Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-21 / 42. szám

október 21. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 HatHranM kiskora gyermekeinek ellenőrzése Irta : Dr. Gaál Gyula árv. ülnök, a helyi segélyzőbizottság vezetője. A m. kir. Reliiffvministeriiim f. é. matiők iltal ne рпогргПр maorit hpfn­A m. kir. Belügyrainisterium f. ó. 147788 száma körrendeleté szerint „amikor az állam és a társadalom megtett mindent a hadba vonultak családtagjainak segélyezésére e nehéz idők nagy és nemes feladatok elé állítják az ország összes árvaszékeit is.“ Az árvaszékeknek nagy és nemes feladatai közé tartozik élsősorban a hadbavonultak kiskora gyermekeinek tartása és nevelésének ellenőrzése. Minthogy az ellenőrzés fontosságát valamennyien tudjuk, szükségesnek tartom — habár nagy vonásokban is — ismertetni azon irányelveket, me­lyek az ellenőrzést végző egyének előtt kell, hogy zsinórmértékül szol­gáljanak. Köztudomású mindenki előtt, hogy ez a mi most folyamatban levő háboiuuk a maga nagyszerű igaz­ságai, de egyszersmind vészes figyel­meztetéseivel reánk itthonmaradot- takra is nagy feladatot rótt, mely feladatok közül legelőbb rangú a kiskorú s védelemre szoruló gyer­mekekről való gondoskodás. Nem tartom szükségesnek illustrálni azt, sem, hogy az a vérségi és etikai kap­csolat, mely az atya és gyermeke között fenuál, miy elsőrendű, mily benső, mily soha fel nem bontható szent kötelék; azt is — mondhat­nám felesleges említenem — hogy az, kinek a gyermek létét köszön­heti, ki — jóformán állandóan, — gyermekének szive dobogásán tartotta fülét azért, hogy annak gyermeki óhalyait, vágyait figyelemmel kísérje, kinek legfőbb óhaja az volt, hogy családjáról gondoskodjék, mily nagy fájdalmat okozott az, hogy fegyverrel kezében útra keljen, azon útra, melyről méltán gondolhatja azt, hogy azon, részére talán nem is lesz visszatérés. A hadbavonult atyának, ha ezen nehéz elválásnál valami parányi vigasza volt, úgy ez csak az lehetett, hogy mi itthon maradottak gondos­kodunk ctaládjáról, őrködünk annak nyugalma felett s intézkedünk gyermekei existentialis szükségleteinek kielégítése tekintetében. Minden hadbavonult atya azonban elvárhatja és el is várja azt, hogy mig egyik kezünkkel segélyt nyújtunk, oda, ahol erre szükség vau, a másik kezünkkel pedig óva intsük azon anyát (gyermekgondozót), ki a kapott segélyt nem komoly ezélokra hasz­nálja, vagy ki a kapott segélyösszeg szokatlan nagyságától megszédülve nem előrelátó takarékossággal osztja azt be, vagy végül ki épen a segély miatt dolog és munkakerülővé lesz. A fentiek miatt egyrészt a leg­nagyobb szigorral kell eljárni, de másfelől vigyázni kell az ellenőrzőnek arra, hogy meg nem bizható infor­Szerdán már a kora délutáni órákban hire ment, hogy városunkba sebesülteket hoznak. — A hir igaznak bizonyult, amennyiben Silling Ede polgármester a déli órákban táviratot kapott, amelyben közük vele, hogy Szabadkáról délután 3 órakor sebesültek érkeznek Halasra. A közönség nagy tömegben tódult ki az állomásra. A sebesülteket szál­lító vonat úgy 4 óra felé meg is érkezett. Némán, szivszorongva vártuk sebesült katonáinkat, diadalmas harcok rövid időre kidőlt hőseit. Ugyan van e köztük rokon, ismerős? Vagy távoli vidékről ismeretlen testvéreket vezet ide a sors dúló csaták után enyhü­lést találni ? Az állomáson nagy volt a sürgés­forgás, orvosok, hölgyek karjukon vörös-kereszttel utat törtek maguk­matiók által ne engedje magát befo- lyásoltatni, vagy védelem és ellen­őrzés ürügye alatt ne zaklasson olyanokat, kik gyermekeik iránti jogi és erkölcsi alapon nyugodt köteles­ségeiknek mindenben eleget tesznek. A kiskorúak tartása és nevelésének ellenőrzéséről lévén, kiemelem, hogy közigazgatási szempontból tartás alatt értenünk kell a gyermeknek az 6 vagyoni és társadalmi viszonyaihoz mért természetbeni ellátását mind­azzal, ami életfenntartásához szük­séges, tehát a gyermeknek élelme­zését, ruházatát gyógyíttatását és lakással való ellátását. Ezen meg­határozásból kiindulva tehát, ha az ellenőrző körzetéhez tartozó vala­melyik családnál megjelen, első fő feladata abban áll hogy tegye vizsgálódása tárgyává azt, miszerint a gyermek kellőleg élelmezve, ru­házva, — ha beteg — gyógyittatva van-e ? s az a lakás, melyben a család lakik közegészségügyi köve­telményeknek megfelel-e ? Nem-e túlzsúfolt ? A szellőztetési, tisztán­tartási s más higenikus elveknek elég van-e téve ? Ami a neveltetést illeti, közigaz­gatási szemponttól a neveltetés nem egyéb, mint a gyermek társadalmi és vagyoni pozitiójához mért kikó- peztetése. Ezen szempontból nézve az ellenőrzést, — de figyelemmel a mi localis helyzetünkre is, — itt csak azt vizsgálja az ellenőrző, hogy a tanköteles gyermekek iskolai ki­képzésben részesülnek-e ? Összegezve a fent elmondottakat, az ellenőrző szép és nemes hivatá­sának magaslatára csak akkor emel- kedhetik, ha szigorúan vizsgálja azt, hogy: ‘ 1) a kiskorú tartása és nevelése nincs-e elhanyagolva ? 2) testi jóléte nincs-e veszélyeztetve. 3) mostani környezetében erkölcsi romlás veszélyének nincs-e kitéve ? Az ellenőrzés a helyesen értelme­zett szigor mellett még akkor lesz kielégítő, ha az ellenőrző, a gyer­mekekhez szeretettel leereszkedik, türelemmel megvizsgálja azok bajait és segítve azokon felemeli önmagához az által, hogy türhetővá teszi annak szomorú helyzetét. Meg vagyok győződve arról, hogy a helyi bizottságnak ellenőrzést végző tagjai a legnagyobb buzgalommal, lelkesedéssel teljesítik kötelességüket és ha ezt teszik — hiszem, — el fogja tölteni lelkűket azon boldog tudat, hogy a hadba vonult, talán már nehéz sebtől vérző édes apa lázas álmainak enyhítéséhez, szebbé varázsolásához ők is nagymértékben hozzájárultak. nak, mikor megállt a vonat s segíteni igyekeztek a sebesülteknek. Erre azonban nem volt szükség, mert a sebesültek nagy része köny- nyű sérült, — vagy pedig reomás volt, s ezek segítség nélkül szálltak le a vonatról és helyezkedtek el a rájuk várakozó kocsikba. A kocsik a különböző kórházakba szál­lították őket. A sebesült katonák között van 2 halasi, névszerint Borbényi Lajos, és Monda Kálmán. Többen a közeli környékből és városokból, mig a se­besültek nagyobb része Cseh és Hor­vátországból mentek le védeni hazánk határat a veszélyeztető szerbek ellen. Derekasan megtették kötelességüket, s most mintegy 170-en részt kérnek a nyugalomból, hogy honmentő mun­kájukat újból minólelőbb teljesíthessék. A kórházakban a sebesültek láto­gatása csak d. u. 2—3 óráig történhet. Verlll и erősít. — Napló az elmúlt hétről. — Táviratok a miniszterel­nökség sajtóosztályától. Érk. ölet. 17. reggel 8 óra. Budapest, október 16. A főhadiszál­lásról : a harcok egész harevonalunkon Stari-Sambor között a San torkolatáig tegnap folytak. — Máramarosban az el­lenséget üldöző csapataink birtokukba vették Rahót. — A fekete Bistrica völ­gyében az oroszok, akiket csapataink Rasailovánál megvertek, Wilona felé vonultak vissza. Érlc. old. 18 reggel 8 óra. Budapest, október 17. Hivatalos je­lentés. ügy a Stari Sambor Medika vonalon, és a Sannál kitört ütközet mint a Dnyeszter irányában folytatott, hadműveleteink kedvezően alakulnak. Wiszkovtól északra az oroszokat újból megtámadtuk és visszavetettük. Syno- vuczkónál csapataink kierőszakolták a Sryj folyón való átkelést és elfoglalták a helységtől északra fekvő magas­latokat és az ellenség üldözéséhez fogtak. Ép igy birtokunkba jutottak makacs harcok után a Potbustól északra és Stary Sambortól délkeletre fekvő magaslatok. Strvisz folyótól északra támadásunk szintén előrehaladt. Pize- mysltől északra sikerült megvetni lá­bunkat, a San keleti partján. Mostani offenzivánk során ejtett foglyok számát eddig természetesen még megközelítőleg sem lehet megál­lapítani.' Eddigi jelentés szerint számuk már több mint 15000. Orosz -Lengyelországban szövetségeseink teg­nap az oroszoknak Ivangoród felöl intézett újabb támadását, az ellenség­nek igen súlyos veszteséget okozva, visszaverték. Érk. okt. 19 én, reggel 8 óra. Budapest, október 18. A főhadi szá- lásról jelentik: A Striaz mindkét part­ján folyó csatában a támadást tegnap folytattuk és helyenként már megköze­lítettük az ellenség harcvonaiát. Csapa- pataink egyes pontokon, mint a vár­harcban, futóárkokkal küzdik magukat előre. Múlt éjjel az oroszok több tá­madási kísérletét véresen visszavertük. A csata az egész vonalon ma is folyik. A harcba nehéz tüzérségünk is beleszólt. A Wiszkovtól északra visszavetett el­lenséget tovább üldözzük. A Kárpá­tokon át előrenyomult erőink más ré­szei Lubienczéig, az Orrovtól északra fekvő magaslatokig és az Urcz körüli területre hatoltak előre. Az oroszoknak a Przemysl elleni támadásbani vesz­teségeit sebesültekben és halottakban negyvenezerre becsülhetjük. Nagy német győzelmek. Érk. okt. 16. d. e. 9 óra. Berlin, október 15. — A nagyve­zérkar ma déli jelentése: Antverpen- nél összesen 4—5000 foglyot ejtettünk. A terneuseni konzul jelentése szerint mintegy 20000 belga katona és 2000 angol menekült holland területre, ahol lefegyverezték. Az antverpeni hadi­zsákmány igen nagy, legalább 500 ágyú, tömérdek lőszer, nyereg, egészségügyi anyag, gépkocsi, gőzmozdony, vasúti kocsi, 4 millió Kilogramm gabona, sok liszt és szén, 10 millió márka értékű gyapjú, V* millió márka értékű réz és ezüst tárgyak, egy páncél vonat több megrakott élelmezési vonat és nagy marha-állomány. Belga és angol hajó­kat már nem találtunk, a háború ki­törésekor antverpeni kikötőben veszte­gelt 34 német gőzös egy kivételével megvan, gépeiket azonban használha­tatlanokká tették. Antverpen városa keveset szenvedett, alakosság nyugod­tan viselkedik. Érk. okt. 16. d. e. */* 70 ó. Berlin, október 15. A nagyvezérkar jelentése. A francziák támadásait Albert városa környékén jelentékeny veszteségeket okozva visszavetettük. | Egyébként nyugaton nincs változás. Keleten az oroszoknak Kelet-Porosz- I Dili ióantályezás. A honvédelmi miniszter a lovak osztályozását újból elrendelte. A miniszteri rendeletet Süling Ede polgármester a következőkben közli: A honvédelmi minister f. évi 130251. számú rendeletével az 1912. évi LXIX. te. 11. §a a apján Kiskunhalas város lovainak újabb másodszori osztályozását rendelte el. Felhívom ennélfogva mindazokat, akiknek birtokában ló vagy fogatos jármű van, hogy az 1914. évi október hó 25-től november hó 2. ig terjedő 8. napi határidőn belül lovaik illetőleg járműveik számát és nemét, valamint a lovaikhoz tartozó málhás állat fölsze­reléseket a rendőrkapitányságnál je­lentsék be. A bejelentést Írásban az ingyen ki­szolgáltatandó bejelentő lapon kell meg­tenni. írni nem tudók a bejelentést szóval is megtehetik. Nem kell bejelenteni a következő lovakat és járműveket. a) Az Ő felsége és a Királyi ház tag­jainak udvartartásához tartozó lovakat és járműveket. b) A nemzetközi jog értelmében te­rületenkívüliséget élvezők személyes használatára szolgáló lovakat és jármű veket. c) A fegyveres erőhöz tartozó egyé­neknek annyi lovát ahányat mozgósí­táskor tartani kötelesek. d) A csendi reéghez tartozóknak szol­gálatuk teljesítéséhez szükséges lovait; e) az udvari és állami ménes intéze­teknek, állami méneseknek mén és csikó telepeknek tenyész és gazdsági lovait és járműveit. f) A kincstár tulajdonában lévő lova­kat és járművet. Kiskunhalas város lovai 1914. évi december hó 3, 4, 5, 6, 7. napjain a vásártéren fognak osztályoztatni. Az osztályozás reggel 8 órakor kezdődik. A lovakat kézen és egyenként kell elővezetni és egyúttal a lovakhoz tartozó málhás állat fölszereléseket is be kell mutatni. Nyilvántartó lappal ellátott lovakkal a nyilvántartó-lapot is el kell hozni. A lóbehivás esetére szabványosnak megállapittatott árak a következők : hátas lovakért 825 korona, könnyű hámos lovakért 850 korona, nehéz hámos lovakért 1000 korona, málhás állatokért 400 korona. A lóosztályozó bizottság katonai kép­viselője a járműveket valamint a szer­számokat és málhás állat felszerelése­ket a birtokosoknál megtekintheti. — A megtekintéssel megbízott katonai képviselő nyílt paranccsal fogja magát igazolni. Aki a lovak, málhás állat felsze­relések és járművek bejelentése, a lovaknak az osztályozáshoz való veze­tése és a málhás állat fölszerelések bemutatása tekintetében fennálló tör­vényes rendelkezéseknek nem tesz ele­get, kihágást követ el és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Köszönet-nyilvánítás. Mindazon jó testvéreknek, rokonok­nak és jó barátoknak, akik szegény boldogult feleségem és jó anyánknak temetésén részt vettek s ez által nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek ez utón mondunk hálás köszönetét. Böröczi Sándor és családja ország ellen nagy erőkkel megkísérelt előretörése meghiúsultnak tekinthető. Lengyelországban az osztrák-magyar hadsereggel vállvetve harczolunk, csapatainknak támadása előre halad. Csapataink mintegy 8 hadtesttel Varsó alatt állnak. Az oroszoknak Ivangorod- varsói vonalon a Visztulán át megkí­sérelt előre törését az egész vonalon visszavertük, az oroszoknak súlyos vesz­teségeket okozva. Sebesültek jöttek*

Next

/
Oldalképek
Tartalom