Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-12-17 / 51. szám

deczember 17. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. 3 A halasi Kutak. Népeseiéei mozgalom — Deczember 9. — deezember 16. — Születtek: Gáspár Sándor és Abrahám Rozá liának Miklós Balázs nevű fiuk. Fűzik Andor Gergely Ferencz és Kémeri Máriának Flóra Irén nevű leányuk. Modok Sándor és Orbán Lídiának halva született leány gyermekök. Pap Sándor és Szundi Veronának János nevű fiuk. Pándi István és Németh Judithnak Eszter nevű leányuk. Ördög Etelkának István nevű fia. Kordás Antal és Eáez Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. László József és Oláh Máriának Erzsébet nevű leányuk. Dági István és Nagy Fran- cziskának Mihály nevű fiuk. Szabó B. István és Volovár Mária Agnesnak István nevű fiuk. Balog József és Kádóczi Máriának Ilona Erzsébet nevű leányuk. Farkas Gergely és Farkas Margitnak Mária Magdolna nevű leányuk. Pelikán István és Ju­hász Rozáliának Judith Ilona nevű leányuk. Meghaltak: Szvetnik Károly 19 éves korban. Manez György 16 éves, Szemerédi Pál 14 hónapos, Fűzik Flóra Irén 2 napos, Tóth Lajos 28 hónapos, Kovács Petemé Cseh Erzsébet 42 éves, Szabó Imre 16 éves, Balog Mihály 52 éves, Goldberger Antalnó Nagy Kálozi Juliánná 56 éves, Ördög István 1 napos, Gama Kovács András 15 napos, özv, Jakus Andrásnó Sebők Fürtön Verona 78 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Ördögh Szilveszter Abrahám Furus Juliánnával (Tanú : Dicső János.) Bori Gergely peszeradacsi lakos Juhász Annával (Tanuk: Forgó János, Farkas Elek.) Homáj Ferencz Lehőcz Sárával (Tanuk: Ozombos Sándor, Mészáros B. Sáudor.) Bédi Lajos Daczi Rozáliával (Tanuk : Török Imre, Szabó Ferencz.) Steinmecz József Pittenauer Máriával (Tanuk : Bánócki István, Bánócki Kálmán.) Vörös József Farkas Margittal (Tanuk : Keller József, Baranyi Gábor.) László Pál Gera Juliánnával (Tanuk : Fekete Mihály, Sándor Mihály.) Figura Imre Fekete Zsófiával (Tanuk: Monda Lajos, Fekete Imre.) Császár András Dobó Erzsébet pusztamórgesi lakossal. Egybekeltek: Tóth B. Lajos Némedi Sz. Julián­nával (Koszorús leányok : Tóth B. Iduska, Péter Juliska és Gál Juliska. Koszorús legények : Figura Imre, Keresztúri István és Kis F. István. Vőfélyek : Kis Lajos és Darányi Antal.) Szabó Sándor Tóth Julián­nával (Koszorús leányok: Könyves Teruska és Szakái Juliska Koszorús legények : Szép Gábor és Szabó Pál.) Kis Ferencz Modok Erzsébettel (Ko­szorús leányok : Herczeg Tiniké, Bor Zsófika és Bor Erzsiké. Koszorús legények: Szanyi Balázs, Kis Lajos és Kis János. Vőfély : Gál János.) * Lakodalmi meghívókat <------> olcsón készít: <—=э lapunk nyomdája. Múlt számunkban ily címen meg­jelent cikkre vonatkozólag két választ is kaptunk. Az egyik a következő : Tekintetes Szerkesztő Ur ! Becses lapjának decz. 10. számá­ban Kiss László nyugalmazott főgimn. tanár ur tollából, furott kutjsinkról megjelent czikkre vonatkozólag, rész­ben az abban foglalt egy-két téves megjegyzésre felvilágosításul, rész­ben pedig a kutaknak a nagyközönség előtt leendő ismertetése ezéljából méltóztassék az alábbi soraimnak helyt adni. Tévedés az, hogy a négy mély furatu kutunkat a nyilvános pályázat mellőzésével valami magánúton aján­lott kutmester készítette volna, mert az érdeklődők által a városi iktatói hivatalban 7746/1912, szám alatt bármikor megtekinthető iratok tanú­sága szerint mindenki meggyőződést szerezhet arról, hogy az intózkedők reputácziójának megóvása s a nagy- közönség egészségi és pénzügyi ér­dekeinek megvédése szempontjából ajánlott nyilvános pályázat mellett a város elöljárósága e tárgyban még más egyéb intézkedéseket is tett. A város belső, sűrűbben lakott részének kellő jó ivóvízzel való ellát- hatása, ezéljából legelső sorban még 1910. évben fordult a város polgár- mestere az akkor még a kultur- mérnökséghez tartozott közegészség­ügyi mérnöki osztályhoz, amely hivatal leküldött szakértőjének Kläger Sándor kir. főmérnöknek a helyszínén végzett felvételei és megejtett szak­értői helyszíni szemléje után a pol­gármesteri hivatalhoz küldött átira­tában kijelentette, hogy a környékbeli községekben mintegy 110--120 méter mélységig lefurt artézi kutak vizét valószínűleg mi is elérhetjük, azon­ban tekintettel arra, hogy városunk a nevezett községeknél 15—20 méterrel magasabban fekszik az adriai tenger színe felett, a viz a talaj színe fölé felszökni nem fog. A Magyar Állam Vasutak pályaudvarán csaknem egy évtizedig tartott fúrási kísérletezések sem kecsegtettek valami nagyszerű eredménnyel, de miután a 40—70 méter mélységek között furott kutak vegyrizsgálat szempontjából felkül­dött vizeire egymás után érkeztek a lesújtó vizsgálati adatok, hogy azok ivásra nem alkalmasak, tenni kellett valamit, hogy a belső városi lakosság teljesen viz nélkül ne maradjon. A közegészségügyi mérnöki hivatal által rendelkezésre bocsátott árlejtósi és fúrási feltételek, nem különben szerződési és ajánlati minták alapján, melyek teljesen körülírják s meg­szabják úgy a felhasználandó anyagot, mint a munka keresztülvitelénél kö­vetendő elveket, — különböző lapok­ban szabályszerűen közzétett árlejtési hirdetményre beérkezett 12 ajánlat közül melyek folyóméterenként 14—42 korona egység árral tétettek, — a kiküldött bíráló bizottság javaslatára, mint legreálisabbat, bár nem leg­olcsóbbat Mamirov Miklós kútfúró mester 28 korona egység árral tett ajánlatát fogadta el a városi tanács. ügy a bizottságot, mint a v. ta­nácsot e lépésnél az vezette, hogy bár több ajánlat volt látszólag s i tényleg is olcsóbb, de az ajánlattevők j egy része nem volt hajlandó, avagy képes a szabályszerű óvadékot le­tenni, vagy pedig nem az egység árakban, hanem különböző napidijak­ban, az öblítővíz szolgáltatásában s kikötendő jutalmakban kereste az olcsóbb egység árak kiegészítését. Mamirov Miklós azon esetre, ha a mostoha talaj viszonyok vagy egyéb körülmények miatt nem tudott volna az általa szállított szivattyú szerkezet segélyével percenként 60 liter tiszta, homokmentes s élvezhető vizet kie­melni, csak a fúrási dij 60°/o-ára tartott volna igényt 8 a minden vál­lalkozó által követelt költözködési fúró torony használati díjtól is elesett volna, vagyis a Fenyvesi-ház melletti kutért kapott 7015 korona helyett csak 1990 korona 75 fillért kapott volna. Ez a körülmény pedig tekin­tettel arra, hogy az akkor rendelke­zésre állott adatok alapján nem voltunk biztosítva a felől, hogy kellő tiszta és iható vizet egyáltalán kap­hatunk-e elég bőségben, nagyon is amellett szólt, hogy a legkisebb risi- kóval járó s egyébként is méltányos ajánlatot fogadja el a városi tanács. Nagyon valószínű, hogy a most tervbe vett újabb négy kút fúrásánál, amikor is a már meglevő kutak ren­delkezésre álló fúrási, mélységi, talaj- rótegezósi adataiból az ajánlattevő vállalkozók tájékozást nyerhetnek a felől, hogy a kellő mennyiségű, él­vezhető vizet minden szikla áttörés és csőszorulás eshetőségétől menten 120—140 méter közötti mélységben meg fogják kapni, ezek alapján olcsóbb ajánlatokat tehetnek. A felhasznált csövek az egészség­ügyi mérnöki osztály által elő irt ónozott vascsövek, melyekről az ónozás idővel természetszerűleg lekopik s ez az oka, hogy ha a vizhordás hosszabb ideig (pld. egész éjszaka) szünetel, előbb néhány kanna vizet ki kell huzni, hogy teljesen kristály tiszt?, — s jól kimosott edényben napokig, sőt hónapokig ugyan ily állapotban megmaradó, — vizet kaphassunk. Ennek illusztrálására szolgál a pol­gármesteri hivatalban 14 hónap óta nyitott üvegekben álló 4 üveg viz, mely még most is teljesen tiszta. Mind a négy mély furatu kutunk olyan mélyszivattyu szerkezettel van ellátva, melynek tulajdonkópeni szívó csöve a kút csőben van elhelyezve s mintegy 14 méter mélységre nyúlik le. A portland czement haborcsba rakott akna, melyből egy csöpp viz sem juthat a szivattyún keresztül a vizhordók edényébe, e kutaknál ki­zárólag csak a szivattyú szerkezet, s az egyensúlyozó és szabályozó ké­szülék elhelyezésére szolgál s ezen czéljának ily kivitelben is tökéletesen megfelel. Dobó Kálmán városi mérnök. A másodikat maga a szerző irta. Szól ekként : Közveszélyes munkakerülő. Ismeretes, hogy a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913. évi XXI. j tcz. szigorú büntetéseket tartalmaz , azokkal szemben, akik munkaképes­ségük daczára munkakerülő életmódot folytatnak, csavarognak s ez által az illetők magukat vagy családjukat munkakerülő életmódjukkal erkölcsi romlásnak teszik ki és akik rend­szerint bűncselekmények elköveté­séből, tiltott szerencsejátékból élnek, vagy utczai nőkkel tartatják ki ma­gukat, ezek a körülmények állapítják meg a munkakerülők egyéniségét. A munkakerülőkről szóló törvénybe ütköző kihágást tárgyalt a rendőrka­pitányság a tiszti ügyész mint köz­vádló közbejöttével folyó hó 15-én első ízben, egy typikus munkakerülő, Uogórián Péter, 62 éves egyén ügyé­ben. A most nevezett, mint közbot­rányt okozó részeg egyén állíttatott elő a rendőrkapitányságnál s ekkor kitűnt, hogy Ungorián Péter, batto- nyai születésű és illetőségű földműves ugyan, de miután felesége és gyer­mekei hót évvel ezelőtt elhaltak, azóta állandó lakás, foglalkozás és igazolvány nélkül kóborol az ország­ban, állítólag néha marha hajcsár szokott lenni, de igazolni ezen körül­ményt sem tudja. A rendőrkapitányság Ungorián Pétert a közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény alkalmazása mellett 15 napi elzárással, a városból való ki­tiltással és illetősége helyére való tolonczolással büntette. Tekin'etes Szerkesztő Ur ! A furott kutakról Írott cikkhez fűzött megjegyzése elmai adottsá­gunkról, hogy mennyire helyes, szol­gáljon erre bizonyságul м egyhar- madrósznyi lakosságú, városunknál szerényebb anyagi eszközökkel ren­delkező Kunszentmiklós, mely több év óta élvezi egy bővizét négy csővön ömlesztő ártézikut áldását. E kút 867 méter mély lóvén, a mieinknél háromszorta mélyebb, s került ösz- szesen 13 ezer koronába, mely ár — a kiállítás egyszerűsége mellett is — a mélység növekedésével hatványo- eodó munka és munkadij tekintetbe vételével nagyon alacsonynak mondható Ideje volna tehát városunkban is a közegészség ügyét nagy mértékben előmozdító ártózi kút, sőt kutak fúrá­sáról gondoskodandó megkezdeni az e czólra szolgáló alap gyűjtését, mert városunk kedvezőtlen fekvésénél fogva itt bővizű forrásra 500 méternél cse­kélyebb mélységről alig számíthatunk, minél fogva a munkadij elég tetemes leend. De inkább adjuk pénzünket ily hasznos dologra, (amely modern fürdő létesítését is lehetővé tenné) mintsem ránknézve fölösleges, sőt káros szegedi és kecskeméti gazdasági vasutakra, amelyek csak önálló fejlő­désünk alap föltételeitől (munkaerő stb.) fosztanának meg örök időkre, a ma sokkal fejlettebb nagy városok gyarmatává sülyesztenónek bennünket. Meglevő vasutaink segélyével már szerezhetünk világpiaczot termé­nyeinknek, csak a kellő életre való­sággal rendelkezzünk. Kiss László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom