Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-10-15 / 42. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. október 15. A koleráról, a halasi kórházról s egyebekről Budapest, október 10. Most, hogy sikerült — úgy ahogy — a kolerát elnyomni, önkónytelen felmerül az a kérdés, honnan hurcolták be az országba a vészt. Erre vonatkozólag Dr. Dénes Oszkár orvos, aki négy hétig tartózkodott a kolerával fertőzött területen, ezeket mondotta: — Azzal, hogy honnan támadt a koleraveszedelem, az orvosok sincsenek tisztában. Egyik vélemény szerint: a boszniai katonák hurcolták be, más verzió szerint Galíciából származott át, ahol eltitkolták a kolerát. Ahol én voltam — Beregmegyében — 160 eset fordult elő, amelynek 65°/0-a halállal végződött. A nép egyáltalában nem hitt a kolerában. Azt gondolta, hogy az urak találták ki, s eleinte kuruzslóhoz fordult, aki úgy akarta a vész elejét állni, hogy kiment a temetőbe az elhaltak sírjához, ott szellemet idézett, s megkérdezte tőle, meddig tart még a vész. * Kérdést intéztünk a kiváló orvoshoz a pestmegyei esetekre vonatkozólag is. A választ itt adjuk : — Nem tudom, Pestmegyében hány eset fordult elő. Sok semmiesetre sem. Egy néhány előfordult tudtommal a fővárost környékező községekben, de alsó részén — Halas, Kecskemét környékén — egy sem. A kalocsai eset — amelyet önök is közöltek — nem volt kolera. A szegény ember valószínűleg elrontotta a gyomrát s igy keletkezett a félreértés. Önöknek nem kell fálniök 1 Mert rendelkezésükre állnak az eszközök, amely által gátat lehet vetni a vésznek. — Mit tetszik érteni az eszközök alatt ? — Azt, hogy Halason van járványkórház, ahol el lehet különíteni a betegeket, s orvosok is állnak rendelkezésre. — Nem egészen úgy áll a dolog — szóltam itt közbe. — Nálunk Halason bizony semmiféle járványkórház nincsen, s a közigazgatásnak is egyéb gondja van, mint hogy a közegészségügyre ügyeljen. Hogyne 1 : Hisz’ az nem politika 1 — Elég baj, hogy önöknél úgy gondolkodnak. Pedig valamikor — Isten adja hogy ne — még keservesen megadják az árát. De ha nincs is járványkórházuk, van legalább rendes kórházuk. Kell, hogy legyen ! Hisz’ ön mondta, hogy Halasnak 25 ezer lakosa van s az egész környéken nincsen kórház. — Az mind igaz tisztelt doktor Ur! A mi városunk népes, lakosai jó módúak. Minden iránt van érzékük, ami szép, ami jó, csak éppen a közegészségügy az, amely antipatiajukat vívta ki. Arra gondoltak, hogy legyen kaszárnyánk, de hogy kórházra is szükség van, az előttük nagyon mellékes. — Meglepnek szavai — volt Dénes dr. válasza. Meglepnek, mert nem tudok elképzelni egy modern várost kórház nélkül. Nem tudom elképzelni, hogyan lehetséges az önök városában azt a sok szegény beteget ápolni, hogyan lehetséges a nyilvános házak bujakóros leányait kezelni. Es ez pedig nagyon is fontos. Nem lehet fölötte egy szerűen napirendre térni. Nem lehet, mert egy ilyen magára hagyott nő egy egész város fiatalságának egészségét rontja meg. Az ilyen nők betegségüket csak akkor kezelik, ha kényszerítve vannak arra. Vagy talán önöknél ilyen leányok nem akadnak? — Dehogy nem! Sőt az a baj, hogy a vórbetegeég nagyon is el van terjedve. Valósággal grasszál nálunk. El kelne ezért egy kis kényszer gyógykezelés. — Ha igy állnak az ügyek lapjukban kötelességük agitálni a kórház mielőbbi létesítése mellett. Kívánom, hogy sikere legyen 1 Halas potadója a múltban. Olvasóink köréből jövő kívánságra közöljük, mekkora volt a közelmúltban a város pótadója: Hiány: Pótadó: 1902-ben . . 115.181 kor. 81 01 10 1903- „ . . 173103 n 139 n 1904- „ . . 144.127 n 96 n 1905- „ . . 160.079 „ 98 n 1906- „ . . 145.843 * 91 n 1907- „ . . 159 783 „ 100 n 1908- „ . . 180.338 „ íoo n 1909- „ . . 185.890 . 103 r.1 1910- „ . . 207.445 . 114 n 1911- „ . . 222.640 . 116 n E két utóbbi évben külön volt kivetve a belrendőrsógi adó 22°/0 és a külrendőrségi 9 °/o a vármegye utasítása folytán. Költségvetés. Bevétel: Kiadás: 1902 ben 184.116 kor. 299.298 kor. 1903и 350.981 n 531.104 n 1904У) 179.145 n 323.272 n 1905Г.1 616.541 n 717.030 n 1906n 584.702 n 730.545 n 1907n 243.138 n 402.922 n 1908n 253,106 n 423.444 n 1909n 482.799 n 668.698 n 1910n 274.203 n 481.643 Г) 1911n 294.924 n 518.564 Г) Csúnya betegség. Egy idő óta érdekes kór kezd a városban elterjedni : a féltékenység. Hála ugyan az égnek, pusztitásbau, gyilkolásban nem nyilvánult meg, mindamellett káros, sorvasztó, mert a családi élet boldogságát teszi tönkre, mivel sokszor a férj ott lát, ahol nincs, ellenben hályog támad a szemén, ha „szarvai“ kezdenek nőni. A féltékenység a legnagyobb ostobaság s hiábavalóság a világon, mert vagy indokolt a féltékenység, vagy nem. Legyen azonban bármennyire indokolt, az nem segít a bajon. Olyan az, mint a láz. Némelykor maka- csabbul, másoknál rövidebben tart, de utóljára is elmúlik és magunkhoz jövünk. Fóltékenykedósünkkel nem nyomjuk el a más iránt felébredt érzelmet : az ideál, a kedves, vagy a feleség haladni fog tovább is az utón, sőt igy még óvatosabbá és elővigyá- zóbbá tesszük őt ; ha pedig indokolatlan, vagyis üres vízió a féltékenység (soknak már vérében van), úgy ismét csak hasztalan kínozzuk magunkat s okoztunk fájdalmat annak, kit szeretünk. Egészen más módja van az ideál vagy feleség, nemkülönben az udvarló és férj szerelmét megőrizni, melyet minden tapintatos nő és férfi recipe nélkül is ki fog találni s nincs arra szüksége, hogy az „orvosságot“ más adja . . . Akiknek pedig semmiféle recipe nem használ, azokról azt mondják, hogy „halálos bajban“ szenvednek ; halál ellen pedig nincs orvosság ! lépesedül mozgalom — Október 7. — október 14. — Születtek: Zellei József és Daczi Juliánnának Antal nevű fiuk. Nagy V. István és Komlós Juliánnának Béniámin nevű fiuk. Tancsik István és Hopcsek Klárának István nevű fiuk. Puskás István és Szalai Juliánnának Béniámin nevű fiuk. Pap Ferencz és Oltványi Máriának Bozália nevű leányuk. Yineze Gábor és Faragó Ilonának Viktoria nevű leányuk. Dezső Ferenc és Kocsis Máriának Juliánná nevű leányuk. A. Tót Imre és Szűcs Juliánnának Erzsébet nevű leányuk. Szabó Mikor Ferencz és Radvánszki Máriának József nevű fiuk. Sipos Imre és Jeszenszki Máriának halva született leány gyermekük. Meghaltak: Szabó Batancs Etelka 12 hónapos korban. Nagy Miklós 1 hónapos, Kolompár Ferencz 22 hónapos, Reindl Sándor 30 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Tóth Baranyi Imre Takács Zsu- zsánnával (Tanuk: Fucks Mátyás, Orbán Imre.) Ternyák Imre, Király Gy. Zsófiával (Tanuk: Halász D. Sándor, Kardos Antal.) Bata Bálint Cseri Bozália Hódmezővásárhelyi lakossal. Vincze Lajos Szabó Eszter Katalinnal (Tanuk : Vörös István, Szabó Ferencz.) Dózsa Pál Gazdag Juliánnával (Tanuk : Király Gy. Benő, Krammer József.) Dr. Nagy Pál Ferencz Kovács Mária Francziskával. Bor Bócsai István Kerekes Juliánnával (Tanuk : Sándor Mihály, Orbán István.) Bálint János Lantos Rozáliával (Tanuk : Rokolya Károly, Kalló István.) Budai Lajos Babenyecz Jolánnal (Tanuk : Gazdag Móricz, Babenyecz Os. Ferencz.) Egybekeltek: Takács Ferencz Király Teréziával (Koszorús leányok: Király Gy. Li- nuska, Csányi Esztike és Csonka B. Teruska. Koszorús legények : Banári Ferencz, Horváth Benő és Horváth Balázs. Vőfély : Kernya Imre.) „így jár aki szerelmes.“ A csendörséguél volt lovászként alkalmazva a 28 éves Szalai István, aki f. hó 8—9-ére virradóra öngyilkossági kísérletet kísérelt meg. A csendőrségen egy forgópisztolyt kerített s azt vitte magával nagynénje Honvéd utczai lakására, ahol életét kioltani szándékozott. Az öngyilkos-jelölt azonban nem számolt azzal, hogy a fegyverben vaktöltények vannak. Egymásután sütötte magára a gyilkos szerszámot. De hiába, az csak nagyot szólt, de ölni nem akart; mindössze mellén okozott a töltény vattája jelentéktelen sérülést. A hatalmas lövöldözésre természetesen berohantak a közelben tartózkodók és orvosért rohantak. Kis vártáivá megérkezett dr. Gesmai József városi alorvos. Dolga nem sok akadt: bekötözte a horzsolásokat. az öngyilkoejelölt levelet is hagyott hátra, amelyben azt irta, hogy azért lesz öngyilkos, mert pénze nincsen s ha pipázni nem lehet, mit ér az élet. A levél végén még megemlítette, hogy igy jár, aki szerelmes. * Szalai később öngyilkosságára vonatkozólag többek előtt azt is mondta, hogy szerelmes egy elvált asszonyba. Ehhez legutóbb elment, s bebocsáj- tást kórt tőle. Azonban nemcsak hogy nem engedte be az asszonyka magához, hanem még úgy vette észre, meg is csalta, mivel akkor más volt nála. Ő emiatt nagyon elkeseredett s a halálba akart menekülni, de terve nem sikerült mivel a fegyverben vak töltények voltak, s arról őneki nem volt tudomása. A borjú miatt. Szeged, október 8. Az alsó tanyák között Temesvári Imre 17 éves fiú agyonlőtte Ilosvai István 60 éves földmivest. Az esetről a következő tudósítást vettünk : Egymásmelleit van Temesvári és Ilosvai tanyája. A szomszédok nem a lagjobb viszonyban élnek; folyton civakodnak egymással A múlt héten Ilosvai borjúját Temesváriék kukoriczásába hajtotta. — Hajtsa ki kend a burjut a kukoricásból — szólt az öregre a Temesvári fiú. — Fogd be a szád, kölök — válaszolta Ilosvai s hogy nyomatékosabban fejezze ki mondanivalóját ostorával megsuhintotta egy kicsit a fiú vállát. Az ifjú erre fel fortyant. Lekapta válláról vadászfegyverét és rálőtt ellenfelére, aki holtan rogyott össze. A gyilkost letartóztatták. A megye legelterjedtebb lapja a--------------Kiskun-Halas ,----------Helyi Értesítője
