Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-15 / 37. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 15 Csarnok. A liáta zivataraim. Irta : Figyelő. 9 Már a halál dermesztő subanását érezte a két bajtárs, már leszámoltak mindennel, amikor egy szilárd valami ütközött beléjük Egy, a hajóból ki­szakadt deszkaszá! volt Görcsösen, az élethez ragaszkodók kétségbeesésével kapaszkodtak abba; a remény nj erőt öntött beléjük. A hullámok egyre a part felé haj­tották hőseinket, egyre inkább inte­gettek a tengerpart sziklái, amelyek aztán menekülést, pihenést, élelmet (•nyújtanak. Gáli és Barna a vógkime- ülés előtti erőlködéssel segítették a hullámok munkáját, s mikor elérték a szilárd talajt, a fáradtságtól szinte eszméletlenül rogytak össze. Ott he­vertek jó ideig. Semmi sem zavarta őket. Mindenütt csend honolt, amelyet csak a tenger egyhangú mormogása zavart meg. Mikor már az erő kissé visszatért tagjaikba, Gáli és társa a szárazföld belseje felé irányították lépteiket. Óvatosan mentek. Tudták, hogy ellen­séges földön vannak, olyanon, amely­nek lakói talán még a vadaknál is bosszú szomjasabbak, kegyetlenebbek. Lehányták ezért magukról a magyar tengerészre emlékeztető ruhákat s a könnyű alsóöltözetben haladtak előre. Nemsokára egy kunyhóféle kör­vonala tűnt elő. Igazi olasz tipusu volt; kémény nem magaslott ki a tetőből. A két bajtárs oda lépett be. A házban nem találtak senkit. Úgy látszott, a gazda távol volt. Minden gondolkodás nélkül kutatni kezdett Gáli. Hamarosan felfedezte a gazda ruháit. Gyorsan magukra öltöt­ték azokat s néhány perc múlva már olasz parasztoknak öltözve léptek ki a házacskából és folytatták útjukat. Hogy hova mennek, hol vannak, nem tudták. Kérdezni meg nem merték ; rögtön elárulták volna azáltal magukat. Haladtak előre órákon ke­resztül s csak mikor a sötétség rá­borult a tájra, pihentek meg egy gyümölcsös szélén. Előbb kielégítették éhségüket, aztán átadták magukat az alvásnak. Nem sokáig alhattak. Mintha segély- kiáltást, majd elfojtott nyögést hallot­tak volna. Felugrottak. A hang irányában haladtak. A kiáltások egyre erősbödtek, s a két társ nehány pillanat múlva egy sötét tömegbe botlott. Lehajoltak. Legnagyobb rémü letiikre egy férfi holttestét ismerték fel abban, amelyet a tőrszurások egész tömege éktelenitett el. — Ezen már nem sokat segíthe­tünk — mondta Gáli. — Hanem itt kell lenni még egy másiknak is, aki él, mivel a segélykiáltások nem ettől jöttek. Keressük. Talán még meg­menthetjük. Gáli és Barna szemüket kimeresztve mindenfelé kutatva haladtak. A nyö­gések ismét felhangzottak; most már közelebbről, de mindinkább gyengülve. A hang irányában menve, csakhamar elérték a keresett egyént. A tisztáson, amelyet kiömlött vér tett színessé, feküdt egy nő. Kezét mellére tapasztotta, úgy igyekezett a vér kifolyását megakadályozni. Gáli a szerencsétlen arczába világított. Kréta- fehér, csodálatosan szabályos női arcot pillantott meg, fekete nagy szemekkel, amelyek kimondhatatlan rémületet i tükröztek vissza. A nő hangot alig tudott már adni. Csak nyögött fájdal­masan, szivet megrázóan. , Hamarosan letépték a nő blúzát és elállitották a vérzést. Majd szétnéztek, hova szállíthatnák védencüket, ahol összeszedhetné magát s ahol felvilá gositást adhatna sebesüléséről. Gáli ment kutatni. Barna addig ott maradt a uő mellett s hidegvizes ruhával törölgette annak gyöngyöző homlokát. Rövid idő múlva visszaérkezett Gáli és örömmel újságolta, hogy a közeli hegyen egy barlangot fedezett fel. Az alkalmas rejtekhely. Ott biztonságban meghúzhatnák magukat. Gyorsan hordágyat tákoltak össze gályákból. Arra fektették a nőt és megindultak a barlang felé. Vagy egy fél órai menetelés után megérkeztek. A földre helyezték terhüket és vilá­gosságot csinálva széjjel néztek a barlaugbau. Annak a bejárata keskeny, kicsiny volt. Beljebb egyre szélesbe- dett. Vége felé már valóságos terembe lehetett jutni. A láng erősen meg- világitotta; a fényt az oldalfalakat alkotó csillámfó kvarc erősbödve adta vissza. A barlang előtt s a hegy oldalán száraz moha borította a kőzetet. A két bajtárs összegyűjtött egy csomot és a barlang belsejében puha, kényel­mes ágyat készítettek abból. Majd vigyázva, óvatosan bevitték a sebesül­tet. A rögtönzött ágyra helyezték; feje alá meg faleveleket helyeztek. A nő nemsokára életjelt adott. Ajkai kinyillottak s bágyadtan, gyen­gén felhangzott ez a német szó : — Hol vagyok ? Gálit és Barnát örömmel töltöttek el e szavak, melyekből kitűnt, hogy védettjük nem olasz nő ; épp annyira kell neki is tartania az olaszoktól, mint nekik. Lassanként kezdett visszatérni a pir a nő arcára; annyira magához jött, hogy akadozva, szakadozottan beszólni tudott. Gáli és Barna meg­nyugtatták és kérték : pihenje ki magát, majd reggel elmondhatja, milyen helyzetből szabadították ki s hogy került abba. (Folytatjuk) Meghívó. A Halasi Mészhomokkő Tégla­gyár Részvénytársaság 1915. évi szeptember hó 29-én dél­után 2 órakor saját irodahelyiségében (Kereskedelmi Bank épület) XII. rendes közgyűlését tartja, melyre a t. részvényeseket tisztelettel meghívja az igazgatóság. Tárgysorozat : 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizott­ság jelentése. Az évi zárszámadá­sok előterjesztése. Felmentvény tárgyalása. 2. 1000 darab 50 kor. értékű 6°/0 kamatozó elsőbbségi részvény ki- bocsájtása. Jegyzet. Tekintet nélkül a megjelentek számára, az ülés meg fog tartatni. A köz­gyűlésen csak olyan részvényes vehet részt, aki a közgyűlést megelőzőleg 3 hóval a tár­saság részvénykönyvében nevére irt részvé­nyeit, a még le nem járt szelvényekkel együtt a közgyűlést megelőzőleg 3 nappal a társaság pénztáránál leteszi. A közgyűlésen a részvényest minden részvény után egy szavazat illeti — Kétszáz szavazatnál többet egy részvényes még meghatalmazás utján sem gyakorolhat. A Helyi Értesítő □S3 ao □S3 CSC hirdetései eredménnyel járnak. □S3 CSC □S3 CSŐ Az ország legtöbb részében az araszoló pillék hernyói tetemes kárt okoznak. A védekezésre vonatkozólag az alispán leiratot intézett a halasi rendőrséghez. Azt a következőkben ismertetjük : A leirat ismerteti az araszoló pillét, annak hernyóit és vázolja azt a pusztítást, amelyet a fákon végrehaj­tanak Mi szükségtelennek tartjuk ezt leszegezni ; a gazdaközönség úgyis ismeri a kártékony férgeket. Sokkal fontosabb, ha közöljük, miként véde­kezzenek ellene : Ha a gyümölcsös kicsi és talaját föl lehet ásni, akkor julius augusztusban, ha a téli araszolok hernyói már földbe húzódtak, megforgatjuk azt, még pedig olyan telje­delemben a fa töve körül, mint a milyen terjedelmes a koronája. E forgatás legalább jó ásónyomnyi (30 cm) mély legyen s a báb olyan mélyre kerüljön, hogy lepkéje onnan ősszel ki ne birjon vergődni, hanem elpusztuljon. — A hol a talaj megforgatása a gyökereknek sérelme nélkül lehetetlen, ott javunkra fordíthatjuk e lepke nőstényének azt a fogyatkozását, hogy nem repülhet és gyalog igyekszik feljutni a fára. Hogy tehát gyümölcsfánkat ellene megvédjük, nem kell egyebet tennünk, mint megakadályozni abban, hogy a fa koronájába felvándorol­hasson. Ezt hernyó-enyvgyürükkel tesszük. A megvédendő fa derekát már szeptember közepe előtt, mindenesetre a nőstények ki­kelése előtt embermell magasságban olyan ragadós anyaggal kenjük körül, hogy rajta a lepke át ne gázolhasson, hanem alatta maradjon. Hogy ez a ragadós anyag, a hernyóén yv, czéljának megfeleljen, hosszú ideig ragadósnak kell lennie, nem szabad gyorsan száradnia, nem szabad a a fán szétfolynia és nem szabad a fának ártania, a fa derekára egy-két tenyér­nyi széles kéregpapirost vagy öreg bőrda­rabot és csak erre mázoljuk aztán rá a hernyóenyvet. Az enyvgyürü 4—5 ujuyi (9 cm) széles legyen. Ha a fa kérge cserepes, repedéses és ha az araszoló a kéregre kötött papiros, vagy bőr álatt maradó hézagokon átbújhatna, akkor e hézagok keletkezését úgy kell megakadá­lyoznunk, hogy a repedéseket már a bőr, agy a papiros megerősítése előtt marha­trágyás agyaggal betömjük s a papirost osak azután erősítjük fel Az enyvgyürüt nem szabad magára hagyni, hanem folyto­nosan figyelemmel kell kisérni. Ha szára- dozni kezd és ragadóságát veszti, fel kell > frissíteni és gondoskodni kell, hogy szep­tember közepétől deczember végéig állan­dóan ragadós legyen. Az enyvgyürü felfris­sítése végett nem kell friss enyvet használni ; elég, ha a régi, száradozó, vagy hártyás felszinü enyvgyürüt éles és durva kefe (sárkefe) szálas felével megveregetjük, hogy a hártyás felszín felszakadozzon: az enyv- gyürii régi ragadésságát arra ismét megkapja. Ha az enyvgyürü alatt sok a lepke és sok a letojt tojás is, akkor azt mind ki kell ir­tani. Erre elég, ha a tojást és lepkét a her- nyéenyvbe belekeverjük. Ha az enyvgyürü alatt a tojás szárazon maradna, tavasszal a hernyóenyvgyürük eltávolítása, vagy raeg- száradása után a hernyók kikelnének belőle s a megszáradt enyven át a rügyekhez jut­nának — Végül ügyelni kell hogy a hernyó­enyves fa ága ne érintkezzék olyan fa ágá­val, vagy karéval, mely nem enyvgyürüs. Ez oknál fogva nem volna elég, ha pl. csak az alakfákat szerelnék fel enyvgyürükkel, de karéjukat, vázukat nem, mert a pille az utóbbin át mégis csak felkerülne a rügyekhez. Ha valaki hernyóenyvet alkalmazni akar, jé ha tudja, mennyi keli belőle A 9 cm. széles hernyóeuyvgyürü minden ezentiméter- jére, ha az 3 — 4 mm vastag, kell körülbe­lül 17 —18 gramm hernyóenyv. E szerint olyau kis fára, a melynek dereka 35 czm. kerületű, 35-ször 18 gramm, azaz 630 gramm (63 deka), tehát valamivel több mint egy félkilogramm kell. A pontos mennyiség azonban a hernyóenyv súlyától, a gyűrű szélességétől és vastagságától függ. A fel nem használt hernyóenyvet jól lezárva, hogy ne száradjon ki és pl pincébe elhelyezve, éveken át lehet megtartani hasznavehető állapotban. A tél végén leszedett hernyóeuyves papi­rost is, ha jó vastag, eltehetjük egyik évről a másikra Az ilyen régi enyves papiros a következő használatkor már nem szí sok enyvt-t magába és nem szárítja azt úgy, mint első izbeu való használatkor. Köszönet^nyilvánitás. Jólelkü embertársak, fogadjátok hálás köszönetünket, amiért felejt­hetetlen édesanyánk végtisztességén fájdalmunkat megjelenésiekkel enyhí­teni iparkodtatok. Az elárvult Sperlágh család. □ I Konkolyzók s 3 úgy használatra, mint eladásra, § vetőgépek, szecska- § § vágók, répavágók, § 3 (erő- és hézihajtásra), | egyes és kettős ekék, □ Kalmár-féle 3 szeleiőrosták, § 3 Borászati és pincze eszközök, Triumph KIT es Koloseus,takarék' 1 tűzhelyek g kaphatók I Hohn Sebestyén 1 3 vaskereskedőnél, Kossuth-u. 3 □□□□»□□□□□□□□□ciaaaaaaaasQ ISKOLAI IDÉNY w beálltával szükséges gimnáziumi, polgári és elemi iskolai TANKÖNYVEK, iró- és rajzszerek nagy választékban W I kaphatók Práger Ferencz papir- és könyvkereskedésében. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □ □ A szabadalmazott nMOSOGEP □ □ □ egyedelárusitását Kiskunhalas és vidékére átvettem és bárkinek □ □ S3 □ □ □ □ □ □ □ □ . , □ legnyomasu q □ □ □ □ □ □ □ □ □ Ezen gép, mely csak 14 koronába kcriil, képes 45 perc Q alatt minden megerőltetés nélkül annyi ruhát, kimosni, m mint egy mosónő 1 egész nap. Nincs többé mosónő mizéria! Jd? □ próbára is adom. Minden vasárnap d. u. pont 4 órakor próbamosást tartok lakáso­mon és érdeklődőket szívesen látok. Tisztelettel Szarvas lire Kossuth utcza 14. A mosás ezen géppel gyerekjáték. Nincs dörgölés! Nincs kefé­□ lés! Nincs vcszödség! Kíméli a ruhát és a kezeket, mert □ légnyomással sajtolja ki a szennyet a ruhából és csak feleannyi szap­pan és tüzelószer kell hozzá, mint eddig. Óriási megtakarítás! Áldás minden háznak □ □ □ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Halas, 1915. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom