Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-08 / 49. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE deczember 8. Csarnok. Keresd a nőt. 7 — Igen, igen. Csakhogy egyik darabja itt van a belső zsebemben. Egy keskeny bőrdarab, amelyen a csatt részére szolgáló lyuk van alkalmazva. Ezt a kis jószágot ott találtam a meggyilkolt öregasszony háló szobájában és mondhatom, kedves barátom, hogy nagyon kellemetlenül közel van már a nyakadhoz az akasztófa kötele. — Ez nem igaz 1 Nem lehet I En ártatlan vagyok és mitsem tudok a gyilkosságról. Nem is voltam akkor éjjel ott és a nadrágtartóm szijjáról már vagy két hete, hogy elvesztettem azt a darabkát. Lehet, hogy éppen az öreg asszony üzletében veszítettem el. Ezt nem tudhatom. Könnyen lehetséges, mert jó barátságban voltam az öreggel és a feleségével és gyakran megfordultam náluk. De ón nem tudok vért ontani. Még egy macskakölyket sem tudnék megölni, nemhogy az öregasszonyt. — De egy órát mégis loptál ? Ismét nem kapott választ kérdésére. — Egy jó tanácsosai szolgálhatok, barátom és nagyon jól teszed, ha a szavam megfogadod, mert már nagyon rosszul áll az ügyed. Ha magad vagy a gyilkos, akkor legjobb, ha töredelmesen bevallód, ha pedig más ölte meg az öreg asszonyt és tudsz a dologról, akkor jelentsd fel az illetőt, nagyon jól tudod, hogy ez esetben büntetlenül szabadulsz. Remélem megértetted ? — Eh mit?! Tartsa meg magának a jó tanácsait, ón nem vagyok rájuk kiváncsi egy cseppet sem. Maguk detektívek mind egy húron pendülnek, de velem ugyan nem érnek célt Az orosz meg is tartotta amit Ígért. A detektív egy árva szót sem tudott többé kicsikarni belőle és igy elvezettette. A detektív úgy vélte, hogy itt nem ; végezhet tovább hasznos munkát és a legelső gyorsvonattal hazautazott. Bár jó későre járt már az idő mire lakására ért, rokonát, Valtert, aki legügyesebb segítő társa is volt, még mindég ébren találta. — Azt a teremburáját 1 — kiáltotta Valter, midőn a mestert meg látta — már szinte azt hittük, hogy végleg elhagytál bennünket és másutt ütötted fel a tanyádat. — Mondhatom, vén fickó, hogy szinte örülök, hogy megint itthon lehetek egy kissé. Van sok dolog ugy-e ?-- Még pedig nagyon is fontos dolgok. No de majd elintézzük. Hanem várj csak öreg, leszaladok a pinczébe egy jó palack borért és e mellett egy jó szivarral a szánkban, majd csak kellemesebben elbeszélgethetünk egy órácskát. Az órácskából azonban több óra lett és már virradni kezdett, mikor végre a két jeles detektív pihenőre tért. Reggel hót órakor azonban már ismét talpon volt a detektív és egy fél óra múlva reggelinél ült Miközben unokanővéróvel csevegett, — akit tréfásan házi-angyalkájának nevezett — csengettek az előszoba ajtaján. A belépő öreg gazdasszony jelentette, hogy egy idegen ur kíván heszélni a detektív vei. — Hogy hívják — kórdó Hajós. — A nevét nem árulta el, csak azt mondotta, hogy egy fontos ügyben kíván önnel beszélni. — Mondja meg neki, hogy pár perc múlva rendelkezésére állok. A detektív gyorsan befejezte reggelijét és visszament dolgozószobájába. Itt felvette ama maszkjainak egyikét, amellyel az ismeretlen látogatóit szokta fogadni, mert a detektív ismeretlen emberek előtt sohasem mutatkozott való mivoltában. Innét lement a fogadószobába és meghagyta, hogy bocsássák be hozzá az ismeretlen látogatót. Ki írhatná le azonban a detektív meglepetését, amint a belépőben az ' orangei dr. Oulóra ismert? — Ugyan mit akarhat tőlem ez az ember? — villaut át hirtelen a detektív agyán. — Talán megtudta, hogy aziránt nyomoztam, hogy hol tartózkodott szombat éjszaka ? Bármennyire is meglepő volt reá nézve az orvos váratlan látogatása, meglepetését egy arczizmával sem árulta el. — Ön beszélni óhajt velem ? kórdó kimért hangon. — Hát ön lenne Hajós az a hires detektív ? — kórdó kiváncsi tekintettel az orvos. — Igen ón Hajós detektív vagyok. Mivel lehetnék szolgálatára ? — Rendőrparancsnok ur ajánlatára jöttem ide önhöz. A detektív ezzel székkel kínálta látogatóját és hallgatva ült le vele szemben, miközben az orvos idegesen remegő kézzel törölte le a gyöngyöző verejtéket homlokáról. — Egy családi ügyről van szó, ami belekeverődött ebbe a gyilkosságba, amely már hónapok óta foglalkoztatta az én vidékemen a közvéleményt. Hajós látszólag egykedvűen dobolt ujjaival az asztal lapján, belsejében azonban égett a kíváncsiságtól kitudni, miben sántikál az orvos. Azt látta rajta, hogy titkol valamit és épp ezért igy szólt. Ha egy detektivnek valamely bűneset kerül tudomására vagy bűnrószeség, úgy ezt haladéktalanul a felsőbb hatósággal kell közölnie. Az orvos ijedten ugrott fel helyéről, mintha kígyó marta volna meg. — Kiről beszól ön tulajdonképpen — kérdó újból a detektív. — Az uuokaöcsémről beszélek, aki huzamosabb idő óta teljesen tétlenül csavarog és azt gyanítom, hogy egy nagy bűn terheli a lelkiismeretét. — Miféle bűnre gondol barátom? — Gyilkosságra. Amint az orvos remegő ajakkal kimondta ezt a végzetes szót, kimerülve rogyott le székébe és a detektív úgy látta hogy szemeiben könny csillogott. — No, ez minden esetre nagyon erős dolog. — Hisz ez éppen a baj és úgy látom, hogy az ügy nagyon hamar végzetes fordulatot vesz a fiatal emberre nézve. — Rokona régebb idő óta folytat rendszertelen kicsapongó életet ? — Nem. — Heves zabolátlan természetű ember ? — Igen, élénk és hevesvérű, de sohasem tartottam gonoszságra képes embernek. — Mi oka volt neki a büncselek mény elkövetésére, amellyel ön gyanúsítja ? — Nem, nem tudom őt gyanúsítani mégsem. Ez lehetetlen állapot. — Hagyjuk, kérem, ezeket az érzelmi motívumokat és válaszoljon egyenesen kérdéseimre : — Mi oka lehetett a gyilkosság elkövetésére ? — Ezt nem tudom egész határozottan megmondani, de valószínűleg anyagi előnyökért tette. — Tudja ön bizonyosan, hogy ezt a gyilkosságot elkövették. — Sajnos biztos tudomásom van róla, — válaszolta tompán az orvos. — Gyanú alatt áll az unokaöccse ? — Úgy gondolja, Hajós, hogy a rendőrség részéről ? (Folytatjuk.) Monasztir elesett! Berlin, deczember 5. A Plevljenól és az Ipektől északkeletre elterülő hegységben vívott eredményes harczokban több száz foglyot ejtettünk. Prizrendtől délnyugatra bolgár csapatok a visszavonuló ellenséget megállították, megverték és több mint 100 ágyút, nagymennyiségű hadiszert, közte 200 automobilt veitek el tőle. A Jamat hegységben (Dibrától keletre) és fele utón Krcova-Ochrida közt szerb utóvédeket visszavetették. Német és bolgár különítmények bevonultak Monasztirba. Úgy a hatóságok, mint a lakosság örömmel üdvözölte őket. Ingatlanok adás-verése. Egődi Benő és neje megvették Tar Benő és neje ingatlanát 1960 koronáért. Tornán József és neje megvették Dobos József és neje ingatlanát 2000 koronáért. Tornán József és neje megvették Kocsis Benőné ingatlanát 700 koronáért. Babó Dezső és neje megvették Gyenizse István ingatlanát 6000 koronáért. Borbás Imróné Szalai Juliánná megvette Gyenizse István ingatlanát 9000 koronáért. Nem lesz Halason zsemlye. A péksütemények előállítását a kormány rendeletileg korlátozta. Szekér Pál rendőrfőkapitány a rendeletet az alantiakban közli: 1. §. Kenyér, kenyérneműek, vagy más sütemények előállításával ipar vagy keresetszerüleg foglalkozó vállalatok, üzemek üzletek vagy egyének búzának, rozsnak árpának és keverékeinek őrleményeiből zsemlyét, kiflit, vagy más apró péksüteményt nem állíthatnak elő és ily sütemények előállítására semminemű megbízást sem vállalhatnak. Ilyen süteményeket forgalomba hozni senkinek sem szabad. 2. §. A belügyminiszter, akár az ország egész területén anár annak egy részén a magán háztartásokra is kiterjesztheti. . 3. §. Az 1. §. rendelkezései ahol a I belügyminiszter, vagy felhatalmazásuk alapján a közigazgatási hatóság egészségügyi okokból kivételt engedhet. 4. §. Nem esik az 1. § rendelkezései alá az a ezukrász-sütemény, amelyben az előállításhoz felhasznált összes anyagoktól a liszt nem éri el az egész mennyiség 50°/o-át. 5. §. Aki a jelen rendeletén alapuló tilalmat megszegi, az — amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, és a 1914 L: t-oz 9. § a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 6 §’. Ez a rendelet 1915. évi december hó 10. napján lép életbe. A minisztérium ezen rendeletében foglaltakból kifolyólag tehát figyelmeztetnek a pékek, kenyérsütők, továbbá mindazok, akik süteményeknek keresetszerű előállításával foglalkoznak, hogy f. évi deczember hó 10-től kezdve zsemlyét, kiflit és egyéb süteményt sütniük és forgalomba hozniok nem szabad, a czukrászok pedig arra figyelmeztetnek, hogy csak olyan süteményeket állíthatnak elő és hozhatnak forgalomba, a mely sütemények előállításához 50°/o-nál kevesebb lisztmennyiség szükségeltetik. Csak a piaczon szabad vásárolni. Szekér Pál rendőrfőkapitány lapunk utján a következőket közli: A ministeriumnak f. évi 4207. számú rendeletében foglaltakból kifolyólag figyelmeztetnek az életszükségleti czikkeket eladók és forgalomba hozók, valamint a tovább eladás czéljából vásárló kereskedők és kofák, I hogy miután baromfi tojás és tej termékeknek a tovább eladás céljából való piaczi vásárlása mint az már közhírré is tétetett, a városi tanács által hatóságilag korlátozva van, tehát ezen hatósági korlátozó intézkedésnek megfelelóleg heti vagy napi vásárokon déletőtt 9 óra előtt a tovább eladóknak a már említett élelmicikkeket vásárolni nem szabad. Tilos továbbá a hivatkozott miniszteri ren delet szerint az életszükségleti cikeeket a hatóságilag megszabott legmagasabb áron felül eladni, forgalomba hozni, valamint árusoknak, vagyis tovább eladó kereskedőknek és kofáknak a piacokra életszükségleti cikkeket szállító eladókat a piacra érkezés előtt, a vásár idején vagy azon kívül vásártérül (piacul) ki nem jelölt utakon, utcákon, vagy köztéreken feltartóztatni s azoktól az életszükségleti cikkeket személyesen, vagy megbízott utján megvenni. Azon eladó és forgalombahozó, valamint azon tovább eladó kereskedő és kofa, aki a miniszteri rendeletben foglalt ezen hatósági korlátozó és tilalmi intézkedéseket megszegi, a rendelet értelmében az 1914. évi L t-cz. 9. és 17-ik §-ai alapján két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A ROVÁS Vezércikk V ilághábor u a legjobb tájékoztató magyarázattal és térképpel Közgazdasági rovat, Napihirek naponkénti szenzációi az AZ ÚJSÁG politikai napilapnak. Vasárnaponként két közkedveltségű mellékletet ád az AZ ÚJSÁG. Egyik „Az Asszonynak“, a másik a: „A ! Gyermekeknek.“ Aki a világháborúról és egyáltalában minden eseményről, színházról, művészetről, irodalomról bőven és megbízhatóan óhajt egy kitűnően megszerkesztett napilap keretében értesülni, fizesse elő az AZ UJSAG-ot. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy hónapra2'80 K Negyedévre 8"— K Félévre . . 16-— K Egész évre 32’— K Megrendelési czim: AZ ÚJSÁG KIADÓHIVATALA Budapest, VII., Rákóczi-ut 54. szám. & Értesítés Az izr. hitközség tulajdonát képező Eli- és kádllrd minden kedden, szerdán és csütörtökön egész napon át a közönség rendelkezésére áll. A kádfürdők árai: Czink-kád 1 korona. Katonáknak 80 fillér. Márványkád 1 K 20 fill. Katonáknak 1 korona. A kádfürdők egész napon át, úgy férfiak, mint nők részére nyitva. A gőzfürdők árai: Kedden és csütörtökön: 1 korona 50 fillér. Katonáknak 1 K 20 fill. Szerdán: 1 korona. Katonáknak 80 fillér. A gőzfürdő reggel 6 órától déli 12 óráig férfiaknak, — délután 1 órától este 7 óráig nőknek. Lepedő a fürdőben B*“ nem kapható. f Halas, 1915. Nyomatott Páger Ferencz könyvnyomdájában.
