Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-29 / 17. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. április 29. Népesedési mozgalom — Április 21. — április 28. — Születtek: Horváth Imre és Kis F. Zsuzsán­knak halva született fiú gyermekük. Simon István és Mankovics Julián- nának Károly Sándor nevű fiuk Mucsi T. István és Fehér Erzsé­betnek Sándor nevű fiuk. Szalai K. Sándor és Biró Eszternek Juliánná 0evü leányuk. Bacsó Balázs és Tóth G. Judithnak Judith nevű leányuk. Németh Sándor és Paprika Máriának Zzófia nevű leányuk. Árvái György és Dudás Évának György nevű fiuk. Macska János és Kocsis Máriának György nevű fiuk. Horváth B. Rozá­liának Sándor József nevű fia. Szabó József és Bédi Zsófiának Zsófia nevű leányuk. Maráczi Ferencz és Bezsenyi Máriának Terézai nevű leányuk. Keresztúri István és Sándor Lídiának István nevű fiuk. Gáspár Gz. Ber­talan és Tómán Nagy Veronának Bertalan nevű fiuk. Fleisz János és Földi Évának György nevű fink. Kis Sándor és Juhász Veronának Ilona nevű leányuk. Gusztos. László és Németh G. Erzsébetnek László nevű fiuk. Báli József és Bakró Nagy Reginának Mária nevű leányuk. Sár­közi Sándor és Becze Máriának Lajos nevű fiuk. Huezák Rozáliáuak József nevű fia. Török István és Kocsi Erzsé­betnek Katalin nevű leányuk. Meghaltak: Furós Verona 16 éves, Vékei Juli­ánná 7 napos, Nagypál György 11 napos, Mucsi T. Sándor 2 napos, Hugyecz Margit 4 hónapos, Mészöly István 87 éves, Szabados Etelka 8 éves, Katona Illés 12 napos, Horváth Sándor 16 napos Járó Mihály 89 éves Marókity Boldizsár 16 napos, Petó Lidia 17 napos, Orbán D. Petemé Szabó Zsuzsanna 83 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Takács György Horváth Szép Juliáu- uával (Tanuk : Ternyák Sándor Hor­váth Sz. Lajos.) Császár József Kurgyis Erzsébettel (Tanú : Kurgyis Kálmán.) Egybekeltek: Sebők Imre Borbócsai Máriával. Kispéter József Rácz Veronikával. Siskovics Antal János bácsalmási lakos Tóth T. Erzsébettel. IRODALOM. A „Darwin.“ Dr. Fülöp Zsigmond népszerű természettudományi folyó­iratának április 15-i száma a szokott változatos és érdekes tartalommal s gazdagon illusztrálva jelent meg. a tartalomból kiemeljük a következő fon­tosabb czikkeket: Du Bois-Reymond: a szivmozgás okairól. Dr. Fenyő Béla: Természetes tórképváltozások. Kvass György : A nap energiája. Mende Jenő : A Röntgen-sugarak. Dr. Lam­brecht Kálmán : Magyarország őskori madárvilága. Dr. Schmidt Béla: Willian Herwey. U. A. : A drót. Dr. К—e : Az állatorvosi diagnózisról, stb. — A kéthetenként megjelenő kitűnő folyóirat előfizetési ára a Darwin-Könyvtár köteteivel együtt fél évre 5 korona. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal : Budapest, VI. Andrássy ut 60. .111111111111II11111IIIIIII1IIIIIIIINI mill III IUI I Halas város UTCZÁINAK NÉV­SORA és Halas város TÉRKÉPE mindenki számára nélkülöz­hetetlen. — Beszerezhető a legolcsóbb áron LAPUNK K1ADÓH1VATA LÁBÁN. Kiskunhalas és a Rákóczy-féle felkelés. a magyar történelemnek legszebb, legragyogóbb fejezete a Eákóczy-féle felkelés. A nagy fejedelem személye mélyen van belevésődve minden igaz magyar ember leikébe; az ő személye szimbólum : jelképezi a hazaszeretetei, a szabadságot. Halasnak a felkelésben, mely a haza szabadságának teljes kivívása céljából jött létre, nagy szerepe van. Elődeink ш igaz ügy védelmére húztak kardot, s híven kitartottak mellette még a balsikerek közepette is. Rákóczy felkelésének hírére, 1708 óv nyarán három felől is intéztek rende­letet Halas városához. A budai vár parancsnoka meg hagyta a tanácsnak, hogy a vár erősítésére tizenkét em­bert s egy szekeret állítson ki, me­lyet minden uyolcz napban mással kell felváltaniok. Ugyanakkor jött egy rendelet báró Globitz Frigyestől, aki Szeged város parancsnoka volt. Nevezett 8 szekér széna és ugyanannyi szekér élelmi szer elküldését követelte. De még ez sem volt elég. A halasiak számára a küldöncz hamarosan meghozta a harmadik rendeletet is: Reinachtól, a szolnoki vár parancsnokától. Az utóbbi a vár megerősítése czéljából közmunka erő kirendelését kérte. A kuruczok ezalatt befejezték szer­vezkedési munkálataikat, s föltartóz­tathatatlanul jöttek a Duna—Tisza közére. Szolnokot hamarosan hatal­mukba kerítették. Ezután egyik csa­patuk Deák Ferencz, Szőcs János, Borbély Balázs, Mócsy Jáeos és~ Vá- radi János deák vezetése alatt októ­ber 3-án Halasra érkezett. A hala­siak nagy örömmel fogadták a ku- ruczokat; tiszteletükre nagy áldomá­sokat rendeztek. Ez a nagy evés-ivás volt annak az oka, hogy a vitéz ku­ruczok megfeledkeztek az elővigyá­zatosságról. Eközben báró Kyba tábornok, a bródi és Száva melléki parancsnok értesült a kurucok jöveteléről. Ezért Szegedről Halasra jött, 8 a bácskai rácok segélyével megtámadta a Ha­lasnál táborozó és dáridozó kurucokat. A harc elkeseredett és hosszú volt. Bár Kyba elesett, a győzelem még se a kurucokó lett. a vesztett csata után Deák Kecskemétre vonult vissza, onnan irta a halasi ta­nácsnak, hogy számlálják meg, hány kuruc vitéz lelte az ütközetben ha­lálát, s egyúttal azt is kérte, hogy a halottakat temessék el. A tanács teljesítette a kérelmet. Megírta, hogy a harczmezőn kétszáz- harmincznégy kurucz holttestet találtak. A halottakat egy sirhalomba helyezték el. Feléje dombot emeltek. így létesült a kurucz halom, amely már nincs helyén : elhordták. A hősök csont­maradványai se pihennek eredeti helyükön, a budapesti embertani inté­zetben vannak elhelyezve. E hősök emlékét őrzi a város szélén a busuló kuruc szobor. Alig távoztak a vesztett ütközet után Halasról a kurucok, máris nagy csapás érte városunkat. Rajtaütöttek a rácok. A lakosok ellentállásra nem is gondoltak ; engedték, hogy a gyü- levósz nép kónye-kedvére garázdál­kodjék. Ki is fosztották a rácok az egész várost, úgy hogy a kár az akkori értékek szerint körülbelül 70.000 tallérra rúgott fel. Innen is, onnan is háborgatták ezután a várost. Kénytelenek voltak ezért a már türelmüket, vesztett halasiak Rákóczyhoz fordulni, akitől aztán menedék levelet nyertek. De rögtön meg is fizettették ezt, mivel a városnak Rákóczy egri tábora és Horváth Sámuel kalocsai serege szá­mára eleséget kellett szállítania. Nemsokára Kalocsára ismét élelmi szereket küldtek Botyán részére. Ami nélkülözhető lisztjük volt, abból kenyeret sütöttek, ami vágó-állatjuk volt, azt elhajtották a kurucok számára. A városnak ebben az időben a két- kulacsosság politikáját kellett alkal­maznia. Hogy békében maradjon a császáriaktól, akiktől éppen úgy félt a lakosság, mint a rácoktól, Szegedre Globitznak embereket küldtek. Megszabadulván ekként a császá­riaktól és kuruczoktól a város, őr­séget szervezett. Szükség volt erre azért, mert a rácok 1703—5-ben egyre másra intéztek íohamot Halas ellen, s legtöbbnyire ha véres fővel is, de zsákmánnyal megrakodva taka­rodtak el a város alól. A sok kár arra indította elődeinket, hogy kérjék adójuknak elengedését. Sikerült is nekik abból 750 forintot lealkudniok. 1706-ban vendégül látta Halas vórosa Rákóczy egész seregét. Ere­detileg csak átakartak vonulni a ku­rucok a városon, de a szives marasz­talást nem utasítván vissza, itt tartóz­kodtak három napig : szeptember 6—8-án Rákóczynak 'h halasiak által való szives fogadtatása éppenséggel nem 'volt-'Ánvére/á császáriaknak, akki eddig abban a meggyőződésben éltek, hogy a kun város megmaradt a csá­szár hűsége mellett. Talán ezt meg­bosszulandó — a feljegyzésekből egész világosan nem tűnik ki — nemsokára erős császári sereg érkezett Halasra, akik minden bevezetés nélkül dúlni, fosztogatni kezdtek. A várost való­sággal elpusztították s az élelmisze­reket kocsira rakva elszállították. — Nem menthetett meg a lakosság semmit: a katonák mindent feltúrtak. A császári katonák ezen cseleke­dete mélyen hozzáforrasztotta a ha­lasiakat Rákóczyhoz, akiben most már nemcsak az igazság, szabadság bajnokát látták, hanem védőjüket, tá­mogatójukat is. Alig szedte össze a lakosság ma­gát, alig heverte ki az előbbi láto­gatásokat, máris megérkezett a ren­delet : küldjön a város Szegedre 5000 drb kenyeret a császári sereg szá­mára. A város küldött is 4062 drbot; többet nem volt módjában. Ugyan­ekkor a kurucok is megszólaltak. Ok meg 37 mérő lisztet, 30 mérő abrak« t, 17 juhot és 500 drb kenyeret kaptak. Elérkezett az 1707-iki ónodi gyűlés napja. Ezen a várost Halász Váci István képviselte. Minthogy azonban a város mindkét sereget élelmezte s mindkettő saját hívének vélte Halast, ezért 1708-ban meg Wirmond szegedi parancsnok szólította fel a várost, hogy küldje el követét a pozsonyi labanc országgyűlésre. A két tűz közé szorult halasiak követeket min­denüvé küldtek, katonákat azonban csak Bákóczy számára állítottak ki. 1708-ban Farkas János főhadnagy és Tegzes János alhadnagy vezérlete alatt 50 főnyi csapat ment Rákóey Később is kitartottak az igaz ügy mellett a halasiak, s hogy a zászló oly hosszú ideig fent lobogott, abban nagy szerepük volt. A mai Halas. „ . . . elszomorító, hogy a gyermekek, a csecse­mők rakásra hullanak városuu kban.“ Ezt a tényt én már többször le­szegeztem, éppen ennek a lapnak a hasábjain ; többször reámutattam arra a nemtörődömségre, amely a gyermek­neveléssel, ápolással szemben Halason megnyilvánul. Ez az oka aztán annak, hogy a népesedési mozgalomban legtöbbnyira fiatal gyermekek, cse­csemők szerepelnek, hogy a teme­tőben oly sok fiatal testet helyeznek sírba. Az okok felől, amelyek oly nagy aratást visznek végbe a gyermekek között, hosszasan lehet tárgyalni. En csak a legszükségesebbre szorítkozom, nincs is terem bő fejtegetésre. A gyermek halandóság főbb okai Halason : 1) a lakások sötét, egészségtelen volta. 2) A helytelen gyermeknevelés. 3) A csecsemővel való bánni nem tudás. 4) Betegség esetén az orvos igénybe nem vétele. 5) Egy kórház hiánya, ahova a fertőző betegségben szenvedő apróság szállítható volna, hogy ne fertőzné meg társait, testvéreit.. Az okok közül a lakásviszonyok hamaros javulása nem várható. Nálunk bérházak nincsenek, s ha valaki nincs birtokában saját háznak, úgy csak sötét, egészségtelen fészkekhez juthat. Talán az, hogy a legutóbbi városi közgyűlésen elhatározták, hogy hosszú adómentességben részesítik az uj házakat, h«>z létre némi változást. De csak talán, mivel a halasi tőke vállalkozásokba, de még a kifizetendő házépítésbe se mer fogni. A gyermek és csecsemőnevelós — sajnos — teljesen ismeretlen valami a halasiak egyrésze előtt. A gyer­mekek valósággal vadon nőnek fel, s ha valami bajuk van, akkor — saj­nálják a pénzt orvosra. Hogyis ne ! Hisz úgy is oly sok és akiadás a gyer­mekre. Még patikára orvosra is költ­senek ? A temetés a legolcsóbb, s akkor aztán lerázza az illető az egész gondot a válláról. ‘ S a kórház ? Van az is Halason ! A Pesti-féle orvosi czimtár „Erzsébet kórháznak“ jelzi; én azonban helye­sebbnek vélem ezt a ezimet: Kény­szerház. Mert azt a maga jószántából eddigelé senki fel nem kereste, oda szégyen bekerülni ; ott csak meg­halni lehet, a gyógyulás — bármit kövessen is el a kiválló főorvos — ott nem lehetséges. Egészségtelen az egész épület, sokkal inkább börtön, mint modern kórház! Figyelő. A kirakatokban kifüggesztett „OLLA“ táb­lácskák az Olla lerakatot jelzik. — Kedvelt mi­nőségek 1203 sz. tucatja 6 kor , 1204 sz. superfl- nom tucatja 8 kor. Az„OLLA“ 2000 orvos által legmegbizhatób- nak van ajánlva. gyógyszertárában BOKOR JÁXOS szegedi paprikaiual- mának világhírű paprikája. — Kérjen árjegyzéket. ^ bebizonyított legjobb higiénikus GUMMI­I különleges seg Teljes jótállás. Mindenütt kapható.) I Árjegyzék ingyen./ OllA'g ummi A'árábcli Wien!/ Prelw- Ldnuitf Kapható Mikes Ferencz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom