Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-03 / 44. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 3. CsarnoK. Keresd a nőt. 3 — Ei nem lehet közönséges ki- váncsiskodás, — villant át hirtelen a detektív agyán. — Azt hiszem, hogy ez az ember valami határozott dolgot keres. A doktor e percben mélyen fölsóhajtott és elgondolkodva dörzsölgette az állát. Arcán a csalódás tükröződött. — Mit kereshet? Mi dolga lehet itt ennek az embernek? — Ezek a gondolatok kötötték le most Hajós figyelmét. Most már teljesen tisztában volt azzal, hogy dr. Oulót nem a puszta kíváncsiság hozta ide. Magaviseleté világosan elárulta, hogy határozott szándéka volt, hogy valami meghatározott dolgot keresett és azt nem tudta megtalálni. — Hm, azt hiszem, érdemes lesz ezzel a bácsival behatóbban foglalkozni, ha itt elkészültem, — vélekedett a detektív. A konyha asztalán még ott állott a vizesvödör, amelybe a gyilkos gaz tettének elkövetése után belemosta kezeit. A viz vörösszinü volt, de nem volt piszkos. A detektív gondolkodva nézte a vizet. — Ennek az embernek véres volt a keze, de egy cseppet sem volt pisz kos. Egy közönséges ember kezei ily késő éjjeli órákban rendesen elég szennyesek már. Ez kétségtelenül áll. Felgyürte kabátja ujját és belenyúlt a vödörbe. — Hopp 1 — kiáltott örvendezve. Ujjai között egy kis furcsa alakú kézelőgombot tartott. A detektív megcsóválta fejét és különös mosollyal dugta zsebre a kézelőgombot. Még néhányszor körül hordta tekintetét a bolthelyiségben és a konyhában, azután kezet fogott a hivatalnokkal és miután megígérte neki, hogy meg fogja látogatni, eltávozott a házból. III. A detektív első dolga az volt, hogy egy eldugott zugutcába tért be és ott egy elhagyott építkezés mögé húzódva hirtelen ruhát cserélt. Mire újból előbukkant, senkisem ismerte volna fel benne az imént látott rajzolót. Pár perc alatt megrokkant agas- tyánná változott, aki hófehér hajjal és szakállal baktatott végig az utcán. Szinte látszott rajta, hogy nehezen cipeli az élet terhét. Egyenest a vasúti indóház felé tar tott. Az első ember, akivel ott összetalálkozott, nem volt más mint dr. Oulo.-- Megmondhatná nekem uram, hogy mikor indul a vonat Bardolicba? — fordult Hajós reszkető hangon az orvoshoz. — Tíz perc múlva indul a vonat. Magam is azzal utazom. — Ah, ez igazán nagyon kedvemre való, jó uram. Vén ember vagyok már és félek a vonaton való utazástól, de ha társaságom akad, mégis csak könnyebben elviselem. Az orvos összeráncolta szemöldökét és úgy látszott, hogy az uj utitárs nincs nagyon Ínyére. — Különösen az utóbbi időben már senkiben sem bizhatik az ember. Egyébről sem hall az ember, mint rablásról, gyilkosságról. Mikor fordult elő ilyesmi a régi jó időkben? — folytatta az öreg, a vén embereket jellemző bőbeszédűséggel. — Ezelőtt valóságos csodaszámba ment az ilyen eset és az egész környéket felriasztotta. Ma már ? Egész hozzászoktak az emberek a gyilkossághoz. Mintha csak egy csirkének tekernék ki a nyakát. — Talán ismerte is, uram, ezt az öreg asszonyt, akit a napokban meggyilkoltak ? Az orvos visszahőkölt. — Ki — ón ? Már hogy ismertem volna ? — válaszolta ijedt gyorsasággal. — Azért kérdem, mert mintha pár órával ezelőtt önt láttam volna kijönni a házból. Igazán derék jó asszony volt. Kár volt érte, uram, még élhetett volna egynéhány esztendőt. Dr. Ouló kellemetlenül nézett a fecsegő vén emberre. — Kíváncsiságból néztem meg a gyilkosság színhelyét, — szólt aztán. — Az öreg asszonyt azonban nem ismertem. Itt elhallgattak, mig végre is újból a detektív törte meg a csendet. — Mit gondol, tisztelt uram, soká kell még várnunk, mig a vonat elindul ? — Körülbelül öt percnyi várakozási időnk van még. — Hisz akkor elég időm van még, hogy egy ki3 elemózsiát vásároljak magamnak. Kérem, kedves uram, ha ezalatt talán megérkeznék a vonat és az induláskor nem lennék még itt, mondja meg a vonatvezető urnák, hogy várjon reám egy kicsit Sietek és nemsokára visszajövök. — Csak siessen, öregem, mert attól tartok, hogy a vonatvezető nem lesz hajlandó maga miatt még egy órácskát itt tartogatni a vonatot, — — szólt az orvos, önkénytelenül nagyot nevetve az öreg együgyüségén. — No, attól sem ijedek meg. Ha olyan nagy ur az a vonatvezető, hát nem is megyek a vonattal, hanem gyalog vágok neki az útnak. Úgyis csak néhány mérföldet kellene kutyagolnom és bár öreg csont vagyok már, még mindig nem ijedek meg egy kis gyaloglástól. Miattam akár a pokolban maradhatott volna a vasút. Ezzel a vén ember büszkén el- biccegett. — Úgy látszik, nem akar tudni semmit az öreg asszonyról, — fűzte gondolatait Hajós. — Csakhogy nem hiszek a ravasz rókának. Sokért nem adnám, ha bizonyosan tudnám, hogy hazudik. Ezt sokkal hamarább megtudta a detektív, mintsem sejtette Vele egyidőben ugyanis egy másik öreg ember hagyta el az indóházat, aki körülbelül olyan vén volt, mint amilyennek a detektív látszani akart. A detektív hamarosan utolérte az öreget és együtt folytatták útjukat. — Mondja csak, barátom, — kórdó bizalmasan a detektív — nem tudná nekem megmondani, hogy hol kaphatnék itt a környéken valami harapni- valót ? Persze, öreg embernek való kellene, mert már rosszak a fogaim. — Nagyon szívesen barátom, csak jöjjön velem, ügy látszik, nem idevaló ? — Bizony nem. Csak azért jöttem ide, hojy megtekintsem azt a házat, ahol az a rablógyilkosság történt. — Ugy-e, borzasztó dolog? Látta a ház belsejét? — Igen, láttam Ketten voltunk, ón meg az a kövér ur ott ni, — szólt a detektív az orvos felé mutatva. — Hja, igen, az a kövér ur ismerőse volt a meggyilkolt öreg asz- szonynak. — Miből gondolja? — szólt látszólag egykedvűen Hajós. Valójában azonban égett már a kíváncsiságtól. (Folytatjuk.) A síért! hareiíér. Szerbia végzete beteljesedett. Már a négyes szövetség segítsége sem segíthet rajta. Az osztrák-magyar csapatok már Kragujeváczot is elfoglalták nagyobb főnyi legénységet és hadiszert zsákmányoltak. E harcztórre vonatkozó hivatalos jelentések a kivetkezők: Budapest, október 30. Visegrád körüli terület megtisztítása sikeresen halad tovább. Kövess tábornok hadserege az ellenséget a Rudnik mindkét oldalán Grn Milánó- vácz felé vetette vissza. Cumic fensi- kon egy napi járásra Kragujeváctól északnyugatra az ellenség még leg- szivósabbau áll ellen. Csapataink ott elkeseredett harcban állanak. Lakovótól délnyugatra német zászlóaljak a Stazevica magaslatot támadták. Az ellenség Szerbia északkeleti részén mindenütt visszavonul. A bolgárok a Timok felöl üldözik. Knjazseváctól délnyugatra bolgárok behatoltak Tresibaba Planinál levő szerb állásokba. Budapest, október 31. Visegrádtól keletre csapataink szerb területre nyomultak elő. Kövess tábornoknak Valjevótól délre előnyomuló hadoszlopai Rácánál visszaűzték az •dlenség lovasságát. Közvetlenül Grn. Milanováctól északnyugatra osztrákmagyar csapatok rohammal vették be «óbb nagy haderőtől megszállott el- íensóges hadállást. Itt 4 löveget és 3 iószerkocsit zsákmányoltunk. 46 számú népfölkelők zászlóalját illeti e sikerek íóérdeme. Egyidejűleg német csapatok északról és északkeletről harcolva ■ lórtók Milanovácot és benyomultak a városba. A mi csapataink támadási is mindenütt tért nyertek. A Kragujeváctól északnyugatra fekvő területen Lapovótól délnyugatra emel ■ kedő Strazovica magaslat a németek birtokában van. Bolgárok üldözés közben mindenütt nyugat felé nyomulnak előre. Sadná- nál Knyazaváctól nyugatra ellenség tegnapelőtt még ellenállott, újabb hir nincs. Ugyanabban az időtájban egy Pirotból kiküldött hadoszlop Via- soticéhez közeledett. Budapest, november 1. » A nagy Moravától nyugatra levő területen a szövetséges haderők helyenként heves utóvódharcok árán elérték a Milanováctól és Kragujeváctól délre és délkeletre emelkedő magaslatokat. Ma reggel 7 és 8 óra között a I kragujeváci arzenálra és kaszárnyára kitűztük az osztrák-magyar és röviddel utóbb a német lobogót. A Morava és a Resava közötti szögletben német csapatok heves harc után elfoglalták a vidéket uraló Tricu- novo-Brdo magaslatot. Bolgár haderők a Paracin felé vivő utón Planinicától nyugatra és a Nisava- völgyében Bela-Palánkától nyugatra, elfoglalták a magaslatokat. Kövess tábornok német és osztrákmagyar csapatainak eddigi összes zsákmánya: 20 tiszt, körülbelül 6600 főnyi legénység, 32 ágyú, 9 géppuska, több mint 30 lőszerkocsi, 1 fényszóró, sok fegyver és sok tüzérségi lőszer és nagyon sok gyalogsági lőszer. Ezenkiviil 45 régi vagy szét robbantott igyucsövet zsákmányoltunk. üj képes levelezőlapok nagy választékban kaphatók PRÄGER FERENCZ papír- és könyvkereskedésében. Nem jelentik be a tengerit. Közöltük legutóbbi számunkban a hatóság azon rendeletét, hogy a tengerit november 8-áig mindenkinek be kell jelenteni. A rendeletnek — értesülésünk szerint — még igen sokan vannak, akik nem tettek eleget; ezért újból leközöljük az erre vonatkozó rendelkezést, ajánlva a közönségnek annak betartását, mivel a be nem tartók szigorúan megfognak büntettetni. A hirdetmény igy szól : A m kir. földmivelésügyi miniszter 72200—1915. számú rendeletével a közszükségleti czélra igényelt tengeri mennyiséget Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye területére vonatkozólag morzsolt száraz és emberi élelemre alkalmas állapotban 395000 (három- százkilenezvenötezer) méter mázsában állapította meg az alispán, hogy ezen tengeri mennyiséget a földmivelésügyi miniszter rendelkezésére bocsáthassa 38713/1915. számú rendeletével a vármegye területén lévő tengeri termésnek összeírását és zár alá- vételét rendelte el Alispán rendelete folytán tehát felhivatnak a tengerit termelt lakosok, tehát a feles és harmados termelők is, hogy a f. évben tengerivel bevetve volt területek nagyságát katasztrális holdakban, a termelt tengeri mennyiséget csöves állapotban és m. mázsákban a házi és gazdasági szükséglet mennyiségét legkésőbb f. évi november hó 8-ig a rendőrkapitányságnál bejelenteni annyival inkább kötelességüknek ismerjék, mivel azon tengeri termelők akik termésüket a kitett határidő alatt bejelenteni elmulasztják vagy elidegenítik, kihágásért szigorúan bűntetteinek i s ezen kiviil be nem jelentett készleteik elkoboztatnak. A tengeri termés összeírás és a záralávé- telével kapcsolatban, alispán aziránt is tájékozódni akar, hogy a tengerit nem termelő közönségnek milyen arányú a házi és gazdasági szükséglete, s hogy mily menny- nyiséget képez az iparszerii állathizlalóknak évi szükséglete. Tehát a rendelet ezen intézkedése folytán felhivatnak a tengerit nem termelő lakosok és az iparszerü állathizlalók, hogy évi szükségletüket a rendőrkapitányságnak ugyancsak f. évi november hó 8-ig szintén jelentsék be. Halas, 1915. Nyomatottr Páger Fereuez könyvnyomdájában. Ha a háziasszony takarékos érdeke, hogy megvegye a szabadalmazott légnyomásit mosógépet, mert csekély 14 koronába kerül. A mosógép képes 45 perez alatt minden megerőltetés nélkül annyi ruhát kimosni mint egy mosónő egy egész nap alatt. Kíméli a ruhát és a kezeket, a már Halason is több helyen is bebizonyított, előnyös működésével ; főlényege a mai drágaságnál, hogy félannyi szappan és tüzelő szer kell hozzá. Felvilágosítást nyújt Szarvas Imre bádogos. (Vári-féle ház.) ROVÁS cimű rovatot olvassa el naponként a Budapesten megjelenő AZ ÚJSÁG politikai napilapban. A háborús helyzet kimerítő és szakszerű magyarázata. Bő hírrovat, tájékoztató és minden tudnivalót felölelő közgazda- sági rész. Egyes példány ára 12 fii. Kapható minden ujságelárusitónál. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 32'— K Negyedévre 8'— K Félévre . . 16'— K Egy hónapra 2'80 K Megrendelési czim : AZ UIJSÁG KIADÓHIVATALA Budapest, VII., Rákóczi-ut 54. szám
