Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-11-05 / 45. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. november 5 A háromszoros gyilkos feleségénél. A pusztákon lakékért1 — Dicséretes mozgalom. — Hazánkban a sok különféle iskolákon 8 közművelődési egyesületeken kívül, ! az olvasókörök, könyvtárak — amik ! ma már majdnem minden községben j vannak — mind azt a ezélt szolgálják j hogy a nép művelődését — társas életét — s egyúttal anyagi gyarapodását előmozdítsák. az iskolákban a gyermekek sajátítják el az elemi ismereteket, de ezek nagy része még embernyi ember lesz belőle — kipárolog s csak homályos emlékezetében maradnak meg. Hogy mégis felujuljon némely ismeret, minek nagy hasznát veszi s hogy azonfelül a haladó tudományok alapismereteiről társadalmi haladásról, újabb gazdasági vívmányokról stb. némi fogalmai legyenek : ezt a ezélt szolgálják a különféle olvasókörök, felolvasások s előadások, Városunkban is sok olvasókör, gazdakör, egyesület, pusztákon pedig könyvtárak állnak a nép rendelkezésére, hogy tudásvágyukat kielégítsék, de oda csak azok mehetnek, kik a legelemibb ismereteknek, az olvasásnak, Írásnak birtokában vannak. (Hogy ezt megszerezhessék azok, kiknek gyermek korukban nem állott módjukban, minden városi és pusztai iskolánál, ingyenes tanfolyamok lesznek a tél folyamán, hol a jelentkezők minden költség nélkül megtanulhatnak Írni, olvasni. Nem kell tehát elszalajtani az alkalmat I) Nagy szükség van az olvasókörökre községekben, városban, de mennyivel inkább kellenének ezek pusztákon ! A pusztai ember nem igen mehet be a városba csak azért, hogy beüljön az olvasótermekbe olvasni, vagy hallani egy kis „újságot“ ; nem igen gyűlhetnek össze egy-egy alkalmasabb helyen, hogy egymástól halljanak, tanuljanak valamit. A pusztai ember egyedül csak magának él. Elfoglalják a napi gondjai s ha eljön az este, vagy a vasárnap, nem tudja azt hasznos dolgokkal eltölteni, mint például városban, mert nincsen olyan hely, hol legalább egyszer hetenként összegyűlnének. Egyesületek, könyvtárak kellenek a pusztákra is! Most már sok iskola van a határban, s azok mind alkalmasak arra, hogy központok legyenek. Minden iskolánál könyvtárakat, olvasóköröket kell szervezni ! Ha mindenütt volna ilyen egyesület, mindjárt megvolna az összekötő kapocs a nép között, mindjárt kifejlődne a társas élet s a művelődés hatalmas lépéssel jutna előre. A régebbi iskoláknál Füzesen, Balotán, Bodogláron már vannak ilyen egyesületek ; a jég meg van törve, az ut ki van már jelölve, csak haladni kell tovább a megkezdett utón. A fűzespusztai Népkönyvtár különösen igyekszik megfelelni hivatásának. Van nagy könyvtára, melyet a tagok örömmel olvasgatnak, de ezekből csak otthon gyarapíthatják ismereteiket, a társas élet ezzel nem nagyon fejlődik, ezzel a kitűzött ! A kalocsai törvényszék esküdtbi- rósága 13 évi fegyházbüntetést húzott egy háromszoros gyilkosra : Mezei Szvetinka Istvánra, a tárgyalás alkalmával többször hangoztatta a gyilkos, hogy ő családjával meghasonlott, felesége őtet megcsalta a mi igen elkeserítette s ok gyanánt szolgált bűnözésére. A tárgyalás során az ügyész azon véleményének adott kifejezést, hogy az előadottak szemenszedett hazugságok, amelyeket azért költött a gyilkos, hogy megindítsa az esküdteket és igy kisebb legyen a büntetése. A gyilkosnak négy gyermeke van, akire a felesége keres, 6 gondozza azokat. Mezei felesége három évvel ezelőtt Bácsalmáson lakott. Ott azonban nem bírta elviselni az embereknek férjére vonatkozó kiszólásait; felszedte sátorfáját és elköltözött Szabadkára. Ott se sokáig maradt. Ment tovább, s utoljára is felment a fővárosba, ahol szolgálatba állott. Ezeket az adatokat sikerült Mezei feleségéről megtudnom. Budapesti lakását a véletlen ismertette meg velem. A cim birtokában felkerestem az asszonyt. Egy szobás lakása van ott főz, ott alszanak. Az egyúttal az éléskamra is. Az asszonytól először azt kérdeztem, tudja-e, hogy férje újabb gyilkosságot követett el és elfogták. — Hogy meggyilkolta Halason Bazsát azt tudom, de azt, hogy elfogták azt nem mondták még meg. En az urammal nem törődöm. Jó nem bánt velem. Ütött, vert. Nem ^tetszik tudni mikor ítélkeznek fölötte? — Az Ítélkezés már megvolt. Szándékos emberölés vétsége miatt 13 évi fegyházat kapott. — Sajnálom — mondta az asszony megindultan — de mégis megérdemelte. Hányszor kértem, hogy javuljon meg, de hiába volt minden. Az ő természetén nem lehet változtatni. Nem kívánta látni gyermekeit, vagy engem ? Nem mondta ezt a bíróságnak ? De legalább említést tett rólunk ? — Igen, de abban nem igen van köszönet. Azt állította magáról, hogy megcsalta. — Azuem igaz — kiáltott fel izgatott 1 hangon a gyilkos felesége — alávaló rágalom! En mindig, még most is célokat még nem érhetik el, ezért elhatározták, hogy november—február hónapban minden vasárnap délután összegyűlnek az iskolánál, hol különféle lapokból, felolvasásokból, előadásokból tanulnak s ezzel együtt az egyetértést, társas életet, művelődést előmozdítják. íme a példa ! Csak a kezdet nehéz ; nem kell közönyösnek leuni az ilyen mozgalmak iránt s akkor minden könnyen megvalósítható 1 Vásárlásnál hivatkozzék, a E Helyi Értesítőre ! E szeretem ötét. De félek tőle. Sohasem csaltam meg, holott lett volna okom az elkeseredésre. Ugyanis 6 volt az, aki a lányok után mászkált, azokra is költötte el keresetét. Abból én nekem alig adott valamit. Hogy lássa a tekintetes ur, hogy nem igaz, amit Mezei rólam mondott, elmondom egyik cselekedetét: Egy éves házasok voltunk akkor, s én Jánoskámmal voltam más állapotban. Már akkor nem bánt velem úgy, ahogy kellett volna. Szidalmazott. Egy este magával hozta szeretőjét s nekem aki nagyon el voltam fáradva — egész nap mostam — vacsorát kellett készítenem neki és szeretőjének és ki kellett őket szolgálnom. Hát még ő meri mondani, hogy én öt megcsaltam. Hisz éppen az volt a baj, hogy szerettem. Mert ha nem szerettem volna, már az első perczben ott hagytam volna faképnél. Tanú erre az egész falu. Hisz mindenki ismerte Mezeit s tudta róla, hogy veszedelmes ember. — Miből tartja fenn magát ? — Járok mosni vasalni házakhoz. Ha kell takarítok is. Ha szükség van valahol, ajánljon a tekintetes ur. — Jó majd ajánlani fogom. De mondja csak, nem érintkezett magával bujdosás közben a férje ? — Nem. Egyáltalában nem tudtam felőle semmit. De mit is akarhatott volna tőlem. Pénzem nem volt, ha akartam se küldhettem volna neki. S még mivel nagyon okos ember volt, törvény ismerő, tudta, hogy engem figyelnek s ha ir, könnyen rájönnek hol bujkál. Igaz hitemre mondom én nem tudtam róla semmit. Látta a tekintetes ur ? — Láttam. Egyik ügyfelemet képviselendő Kalocsára mentem, s jelenvoltam a tárgyaláson. Férje nem a legrosszabbul néz ki. Egy kicsit megviselte ugyan fogság, de ettől eltekintve egész életvidám. Nem igen látszik meg rajta, hogy furdalja valami a lelkiismeretét. Ekkor jöttek, a szomszédházba hívták az asszonyt. Mosnia kell, hogy legyen kenyere, legyen miből félnevelnie gyermekeit. Elbúcsúztam tőle, még egyszer meg Ígérvén, hogy ismerőseimnek ajánlani fogom. Mégis teszem . . . Haragszanak a majsaiak. Majsa, nov. 2, Itt a községben nagyon zokon vették, hogy a Helyi Értesítő hibáztatta a község azon eljárását, hogy amikor a villanyvilágítást beakarta vezetni, Halast ajánlattételre fel se szólította fel. Agyonütötte társát. (Tudósítónktól) — Egyik Kalocsa melletti tanyán Markó Albert cseléd verekedés közben egy karóval agyonütötte Horváth János nevű cseléd társát. A múlt héten megtartott kalocsai esküdtszéki tárgyaláson Markót 2 V* évi börtönre Ítélték. Kacsavadászaton. (Tudósitónktól) Még május hónapban történt, hogy Balog Ferencz, Ilcsik János bérese elhatározta, hogy kimegy kacsázni. Hegyes Ferencz tajói vizét szemelte ki, ott — gondolta — sikerrel működhetik. De mivel magányosan unalmas a vadászat, magához vette Sternák Józsefet társul. A vízhez érve látták, hogy a kacsák vigan úszkálnak. Balog lőtt. Talált is. Most Balog, hogy a kacsát a vízből kihozza, vetkőzni kezdett. Mikor azzal készen volt, bement a vízbe. Fegyverét addig a parton hagyta. Ezalatt tanyai lakásán vacsorázott Hegyes Ferencz. Meghallván a fegyver dörrenését, behívta béresét: Kurucz Mihályt, s elküldte, hogy nézze meg, ki vadászgat az ő vizén. Kurucz elindult. Már távolabbról észrevette jövetelét a két vadász. Balog ezért gyorsan ki jött a vizbő1, s társával eliramodott. Kurucz utánuk. Yagy tiz percig tartott a hajsza, a mikor Kurucz ötven lépésre raegkö- zelithette az órvvadászokat. Kurucz felelősségre vonta Balogot és Sternákot idegen területen való vadászásért, s állítólag eközben szidalmazta volna e két embert. Sternákot roppant dühbe hozta Kurucz beszéde. Odaszólt társának: — Csak nem tűrjük ezt. Lődd le a zsiványt! Na rajta ! Balog nem sokat kérette magát. Felemelte a fegyvert s lőtt. A szerencsétlen Kurucz véresen rogyott össze. A két vadász ezután kereket oldott. A meglőtt emberre csak később akadtak a járókelők. Nem Halasra hozták be, hanem Majsára, ahol orvosi segélyben részesítették. A bűnösök fölött a múlt héten ítélkezett a kalocsai törvényszék. Súlyos testi sértés vétségében találták őket vétkesnek. A vád szerint Balog a tette*. Sternák csak felbujtó. Büntetése mindkettőnek egyforma lett. Hét-hét havi fogházat kaptak. Elitéltek felebbeztek. Ingatlanok adás-mese. Elő G. István és neje Fodor Rozália megvették Király Gy. Balázs és társai ingatlanát 4469 kor. 40 fillérért. Szél József és neje Sándor Rozália megvették Piacz Imre és neje Molnár Mária ingatlanát 4840 koronáért. Keresztes Lajos (nős Nagy K. Zsuzsánnával) megvette Nagy F. István ingatlanát 480 koronáért. Gyetvai Andrásné sz. Rohoska Anna megvette Gyetvai András ingatlanát 100 koronáért. Katona Károly és neje Feirstein Jusztina megvették Pollák Abra- hámné Beck Roza ingatlanát 4200 koronáért. Farkas Mihály és neje Batiz Mária megvették Balázs Jánosnó és neje Pataki Piroska ingatlanát 740 koronáért. Hr. ... и.
