Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-11-05 / 45. szám

6

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

november 5.

Csarnok.

KIS ÁBEL viszontagságos élete

Irta: Thury József. 5

De hagyjuk az asszonyt! Voltak én nekem keserűségeim más téren is.

Meg mernék rá esküdni, hogy nincs olyan ajtó a világon, melyet többször be csapta к volna, mint engemet.

Egy napon puha támlás székembe és gondolataimba merülve pipázgattam dolgozó szobámban. Benyit hozzám egy 15 —16 éves suhancz nagyon viseltes ruhában s kér, hogy segítsem valamivel mert jelenleg nincs miből fenntartania magát. Kérdezem tőle, hogy kiféle, miféle ? Ö erre egész (bátran a következőket mondja : „Apámat leütötte a hajókötél s a vízbe fulladt. Anyám mosóné volt, éjszakai munkában meghűtötte magát, forró lázt kapott és meghalt. En, mint kis flu egyedül maradtam s még alig voltam 4 esztendős.

— Elég! kiáltám neki, mert ezek a szavak nagyon ismerőseknek tűntek föl előttem. A mint a fiú arczát vizsgálom, egyszerre eszembe jut, hogy ilyen kezdetű kis történetet Jókai irt egy koldus gyermekről, mely minden olvasó• könyvben megtalálható s diák koromban mi is ezeken a sorokon tanultuk az összetett mondatok furfangos fajait. Önkénytelenül homlokomra ütök s hirtelen ez a gondolatom támad, nini hiszen ez az a koldus gyermek, a kiről Jókai azt a népszerűvé lett szép elbeszélést irta. Semmi kétség nincs benne, hiszen ime most magának a koldus fiának szájából hallom élete szomorú történetének kezdetét. Bizonyára a nagy regényíró is ettől hallotta és úgy örökítette meg.

— Fiam! mondám neki jóságos hangon, én téged magamhoz veszlek. Tisztítod a ruháimat, rendben tartod pipáimat és dolgozó szobámat s más efféle szolgálatot végzel házamnál. En otthont adok neked, csak jól viseld magadat. Elfogadod-e ?

— Igen, uram ! válaszolt a fiú örömtől sugárzó arczczal. En pedig büszke voltam, hogy az a kuldus gyermek, kit Magyarország nagy regényírója megörökített, az én házamnál van.

De nem sokáig tartott az az örömem. A fiú tudniillik nagyon szórakozott természetű volt s egy szép napon mikor nem voltam otthon, a csizmáim és pipáim helyett, a pénzes szekrényemet tisztította ki, a mit pedig én nem bíztam rá. Mikor viszszaérkeztem, a feleségem siránkozva újságolta, kogy a fiú elbujdosott. Meghökkenve kérdeztem, hogy nem követett-e el valamit ? Egy hete már, hogy eltűnt, de semmit se vettem észre, — vigasztalt az asszony. Azonban nekem csakhamar észrekellett vennem, hogy mit követett el tolvajkulcscsal, — de nem mertem megmondani a feleségemnek. Éppen a zsivány ficzkó gonoszsága miatt bosszankodtam, mikor a kis fiam belép hozzám és kezembe adja a magyar olvasókönyvét :

Nézze csak, papám, az olvasókönyvünkben is meg van irva egy koldus gyermek története.

Éppen kapóra jött. Kiváncsivá lettem, hogy annak ismeretes kezdete után mit is ir voltaképpen Jókai a koldus gyermekről. Elolvasom s majd sóbálványé váltam, mikor megtudtam, hogy az a koldus gyerek, a kit 6 megörökített, még 4 esztendős korában megfagyott a templom ajtajában karácsony első napján. Visszaadtam a könyvet a fiamnak, de erősen ráparancsoltam, hogy ezt nem kell ám elolvastatni a mamával, mert olyan szomorú történet, hogy a kedves mama mindig sirna tőle. En pedig hallgattam az egész dologról, mint a sir. De ezentúl minden vándorlólegénytől

és koldustól, a ki a házamhoz jött. előbb megkérdeztem, hogy az apját nem ütötte-e le a hajókötél, vagy az anyja éjszakai mosásban nem hűtötte-e meg magát ? S csak kedvező válasz esetén segítettem őket egygyel-mással. Járt nálam olyan vándorlegény, a kinek apját ugyan leütötte a hajókötél, de anyja nem hütötte meg magát éjszakai mosásban ; később járt, egv másik, akinek apját nem nem ütötte le a hajókötél, ellenben az anyja meghűtötte magát. Ezeknek kidugtam a szemüket egy-egy krajczárral, a miért aztán fanyar képpel néztek rám s távozás közben valamit mormogtak. Mormoghattok — gondolám magamban — én tudom, hogy mit csinálok.

Viszontagságos életemnek harmadik korszakát attól a fontos eseménytől számítom, mikor szegény ipám halála után — a ki áldott jó ember volt, de kimondhatatlan sokat szenvedett — az anyósom hozzánk költözött. Erről a korszakról azonban legjobb nem beszélni. Nem szándékozom megörökíteni akkori fajó emlékeimet, csupán anyósomnak két kiváló lelki tulajdonságát hozom fel, még pedig azért, hogy elhárítsam magamról a gyanút, mintha én is ellenséges indulattal viseltetném az anyósok irányában.

üEÍnflÉZ.

Ismét itt vannak I Kik ? Ők, a vidám bohémek : a színészek. Itt vannak, hogy elevenséget varázsoljanak egyhangú, kisvárosi életünkbe, hogy pezsgésbe hozzák a vérünket. Itt vannak, s már be is mutatkoztak. Nem lennénk ószinték, ha nem állapítanék már most meg, hogy a benyomás kellemes. Határozottan az. Már az elsó előadásból kitűnt. Láttuk, hogy a szereplők elsőranguak, láttuk, hogy ezúttal a színi szezon nem fog csalódást okozni.

Az első darab amelyet élveztünk, Garvai Andor „Bent az erdőben“ ez. drámája volt. A főszerepet Zilahy kreálta. Méltó partnere volt Fekete Irén. Jót mondhatunk Dériről, Verő Ilonáról

Ma este a Ozigányprimást adják.

—xi.

Műsor:

Szerda : Ozigányprimás.

Csütörtök : Faun.

Péntek : Leányvásár.

Szombat : Mozi király.

Vasárnap : Mozi király.

Naptárak 1914. évre

30-féle minőségben már kaphatók:

Präger F e r e n c z “

Шцтщ.

Tudnivalók

a trachomáról.

Népies ismertetés.

Közli: dr. Honig Adolf szemész főorvos A szem fertőző megbetegedései között a trachoma a legelterjedtebb. Nincs a világon olyan ország, hol — bár szórványosan — elő ne fordulna. Eredeti hazája Egyiptom, hol buján tenyészik s a bennszülöttek majdnem mindegyike szenved a bajban. Ezért a trachomát másnéven egyiptomi szemgyulladásnak is hívják. Őshazájából а XIX. század legelején hur- czolták be Európába I. Napoleon katonái, midőn az egyiptomi hadjárat után visszatértek otthonukba. Ezek a hazatérő franczia és angol katonák vitték szét a ragályt. így jutott el hozzánk Magyarországba is, hol úgy látszik, nagyon jó talajra talált. Magyarországnak alig van trachomamentes vidéke, szórványosan mindenütt előfordul; egyes községekben, sőt egész megyékben (felsővidéken, tótok között) állandóan járványszerűen dühöng, a lakosság nagy része fertőzve van. Valóságos népbetegség.

A trachoma nagyon makacs, megrögzött betegsége a szemnek. Még ha orvosolják is, évekig eltarthat. Kezelés nélkül gyakran megvakulás jár nyomában. Sok-sok ezer ember és családfentartó válik munkaképtelenné és egész életén át sínylődik miatta.

De nemcsak az egyénnek okoz a trachoma nagy károkat, hanem a köznek, az államhatalomnak is. Hiszen a munkaképtelenné vált családfennЭле® jry

fejtoro

KicslnyeK számára.

—ap (síit, de nem kenyeret)

— rpa (gabona)

—ázsa (mérnek rajta)

— áb (mindenkinek van)

— lom (éjjel gyakoroljuk)

—ár oly (férfi név)

—atu (gép)

— (magán hangzó)

— una (folyó)

— lefánt (nagy állat)

— abona (hasznos termény)

— lemér (férfi név)

— al (vízben él)

Ennek a rejtvénynek a megfejtése igazán könnyű. Csak ki kell egészíteni a szavakat s a kezdőbetűket alulról felfelé olvasni. De még tovább megyünk. Eláruljuk, hogy egy név jön ki, azé az emberé, akinek működéséhez fűződik Halas újkora.

A megfejtők között ez úttal is három könyvet sorsolunk ki.

tartókban megannyi adóalanyokat vészit el az állam. Megbénítja az iskoláztatást, mert a trachomás gyermeket kivonja alóla. Csorbítja a véderőt, mert a trachomás ujonezot elvonja. Mindezen okból 1886. óta nálunk is törvényes alapokra fektették a trachomaellenes védekezést. Ennek eredménye azonban csak lassan, lópésről-íópésre jelentkezik, a mi érthető is, ha meggondoljuk, hogy a trachoma leginkább a szegény nép baja. A trachoma terjedését éppen azok a körülmények segítik elő legjobban, melyek a szegénységhez szoktak társulni: tisztátlanság, tudat lanság, zsuffoít lakás. (Folytatjuk)

A Keddi ülés

(Tudósitónk telefon jelentése.)

A Ház keddi ülésére az ellenzék bevonult es közülük vagy 15-en feliratkoztak a napirenden levő esküdtszéki reform ellen.

Első szónokuk Apponyi Albert gróf volt, aki hosszas beszédben kritizálta a javaslatot. Az elnök többször figyelmeztette, ne térjen el a tárgytól.

Apponyi beszédében nem tartotta illetékesnek a mai kormányt a javaslat előterjesztésére, gúnyolódott a munkapárton. Beszédének végeztével pártja megéljenezte.

Utána Benedek János szólalt fel, fűt-fát összehordván. Őtet alig hallgatják. E sorok Írásakor, vagyis lapzártakor még ő beszél.

Szóval normális ülés volt évek óta úgyszólván először a Házban. Tisza teljes diadalt aratott!

*

Semmi összekoccanás — eddig — a pártok között nem volt. Jelek szerint nem is lesz.

*

A Képviselőházból.

— Távirat. —

(Érkezett 3U 4 órakor.)

Az ellenzék déli 12 órakor bement a Házba, s az esküdtszék ellen feliratkozott. Apponyi deklarált, Benedek pedig az esküdtszéki reformot bírálja.