előtalat vont körülötte rég árkon bokron keresztül vau és önt egyszerűen ki­neveti. — Téved Hajós ur. Minden gyer­mek ismeri. Azonkívül több száz fényképet osztottam szót a katonák között. — Ön elfelejti, hogy Martin az alakításban és arcz változásban egy nagy művész, mondá Hajós. — Pah; mindenki meg lesz ál­lítva ki ezen a láncolaton keresztül akar menüi, még egy kutya is. Hajós felhúzta szemöldökeit. — És ha egy papi ornátusba jönne erre felé nyugodtan haladva a bandita. A tiszt figyelt. — Természetes, egy török katona nem tartóztathat fel egy görög lelkészt. Csak nem hiszi, hogy Szoli­mán pasa. — En csak konstatálom, hogy ő egy ilyen papiruhát lopott és kö­vetkeztetem, hogy ügyesen maszkí­rozva a katonai kordont már rég elhagyta és biztonságban van. Ez a fiú kiről ön beszélt bizonyára mi- ministrált neki. Biztos vagyok benne, hogy semmi értelme annak, hogy a vidéket elzárja, még kevésbé szán­dékozom a razzián részt venni, ha­nem inkább a leggyorsabban akarom az adott jelek után útjában feltar­tóztatni ezt a vadállatot. — Es mit gondol Hajós ur, merre tarthat ez afiu? kérdé a esendőrőrnagy. Ő mindent elkövet, hogy mielőbb egy nagyobb városba érkezhessen, hogy az embertömegben elrejtőzhessen. Különben ő uem alkalmas brigantinak és csak azért vette fel a Martin nevet is, hogy annál könnyebben egy más név a alt léphessen fel máshol. Bizonyára az sem felelhet meg neki, hogy néhány alárendelt b-törő engedőimét és az ország szegény népeinek csodálkozását meg­nyerje. Az ő harcztere a nagy város. A legraffiuált«bb u betöréseket ennél előnybe helyezi. Ő a gyilkosok Napó­leonja, egy mester az emberek lemé­szárlásában és a nyomok eltünteté­sében. Egy második Casanova hin ságban. Fogadnék, hogy a vasutat használja fel, hogy Konstantinápoly, Bukarest vagy Becs, talán Pótervárat vagy egy nagy várost elérhessen. Ezért kérem őrnagy ur nekem a legközelebbi utat a vasúthoz mutatni, ez utón akarom én őt elérni. A esendőrőrnagy gondolkodott egy pár perczig és mondá : Egészen alá­vetem magam az ön logikájának Hajós ur. II. A két ellenfél. Három órányira Janinától szállt föl Hajós a vonatra, hogy Archida vég­állomást elérje, abban a hitemben, hogy ott Martinról bővebb értesítést nyelhet és azután lóháton követheti. A vonat hat személykocsi, egy postakocsi és egy a csomagoknak szánt kocsiból állott A mint Hajós a perronra lépett észrevette, hogy a postakocsin körülbelül tizenkét török katona van. Kérdezősködósére azt válaszolta neki egy hivatalnok, hogy a vonat sok pénzt visz magával és azért kisérik a katonák. — Oly hallatlan dolgok történnek itt az utolsó időben, mondá a hiva­talnok, hogy már nem lehetnek eléggé óvatosak. Macedónia, Epirus és Al­bániában valóságos anarchikus álla­potok vannak. Naponta olvashatók mészárlások török és görögök közt, úgyszintén tarhadásokról, melyeket macedóniai és albániai bandák görög faluk ellen irányítanak. Szégyen, hogy micsoda állapotok uralkodnak itt A detektív egy I ső oszt. fülkébe ült, rágyújtott fapipájára és meg­vizsgálta revolverét. Vele szemben a sarokban két utas ült, kik felöltőjük gallérját felhajtva úgy tettek, mintha aludnának. Kalap­jukat annyira szemükre huztáa, hogy még a detektív kipróbált szeme sem tudta kivenni, hogy csukva vagy nyitva vannak-e. A fiatal leopárd, melyet az állo­másfőnök akarata ellenére magával vitt a kocsiba, ott gubbasztott a lábánál. Ahozy a vonat megindult, Hajós kezeit zsebébe téve hátradőlt a párnák közé és pipájából nagy fü8tgomolyagot bocsájtva, gondol­kodóba esett a helyzet felől. Martinnal való találkozása óta több hét múlt el és a kép úgy látszik, a detektív hasznára változott. Bartelt, az ő hű emberét elrabolták tőle. Az ő drága tanítványának véres ruháit Korfuban látta, de ő hová lelt, valahol fogva tartják-e, nem tudta. A tovahaladó vonatból kimerengett, mig a legközelebbi állomást elérték. Azutáu megnézte a vele szemben ülő két utast és észrevette, hogy az egyik revolvert tart a kezében. Itt van valami megint készülőiéiben. Fölállt és a kocsi másik sarkába át- j ment, hogy onnan szemlélje a revol­vers embert, de ez semmi hajlandó­ságot sem mutatott a támadásra. (Folytatjuk ) Csarnok. Bin és zsenialitás. Folytatás 19 — Hajlandó az utána hajhászókat a fészkébe vezetni, a lelkész a püs­pökhöz fordult engedélyért, hogy a briganti nő értesítéseit felhasznál­hassa. A parancsnok azonban átlátva a dolog fontosságát azonnal sürgőny- zött nekem. Én összefogtam 1 tucat csendőrt és idesiettem. Egy század gyalogos követ. Amint igy beszélgettek előjött a polgármester is és egy cédulát nyújtott át Hajósnak amely a követ­kezőket tartalmazta : „Ha te azt a sirt felfedezted, melyet én egy árulónak szántam, nem lehetsz más, mint Hajós. Jaj neked, ha ezt a cédulát elolvasod. Bizonyára tudni fogod, hogy Mar­tin tanár török lett és Szolimán pasának nevezi magát és dacára Hajósnak és a 10000 koronának, mi fejére ki van tűzve, min­denhol, hová ér, rettegést terjeszt. Ne meré­szelj Hajós engem még egy lépéssel is kö­vetni. E vidéket elhagyom és sikerülhet neked hogy ismét nyomomra akadsz. Figyelmeztetlek azonban, ahogy egy tisztességei ellenfélt szokás, hogy biztos halálod volna ha magadat továbbra is sarkamba fűznéd. Látod hogy mily bosszút állok azokon, kik ellen­ségeim. Martin.“ — Ön tényleg későn érkezett őrnagy ur Egy nagy gyilkosnó múlt itt ki. Szerintem ez a nő kinek holt­testét itt találtuk, nem lehet más, mint társalkodónője és segédje annak a soká keresett nyomorult gyilkosnak Martin tanárnak. Ezen fiatal leopárd segítségével akadtam nyomára Kor­fuban, de azután megint elvesztettem és hetekig bolyongtam azon remény­ben, hogy őt vagy Martint megtalálom. Végre az Epirus felé vezető utón akadtam ismét rá. — Amint a látszat mutatja halálos gyűlölet támadhatott Martin és egy­A világháború Táviratok a miniszterel­nökség sajtóosztályától. Vezérkarunk jelentése. Érk. február 28.-án este 8 órakor. Budapest, február 28. (Hivatos.) Lengyelországbau és nyugatgaliciában lényeges dolog nem történt, csupán tüzérségi harcok voltak. Kárpáti harc­vonalon Vyszkow környékén és Dnyesztertől délre folytak a harcok. A helyzet utóbbi napokban nem változott. Súlyos franczia vereség a Vogézekben. Érk. február 28-án este 8 órakor. Berlin, február 28. Nagy főhadi­szállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Champagneban az ellenség tegnap is folytatta előretöréseit. A támadásokat egész terjedelmükben visszavertük. Malankourttól délre, Yerduntől északra az ellenségnek több egymás mögött levő hadállását rohammal elfoglaltuk. Gyenge francia ellentámadások meg­hiúsultak. 6 tisztet és 250 főnyi le­génységet elfogtunk és 4 géppuskát és egy aknavetőt zsákmányoltunk. Vogózek nyugati szólón heves harc után kivertük a franciákat blamont bionvillei állásukból. Támadásunk el­érte Yerdunnél bremenilli és foly­tatólag Badonvillertő] és Cellestől keletre eső vonalat. Ellenséget ezzel 20 kilométernyi szélességben 6 kiló­méternyire visszaszorítottuk. Ellenség­nek az elfoglalt terep visszafoglalására irányuló kísérletei súlyos veszteségei mellett kudarcot vallottak, szintúgy visszavertük az ellenségnek déli Yo- gózekben ellenünk intézett előretöré­seit is. Keleti hadszíntér: Grodnótól észak­nyugatra uj orosz erők mozdultak előre, ellentámadásunk az oroszokat visszavetette a vár előtti állásaikba. 1800 orosz maradt kezünkbe. Ostro- lenkától északnyugatra Omulew meu- I tén ellenségnek egy támadását visz- szavertük. Délről és keletről Prasz- nyszra nyomuló ellenséges túlerő elől csapataink a várostól északra és nyu­gatra kitértek. Visztulától délre nincs újság. a föld-üzérek ellen, Ghillány Imre báró földraivelés- ügyi miniszter figyelemre méltó ren­deletet bocsátott ki a törvényhatóságok vezetőihez a föld üzérek ellen. A rendelet, melyet hatóságunk is meg­kapott, s amely a halasi gazdákat kiválóan érdekli, a következő: Értesülésein szerint a háború okozta gazdasági zavarok alkalmat nyújtanak az üzéreknek arra, hogy a tanácstalan kis­embereket ijesztgetésekkel s a magánvagyon biztonsága iránti bizalom megrenditésével káros ügyletek megkötésére bírják. Nevezetesen egyes közvetítők a kisgaz­dáknak főleg állatait, de terményeiket is igyekeznek potom áron összevásárolni, hogy a hadseregnek vagy a nagybanvevők részére drágábban adhassák tovább. E művelet érdekében állítólag azzal rémitik a kisgazdákat, hogy a hadsereg egyszerűen megfosztja őket terményeiktől és marháiktól, vagy a betörő ellenség veszi el azokat erőszakkal s igy, hogy azokat megelőzzék, tanácsos azokon bármi áron is túladni. Ennél még aggasztóbb az a jelenség, hogy az elesetteknek jelentett katonák otthón- maradottjait egyes üzérkedők birtokaiknak olcsó áron való eladására igyekeznek rábírni, hogy a rendes viszonyok beállta után az ebként olcsón összeszedett földeket parczel- lázzák. Nem is szólva arról, hogy az eleset­teknek vélt katonák közül sok kerül az ellenség fogságába és igy még visszatér, hiába keresve kis birtokát, de aggasztó körülményeket vonhat maga után az, hogy a hazai földet a spekulálók a legszomorubb körülmények között igyekeznek elvonni a termelő falusi néptől, hogy későbben drágán adják neki vissza s ezzel tetézzék azokat az áldozatokat, amelyeket a földmiveiő nép a háborúban hoz Fölhívom ennélfogva Cimet, hogy for­dítson különös figyelmet a mai időkben a kisgazdák körében észlelhető állat-, termény- és birtokforgalomra s az észlelt bajokról tegyen nekem jelentést, konkrét esetekben pedig igyekezzék a visszaélések meggátlására. A jelentkezések állandó figyelemmel kisérése mellett, ott, ahol az eladásra komoly okok látszanak fennforogni, tanácsért és útba- igazításért utasítsa a lakosságot a hatósá­gokhoz, vagy a gazdasági egyesületekhez. Amennyiben pedig a háborúval kapcso­latos rémhírek terjesztése, illetve az ezek kihasználásával a gazdák anyagi érdekeit veszélyeztető üzérkedés tudomására jut, azokat az egyéneket, akikről kiderül, hogy a kedélyek fölizgatására alkalmas koholt hírek teijesztésében segédkeznek, vagy azokat a gazdák károsodására alkalmas üzérkedés folytatására használhatják föl, haladéktalanul jelentse föl az illetékes po­litikai hatóságnál és egyébként is a jövő gazdasági alapjainak biztosítása czéljából a legszélesebb körben minden rendelkezésére álló eszközt és alkalmat használjon föl arra, hogy a gazdákat nyugodt munkálkodásuk folytatása érdekében a közállapotok rende­zettsége, a magánvagyon biztonsága tekin­tetében megnyugtassa. ki aratási szaraidéi biztosítása. A vármegye alispánja az aratás biztosítása érdekében a következő rendeletet adta ki : Tudomásomra jutott, hogy a törvényha­tóság területén egyes községekben a mun­kások aratási szerződést kötni vonakodnak abban a reményben, hogy aratáskor túlzott követeléseiket a munkaadók elfogadni lesznek kénytelenek. Sok helyen ugyanebben a re­ményben a gazdasági cselédek sem újították meg szolgálati szerződéseiket Minthogy a mezőgazdasági munkálatok, de különösen az aratási munkálatok bizto­sítása első rangú állami érdek és minthogy a törvényhatóság területén a mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzésének biztosítá­sával a földmivelésügyi miniszter ur 2800. 1915. ein. sz. rendeletével megbízott, köte­lességem a törvényhatóság területén minden mezőgazdasági munkálat zavartalan lefolyá­sáról előre gondoskodni, Ebből kifolyólag felhívom a rt. városok tanácsát, miszerint alkalmas módon figyel­meztessék a szolgálatot nem vállalt cselé­deket s azon mezei munkásokat, kik aratási ■ munkát szoktak vállalni, miszerint igyekez- I zenek f. évi márczius hó 31-éig a vidéken | szokásos méltányos részért aratási szerződést kötni vagy elszegődni. I Elrendelem továbbá, hogy az elöljáróságok április 1 —10-ig terjedő időben mindazon mezőgazdasági munkásokat, kik aratásra vagy mezőgazdasági munkákra el nem szerződtek, de köztudomás szerint más években mint gazdasági cselédek vagy arató munkások elszerződni szoktak, a név, kor és lakhely felemlitésével Írják össze és az összeírás egyik példányát mutassák be a polgár- mesternél, ki intézkedni fog, hogy közerőre és hadiszolgáltatási a első sorban az ilyen el nem szerződő cselédek és aratók rendel­tessenek ki, hol a megállapítandó térit- ményért (napszámért vagy szakmányért) tartoznak dolgozni s igy egész aratási kere­setüktől el fognak esni. A részért való aratás a mezei munkás egész évi kenyerét biztosítja, azt tehát hogy a gabonanemiiek ára emelkedett, ürügyül felhozni nem lehet, mert az arató rész, mél­tányos terménybeli vagylagossággal biztosítva értéke is magasabb Figyelmeztetem egyúttal a községi elöl­járóságokat arra is, hogy jelen rendelke­zésem nem kényszeríti a munkásokat az ed­dig szokásban levő, kölcsönös méltányosság­gal kötött szerződésben foglalmat alacsonyabb feltételek elfogadására. Felhívom a főszolgabíró és a polgármes­ter urakat, hogy ezen rendeletem közzétételé és szigorú végrehajtásáról gondoskodjanak, április hó 15-ére pedig a fenti névsor bemu­tatása mellett tegyenek hozzám jelentést, hogy melyik községben vagy r. t. városban hány el nem szegődött, vagy aratási munkát nem vállalt cseléd vagy arató van. A világháború okiratai, Az osztrák—magyar vöröskönyv, I. A né­met fehérköny, II. Az angol kékkönyv meg­rendelhető és kapható la pun k kiadóhivatalában. Halas IBIS. Nvomatntt Práter Parenaz kaavvnvomdáiákan. a>in, Aviv, at jviuttbvbti xiagei rvieava auuj Tnjumua-j«*nu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom