Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-14 / 2. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. január 14. Halas járási székhely. Lapunk volt az, amely nem szűnt meg hangoztatni, hogy a környékbeli községeket szorosan csak az esetben kapcsolhatjuk magunkhoz, ha városunk járási székhely lesz. Ez az óhaj a teljesüléshez köze­ledik. A város jóakarói nehéz munka árán felszínre vetették, hogy a kis­kőrösi járást, amelyet aránytalan nagysága miatt közigazgatásilag alig lehet kezelni, kétfelé osszák. A második járás székhelyéül Halas van kiszemelve, mint olyan város, amely hivatva van kuUurája, fejlett­sége által a többi községre fölényt gyakorolni. A felosztás fölött a f. hó 12-iki, hétfői megye gyűlésen kellett volna dönteni, azonban a politikai ügyek leszorították a tárgysorozatról ez ügyet. Elvárható, hogy a legközelebbi megyegyűlésen a halasi megyebi­zottsági tagok pártkülönbség nélkül, egy test, egy lólekként indulnak a küzdelembe, kiküzdendő a járási székhelyet. A küzdelem erős lesz. A szomszéd teljes erejét viszi a harcba; meg­mozgatja pártfogóit. Ha azonban egy­ségesek leszünk, a győzelem nem fog elmaradni! A kiskunhalasi Önkéntes Tűzoltó-tes­tület évi rendes közgyűlését január hó 25-én, vasárnap d. u. '6 órakor tartja meg a régi központi fiú isko­lában, melyre a pártoló, valamint a működő tagokat ezúton is meghívja a parancsnokság. A tagok nem teljes számban való megjelenése esetén az alapszabályok értelmében a közgyűlés a következő vasárnap, február 1-én lesz megtartva. A gyűlésen a követ­kező tárgyak szerepelnek: 1. Szám- vizsgáló bizottság jelentése. 2. a jövő évi költségvetés. 3. Számbiráló bizottság választása. 4, Jelentés az évi szolgálatokról és tűzesetekről 5. Tisztujitás. 6. Indítványok. A Polgári Olvasókörből. A Polgári Olvasókör január hó 4-én tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette és a költ­ségvetést elfogadta. Egyhangú vá­lasztás mellett a tisztikar a követ­kezőleg alakult: Kómery Gyula elnök, */ Nagy Szeder István alelnök, Tulit Péter pénztárnok, Murgács Kálmán jegyző, Szabady József könyvtárnok és gazda. Választmányi tagok : Ádor Sándor, Babó Elek, Babenyecz Ba­lázs, Bálint Mihály, ifj. Cseri Gábor, Einviller Károly, Maján György, Mó­czár Gyula, Hováncsek József, Eovó Mihály, Szarvas Imre, Szabó Ferenc. Számvizsgálók: dr. Dolicsek Lajos, Obermann János, id. Cseri Gábor, Babó Sándor és Szabó G. István. A körnek jelenleg 182 rendes és 14 olvasó tagja van. Két becsületsértés. A halasi járás­bíróság becsületsértés miatt Győrffi Mátyás majsai gyógyszerészt 80 kor. pénzbüntetésre Ítélte. — Ugyancsak e cselekedetért dr. Mezei Jenő majsai orvos 500 kor. pénzbüntetést kapott, melyet a kalocsai törvényszék 200 ra szállított le. A tanyai doktor. Részletesen be­számoltunk annak idején Frittman Gáspár soltvadkerti kovács űzőiméiről, akit a csendőrség kuruzslásért letar­tóztatott. A tanyai doktort — igy nevezték Frittmant a környéken — egy évi börtönre Ítélték, amelyet a tábla most helyben hagyott. — Mikor fog azonban rákerülni a sor a többi, Halas környékén garázdálkodó ku- ruzslókra ? A falu rossza. A horgosi állomás várótermében aludt egy pádon Berta Péter. Ekkor jött be Radios György 21 éves legény, aki haragosa volt Bertának. Felhasználta ezért a ked vező alkalmat és bicskájával nyakon szúrta Bertát. A szegedi törvényszék másfél évi börtönre Ítélte ezért. Rossz tréfa. Majsán a szegedi utón haladt kerékpáron Horváth Pál. Szembe jött vele Péter Sz. Gábor aki a biczigli elé egy léczet dobott; minek következtében Horváth leesett és könyebb sérülést szenvedett. A ka­locsai törvényszék a rossz tréfa el követőjét 150 kor. pénzbüntetésre Ítélte. Ingatlanok adás-másé. Lantos Benőné Molnár Viktória megvette Lantos Etel Tanács Ist­vánná ingatlanát 2120 koronáért. Tancsik Lőriucz és társa megvették Király István és neje Szűcs Rozália ingatlanát 10400 koronáért. Berki Sándor ácsmester megvette Berki Sándor ingatlanát 600 koro­náért. Kovács K. Sándor és neje Sütő Eszter megvették Darányi Lászlóné Buda Zsófia ingatlanát 2200 koro­náért. Csendes Béni és neje Kul Mária megvették Csendes József ingatlanát 2000 koronáért. Horváth István és neje Dági Ka­talin megvették Szalai F. Imre in­gatlanát 6000 koronáért. Fülöp Dániel és társa megvették a halasi Gazdasági Bank ingatlanát 750 koronáért. Kaszás Lajos (nős Horváth Mári­ával) megvette Szabó G. Imrónó Kollár Eleonóra ingatlanát 1000 koronáért. Babós Benő (nős Dobrádi Juli- ánnával) megvette Lehóczki Pál és Sándor ingatlanát 4802 kor. 36 fil­lérért. Osinyi Sándor és neje Szatmári G. Judit megvették Lengyel János és neje Darányi Teréz ingatlanát 800 koronáért. Csányi Pál és neje Fehér Zsu- zsánna megvették Dági György és neje Hegyi Juliánná ingatlanát 15000 koronáért. Mati betegség^ На1й8 váróé környékén a következő helyeken uralkodnak állati beteg ségek : Bükkor : Soltvadkerten, Kis­kunfélegyházán, Szánkon. Sertésorbánc Jászszentlászlón, Fülöpszálláson. Ser- tésvésx: Kiskunfélegyházán, Czeglóden. Uj marharakodó állomás. A földmivelésügyi miniszter a keres­kedelmi miniszterrel egyetértőén. Szabadka város területén levő Kelebia állomást marharakodó állomásul en­gedélyezte. A vásár Félegyházán f. hó 18-án tartatik meg. Budapesti gabonaárak: jan. 13. Búza 22 k. 15 f. — 23 k. 05 f. Rozs 16 k. 85 f. — 17 k. 05 f. Árpa 13 k. 40 f. — 14 k. 40 f. Zab 14 k. — f. — 16 k. 20 f. Tengeri magy. 12 k. "70 f. — 12 k. 90 f. „ rom.-bőig. — k. — f.-----k. — f. Korpa 8 k. 70 f. — 9 k. 50 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak: u I. rendű öreg 350 kgr. felül 118—128 fii. I II. „ „ 280-350 kgr-ig 116-118 „ g Fiatal nehéz 300 kgr. felül 122—128 „ •E „ közép 220-300 kgr-ig 126-132 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 124—134 „ Hússertés 140—300 kgr.-ig-----------„ Az árak kilónként értendők. Esetek. A fölrázás. Valami csuzos baja volt az öreg néninek. Elhívták hozzá a doktort és irt is orvosságot, amivel be kellett kenni jó erősen. Az orvosságos üveg­re ragasztott papiroson ez a fölirás volt: Használat előtt jól fölrázandó. Másnap ellátogatott a pácienshez a doktor és megkérdezi tőle, hogy jobban van-e már ? A szegény néni fólholtan nyögi a választ: — Jaj doktor ur, jó lenne az az orvosság nagyon, csak az a rázás ne volna. Úgy fekszem utána, mint egy agyonvert kutya. Kérelem. Városunk egyik ismert családjánál régóta szolgál egy falusi leány. Na­gyon dolgos és becsületes nőszemély, csak irui nem tanította meg senki. Abban a faluban, ahol 6 született, nem volt iskola. Legelőször akkor érezte Írástudatlanságának kellemet­lenségeit, amikor a szive bálványát katonának vitték. Nem tudott neki levelet írni. Hosszú tópelődés után asszonyához fordult segítségért: Tekintetes asszonyom ! Tessék már olyau szives lenni, kedvesemnek le­velet írni — mondta nagy szégyen­kezve. A gazdasszony meglepődött ugyan egy kicsit eme különös kérésen, de miután egy jó, becsületes cseléd ügyéréi volt szó, hát azt mondta: — Jól van Kati, hát megírom a levelet. Kati most gondolkozóba esik, aztán nagynehezen kiböki, — De kérem alássan, aztán ne I tessék a levelet elolvasni. Egy interwiv. Egyik jászsági lap budapesti tudó­sítója meginterwiewolta városunk egyik tekintélyes polgárát. A bennünket halasiakat is közelről érdeklő köz­leményt alant 8zószerint közöljük : Minő eredményeket mutathat fel Hegedűs Kálmán rövid képviselősködése alatt ? Hamarjába nehéz elősorolni, de őszintén szólva tett annyit, hogy örökre kiérdemelte a lakosság háláját. Az ő buzgólkodáiára épültek Halas hatalmas nkolapalotái, az ő munkálko­dása jutatta dűlőre a halas-majsai vasutat. Kivitte, hogy a gimnázium mellé internátuet építsen a kormány 8 felemeltette a tanintézetek állam­segélyét. Az utak kiépítése is az ő nevéhez fűződik, nem külömben, hogy a csipketelep állami kezelésbe ment át, a miáltal sok halasi leány jut keresethez. Az ő érdeme a vasúti állomás kibővítése. Ö mutatott reá ezzel egyidejűleg a Pirtón levő ál­lomási épület tarthatatlan voltára s az ő közbenjárására építették azt fel. De hogy ki ne felejtsem, a tanfelü- gyelósóget is ő szerezte meg Halas számára s ő akadályozta meg, hogy a városból elvigyék a munkásbiztositó hivatalt és az utmesterséget. Az ő szava okozta, hogy felmerült Halasnak megyei székhellyé tétele, shogy Halas, melyet valamikor „hatalmas“ jelzővel illettek s mely az elmaradottság és ismeretlenségbe merült, ma már első a kun városok között. О volt az, aki­nek a figyelme első sorban irányult a város közegészségügyére s szomorodott szívvel látta, mennyire pusztít a tü- dővész, mily nagy hiányát érzik a kórháznak. Agitált, dolgozott, s most már ott állanak a dolgok, hegy Halasnak a közel jövőben lesz hatalmas kórháza. De nemcsak a város érdeke az, amelyet képviselőnk istápolt. Merem állítani, hogy nálánál nagyobb mun­kásbarát alig van, alig van ember, aki annyira foglalkoznék, törődnék a kis emberek sorsával, ő volt az egyedüli városunkban, aki tanulmányozta a la­kásviszonyokat. Nem restelte a fárad­ságot megnézni, hol laknak a szegény emberek, — akik nem választók. Es éppen ez az amit én, de velem együtt mindenki — tisztelek, becsülök He­gedűsben. Ö nem hajhássza a választó polgárok kegyeit, akik legtöbbnyire jó módúak, hanem a választói jogot nem élvező szegény munkásemberek istápolására használja tehetségét, energiáját. Munkásházak építését esz­közölte ki oly feltételek mellett, ame­lyek feltételeknek sem nevezhetők. Valósággal ellenszolgálat nélkül jutnak a munkások saját házhoz. Hogy miket tett még? Azt őszin­tén szólva nem tudom most elősorolni. Ezek, amiket önnek elmondottam, csak a legfontosabbak, ezek azok, ame­lyek most hirtelenében az ajkaimra tólultak. Sok eredmény a nyilvános­ságra se’ jutott; a képviselő ismert szerénysége megakadályozta, hogy is­mertté váljanak. Azt azonban tudom, hogy alig van ügy,* amelybe a kép­viselő keze ne működött volna ered­ményesen közre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom