Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-10-29 / 44. szám
3 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.' október 29. TarlózásoK. Hétről hétre hirdetésekben hívja fel a város a szülőket, hogy iskola köteles gyermekeiknek iskolába való beiratását el ne mulasszák. Eddig az volt a baj, hogy nincs hely, most meg az okoz gondot, hogy töltsük meg az iskolákat. A megoldás igen egyszerű : a törvény erejével kell kötelezni a gyermekeket iskola járásra. * A kivándorlás visszaéléseiről rántották le a közel napokban a leplet, igy alfele irányul az érdeklődés. Valóságos bűnszövetkezet foglalkozott az emberek kicsempészésével, néptelennó téve a felvidék egyes vidékeit. A szövetkezet tagjai elfogják venni méltó bünhódésüket. Azonban ezáltal nem ér véget a kivándorlási processus, ezután is fognak szökdösni ebből az országból, amely — bár Kánaánnak is nevezik, — mégsem képes egyeseknek biztos megélhetést nyújtani. A kivándorlás csak akkor fog megszűnni, ha a viszonyok ez országban megváltoznak, ha a közgazdaság, ipar, kereskedelem erős lendületet vesz. De addig folynak a mostani állapotok. Hogy ez mennyire áll, kitűnik akkor, ha szembeállítjuk városunkat és 'a kivándorlást. Láthatjuk akkor, hogy nálunk a kivándorlási ügynökök számára nincsen talaj, láthatjuk, hogy évek múlnak el, mig Halasról csak egy ember is kivándorol. Ezzel szemben a felvidéken, a hol a föld termő erő hiány van, ahol a népnek még ilyen terméketlen birtoka nincs, s ahol egy kecske avagy néhány birka már gazdag emberré teszi tulajdonosát, tömegesen veszik az emberek a vándorbotot kezükbe s mennek szerencsét próbálni az uj világba. Nem az ügynökök, a kivándorlási irodák csábítják a népet a kivándorlásra, hanem hajtja, űzi őket: a szegénység, a nyomor. E két utóbbi tényezőt kell üldözni, azt kell tönkre tenni. S ha az majd sikerül, úgy higyjék el nekem az olvasók, senki sem fog gondolni arra, hogy elhagyja az országot, ismeretlen jövőnek téve ki magát, * Az országos érdeklődés központjában ma kétségtelenül városunk orsz. képviselője áll. Neki jutott ugyanis az a szerep, hogy a sajtótörvényt előadja; azta javaslatot, amely nemcsak nagy tudást, hanem széles látókört is igényel. — Az újságírók légiója keresi fel most képviselőnket, ki interwie- vet, ki felvilágosítást kérvén tőle. Egy pár hétig megint hangos lesz az ország Halas nevétől. Hangos lesz képviselőnkkel kapcsolatban. S ez — bár csak hiúságunkat érinti — kellemes. HÍREK. A temetők ünnepe közeledik. A sírokon kigyulnak majd az emlékezés lobogó gyertyái, melyek világosságot árasztanak egy pillanatra az öröksötétség néma éjszakájába. Meg- meglibben a gyertya hálovány lángja a néma hantokon és a siró szellő végigsuhanva a temetőn ; fájó, bus hangon zsongja az ember fülébe a temető elégiáját : Memento mori! A vallás vigasztaló ereje némi balzsamot nyújt azokra a sebekre, melyek halottak napján felszakadnak. A földöntúli találkozás reménye enyhíti azt a fájdalmat, mélyet érzünk és ha szemünket él is borítja a könny, vigaszt találunk a vallás örök igazságnak hirdetett igéjében, hogy Feltámadunk ! Megyebizottsági tagválasztás. A választás alá eső megyebizottsági tagok egy részének megbízása az év végén lejár, ezért az 1914—16. évekre uj tagokat kell választani. A választás az egész megye területén, tehát Halason is november 11-én, kedden fog megtartatni, a választás elnökei: Dr. Nagy Mór, Dr. Kolozsváry Kiss István és Molnár Mihály. — A választás nagy fontossággal bir a városra, ezért reméljük, hogy nem a politikai pártállást nézik majd a jelöltben, hanem a munka kedvet, a dolgozni akarást Fontos a tagok alkalmas megválasztása azért is, mert csak ez által lehet megváltoztatni a megye Halas ellenes érzését. A reformáció ünnepe. A főgimnázium f. hó 31-ón, pénteken délután 4 órakor a díszteremben tartja a reíormáczió emlékünnepélyét a következő műsorral: 1) Közének. 2) Imádkozik: Lang János Vili. oszt. tanuló. 3) Megnyitó beszédet mond : Dr. Dózsa Zsigmond. 4) Szaval : Berta János VII. oszt. tanuló. 5) Erős várunk. Énekli a főgimn. énekkar. 6) Felolvas : Pataky Dezső. 7) Szaval: Kontra Kálmán VI. oszt. tanuló. 8) Nincsen nekünk semmi hatalmunk. Énekli a főgimn. énekkar. — Az ünnepélyre a közönséget szívesen látja és meghívja az iskola. Eljegyzés. Csorba Géza helybeli tanító eljegyezte Segesvári Teréziát Szánkról. Táncz-estély. A kiskunhalasi Gazda Ifjúság no. vember hó 9-én (vasárnap), a függetlenségi és 48-as kör helyiségében zártkörű táncz-estélyt rendez, amelyre a meghívókat már kibocsájtották. — Akik tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek a 48-as kör pénztáránál a rendezőséghez fordulni. Halálozás. Németh Sándor birtokos f. hó 22-én 59 éves korában meghalt. Csütörtökön temették nagy részvét mellett. Rendőri hírek. Petrányi Rozália 23 éves cseléd szolgálati helyét felmondás nélkül otthagyta. A rendőrség 12 korona pénzbüntetésre Ítélte. — Kolompár Mária sátoros czigány botrányos részegségért egy napi elzárást kapott. Öngyilkos gazdatiszt. A közelmúltban jött városunkba Bodó József. Nevezett azelőtt Ráday Gedeon gróf megyei főispán gazdatisztje volt, s Halason óhajtotta életének hátralevő idejét, nyugodtan, izgalmaktól menten lemorzsolgatni. Feleségével és leányával jött hozzánk s a szőlők közt vett ki magának lakást. Itt éltek csendesen, látszólag boldogan. Később aztán nem tudni mi okból, — nem is kutattunk utána — a feleség és leány otthagyták a családi fészket, elköltöztek Halasról. Bodó ezt nagyon szivére vette. Bántotta az egyedüllét; az unalom is kínozta. Ilyen állapotban kezdett foglalkozni az öngyilkosság gondolatával. Végzetes tettét megelőzően, kedd este ott volt nála egyik ismerőse: Fehér Benő, aki előtt kiöntötte szivének érzelmeit, s egyúttal elmondotta, hogy unja az életet, öngyilkosságot fog elkövetni. Természetes, hogy Fehér igyekezett az öngyilkos jelölt lelkére beszélni, megkísérelte kiverni belőle a sötét gondolatokat. De nem sikerült neki. Bucsuzás előtt Bodó megkérte Fehórt, jöjjön el hozzá reggel, vigye a városba leveleit és dobja a postaszekrénybe. Ezt Fehér meg is Ígérte. Másnap reggel Fehér beállított a levelekért. De már nem volt szükség reá, mivel a leveleket bedobás végett átadta Bodó egy szomszédnak, aki korábban ment be a városba. Rövid ideig beszélgetett ekkor egymással a két ember. Bucsuzáskor Bodó ezt mondta: — Utoljára fogunk kezet egymással barátom. Nem látjuk egymást többé ; ón végrehajtom szándékomat. Fehér nem tulajdonított e fura búcsúnak valami nagy fontosságot, ezért távozott. Alig tett nehány lépést, amikor revolver dörrenést hallott. Visszarohant, s a lakásban Bodót vérében fekve találta. A szerencsétlen ugyanis szivébe lőtt. A lövés rögtön kioltotta életét. — Pénteken temették. Politikai szemle. A képviselőház — mint jeleztük is — szombaton ülést tartott, amely alkalommal tisztázták a margitszigeti játókbank ügyét s beterjeztették a sajtótörvényt és a jegyzők fizetéséről szóló javaslatot. * A koalíció által alkotott adótörvényeket a kormány három évig nem lépteti életbe. * Az uj sajtótörvény előadója városunk képviselője : Hegedűs Kálmán lett. A sajtótörvény foglalkoztatja most a politikusokat és újságokat. Az utóbbiak közül ugyancsak rikoltoznak azok, akik munkálkodásukat — értve alatta a rágalmazást — megnehezítve látják. Az ország közönsége nem helyezkedett a rágalmazó sajtó álláspontjára, olyannak tekinti a törvényt, amilyen, s örvendve fogadja. a helyzetről. Kevesen emlékeznek Halason a város egyik régi képviselőjére, a független érzelmeiről hires: Mocsári Lajosra. De nem is csoda. Hisz ő több mint harmincz esztendeje, hogy a halasiak követe volt, s nem fűzte hozzánk semmi szoros kapcsolat. О — nem gáncsként mondjuk — azigazat megválva semmit sem tett a város érdekében; ő teljesen az országos politikába vetette magát, amely bukását is okozta. A most már 82 éves Mocsári, aki évtizedeken keresztül a függetlenségi párt elnöke volt, andornoki birtokán remeteségben tölti az idejét vagy 22 év óta. A halasiak volt követét látogatta meg a múlt hót folyamán “A Világ“ munkatársa akinek egyről-másról nyilatkozott a múlt idők kiváló politikusa. A jelenleg uralmon levő rendszer alapos lefestése után az ősz Mocsári kinyilvánította, hogy : Kész szerencsétlenségnek tartja a parlament bojkottálását. Be kell menni a házba, s hirdetni a függetlenségi eszméket! De nem trombitálni, mert ezt nem veszi be a magyar természet. De nem csak a mostani függetlenségi párt taktikáját tartja Mocsári veszedelmesnek, hanem bírálatot mondott a következőkben a koalícióról: „A koalíció elrontotta a függetlenségi pártot . . . Aki a kormányképes függetlenségi politikát hirdeti, az elejti a függetlenségi eszmét, Üzletembernek lenni függetlenségi atti- lában nem megy. A kibontakozáshoz elkerülhetetlen az a függetlenségi párt, amely ideális marad. Ha ragazkodik a hatalom követeléséhez, sohasem lesznek ebben az országban többet normális parlamenti viszonyok.“ A nemzetiségi kérdésre rátérve, kivehető volt Mocsári szavaiból, hogy ellene van az általános választói jognak. Ellene van, mert veszélyes a nemzetiségi söpredékeknek választói jogot adni. Utoljára Andrássy pártalakitásáról nyilatkozott Mocsári : „Az ő pártalapitását, amely csöpög az opportunitástól és a hatalomra áhitozástól, egyenesen szerencsétlenségnek tartanám, ha nem látnám, hogy rövid igéig tartó szórakozás csupán, melytől a nemzet közönyösen fordul el. Valaki az igazi hatvan hetet hirdeti és kikapcsolja programjából a külügyet és hadügyet. A megváltó, aki ötven percentre kiegyezik Pontius Pilátussal. Nem igy gondolta a hatvanhetet Deák ! . . .“
