Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-10-29 / 44. szám

3 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.' október 29. TarlózásoK. Hétről hétre hirdetésekben hívja fel a város a szülőket, hogy iskola köteles gyermekeiknek iskolába való beiratását el ne mulasszák. Eddig az volt a baj, hogy nincs hely, most meg az okoz gondot, hogy töltsük meg az iskolákat. A megoldás igen egyszerű : a törvény erejével kell kötelezni a gyermekeket iskola járásra. * A kivándorlás visszaéléseiről rántották le a közel napokban a leplet, igy alfele irányul az érdek­lődés. Valóságos bűnszövetkezet foglalkozott az emberek kicsem­pészésével, néptelennó téve a fel­vidék egyes vidékeit. A szövetkezet tagjai elfogják venni méltó bünhódésüket. Azon­ban ezáltal nem ér véget a kivándorlási processus, ezután is fognak szökdösni ebből az or­szágból, amely — bár Kánaánnak is nevezik, — mégsem képes egyeseknek biztos megélhetést nyújtani. A kivándorlás csak akkor fog megszűnni, ha a vi­szonyok ez országban megvál­toznak, ha a közgazdaság, ipar, kereskedelem erős lendületet vesz. De addig folynak a mostani álla­potok. Hogy ez mennyire áll, kitűnik akkor, ha szembeállítjuk váro­sunkat és 'a kivándorlást. Lát­hatjuk akkor, hogy nálunk a kivándorlási ügynökök számára nincsen talaj, láthatjuk, hogy évek múlnak el, mig Halasról csak egy ember is kivándorol. Ezzel szemben a felvidéken, a hol a föld termő erő hiány van, ahol a népnek még ilyen terméketlen birtoka nincs, s ahol egy kecske avagy néhány birka már gazdag emberré teszi tulajdonosát, töme­gesen veszik az emberek a ván­dorbotot kezükbe s mennek szerencsét próbálni az uj világba. Nem az ügynökök, a kiván­dorlási irodák csábítják a népet a kivándorlásra, hanem hajtja, űzi őket: a szegénység, a nyomor. E két utóbbi tényezőt kell ül­dözni, azt kell tönkre tenni. S ha az majd sikerül, úgy higyjék el nekem az olvasók, senki sem fog gondolni arra, hogy elhagyja az országot, ismeretlen jövőnek téve ki magát, * Az országos érdeklődés köz­pontjában ma kétségtelenül váro­sunk orsz. képviselője áll. Neki jutott ugyanis az a szerep, hogy a sajtótörvényt előadja; azta javas­latot, amely nemcsak nagy tudást, hanem széles látókört is igényel. — Az újságírók légiója keresi fel most képviselőnket, ki interwie- vet, ki felvilágosítást kérvén tőle. Egy pár hétig megint hangos lesz az ország Halas ne­vétől. Hangos lesz képviselőnkkel kapcsolatban. S ez — bár csak hiúságunkat érinti — kellemes. HÍREK. A temetők ünnepe közeledik. A sírokon kigyulnak majd az emlékezés lobogó gyertyái, melyek világosságot árasztanak egy pillanatra az öröksötétség néma éjszakájába. Meg- meglibben a gyertya hálovány lángja a néma hantokon és a siró szellő végig­suhanva a temetőn ; fájó, bus hangon zsongja az ember fülébe a temető elé­giáját : Memento mori! A vallás vigasztaló ereje némi balzsamot nyújt azokra a sebekre, melyek halottak napján felszakadnak. A földöntúli találkozás reménye enyhíti azt a fájdalmat, mélyet érzünk és ha szemünket él is borítja a könny, vi­gaszt találunk a vallás örök igaz­ságnak hirdetett igéjében, hogy Fel­támadunk ! Megyebizottsági tagválasztás. A választás alá eső megyebizottsági tagok egy részének megbízása az év végén lejár, ezért az 1914—16. évekre uj tagokat kell választani. A választás az egész megye területén, tehát Halason is november 11-én, kedden fog megtartatni, a választás elnökei: Dr. Nagy Mór, Dr. Kolozsváry Kiss István és Molnár Mihály. — A vá­lasztás nagy fontossággal bir a vá­rosra, ezért reméljük, hogy nem a politikai pártállást nézik majd a jelöltben, hanem a munka kedvet, a dolgozni akarást Fontos a tagok alkalmas megválasztása azért is, mert csak ez által lehet megváltoztatni a megye Halas ellenes érzését. A reformáció ünnepe. A főgimnázium f. hó 31-ón, pénteken délután 4 órakor a díszteremben tartja a reíormáczió emlékünnepélyét a következő műsorral: 1) Közének. 2) Imádkozik: Lang János Vili. oszt. tanuló. 3) Megnyitó beszédet mond : Dr. Dózsa Zsigmond. 4) Szaval : Berta János VII. oszt. tanuló. 5) Erős várunk. Énekli a főgimn. énekkar. 6) Felolvas : Pataky Dezső. 7) Szaval: Kontra Kálmán VI. oszt. tanuló. 8) Nincsen nekünk semmi hatalmunk. Énekli a főgimn. énekkar. — Az ünnepélyre a közönséget szívesen látja és meghívja az iskola. Eljegyzés. Csorba Géza helybeli tanító eljegyezte Segesvári Teréziát Szánkról. Táncz-estély. A kiskunhalasi Gazda Ifjúság no. vember hó 9-én (vasárnap), a füg­getlenségi és 48-as kör helyiségében zártkörű táncz-estélyt rendez, amelyre a meghívókat már kibocsájtották. — Akik tévedésből meghívót nem kap­tak, de arra igényt tartanak, szíves­kedjenek a 48-as kör pénztáránál a rendezőséghez fordulni. Halálozás. Németh Sándor birtokos f. hó 22-én 59 éves korában meghalt. Csütörtökön temették nagy részvét mellett. Rendőri hírek. Petrányi Rozália 23 éves cseléd szolgálati helyét felmon­dás nélkül otthagyta. A rendőrség 12 korona pénzbüntetésre Ítélte. — Kolompár Mária sátoros czigány botrányos részegségért egy napi elzá­rást kapott. Öngyilkos gazdatiszt. A közelmúltban jött városunkba Bodó József. Nevezett azelőtt Ráday Gedeon gróf megyei főispán gazda­tisztje volt, s Halason óhajtotta éle­tének hátralevő idejét, nyugodtan, izgalmaktól menten lemorzsolgatni. Feleségével és leányával jött hoz­zánk s a szőlők közt vett ki magának lakást. Itt éltek csendesen, látszólag boldogan. Később aztán nem tudni mi okból, — nem is kutattunk utána — a feleség és leány otthagyták a családi fészket, elköltöztek Halasról. Bodó ezt nagyon szivére vette. Bántotta az egyedüllét; az unalom is kínozta. Ilyen állapotban kezdett fog­lalkozni az öngyilkosság gondolatával. Végzetes tettét megelőzően, kedd este ott volt nála egyik ismerőse: Fehér Benő, aki előtt kiöntötte szi­vének érzelmeit, s egyúttal elmondotta, hogy unja az életet, öngyilkosságot fog elkövetni. Természetes, hogy Fehér igyekezett az öngyilkos jelölt lelkére beszélni, megkísérelte kiverni belőle a sötét gondolatokat. De nem sikerült neki. Bucsuzás előtt Bodó megkérte Fehórt, jöjjön el hozzá reggel, vigye a városba leveleit és dobja a posta­szekrénybe. Ezt Fehér meg is Ígérte. Másnap reggel Fehér beállított a levelekért. De már nem volt szükség reá, mivel a leveleket bedobás végett átadta Bodó egy szomszédnak, aki korábban ment be a városba. Rövid ideig beszélgetett ekkor egymással a két ember. Bucsuzáskor Bodó ezt mondta: — Utoljára fogunk kezet egy­mással barátom. Nem látjuk egymást többé ; ón végrehajtom szándékomat. Fehér nem tulajdonított e fura búcsúnak valami nagy fontosságot, ezért távozott. Alig tett nehány lépést, amikor revolver dörrenést hallott. Visszarohant, s a lakásban Bodót vérében fekve találta. A szerencsétlen ugyanis szivébe lőtt. A lövés rögtön kioltotta életét. — Pénteken temették. Politikai szemle. A képviselőház — mint jeleztük is — szombaton ülést tartott, amely alkalommal tisztázták a margitszigeti játókbank ügyét s beterjeztették a sajtótörvényt és a jegyzők fizetéséről szóló javaslatot. * A koalíció által alkotott adótör­vényeket a kormány három évig nem lépteti életbe. * Az uj sajtótörvény előadója városunk képviselője : Hegedűs Kálmán lett. A sajtótörvény foglalkoztatja most a politikusokat és újságokat. Az utóbbiak közül ugyancsak rikoltoznak azok, akik munkálkodásukat — értve alatta a rágalmazást — meg­nehezítve látják. Az ország közönsége nem helyezkedett a rágalmazó sajtó álláspontjára, olyannak tekinti a törvényt, amilyen, s örvendve fogadja. a helyzetről. Kevesen emlékeznek Halason a város egyik régi képviselőjére, a füg­getlen érzelmeiről hires: Mocsári Lajosra. De nem is csoda. Hisz ő több mint harmincz esztendeje, hogy a halasiak követe volt, s nem fűzte hozzánk semmi szoros kapcsolat. О — nem gáncsként mondjuk — azigazat megválva semmit sem tett a város érdekében; ő teljesen az országos politikába vetette magát, amely bukását is okozta. A most már 82 éves Mocsári, aki évtizedeken keresztül a függetlenségi párt elnöke volt, andornoki birtokán remeteségben tölti az idejét vagy 22 év óta. A halasiak volt követét látogatta meg a múlt hót folyamán “A Világ“ munkatársa akinek egyről-másról nyilatkozott a múlt idők kiváló politi­kusa. A jelenleg uralmon levő rendszer alapos lefestése után az ősz Mocsári kinyilvánította, hogy : Kész szerencsétlenségnek tartja a parlament bojkottálását. Be kell menni a házba, s hir­detni a függetlenségi eszméket! De nem trombitálni, mert ezt nem veszi be a magyar ter­mészet. De nem csak a mostani független­ségi párt taktikáját tartja Mocsári veszedelmesnek, hanem bírálatot mon­dott a következőkben a koalícióról: „A koalíció elrontotta a füg­getlenségi pártot . . . Aki a kormányképes függetlenségi politikát hirdeti, az elejti a füg­getlenségi eszmét, Üzletem­bernek lenni függetlenségi atti- lában nem megy. A kibonta­kozáshoz elkerülhetetlen az a függetlenségi párt, amely ide­ális marad. Ha ragazkodik a hatalom követeléséhez, so­hasem lesznek ebben az or­szágban többet normális par­lamenti viszonyok.“ A nemzetiségi kérdésre rátérve, kivehető volt Mocsári szavaiból, hogy ellene van az általános választói jognak. Ellene van, mert veszélyes a nemzeti­ségi söpredékeknek választói jogot adni. Utoljára Andrássy pártalakitásáról nyilatkozott Mocsári : „Az ő pártalapitását, amely csöpög az opportunitástól és a hatalomra áhitozástól, egye­nesen szerencsétlenségnek tar­tanám, ha nem látnám, hogy rövid igéig tartó szórakozás csupán, melytől a nemzet közö­nyösen fordul el. Valaki az igazi hatvan hetet hirdeti és kikapcsolja programjából a külügyet és hadügyet. A meg­váltó, aki ötven percentre ki­egyezik Pontius Pilátussal. Nem igy gondolta a hatvan­hetet Deák ! . . .“

Next

/
Oldalképek
Tartalom