Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-04 / 9. szám

március 4. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 3 Á halasi Imi tolija.! Egy hét Májtól. Tisztujitás. Jánoshalma márc. hó. — Tudósítónktól. — A múltkoriban beállított a jános- halmai csendőrségre egy halasi ser- téskupecz. Az volt a panasza, hogy pénzét zsebéből ellopták. A csendőrség a nyomozást tüstént megindította, melynek meg is lett az eredménye. Sikerült a tettest egy cigáuylegény személyeben letartóztatni. A bűnös állandóan Halason tartóz­kodott 8 zsebtolvajlásai foglalkozott. A hires Kolompár familiából való. A lopás részletei is tisztázódtak. A sertéskupec egyik korcsmában egy asztalhoz ült a czigánynyal. A cigány társát lerészegitette, s ilyen állapotban kifosztotta a kupeczet. A cigány a veszedelmes bűnösök közé sorolható, mert forgópisztolyt hordott magánál. A veszedelmes szerszámot a csend­őrök nem keríthették magukhoz, mert a dicső Kolompár ivadék a nagy vízállásba dobta, ahonnan nem lehetett kivenni. Mi tötént a környéken? Sikkasztás. Mezei József kunszent- miklósi vasúti alkalmazott 500 ko­ronát sikkasztott. A kalocsai tör­vényszék egy és fél évi börtönre Ítélte. Petőfí-szobrot akarnak felállítani Félegyhazán. Lopások. A keczel—császártöltési utón levő tölgyfaoszlopokat alaposan megdézemálták. A tettest Györgye László 72 éves keczeli lakos szemé­lyében kinyomozta a csendőrség. — Marin Ferencz 55 éves császártöltési lakos erdejéből 12 kocsi fát elloptak. A legények. A kalocsai törvényszék három évi fegyházra ítélte Sánta István bogyiszlói legényt, aki hara­gosát, Abrahám Jánost agyonszurta. Irodalom. A „DARWIN“. Fülöp Zsigmond dr. népszerű természettudományi fo­lyóiratának márczius 1-i számában Ostvaldtól olvasunk pompás megemlé­kezést Haeckel 80 születés napjáról, dr. Horcher Ödön azt a kérdést fej­tegeti, hogy a vegytan milyen segít­séget nyújt az élelemhiány elleni küzdelemben. Fehér Jenő állatlélek­tani problémákról ir, Mende Jenő a a pontos idő meghatározásáról, Práger Márton pedig a hisztériáról ad le hosszú tanulmányt. Sávoly, Mihály a máv. uj óriási mozdonyairól stb. A pompás ismeretterjesztő folyóirat előfizetési ára a Darwin-Könyvtár köteteivel együtt fél évre 5 korona. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal, Budapest, VI. Andrássy ut 60. Köszönet-nyilvánítás. Mindazon jó .okouok, barátok és ismerősök, akik szeretett férjem, drága apánk, nagyapánk temetésén megjelentek s ezáltal nagy fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, fogadják hálás köszönetünket. özv. Babos Sándorné gyermekei és unokái Szomszéd községünkben a tisztujitást csütörtökön tartották meg. A főbíró állásra hárman pályáztak: Gáspár Oz. j Antal az eddigi biró, Király Gy. Pál I és Szabó János. A polgárok egyhan­gúlag Gáspárt választották meg. I Másod biró szintén egyhangúlag Bodri Ferencz lett. Ellen jelöltjei Garas Elek és Felföldi Sándor voltak. — Pénztárnok : Felföldi János ; Köz­gyám : Márton József lett. — A tanács igy alakult ki : Balog János, Márk Dániel, Ve- szelka József, Patyi Vincze, Terbe Rezső, Minkó Lukács, Farkas József és ifj. Ettvel Gyula. — Dgyancsak e napon választották meg Il-od községi orvossá dr. Mezei Jenőt. Az atya. Egyik majsai tanyán él Szikora Lajos. Rabja az alkoholnak. Ha csak szerét teheti, bevonul valamelyik korcsmába és a sárga földig lerésze- gedik. Van ilyenkor mit tűrni csa­ládjának. A múlt héten feleségét akarta lelőni. Leánya, a 18 éves Terus anyjának segítségére sietett. De megjárta. A szívtelen apa most ellene fordult s leányára sütötte re­volverét, akin súlyos sérülést ejtett. A család jelentette az esetet a ceendőrsógen, amely elfogta a bűnös Szikorát s Halasra, a járásbíróság fogházába szállította. Állat az emberben. Sugár 0. Lajos majsai legény bálba ment. Útközben találkozott G. H. 15 éves leánnyal, aki szintén oda tartott. A lelketlen legény lelhasználta az alkalmat és állatias merényletet követett el a fiatal leányon. Felje­lentették. Ipartestület gyűlése. Az Ipartestület febr. 22-ike helyett a tagok kellő számban való meg nem jelenése miatt márc. 1-én tartotta évi rendes közgyűlését. Mivel olva­sóinkat a kör anyagi viszonyai ér­deklik közelebbről, nem térünk ki a gyűlésen elhangzottak leszegezósére. A kör vagyona 33.314 korona 84 fillér. Ezzel szemben a teher 20.939 korona Marad ekként tiszta vagyon 12.375 korona 84 fillér. A múlt évi zárszámadás 2948 korona 35 fillér kiadással zárult, mig a bevétel 137 koronával több volt. — A meg­ejtett tisztujitás eredménye ez : Elnök lett: Tallér Antal; alelnök : Oberman János; háznagy: Valuska Pál; könyvtáros: Szakái Antal. 12-ős bizottság : Bálint Mihály, Kis K. József, Móczár Gyula, Kónya József, Schnautigel János, Papp Gábor, Mácsai Gergely, Csincsák József, Ziiah János, Vanatka Károly, Kinctier Sándor. Szabó Ferencz. Szakosztályi elnök és alelnök : Epitő iparban elnök Babenyecz* Balázs, alelnök Markó István. Ruházatnál: Kuszka András, Soós Frigyes Gazdasági eszközöknél : Borbás István, Gavlik Pál. Élelme­zésnél : Kocsis Sándor. Endrész Imre. Különlegességeknél : Hóza István, Elmer Miklós. Művészetnél : Deczker József, Kohn Sándor. Szomorú cselekedetre ragadtatta a gyermeki szeretetlenség és hálát­lanság Besze János 24 éves félegy­házai napszámost, aki múlt héten czivakodáe közben, úgy szúrta kétszer szivén mostohaapját, Tóth Lászlót hogy az rögtön meghalt. A gyilkosság körülményei a követ­kezők : Körülbelül 3 évvel ezelőtt halt meg Besze János édesapja, özvegy­ségre és árvaságra hagyta nejét és gyermekeit. Időközben özv. Beszénét feleségül vette Tóth László. Az első években boldog volt házas­életük, de amikor Tóth László inni kezdett, azóta pokol lett a család élete. A múlt hót egyik napján egész nap a korcsmában ivott. Felesége 3-szor is felkereste s mindig azzal küldte el, hogy ő is megy mindjárt. Este 7 óra körül haza is ment s amint a kisajtón beért, szidni kezdte családját. Bement a szobába, hol mostoha fia János ép az asztalnál vacsorázott bicskával kezében. Mikor ezt meglátta az apa, adament az asztal mellett vacsorázó mostoha fiához s verte az asztalt előtte, hogy : „Téged is ón taitalak, megesztek mindent.“ A fiú látta, hogy mostoha apja részeg, azért tűrte viselkedését. Tóth László azonban visszament Besze Jánoshoz s a kanapéra akarta fiát lenyomni. A megrémült asszony hiába igyekezett férjét csittitani, nem sikerült. Besze János mikor látta, hogy mostoha apja a kanapéra akarja lenyomni, a nála lévő bicskát a föléje hajoló mostoha apja mellébe vágta, mely a szivet járta keresztül s Tóth László csak annyit tudott mondani: „Megbocsátok kedves Jani fiam,“ azután kifordult, elbukott a szoba földjén s meghalt. A gyilkos fiú azután megmosa­kodott a vértől s önként jelentkezett a csendőrségnél. Kihallgatása után a kecskeméti ügyészséghez kisérték s az esküdtbiróság fog majd felette ítélkezni. Az adóhivatalból. A városi adóhivatal felhívja az ebtulaj­donosokat, hogy ebeiket márczius 31-ig a városi adóhivatalnál okvet­lenül jelentsék be, mert ki azt beje­lenteni és a kutya részére lánczot váltani elmulasztja, az kihágáséit minden be nem jelentett kutya után 20 koronától 40 koronáig terjed­hető pénzbírsággal sujttatik. Budapesti gabona lárnk : márc. 3. Búza 24 k. 65 f. — 25 k. 70 f. Rozs 18 k. 25 f. — 18 k. 45 f. Árpa 14 k. 35 f. — 15 k. — f. Zab 15 k. 10 f. — 16 k. 40 f. Tengeri magy. 14 k. — f. — 14 k. 30 f. „ rom.-bőig.— k. — f. — — k. — f. Korpa 10 k. 70 f. — 11 k. 20 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak: „ I. rendű öreg 350 kgr. felül 140 —144 fii. lg II. „ „ 280-350 kgr-ig 136-140 „ g Fiatal nehéz 300 kgr. felül 140—152 „ ■S л közép 220—300 kgr-ig 154—164 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 156—170 „ Hússertés 140—300 kgr.-ig------170 „ Az árak kilónként értendők. — Halas és a tatárjárás. — Vészes hírek terjengtek minden­felé. Az országot pusztulás, vógvesze- delem fenyegette: a tatárcsorda közelgett. 1241-et Írtak akkor, amely év mindörökké gyászos lesz a történe­lemben. A veszedelem oly nagy volt, hogy a véres kardot hordozták már, s mindenkit fegyverbe szólítottak. De hiába, a nép csak nem akart gyülekezni, nem akart harczba menni. Nem gondoltak a következményekre, nem gondolták, hogy már fejük fölött ég a ház. Pedig ha tudták volna, bezzeg sietnek. Halasról is alig szálltak táborba. Mindössze ötvenen- hatvanan. Ily körülmények között gyűlt össze nagy nehezen vagy hatvanezer ember, akiket talán még igy is győzelemre vezethettek volna, de a minden hadi tehetség nélküli vezetők birkák módjára összeszoritották a sereget, úgy hogy azok támadás alkalmával nem fejthették ki erejüket. Tönkrementek. Oda vesztek. A Mohi pusztai vereség hire nagy riadalmat keltett, amit növelt, amikor hamarosan hírül hozták, hogy a tatárok hamarosan az alföldön lesznek, s megkezdik hóhér munkájukat. Kegyetlenségükről megdöbbentő hírek keringtek. A vad tatárok nem kíméltek senkit: férfit, nőt, öreget, gyermeket egyaránt a legborzaztóbb kínzások közt végeztek ki. Ha nagyon megtetszett nekik az egészséges férfi vagy nő, rablánczra fűzték, s úgy szállították messze, messze Mand­zsúriába. Nem csoda tehát, ha a halasiak a legnagyobb rettegés között vártak minden további jelentést. Egy éjjel azt vették észre, hogy nem szállt le a nap. Leszállt biz’ azl Csak a környékbeli égő falvak ter­jesztettek pokoli világosságot. Most már tudták, hogy vesztegetni valójuk nem igen van. Ezért a vá­rosban levők gyorsan, annyi élelmi­szert pakoltak <össze, amennyi igy sietve lehetséges volt, s nagy sebbel- lobbal megindultak a halas-tó szigetére. Itt — jól gondolták — védelmet találhatnak, mivel a tatárok nem igen merik majd megkockáztatni az ingoványokon való áthatolást. A kicsiny sziget hamarosan meg­telt menekülőkkel, kik éppen a tizeu- kettedik órában indultak el, mert alig néhány óra múlva lángba borult Halas városa, s pokoli kardal hangzott. A tatárok megkezdték munkájukat. Mindenkit, akit még ott találtak, ki­végeztek. A feljegyzések híven rajzolják a rémtetteket, amelyeket az emberi-állatok végrehajtottak. Utoljára is félbe kellett hagyniok Halason a pusztító munkát, mivel már élő lény nem akadt sehol. Ekkor egyikük felfedezte a halasi lakosok tartózkodási helyét. Egész ármádia indult a sziget felé. De nem jutottak el odáig. Elpusztultak az in­goványbán, aki pedig úszva közeledett, azt az elrejtőzött, leskelődő halasiak nyilazták le. így mentette meg a halasi lakos­ságot a vógpusztulástól, a kegyetlen haláltól egy mocsarak közé ékelt, úgyszólván megközelíthetetlen sziget. Jó utat, Babenyec Balázs és társai beadvány­ban fordultak a városi tanácshoz és kérték, hogy a Osolnak utcát és a Népszigetet kocsiutra alkalmas töl­téssel kössék össze. Szerintük csak 100 öl területet szükséges betölteni. Az útra nagy szükség van, mivel ezáltal kénnyen megközelithető lenne a város egyes pusztaiak számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom