Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-04-30 / 18. szám

1918. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. április 30. Forrongás a halasi mnnkásbiztesitó ellen. Minden kommentár nélkül hozzuk az alanti sorokat, amelyek a Kalocsai Néplapban jelentek meg: „Itt helyben s a környéken álta­lános elégületlenség tapasztalható s hangos kifakadások hallhatók a halasi betegsegélyzó pénztár ellen. Minden­felé hallhatjuk, hogy nem egy munkaadót, aki alkalmazottai után a heti járulékot már rég befizette, má­sodszor is zaklatja a dijak lefizeté­sére, sőt végrehajtót is küld a nyakára. Meg vagyunk győződve arról, hogy a betegsegélyzőnek itteni megbízottja semmiben sem hibás, hiszen személyisége elég garanciát nyújt nekünk arra, hogy itt semmiféle visszaélés nem történik. Visszaélések tehát nem itt történnek. Arról is általános a panasz, hogy a vezető­ségnél nagy fokku lassúság, lanyhaság és szakértelem hiány tapasztalható. A zaklatásoktól nem kímélik Kalocsát sem. A községet is folyton zaklatja a betegsegélyző vezetősége, hogy a tisztviselők utáni járulékot — egy pár évi hátralékot — fizesse be, ho­lott a betegsegélyző vezetősége nagyon jól tudja, hogy nem tartoznak a betegsegélyzőnek tagjai lenni, mert ellátásuk betegség esetén 20 héten túl is ezabályrendeletileg biztosítva van. Mikor ezen intézmény életbe­lépett, akkor tisztviselőinket oda be is íratták, de 2 évi tagság után abból kiléptek. Maga a betegsegélyző igazgatósága abban az időben hatá- rozatilag kimondotta: ha tisztviselőink igazolják, hogy ellátásuk szabályren- deletileg 20 héten át is biztosítva van, az esetben a törvény értelmében a tagok sorába nem tartoznak, abból törlendők. Ez igy is történt. Most pedig évről-évre hátralékot mutat ki Kalocsa terhére, holott Kalocsa hát ralékban nincs. A legfelsőbb forum egy vitás ügyből kifolyólag ugyan kimondotta, hogy a városi tisztviselők ha járandóságuk betegség esetén 20 héten át is biztosítva van, mégis tartoznak tagjai lenni a betegsegély­zőnek, de hozzátette : ha élethosszig­lan nincsenek megválasztva, már pedig ez a mi tisztviselőinkre nem vonatkozik, mert egytől-egyig élet­hossziglan meg vannak választva, nem úgy mint a városoknál, hol több tisztviselő ismételt választás alá esik. Ezt értse meg valahára a halasi betegsegélyző igazgatósága és e sze­rint járjon el. л mérlegét pedig úgy állítsa össze, hogy abban Kalocsa város hátralékban ne legyen. — Városunk vezetősége, hogy a halasi betegsegélyző zaklatásaitól végre meg­szabaduljon, panaszt tesz egyenesen a kereskedelemügyi miniszternél.“ A járásblrúsághól. A halasi járásbíróságnál minden hétfőn d. e. 10—12 óra között tar­tatnak törvénynapok, amflror a felek ügyük tárgyalása végett a bíróság vezetőjénél (7 ajtó) idézés nélkül meg­jelenhetnek. Szóbeli keresetek hétfőn d. e. 9—12 óra közt vétetnek fel (4 ajtó.) Büntető ügyekben a panaszokat hétfőn és csütörtökön 9—12 óra közt veszik fel. (8 ajtó.) A közős irodában teljesítendő per­beli cselekményeket egész éven át dr. Zilah Benő kir. Ítélőtáblái biró, akadályoztatása esetén Fajth Gáspár kir. járásbiró végzi. Beadványokat és egyéb iratokat a főlajtsrom irodában (6 ajtó) — vagy az itt elhelyezett gyüjtőszekrény utján — lehet csak beadni. Az iratok csak értesítő lapon való engedéllyel tekinthetők meg. iiii»inii!Miiii:i!i iiiiiiiii iii iiiiiiiiiiiii!uiii i i;i i;i]|[i;iii!iiiiiiiiiii;i i niiiiii Akit gyűlölünk, annak nincsenek érdemei ; akit szeretünk, annak nin­csenek hibái. Leigett az istálló. ifj. Ván József VI. kér. Szép utczai lakásán az istálló ki- I gyulladt és teljesen leégett. Az olvasók bizonyára csodálkozni fognak, hogy-e jelentéktelennek látszó hirt egy kisebb közlemény élére he­lyezzük. De azok, akik a tűznél je­len voltak, akik látták mily közvetlen szomszédságban volt Bús Mihály la­kóháza, mennyire ki volt téve az is a leégés veszedelmének s mennyire ki volt téve az egész kerület s mégis az istállóra magára lokalizálták a tűzet, az megérti a jelentéktelennek látszó hirecske nagy fontosságát. Külön kell foglalkoznunk a tüzecs- kével már azért is, hogy erősebben kidomborithassuk az önkéntes tűz­oltók ügyességét és szakavatottságát. A tüzet hamarosan elnyomták, de az ember lelkében mindig él egy gondolat, milyen jó lenne a város­rendezés, amely gátat vetne, hogy össíze visszaságban legyenek az épü­letek, s milyen jó lenne ha a nádas épületek — tűzfészkek — eltűnnének. Ezek tolultak toliamra e tűzecske papírra vetése alkalmával. Népesedési mozgalom. — Április 22. — április 29. — Születtek,: Nyirő Annának Eszter nevű leánya. Farkas Mihály Vendel és Boibás Zsófiának Imre nevű fiuk. Brecska Károly és Szekeres Teréziának Károly Sándor nevű fiuk. Osehó Kovács Péter és Szekeres Máriának Péter nevű fiuk. Szirony János és Puskás Erzsébetnek Eszter nevű leányuk. Biró Pál és Gusztos Juliánnának Sándor nevű fiuk. Dr. Dózsa Zsigmond és Zilah Máriának Kornélia nevű leányuk. Varga Antal Albert és Kálmán Juliáunának Antal nevű fiuk. Nagy József és Pákozdi Lídiának Olga nevű leányuk. Huszti Ferencz és Kardos Teréziának Etelka nevű leányuk. Faddi Máriának Jolán nevű leánya. Bundzsák Mihály és Sinkár Eszternek Piroska Judith nevű leányuk. Nagy Sarkadi Balázs és Földvári Juliánnának László Bóniá- min nevű fiuk. Huszár István és Szitás Viktóriának Mária nevű leá­nyuk. Csapi József és Szabó Julián­nának Antal nevű fiuk. Németh Etelkának György nevű fia. Visnyei János és Kardos Máriának János nevű fiuk. Meghaltak: Léder Mária 7 hónapos korban, Nyitrai Mária 2 éves, Berta Ferencz 13 éves, Pető Istvánná Pastrovics Francziska 20 éves, Bókasi Móricznó Szili Mária 32 éves, özv. Paprika Károlynó Lendér Zsuzsánna 51 éves, özv. Vájná Pálné Czagány Mákos Verona 84 éves, Füves Imre 2 hó­napos, Bukli Judit 10 éves, Nagy Biró Imre 71 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Abrahám Antal Kovács Juliánnával (Tanuk: Czmorek Mihály, Kaszap Imre.) Batiz Vendel Fórizs Rozáliá­val (Tanuk: Gyevi Imre, Kocsi Antal.) Kis Lajos Biró Zsuzsánnával (Tanuk: Lakos István, Biró István.) Kozma János Dági Rozália jánoshal- mai lakossal. Vetések. Gazdasági jelentés : Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Kár, melyet leginkább az április 12-iki száraz fagy okozott, kalászo­sokban kevés, a már szárban levő rozs ezenkívül helyenkint a nagy vihar és a hó súlya miatt megdőlt. Korai kerti veteményekben, zöldség­félékben, kikelt répában, lóhere és lucernafólókben 20—50 százalék a kár. Messze Bilekból. Hosszú, négy oldalas levél érkezett a messze Bitekből szerkesztőnk címére, amelyben egy halasi rezervista önti ki keserveit. Teljesítjük szegény kí­vánságát s kivonatban közreadjuk a levelet : .... Deczember havában behívtak bennünket Bosznia-Herczegovinába a balkán bonyodalmak miatt bizonytalan időre, s még mindig itt tartanak bennünket. De ez még nem is fájna, csak az fáj, hogy feleségeinket ki kellett tenni a bizonytalan jövőnek. Kedves halasi, aki a levelet olvasod, ne érts félre, mert vannak olyanok is, akik jó sorsban hagyták hátra a hitvest, de legtöbb kenyeret se hagyott. .... de hamár itt tartanak ben­nünket, legalább hagynának békében, ne bántanának, szekirozuának. Mert ha nem úgy ugrik be a Loperajba ahogy ők kívánják, addig csináltatják vele a knitenbajcent, amig bele nem sárgul. Sok tiszt nem néz bennünket semminek. .... minden piszkot el kell tűrni, szólni nem lehet, mert szigorúan büntetnek. Még ha az ember beteg és elmegy maródi vizitre és az orvos nem találja betegnek, akkor is meg­büntetik. Ha csak nincs halálán az ember, addig mindig teljesítheti a szolgálatot — szerintük. így történt egy szegény társunkkal, aki megjelent maródin. Persze nem találták betegnek s elítélték négy napi klozettakaritásra. Szegény a ne­gyedik napon meg is halt. Katonai szertartással eltemették ........... Három családja és özvegye maradt hátra az elhaltnak. .... irta egy öreg rezervista az összes halasi és többi rezervisták nevében. Kedves szerkesztő ur adjon helyet panaszos levelemnek lapja egyik hasábjain. Egy jó rezervista olvasója : (S. NI.) Nem jönnek a színészek. Thury Elemér sopron-ujvidóki színigazgató a városi tanácstól enge­délyt nyert, hogy május 3 ától kez- dődöleg 15 előadást tarthasson. Thury most a következő levelet intézte Halas város tanácsához : „Tekintetes városi Tanács ! Sajnálattal kell értesítenem a tek városi tanácsot, hogy 15 előadásra nyert engedélyemet ez idén nem vehetem igénybe, mivel az illető területi igaz­gató e dologban panaszt emelt az országos felügyelő urnái és a közoktatásügyi miniszter ur ebből kifolyólag nem hagyta jóvá, hogy társulatommal Halason előadásokat tarthassak. — A legmélyebb sajnálatom kifejezése mellett le kell tehát mondanom a szerencséről, hogy nyert engedélyem alapján ezidén Halas n. é. közönsége előtt játszhassam. Mély sajnálatom ismételt hangoztatása mellett maradok a tek. városi tanácsnak alázatos szolgája Thury Ele­mér színigazgató.“ Ezen levélhez egyéb commentárt nem füzünk, mint hogy ezek után nem fogunk csodálkozni, ha Miklóssy Gábor színigazgató azon ténykedé­sével, hogy Thury lejövetelót meg­akadályozta, azon kevesek rokonszen- vét is eljátszotta, akik az ő színigaz­gatói működésével meg voltak elégedve. Ingatlanok adás-vevése. Harkai József és neje Kilencz Ju­liánná megvették Musa Pál (nős Szentpóteri Máriával) ingatlanát 200 koronáért. Mozgai D. Mihály és neje Gyenizse Zsuzsánna megvették Biró Juliánná ingatlanát 70 koronáért. Acs János és neje Kovács Juliánná megvették Mucsi Imre és Társa in- I gatlanát 80 koronáért. Varga T. József és neje Szűss Judit megvették Szél Sándornó Torda Zsófia ingatlanát 1400 koronáért. Egyed Izsák Istvánná Nagy F. Juliánná megvette Gáspár Imréné és társai ingatlanát 300 koronáért. Hajsza a plébános ellen. — Kiküldött munkatársunktól. — Egy kis középkor fog az olvasó előtt elvonulni a maga cselszövényei- vel, melynek hősei úgyszólván szövetkeztek egy plébános meghur- j czolására csak azért, mivel az bátran I kimerte nyilatkoztatni az ő politikai hitvallását. ! Idő: 1910. Hely : a szomszédos Kecel, melynek csendjét a közeli képviselőválasztás rabolta el. Egyre izgatottabbak lettek a kedélyek, egyre közeledett a nevezetes nap. Két jelölt küzdött: Pozsgai és Ereky. Az előbbi a terror, és egyéb hatásos eszközökkel gyűjtötte a sza­vazókat, mig ellenfele a község jólétének előmozdítását helyezte kilátásba. A falu plébánosa: Szabady Ferencz távol tartotta magát a küzdelemtől. Ekkor kapta a néppárti irodától a következő leiratot : Ha nincs néppárti, avagy keresz­tény szociálista jelölt, akkor azt a jelöltet támogassa, aki az alanti nyilatkozat tanuk előtti aláírására hajlandó : 1) A papi vagyonok elvételét nem fogom pártolni. 2) A felekezeti iskolák államosítását nem kívánom. 3) A kath. autonómiát sürgetni fogom. Ezt a nyilatkozatot Ereky Károly két tanú jelenlétében a legnagyobb örömmel aláírta, minek következtében megnyerte a plébános támogatását. Néhány napra azután rá újabb levél érkezett a néppárti irodától. Azt írták abban, hogy a plebáuos — aki éppen az ő utasításukra lekötötte magát Erekynek — támogassa Pozs- gait, azt az embert, aki 1) mikor Francziaországban a szer­zetek kiűzéséről szóló törvényt végrehajtották, az ebben eljáró bizott­ságot táviratilag üdvözölte ; aki 2) Keceleu egy iskolaszéki ülés alkalmával a kath. keceli iskolák államosítása mellett foglalt állást; aki 3) a kalocsai tanító iskola nővéreket megrágalmazta. Természetes, hogy a plébános szavától nem állott el, s nem támo­gatta Pozsgait, bár azt se lehet mondani, hogy dolgozott volna ellene. Elkövetkezett a választás napja. Mellőzzük az aktus leírását, csak azt említjük meg, hogy Pozsgai a választói teremben inzultálta az Erekyre szavazó plébánost. A győzelem Pozsgaió lett. Azt várta volna mindenki, hogy a gyű­lölködés megszűnik, minden ismét a régi mederben fog csendesen foly- dogální. De nem úgy történt. A kalocsai törvényszékhez a választás után be­advány érkezett, amely a választók megvesztegetésével vádolta a plébánost. Tanukul voltak megnevezve : 1) Barabás András, akinek nagy- nénjét a plébános egyházi temetésben nem részesíthette. Haragudott Barabás a plébánosra még azért is, mivel tőle követelte az Ereky párt részére lefoglalt udvaráért járó dijat, s a plébános elutasította azzal, hogy ez nem rá tartozik, kérje az illetékesektől. 2) Jónás János (felesége az előb- beni testvére.) 3) Németh Ferencz (felesége nazarénus.) Ez a három tanú vallott, — a többi húsz kijelentette, hogy ők nem tudnak semmit — s ezen tanú val­lomások alapján ítélték el Kalocsán a plébánost, akinek azonban — mint megírtuk — fényes elégtételt szol­gáltatott 0 felsége. Az egyéb vádaskodásokra vonat­kozólag pedig maga az érseki ható­ság mondta ki 4867. sz. határozatával: „Adja Pozsgai Miklós urnák tudo­mására, hogy amit a plébános gazdálkodására vonatkozólag vádként felhozott, alaptalanok.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom