Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-05-07 / 19. szám
1918. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. május 7. politikának, amelyet a Kossuth-párt követett és követ. Veszélyben a haza, s akkor is mindig személyes hajszákat indítanak. Ezt vették észre ezek a derék férfiak és követték őket igen sokan, akiknek távozását eltitkolja a Kossuth-párt vezérkara, nehogy még több követőjük legyen. Ezek a férfiak mind vezéralakok voltak a Kossuth-párton és számosán köztük ragyogó cikkekben fej lették ki éppen lapunk hasábjain az ellenzék teljes zülléséről szóló egész tudományos apparátussal támogatott nézeteiket. Es -most Nadányi Gyula a Kossuth párt oszlopos tagja intézett kilépő levelet Kossuth Perencz császári titkos tanácsoshoz, Kossuth Lajos fiához, a Kossuth-párt elnökéhez, melyben mondja : „Miután az utóbbi időkben látom azt, hogy az eszmék szolgálatát személyes támadások váltották fel és látom azt, hogy ennek kárát nemzetem érzi, legjobban látom azt, hogy a normális tárgyalások lehetetlenné tétele mily visszatetszést szült választókerületem becsületes, hűséges, faj magyar népe előtt és látva azt is, hogy a többségi akarat elleni küzdelem ilyen viszonyok között csakis meddő és végzetessé lett és csakis nemzetünk külső és belső ellenségei érdekeit szolgálja, azért én ebben a függetlenségi politika eltévelyedését látom. Annyival is inkább, mivel elvi álláspontom mindig az volt. hogy a többségi akarat ellen a küzdelmet jogosan és sikerrel csak úgy vívhatjuk meg, ha azt a többséget meggyőzni igyekszünk. Ha pedig ezen taktika sikerre nem vezet, nagyobb rázkódtatások elkerülése végett, bár fájó szívvel, de bele kell nyugodnunk a megváltozhatatlanba. — Ezért a párt kötelékéből kilépek.“ Halas contra Szabadka. Ily czimen egy bennünket érdeklő cikk jelent meg a szomszédos megye legelőkelőbb lapjában a Bácsmegyé- ben, amely élénk bizonyítéka annak, hogy az a nagy haladás, amelyben a városnak az uj ara alatt része van, nem ismeretlen szomszédaink előtt, az a legnagyobb mértékben kivívta csodálatukat. — A cikk igy hangzik : Valamikor, használhatnánk e kifejezést is, hogy reges-régen, a Pestmegye legdélebbi részén elterülő Halas dominálta az egész környéket. Ez az uralom azonban rövid ideig tartott, s utána egy hosszú stagnálás következett be. A „hatalmas“ város elvesztette a vezérszerepót, a szomszédos városok egymásután kaparintották magukhoz közintézményeit. Tartott ez az állapot körülbelül az 1910. év elejéig, amikor uj szellem, a haladás szellője lengte át a várost. Belátták a vezetők, hogy haladói kell, anélkül a város lakosai saját zsírjukba fulladnak. Nagy buzgalommal dolgoztak a vezetők s kezük nyomán meglepő gyors fejlődésnek indult Halas városa. Megvalósította a majssi vasutat, magához vonván ezáltal hatalmas földterületet, felépítette iskoláit, csendőr laktanyát szerzett és még sok egyebet, amelyek bácskaiakat nem igen érdeklik, s nem is érinthetik. Mi csak dicsérjük a haladást. az, ami bennünket, de leginkább Szabadkát érdekli, hogy a gyorsan fejlődő város most a palicsi fürdő ellen tör, annak forgalmát igyekszik tönkretenni azáltal, hogy Sóstó fürdőjét átalakíttatja és modern gyógyfürdőnek rendezi be. Tekintve azt, hogy a fürdő vize sótartalmon kívül radióactiv anyagot is tartalmaz s a halas—kecskeméti vasút kiépítése esetén jó közlekedéssel is fog rendelkezni, az uj fürdő hamarosan erős konkurenciát fog csinálni Palicsnak. Ezt a czélzatot a szabadkaiak is észrevették s nagyon ügyesen villamos vasút által akarják magukhoz csatolni Halast, hogy a kereskedelem és ipar a belsőbb összeköttetésből visszanyerje azt, amit az elhódított fürdő vendégek révén vészit. Nem irigykedünk, nem gáncsos- kodunk a fürdő miatt, sőt ellenkezőleg, kívánjuk a remények, vágyak teljesülését. Ingatlanok adás-mese. Sándor József (uős Szekszárdi Juliánnával) megvette Gyenizse Eszter Farkas Sándornó ingatlanát 6000 koronáért. Figura Pál és neje Nagy Pál Zsu- zsánua megvették Bédi Juliánná Szaiai Sándornó és társa ingatlanát 8893 kor. 47 fillérért. Orbán István megvette Orbán Zsuzsanna Modok Imréné ingatlanát 140 koronáért. Marké Béni megvette Markó Bó- niné Szabó T. Juliánná ingatlanát 2300 koronáért. Stern Pál (nős Verner Erzsébettel) megvette Stern Béla és társai ingatlanát 3000 koronáért. Matkó Antal (Pál fia) megvette Tóth B. Benő (Benő fia) ingatlanát 1000 koronáért. Hollósi Sándor és neje Péter Zsu- zsánna megvették dr. Szabó Fülöp ügyvéd ingatlanát 1600 koronáért. Erdélyi Arpádnó Zilah Etelka megvette Zilah Jánosné Buda Mária ingatlanát 200 koronáért. Szerkesztői üzenetek. Többeknek Helyben. Az elmúlt héten levelet kaptunk egyik előfizetőnktől, amelyben Hegedűs Kálmán orsz. képviselő budapesti czime után tudakozódott. Megírtuk neki, hogy lapunk kiadóhivatalában a czimet megtudhatja, mert hiszen a város képviselője előfizetőnk. Azelőtt is és azóta is többen fordultak hozzánk ugyanazzal a kéréssel. Tekintettel nagy elfoglaltságunkra mindenkinek külön nem válaszolhatunk, a kívánt czimet tehát itt közöljük : Fő utcza 23. De elég ennyi is Hegedűs Kálmán orsz. képviselő Budapest, így is megtalálják. Kecellek. A kalocsai lap czikkére válaszolni fogunk. Üdv! Közgazdaság. A város 1 drb sertésvészen átment tenyészkant szerzett be, mely a mén- lóistállónál a tenyésztők rendelkezésére áll, vagy pedig tenyésztőknek kedvezményes árban kiadatik. Budapesti gabonaárak: i má jus 6. Búza 21 k. 80 f. — 23 k.‘ — f. Rozs 18 k. 90 f. — 19 k. 20 f. Árpa 17 k. 30 f. — 18 k. — f. Zab 20 k. — f. — 21 k. 60 f. Tengeri magy. 16 k. 40 f. — 16 k. 70 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak: e I. rendű öreg 350 kgr. felül 128—132 fii. I II. „ „ 280-350 kgr-ig 126-130 „ g Fiatal nehéz 300 kgr. felül 132—154 „ ■S „ közép 220-300 kgr-ig 134-154 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 134—156 „ Hússertés 140—300 kgr.-ig 104—120 „ Az árak kilónként értendők. Csarnok. A kalandor. I. Estefelé járt az idő. A nap már lenyugodni készült; utolsó sugarait vetette a nagy város utczáin sürgőforgó néptömegre. A járókelők közt volt Hajós detektív is, aki hazafelé tartott. Lakásába érve segédje Bartel jelentette, hogy egy ur várja, aki fontos ügyben akar vele beszólni. A detektív szobájában egy középkorú férfi állott, aki Hamilton Györgyként mutatkozott be. — Legyen oly szives uram — kezdte Hajós — közölje velem, hogy miért jött hozzám. — Uram, egész, megfoghatatlan ami velem történik. Almomban látom, hogy valaki közeledik hozzám, de hogy ki, azt nem tudom, megakadályozni se’ vagyok képes, s reggel, ha felébredek, sapénztárczámat megvizsgálom, mindig hiányzik belőle, így megy ez már hetek óta. ' Körülbelül harmincz ezer korona az, amelyet igy elvittek tőlem. Nem a pénzt sajnálom, mivel gyáram fényesen megy, de tartok attól, hogy a I rejtélyes látogató utoljára majd nem elégszik meg a pénzzel, hanem életemet is megkívánja. — Szobám ajtajában éjjel egy hatalmas kutya alszik, de még soha sem nyugtalankodott. Meg nem foghatom miért ? így nem védekezhettem a lopás ellen. — A segítség nagyon egyszerű lett volna — vágott közbe Hajós. — Egy éjjel nem kellett volna a pénzt hálószobájába vinni. — Azt meg is próbáltam. — Nos, és mit tapasztalt ? — Az alak ez éjjel nem jött és reggel a pónztárczábau a pénz hiány nélkül meg volt. — Hm-hm, sajátságos. — Nem mondta ön előre senkinek sem, hogy a pénzt nem fogja az éjjel hálószobájába vinni ? — Senkinek sem mondtam. — Tudja ezt határozottan ? — Egész határozottan tudom. — Van valakire gyanúja? — Egy özvegyasszony és egy szobalány van nálam. Az utóbbi távoli rokonom. Egyikre se gyanakodhatom. Megbízhatóak. Kívülük csak leányom van a házban. — Azt ajánlom önnek, Hamilton ur, hogy engedje át ez éjjelre hálószobáját. De azt kikötöm, hogy senkinek sem szabad megtudni, hogy az éjjelt az ön házában és az ön ágyában töltöm. — Az én ágyamban? — Természetesen, hogy az ön ágyában. — Ma éjjel önnek máshol kell aludnia, egy szállodában vagy egy barátjánál, vagy ha kedve tartja, sétálhat is egész éjjel. — Ha-ha! — mondá Hamilton jóizút nevetve — egész éjjel sétálni, ez nekem való! — On könnyebbnek gondolja a dolgot, mint amilyen az. — Hogy fekhetne az ágyamba anélkül, hogy leányom azt meg ne tudná ? — Leánya egy szobában alszik önnel ? — Nem, a szomszéd szobában alszik és az a szokása, hogy minden este, mielőtt lefekszik, hozzám jön, megcsókol és jó éjszakát kíván. Ha ezt nem tenné, akkor még aludni sem tudna. A detektív egy ideig gondolkozott és aztán igy felelt: — Bízza ezt csak reám, Hamilton ur, ezen akadályt is leküzdjük. — Adja nekem öltönyét, önnek azonnal egy másikat fogok hozatni. — Kérem a kalapját, felsőkabátját és engedje meg, hogy arcát néhány percig tanulmányozzam. Hajós egyik fiókból parókát vett elő, s a sok száz közül kiválasztotta, melyik illik legjobban a gyáros hajához. Igazgatta, fésülgette és csak azután tette fejére. Aztán a festókes ecset működött, s végül kitömte, hogy pocakja legyen légpárnával a nadrágot és a gyáros felé fordult, aki meglepődve hátrált. — On az, avagy én vagyok az ? — dadogta. — Hiszen ez boszorkányság! — Szó sincs róla. Csak a mesterségünkhöz tartozik. Enélkül nem érhetünk el eredményt. — Hanem, Hamilton ur, legyeu szives, maradjon még egy fél óráig szobámban. Segédem addig majd szórakoztatni fogja. Ezzel a detektív néhány nélkülözhetetlen szerszámot és fegyvert magához véve, a szobát elhagyta. A lópcsöházban gazdasszonya jött eléje. Halas. 1913. Nyomatott Práger Fereucz köuyvayomdájábaB. A lépcsőház eléggé meg volt j világítva, úgy, hogy a jó asszony a ; mellette elhaladó férfi arcát tisztán láthatta. — Beszélt Hajós úrral — kérdezte a gazdasszony az előtte ismeretlennek látszó férfit. — Igen beszéltem vele — felelte a detektív erős, durva hangon — nagyon szívesen fogadott. az asszony kinyitotta az ajtót, anélkül, hogy sejtelme lett volna, hogy a gazdáját bocsájtotla ki. A detektív gyorsan kiment az utcára, mely a hóförgetegtől egészen fehér volt. II. A gyáros lakása meglehetős távolságra volt és igy a detektivnek sok szűk utcán kellett áthaladnia. Az ut a nagy hóviharban, mely az utcán átsivitott és az uralkodó hidegben nagyon kellemetlen volt. A detektivnek nagy küzdelmet kellett kifejtenie a szél ellen, kalapját egyik kezével fognia kellett, mig másik kezével kabátja gallérját arcá- I hoz szorította, hogy a hó a festéket, arcáról le ne mossa. Oly sötét lett, hogy Hajós alig látott előrehaladni. Az utczák népte- lenek voltak, mert tényleg olyan idő volt, hogy még egy kutyát sem űznek ki ilyen időben az utczára. Hajós ép egy utcza sarkához érkezett, mikor egy falmélyedésből egy züllött kinézésű ember ugrott elő és hozzá lépve igy szólt: — Bocsánat uram, adjon egy szegény embernek, ki ezen szörnyű éjjelen hajléktalan, kis alamizsnát. — Kedves barátom — felelte Hajós nyugodtan tovább menve — egy ilyen időben nem szívesen veszi elő az ember pénztárczáját, sajnálom, de . . . A detektív nem fejezhette be szavait, mert hátulról hirtelen megragadták, szemei előtt elsötétült a láthatár. Egy zsákot húztak fejére. (Folytatjuk.) Levelezés. Ismeretlen: Helyben. Ajánlata megfelel. Kérném czimét beküldeni a Helyi Értesítő kiadóhivatalába „Boldogság“ jeligére. lll!l!lll!lllilll!lllllllll!l[|llllll!l!li|]ll)!lllíl!lll!ll|jl!l!lllll[Mllll!llllMiri!l»:il|[|!ll 2730/1913. sz. Árverési hirdetmény. Kiskunmajsa község elöljárósága a képviselőtestület 79/kgy. 1913. sz határozata alapján a község tulajdonát képező a halasi utczában 1009 házszám alatt levő 709 öl területen fekvő, a mai kor igényeinek megfelelő, vendég szobákkal s nagy kerttel ellátott községi nagyvendéglő 1913. május hó 16-án délután 3 órakor 1913. junius 1-től kezdödőleg 6 egymást követő évre nyilvános szóbeli árverésen haszonbérbe adatik. Leteendő bánatpénz 200 korona, mely bérlő által 20°/o-ra egészítendő ki. A részletes árverési feltételek az adóügyi jegyzőnél a hivatalos órák alatt megtekinthetők, vagy pedig 3 kor. 36 fillér beküldése ellenében beszerezhetők. Kiskunmajsa, 1913. május hó 1-ón. Községi elöljáróság. IIIIHIIIIIIIlllltl!IH!l!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIl!lllllll!llllllllllll№lt«1ttl>l!llllI!lll!lll[lll!ll HAZAI általános biztosító r. t. tehetséges ÜZLETSZERZŐKET keres kedvező' feltételek mellett. — Tudakozódhatni BRANGS VILMOS temetkezési vállalkozónál HAZAI ALTALAN6S BIZTOSÍTÓ RT. KERÜLETI KÉPVISELŐSÉGÉNÉL.
