Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-04 / 9. szám
március 4. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 3 Á halasi Imi tolija.! Egy hét Májtól. Tisztujitás. Jánoshalma márc. hó. — Tudósítónktól. — A múltkoriban beállított a jános- halmai csendőrségre egy halasi ser- téskupecz. Az volt a panasza, hogy pénzét zsebéből ellopták. A csendőrség a nyomozást tüstént megindította, melynek meg is lett az eredménye. Sikerült a tettest egy cigáuylegény személyeben letartóztatni. A bűnös állandóan Halason tartózkodott 8 zsebtolvajlásai foglalkozott. A hires Kolompár familiából való. A lopás részletei is tisztázódtak. A sertéskupec egyik korcsmában egy asztalhoz ült a czigánynyal. A cigány társát lerészegitette, s ilyen állapotban kifosztotta a kupeczet. A cigány a veszedelmes bűnösök közé sorolható, mert forgópisztolyt hordott magánál. A veszedelmes szerszámot a csendőrök nem keríthették magukhoz, mert a dicső Kolompár ivadék a nagy vízállásba dobta, ahonnan nem lehetett kivenni. Mi tötént a környéken? Sikkasztás. Mezei József kunszent- miklósi vasúti alkalmazott 500 koronát sikkasztott. A kalocsai törvényszék egy és fél évi börtönre Ítélte. Petőfí-szobrot akarnak felállítani Félegyhazán. Lopások. A keczel—császártöltési utón levő tölgyfaoszlopokat alaposan megdézemálták. A tettest Györgye László 72 éves keczeli lakos személyében kinyomozta a csendőrség. — Marin Ferencz 55 éves császártöltési lakos erdejéből 12 kocsi fát elloptak. A legények. A kalocsai törvényszék három évi fegyházra ítélte Sánta István bogyiszlói legényt, aki haragosát, Abrahám Jánost agyonszurta. Irodalom. A „DARWIN“. Fülöp Zsigmond dr. népszerű természettudományi folyóiratának márczius 1-i számában Ostvaldtól olvasunk pompás megemlékezést Haeckel 80 születés napjáról, dr. Horcher Ödön azt a kérdést fejtegeti, hogy a vegytan milyen segítséget nyújt az élelemhiány elleni küzdelemben. Fehér Jenő állatlélektani problémákról ir, Mende Jenő a a pontos idő meghatározásáról, Práger Márton pedig a hisztériáról ad le hosszú tanulmányt. Sávoly, Mihály a máv. uj óriási mozdonyairól stb. A pompás ismeretterjesztő folyóirat előfizetési ára a Darwin-Könyvtár köteteivel együtt fél évre 5 korona. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal, Budapest, VI. Andrássy ut 60. Köszönet-nyilvánítás. Mindazon jó .okouok, barátok és ismerősök, akik szeretett férjem, drága apánk, nagyapánk temetésén megjelentek s ezáltal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják hálás köszönetünket. özv. Babos Sándorné gyermekei és unokái Szomszéd községünkben a tisztujitást csütörtökön tartották meg. A főbíró állásra hárman pályáztak: Gáspár Oz. j Antal az eddigi biró, Király Gy. Pál I és Szabó János. A polgárok egyhangúlag Gáspárt választották meg. I Másod biró szintén egyhangúlag Bodri Ferencz lett. Ellen jelöltjei Garas Elek és Felföldi Sándor voltak. — Pénztárnok : Felföldi János ; Közgyám : Márton József lett. — A tanács igy alakult ki : Balog János, Márk Dániel, Ve- szelka József, Patyi Vincze, Terbe Rezső, Minkó Lukács, Farkas József és ifj. Ettvel Gyula. — Dgyancsak e napon választották meg Il-od községi orvossá dr. Mezei Jenőt. Az atya. Egyik majsai tanyán él Szikora Lajos. Rabja az alkoholnak. Ha csak szerét teheti, bevonul valamelyik korcsmába és a sárga földig lerésze- gedik. Van ilyenkor mit tűrni családjának. A múlt héten feleségét akarta lelőni. Leánya, a 18 éves Terus anyjának segítségére sietett. De megjárta. A szívtelen apa most ellene fordult s leányára sütötte revolverét, akin súlyos sérülést ejtett. A család jelentette az esetet a ceendőrsógen, amely elfogta a bűnös Szikorát s Halasra, a járásbíróság fogházába szállította. Állat az emberben. Sugár 0. Lajos majsai legény bálba ment. Útközben találkozott G. H. 15 éves leánnyal, aki szintén oda tartott. A lelketlen legény lelhasználta az alkalmat és állatias merényletet követett el a fiatal leányon. Feljelentették. Ipartestület gyűlése. Az Ipartestület febr. 22-ike helyett a tagok kellő számban való meg nem jelenése miatt márc. 1-én tartotta évi rendes közgyűlését. Mivel olvasóinkat a kör anyagi viszonyai érdeklik közelebbről, nem térünk ki a gyűlésen elhangzottak leszegezósére. A kör vagyona 33.314 korona 84 fillér. Ezzel szemben a teher 20.939 korona Marad ekként tiszta vagyon 12.375 korona 84 fillér. A múlt évi zárszámadás 2948 korona 35 fillér kiadással zárult, mig a bevétel 137 koronával több volt. — A megejtett tisztujitás eredménye ez : Elnök lett: Tallér Antal; alelnök : Oberman János; háznagy: Valuska Pál; könyvtáros: Szakái Antal. 12-ős bizottság : Bálint Mihály, Kis K. József, Móczár Gyula, Kónya József, Schnautigel János, Papp Gábor, Mácsai Gergely, Csincsák József, Ziiah János, Vanatka Károly, Kinctier Sándor. Szabó Ferencz. Szakosztályi elnök és alelnök : Epitő iparban elnök Babenyecz* Balázs, alelnök Markó István. Ruházatnál: Kuszka András, Soós Frigyes Gazdasági eszközöknél : Borbás István, Gavlik Pál. Élelmezésnél : Kocsis Sándor. Endrész Imre. Különlegességeknél : Hóza István, Elmer Miklós. Művészetnél : Deczker József, Kohn Sándor. Szomorú cselekedetre ragadtatta a gyermeki szeretetlenség és hálátlanság Besze János 24 éves félegyházai napszámost, aki múlt héten czivakodáe közben, úgy szúrta kétszer szivén mostohaapját, Tóth Lászlót hogy az rögtön meghalt. A gyilkosság körülményei a következők : Körülbelül 3 évvel ezelőtt halt meg Besze János édesapja, özvegységre és árvaságra hagyta nejét és gyermekeit. Időközben özv. Beszénét feleségül vette Tóth László. Az első években boldog volt házaséletük, de amikor Tóth László inni kezdett, azóta pokol lett a család élete. A múlt hót egyik napján egész nap a korcsmában ivott. Felesége 3-szor is felkereste s mindig azzal küldte el, hogy ő is megy mindjárt. Este 7 óra körül haza is ment s amint a kisajtón beért, szidni kezdte családját. Bement a szobába, hol mostoha fia János ép az asztalnál vacsorázott bicskával kezében. Mikor ezt meglátta az apa, adament az asztal mellett vacsorázó mostoha fiához s verte az asztalt előtte, hogy : „Téged is ón taitalak, megesztek mindent.“ A fiú látta, hogy mostoha apja részeg, azért tűrte viselkedését. Tóth László azonban visszament Besze Jánoshoz s a kanapéra akarta fiát lenyomni. A megrémült asszony hiába igyekezett férjét csittitani, nem sikerült. Besze János mikor látta, hogy mostoha apja a kanapéra akarja lenyomni, a nála lévő bicskát a föléje hajoló mostoha apja mellébe vágta, mely a szivet járta keresztül s Tóth László csak annyit tudott mondani: „Megbocsátok kedves Jani fiam,“ azután kifordult, elbukott a szoba földjén s meghalt. A gyilkos fiú azután megmosakodott a vértől s önként jelentkezett a csendőrségnél. Kihallgatása után a kecskeméti ügyészséghez kisérték s az esküdtbiróság fog majd felette ítélkezni. Az adóhivatalból. A városi adóhivatal felhívja az ebtulajdonosokat, hogy ebeiket márczius 31-ig a városi adóhivatalnál okvetlenül jelentsék be, mert ki azt bejelenteni és a kutya részére lánczot váltani elmulasztja, az kihágáséit minden be nem jelentett kutya után 20 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbírsággal sujttatik. Budapesti gabona lárnk : márc. 3. Búza 24 k. 65 f. — 25 k. 70 f. Rozs 18 k. 25 f. — 18 k. 45 f. Árpa 14 k. 35 f. — 15 k. — f. Zab 15 k. 10 f. — 16 k. 40 f. Tengeri magy. 14 k. — f. — 14 k. 30 f. „ rom.-bőig.— k. — f. — — k. — f. Korpa 10 k. 70 f. — 11 k. 20 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak: „ I. rendű öreg 350 kgr. felül 140 —144 fii. lg II. „ „ 280-350 kgr-ig 136-140 „ g Fiatal nehéz 300 kgr. felül 140—152 „ ■S л közép 220—300 kgr-ig 154—164 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 156—170 „ Hússertés 140—300 kgr.-ig------170 „ Az árak kilónként értendők. — Halas és a tatárjárás. — Vészes hírek terjengtek mindenfelé. Az országot pusztulás, vógvesze- delem fenyegette: a tatárcsorda közelgett. 1241-et Írtak akkor, amely év mindörökké gyászos lesz a történelemben. A veszedelem oly nagy volt, hogy a véres kardot hordozták már, s mindenkit fegyverbe szólítottak. De hiába, a nép csak nem akart gyülekezni, nem akart harczba menni. Nem gondoltak a következményekre, nem gondolták, hogy már fejük fölött ég a ház. Pedig ha tudták volna, bezzeg sietnek. Halasról is alig szálltak táborba. Mindössze ötvenen- hatvanan. Ily körülmények között gyűlt össze nagy nehezen vagy hatvanezer ember, akiket talán még igy is győzelemre vezethettek volna, de a minden hadi tehetség nélküli vezetők birkák módjára összeszoritották a sereget, úgy hogy azok támadás alkalmával nem fejthették ki erejüket. Tönkrementek. Oda vesztek. A Mohi pusztai vereség hire nagy riadalmat keltett, amit növelt, amikor hamarosan hírül hozták, hogy a tatárok hamarosan az alföldön lesznek, s megkezdik hóhér munkájukat. Kegyetlenségükről megdöbbentő hírek keringtek. A vad tatárok nem kíméltek senkit: férfit, nőt, öreget, gyermeket egyaránt a legborzaztóbb kínzások közt végeztek ki. Ha nagyon megtetszett nekik az egészséges férfi vagy nő, rablánczra fűzték, s úgy szállították messze, messze Mandzsúriába. Nem csoda tehát, ha a halasiak a legnagyobb rettegés között vártak minden további jelentést. Egy éjjel azt vették észre, hogy nem szállt le a nap. Leszállt biz’ azl Csak a környékbeli égő falvak terjesztettek pokoli világosságot. Most már tudták, hogy vesztegetni valójuk nem igen van. Ezért a városban levők gyorsan, annyi élelmiszert pakoltak <össze, amennyi igy sietve lehetséges volt, s nagy sebbel- lobbal megindultak a halas-tó szigetére. Itt — jól gondolták — védelmet találhatnak, mivel a tatárok nem igen merik majd megkockáztatni az ingoványokon való áthatolást. A kicsiny sziget hamarosan megtelt menekülőkkel, kik éppen a tizeu- kettedik órában indultak el, mert alig néhány óra múlva lángba borult Halas városa, s pokoli kardal hangzott. A tatárok megkezdték munkájukat. Mindenkit, akit még ott találtak, kivégeztek. A feljegyzések híven rajzolják a rémtetteket, amelyeket az emberi-állatok végrehajtottak. Utoljára is félbe kellett hagyniok Halason a pusztító munkát, mivel már élő lény nem akadt sehol. Ekkor egyikük felfedezte a halasi lakosok tartózkodási helyét. Egész ármádia indult a sziget felé. De nem jutottak el odáig. Elpusztultak az ingoványbán, aki pedig úszva közeledett, azt az elrejtőzött, leskelődő halasiak nyilazták le. így mentette meg a halasi lakosságot a vógpusztulástól, a kegyetlen haláltól egy mocsarak közé ékelt, úgyszólván megközelíthetetlen sziget. Jó utat, Babenyec Balázs és társai beadványban fordultak a városi tanácshoz és kérték, hogy a Osolnak utcát és a Népszigetet kocsiutra alkalmas töltéssel kössék össze. Szerintük csak 100 öl területet szükséges betölteni. Az útra nagy szükség van, mivel ezáltal kénnyen megközelithető lenne a város egyes pusztaiak számára.
