Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-05-14 / 20. szám

1913 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. május 14. Hírek. Tanitó-gyűlés. A pestvármegyei tanítótestület halasi járásköre május hó 24 én d. e. 10 órakor az állami központi fiú iskolában tartja tavaszi gyűlését. A tárgysorozat a következő : 1. Elnöki jelentés. 2. Kisdednevelés, gyermektanulmány. Előadó: Weisz Péter tanító. 3. A tanítói nyugdíj és szolgálati pragmatika. 4. Gazdasági ügyek felkarolása, ismertetés. 5. A pestmegyei tanitó-egyesületi alapsza­bályok revidiálása. 6. Pénztári jelen­tés. 7. Indítványok. Uj doktor. Hodossy Sándor, dr. Hodossy Géza ügyvéd fia a doktori oklevelet megszerezte. Eljegyzés. Müller Andor Buda­pestről eljegyezte Práger Rózsát, özv. Práger Ignáeznó leányát. (Minden külön éitesités helyett.) Öngyilkosság. Lovászi B. Imre 49 éves Dobó telepi lakos a múlt héten felakasztotta magát. Mire tettét észre­vették, már meghalt. A járvány megszűnésével a Füzes pusztai iskolában a tanítás megkezdődött. A járásbíróságból. A helybeli járásbíróság Tóth D. Kiss Gábor 45 éves majsai lakost, Garas Lőrinczen elkövetett súlyos testi sértés miatt 7 napi fogházra; — Bagi Sándor 19 éves halasi lakost pedig sikkasztás miatt 9 napi fogházra ítélte. Adomány. a Triesti Általános Biztositó Társaság az Első Ferencz József és Erzsébet királynő-féle ala­pítványából harmincz koronát ado­mányozott Hofmeister czóg halasi főügynöksége által a kiskunhalasi önk. tűzoltótestületnek a tűzoltói szerek beszerzése javára. Azt ezúton is hálás köszönettel nyugtázza a tűzoltótestület parancsnoksága. Selyemtenyésztők figyelmébe! —• A petek már kikeltek. Akik hernyót akarnak, Brecska Józsefnél kaphatnak (Bessenyei-telep, Károlyi utca 36. sz.) Tanonczkiállitás. A helybeli Ipar­testület junius hó 1-én, saját helyi­ségében tanonczkiállitást rendez, mely d. e. 10 órától d. u. 5 óráig ingyen megtekinthető. A ref. egyházgondnoki hivatal a f. évre jogosult ref. szavazók névsorát összeírta. A törvény értelmében azt május hó 15-től, május hó 25-ig mindenki megtekintheti és észrevé­teleit ellene megteheti. A város tanítósága részére a Ta­karékpénztár a julius és augusztus hónapban tartandó kézimunka tanfo­lyam segélyezésére 150 koronát utal­ványozott. A „Magyarországi Gazdasági Egye­sületek Országos Szövetsége“ által a kormány anyagi és erkölcsi támo­gatásával létesített „ Gazdák Biztositó Szövetkezete“ a helybeli Gazdakörben főképviseletet szervezett, melynek vezetését Szikszay Gábor nyug. ta­nítóra bizta. — Mint kartelen kívül álló biztositó intézmény, melynek czélja a biztosítások olcsóbbá tétele s a biztosítási üzletből származó 100 milliókra menő haszonnak külföldi részvény társaságok részvényeseinek zsebeibe való háramlásának meg- gátlása, a legolcsóbb díjtételek mellett eszközöl tűz-, jég- és életbiztosításokat, — ügy a nevezett főképviselő, mint a „Gazdakör“ titkári hivatala a biz­tosítási * ajánlatok felvétele mellett biztosítási ügyekben tanáccsal díjta­lanul szolgál bárkinek. — A szövet­kezet múlt, 1912. évi üzleti jelentése, alapszabályai és alapitóinak névsora a „Gazdakörében bárki által megte­kinthető. E jelentésből kitetszik, hogy az 1912. évben a bevétel tűzdijban 4,626.120 kor. 07 fillér, jégdijban 1,895.880 kor. 32 fillér volt. Kifi­zetett a múlt évben tűzkárokért 1,536,870 kor. 21 fillért, jégkárokért 707.539 kor. 64 fillért. Állat az emberben. A múlt heti események nemcsak megdöbbentették az olvasót, hanem gondolkodásra is késztették. Fürkész­te, miféle okok és hatások keltették fel a vad indulatokat, amelyek bics­kát, botot adtak a kézbe és egymás ellen, harcba vitték a legényeket, amely harcznak áldozata a szeren­csétlen Tóth Lajos. az első ok a bosszú. Ez az érze­lem az, amely nem néz semmit, le­dönti az előtte levő gátakat, s eltipor mindent még akkor is, ha saját magát dönti bajba, pusztulásba. A bosszú indulatát még a kultúra, a műveltség se tudja elnyomni. A nevelés, a jó példa mindenesetre hozzájárul ahhoz, hogy ez az érzés elnyomassák, a napvilágra ne kerüljön — ideig-óráig, s akkor kitör és borzalmas tragédiáknak lesz okozója. A városunkban lefolyt véres harc­nak is a bosszú a létrehozója. Ugya­nis a harczot megelőző héten Na- rancsik Ferencz találkozott Tóth La­jossal, akivel szóváltásba keveredett. Mikor már Tóth kifogyott a szóbeli érvekből, erős érv gyanánt egy ha­talmas nyaklevest nyújtott át Naran- csiknak. A felpofozott legény rögtön nem támadt Tóthra, hanem haragját „jégre- tette“, bosszút esküdött. Később az­tán megölték Tóthot. Politikai szemle. A képviselőház megalakult. Hege­dűs Kálmán orsz. képviselőnket négy bizottságba választották meg, melyekből háromnak előadója. * Vadász Lipót orsz. képviselőt igaz­ságügyi államtitkárrá nevezte ki a király. * Az “Est„ Írja : „Ostobaság volna tagadni a gyászos igazságot, hogy az ellenzék és az az ideál, a mit képvisel, teljesen le van verve, önmaga által csúffá téve. Egy­hamar nem lehet elképzelni olyan fordulatot, a mely ezt a sereget talpra­állítsa és harcképessó tegye.“ Városi közgyűlés. (Lapunk múlt számából hely­szűke miatt kimaradt.) A város képviselőtestülete április 80-án rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek lefolyásáról a következőkben számolhatunk be, A képviselőknek négy szakosztály­ba való beosztása tudomásul vétetett, A képviselő-választók névjegyzéké­nek összeállítására polgármester el­nöklete alatt kiküldettek : Szalai Ist­ván, Oláh Mihály, Biró Sándor, Krammer József, Nérnedi Sz. Ist­ván, Szabados Balázs, Tallér János, Gyenizse Lajos, Szentpéteri Balázs, Borbélyi Lajos, dr. Hofmeister Juda, Kovács Károly és Lőrinczy Károly. A megüresedett állami isk. gond­noksági állást Molnár Mihállyal töl­tötték be. A nyugdijszabályrendeletet tudo­másul vették. A gyűlés kötelezte Kovács József anyakönyvvezetőt, hogy három évre visszamenőleg az anyakönyvi kivonati dijakat (1031 kort,) a városi pénztárba fizesse vissza. A tisztviselő nyugdíj-pénztárból 10 ezer korona felvevését határozta el a gyűlés. A pénz után 6 °/0-os ka­matot fizet a város s a folyó kiadá­sokat fedezi belőle. A városi jegyzők után fizetett nyugdijjárulékok visszafizetését köve­telte a gyűlés. Halász Józsefet halasi illetőségűnek nem ismerte el. a személyi hírek az újságokban unalmasak, annál érdekesebbek az életben. Apagyilkosság. — Tudósítónktól. — A közeli Dorozsmán borzalmas gyilkosság történt. Tanács Ferencz gazdálkodót agyonverve találták sző­lőjében. A csendőrsóg a nyomozást megin­dította. Mindjárt a meggyilkolt két fiára : a 20 éves Antalra és 18 éves Pálra gyanakodtak. Faggatni kezdték ezért a két legényt, akik egy órás kihallgatás után töredelmesen beis­merték, hogy botokkal ők verték agyon az apjukat. Úgy történt az eset, hogy Tanács Ferencz részegen tért haza a szegedi vásárból. Cziva- kodni kezdett a családjával, a mire legények nekitámadtak. Az anyjuk még odaszólt nekik, hogy : — Nem bánom én, akármit is csináltok azzal a latorral ! A fiuk erre kivonszolták apjukat az udvarra és nehéz botokkal addig ütötték agyba-főbe, amig az utolsó sóhajtás is elszállt belőle. A holttes­tet átvitték a közeli szőlőbe és aztán visszatértek a tanyára. Reggel aztán azt jelentették, hogy a szőlőben meg­gyilkolva találták az apjukat. Az apagyilkos testvéreket letar­tóztatták. Ötven év. Ünnepet ül aSóstó fürdő. Fennállá­sának 50-ik évfordulóját üli meg az idén, csendben, minden feltűnéstől menten. A Sóstó fürdőt 1863-ban alapította Kollman István, a város akkori nagy- vendéglőse, s jelenlegi tulajdonosának birtokában tiz óv óta van. A valamikor kicsiny fürdő egyre jobban fejlődik s méltó remény van arra, hogy hamarosan a hazai gyógy­fürdők közé küzdi fel magát. Ezen oknál fogva a fürdő ünnepe egyúttal a város ünnepe is, hiszen közvetve — a fürdővendégek által — a város is jövedelemhez jut, ide­gen forgalma növekedik. Illő tehát, hogy az ünnepből a város lakosai is kivegyék részüket és velünk együtt kívánják azoknak a reményeknek teljesülését, amelyek a Sóstóhoz fűződnek. —r. Ingatlanok adás-vevése. Farkas Dezső mint a kk. Farkas Gizella gyámja és Bédi Anna meg­vették özv. Kohn Sebestyónné Rosen- feld Fáni lakóházát 7000 koronáért. Babó Dezső (nős Szalai Erzsébet­tel) megvette Terbe István ingat- lauát 4900 koronáért. Babó Dezső (nős Szalai Erzsébettel) megvette Terbe István és társa in- lanát 4100 koronáért. Harkai Sándor és neje Bor Judit megvették Pomozi Terézia özv. Úri Józeefné ingatlanát 400 koronáért, Osesznik Mihály (nős Rafaj Judittal) megvette Banári Lajosnó Benke M. Mária ingatlanát 3000 ko­ronáért. Böröczi Imre és neje Győré Er­zsébet megvették Csillag János és neje Horváth Mária ingatlanát 800 koronáért. Sándor Benő és neje Tallér Jo­hanna megvették Sándor Sándor és társa ingatlanát 554 koronáért. Seres Lajos (nős Gáspár Rozáliával) megvette Sándor Sándor és társai ingatlanát 603 koronáért. Budai Lajos és neje Babenyecz Cs. Ágota megvették Budai József és társai ingatlanát 2500 koronáért. Szöllős Pál (nős Lehóczki Rozáliá­val) megvette Biró Antal és neje Gajág Juliánná ingatlanát 6600 koronáért. Babenyecz Cs. Károly és neje Tallér Jusztina megvették özv. Tallér Józeefné Baur S. Jusztina ingatlanát 40 koronáért. Apa — fia — unoka. — Hűség ünnep Jászkiséren. — Lélekemelő ünnepély folyt le e hó 4-én, vasárnap délelőtt Jászkisér községházánál. A hűséget ünnepelték, az igaz érdemet ismerték el. Ünne­peltek egy családot, melynek tagjai emberöltőkön keresztül híven kitar­tottak egy gazda mellett. Az ünne­pélyről a következő tudósítást ad hatjuk : Az ünnepelt. Szabó Sándor, mint béresgazda 30 éve áll a Hegedűs-család szolgálatában. Előbb néh. Hegedűs Ferencznól la­kott, majd ennek bekövetkezett el­hunyta után örököse : Hegedűs Kál­mán orsz. képviselő birtokán gazdál­kodott béres-gazda minőségben. Fia, unokája — mindkettő : István párat­lan hűséggel, odaadó lelkiismeretes­séggel és szorgalommal él munka­adója szolgálatában egyszerű, nemes hivatásának. Ráfordult a földmivelés- ügyi magas kormány figyelme is Szabó Sándorokra Serényi Béla gróf földraivelésügyi miniszter díszoklevelet és 100 korona aranyjutalmat küldött Szabó Sándornak. Az ünnep. Ezt a jutalmat a díszoklevéllel együtt adta át Bodnár Sándor dr. főszolgabíró magasan szárnyaló beszéd kíséretében nagy és díszes közönség — Jászkisér község gazdaközönségó- nek színe java egybegyült ez alkalomra — jelenlétében Szabó Sándornak. Ezután Hegedűs Kálmán orsz. kép­viselő háláját és köszönetét tolmá­csolta Szabó Sándornak, aki fiával és unokájával együtt most is hűséges munkatársa a gazdálkodásban. Meg­emlékezett a képviselő a törvényhozás alkotásairól, amelyek a földmives nép és munkásság érdekében jöttek létre. Ismertette a népházak, néphivatal, különböző szövetkezetek, háziipari tanfolyamok, gazdasági sególypénztár, munkás-közvetítő hivatal, munkáshá­zak intézményét és mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány a szegónysorsu nép érdekeit felkarolja. Végül rámutatott a díszoklevélen látható babérboszorus Hungária-asz- szonyra, akinek a szépsége, virulása attól függ, hogy az a munkásember, aki önérzettől duzzadó erejében az alkotó hazafiság megszemélyesítője, teljesiti-e kötelességét, úgy ahogyan arra Szabó Sándor 30 éven át ra­gyogó példát szolgáltatott. „Mert a magyar nép munkássága — úgymond — az teremti meg ennek az országnak a függetlenségét.“ Meghatottan állott ott könnyektől csillogó szemekkel az az egyszerű öreg ember, akit egy város díszes közönsége lelkes szeretettel vett körül ez emlékezetes évfordulón. Végül Rónay Béla főjegyző tartott előadást arról a szeretetről, amely kell, hogy áthassa a gazda és alkal­mazott között levő viszonyt és szokott nagy intelligenciában tündöklő beszé­dében a munkásjóléti intézmények kultuszára hívta fel a gazdaközönség figyelmét. A beszéd osztatlan mély hatást tett a jelenlevőkre. Voltak ennek az ünnepnek olyan részletei, amelyeknél szem nem ma­radt szárazon. Az ünnep végén Hegedűs Kálmán megvendégelte gazdaságának vala­mennyi alkalmazottát és a főszolgabíró tiszteletére ebédet adott. Véget ért a nap, amely mindig fényes emléke marad annak a hű­ségnek, amelyet ma megbecsülni kétszeresen szent kötelessége min­denkinek, aki a munka előtt, a be­csületes, a verejtékes munka előtt, tisztelettel tud meghajolni. a művelt országokban el van tiltva a bikaviadal. Azért, ha manapság megengednék azt, bizonyos hogy eszeveszett gyönyörűséget találna benne az egész tisztelt, müveit, fel­világosodott közönség. Es mi még a bikák harcza azemberekéhez képest?

Next

/
Oldalképek
Tartalom