Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-10-01 / 40. szám
október 1. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. £> Az utak államosítása. Halason a megye ellen főleg azért nagy az elkeseredés, s az keltette életre azt a mozgalmat, melynek célja a törvényhatósági jog megszerzése, hogy az utak jókarban tartását és kiépítését teljesen elhanyagolja a megye, dacára annak, hogy Halas útadó gyanánt tekintélyes összeget fizet. Most arról értesülök, hogy a kormány ezt az állapotot a munkásügyi bizottság véleményezése alapján megszüntetni igyekszik, amennyiben felvette programmjába az utak államosítását. Ez az ügy sokkalta fontosabb reánk halasiakra, semhogy egyszerűen napi rendre térhetnék fölötte. Nagyon fontos ez, mivel egy szebb, boldogabb jövő perspectiváját mutatja. Ha valóban megtörténik az utak államosítása, úgy Halast néhány év leforgása alatt az országutak egész sora fogja szelni; miáltal az elhagyatott puszták bevonatnak a kultúrába. A gazdaság fellendülését is várom ón és várhatja Halas is az uj tervtől. A jó utakon könnyen lehet a gazdasági termékeket szállítani, ami nem kicsinylendö. A terv kiviteleiének nagy akadálya, hogy a kópviselőház folyton kicsinyes pártharcokkal tölti el idejét. Pedig a városok, kerületek nem azért' küldtek követet, hogy hangversenyeket rendezzenek, hanem hogy érdekeiket megvédjék, s azért szálljanak tikra. (T.) Egy KonKurrens gimnázium. Kunszentmildós, szept. 28. Annak idején tudattam a Helyi Értesítő olvasóival, hogy Kunszent- miklóson a nógyosztályu gimnáziumot főgimnáziummá fejlesztették. A fen- tartó testület, hogy ez lehető legyen, gyüjtőivet bocsájtott ki. Eredmény évi 4300 korona járulók és 14000 korona ajándék. Azt várta itt nálunk mindenki, hogy ángyon sok környékbeli diák Halas helyett itt fog tanulni, s emiatt az ottani gimnázium létszámában erős apadás fog bekövetkezni. Azonban a remények nem váltak be, mivel bizony kevés Halason járt fiú iratkozott be az uj főgimnáziumba és a halasi intézet létszáma — a lap múlt számából olvasom 24-el több, mint az előző évben. Itt kíváncsian várják igy lesz-e az majd a jövőben is, avagy sikerül Halastól növendékeket hóditanunk. A szabadkai sertésvész. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur ! Becses lapjának múlt számában közölve lett, hogy városunkban a sertésvósz fellépte miatt a sertések felhajtása tilos. Ebben igaza volt a tekintetes Szerkesztő Urnák, de meg tetszett feletkezni arról, hogy egy uj okos kormány rendelet lép életbe okt. hó 1-én, amelynek értelmében a sertésvész szórványos fellépése esetén Leti vásárok ezután meg is tarthatók. A halasi közönség ezért bátran felhajthat, mert ma szerdától kezdve minden a régiben van. A tekintetes szerkesztő urnák maradunk Tisztelettel: Szabadkai sertéskereskedők. Egy biró botrányai. Lapunk múlt számában beszámoltunk arról, hogy Nagy Zoltán szegedi törvényszéki biró ellen fegyelmi feljelentést tett Lemle József, súlyos vádakkal illetvén őt. Az ügyre vonatkozólag most beküld- tók lapunkhoz Nagy Juliánná szegedi szakácsnó jegyzőkönyvbe mondott vallomását, amely igy hangzik : — Nagy Zoltánt ismeretségünk óta, körülbelül három éve jóformán én tartottam ki. Egész háztartás szükségletét elláttam, mert azt Ígérte, ha feleségétől elválik, en- gain fog magához venni; minden élelmicikke] elláttam; azután, hogy felesége elment, majdnem mindig nálam ebédelt, vacsoráit, sőt fiainak is mindig vitt. A pénzemet mind elszedte, (A fentiekről méltóságos Kray István volt táblaelnök urnák is volt tudomása.) mert már 2-án pénze sohasem volt; az összes ágyneműim, asztalkendőim. szalvétáim még most is mindnála vannak, s midőn ő miatta a plébániáról el kellett jönnöm (hol házvezetőnő voltam), varrodába jártam varrni tanulni, hogy képes legyek magamat lentartani. Varrónő asszonyomtól a vászon- és siffonmaradékokat elkértem, részben pedig tudta nélkül elvettem, hogy ezekből Nagy Zoltán bírónak inget és alsónadrágot varrják, mert nem volt neki, teljesen le volrongyolódva, a legutolsó 100 forintomat azzal csalta el, hogy ó majd olcsón vesz varrógépet a Déry-fóle üzletben. Ott nővéreként mutatott be s küldetett egy gépet, amint később megtudtam részletre vette, de mivel csak egy részletet fizetett, eljöttek hogy elvigyék a gépet, de én nem adtam oda. Előttem szerencsétlenné tette Toldy Ferencnét, kit majdnem börtönbe juttatott, özv. Varga Lajosnéval is próbálkozott, de az nem hagyta magát félrevezetni s tőle reászedetni; volt még egy uriasszony kinek családi nyugalmát feldúlta végül Lemle Józsefné, Nagy Juliánná s. k. (Háromtanu aláírása.) Ingatlanok adás-vevése. Rózsa Pál és neje Laczi K. Rozália megvették Daczi Juliánná ingatlanát 1100 koronáért. Id. Daróczi István megvette Kemény Mihálynó Gilányi Erzsébet ingatlanát 600 koronáért. Markó Benőné Szabó T. Juliánná megvette Vilonya Lajos ingatlanát 1600 koronáért' Németh B. Balázs megvette halasi Gazdasági Bank ingatlanát 1380 koronáért. Könyves Ferencz megvette Könyves Mihály ingatlanát 2000 koronáért. Babós Sándor és neje Orbán Juliánná megvették Egyed I. Sándor és neje Modok Judit ingatlanát 1200 koronáért. Császár Jánosné Bors Ilonka megvette Marcsek Jakabnó ingatlanát 8000 koronáért. Baur S. József megvette Horváth Albert ingatlanát 2000 koronáért. Esetek. Ifjúság, Személycsere. Ez a törtónetke körülbelül egy hónapja történt. Illává tudvalevőleg Trencsén- teplic tőszomszédságában fekszik és a fürdőigazgatóság tavalyi programjába a kirándulási helyek és látnivalók közé Ulavát is besorozta. A fegyház igazgatósága azonban sietett kijelenteni, hogy a rabok látogatását csak kivételes esetekben engedheti meg. így terjedt el az a hir, hogy az intézet külön miniszteri engedély nélkül meg se közelíthető. Hegedűs Kálmán országos képviselő, ki Tép- licen kúrát tartott, vállalkozott rá, hogy Kiss Józsefnek ezt az engedélyt megszerzi és táviratilag fordult ezért Vadász Lipót államtitkárhoz, kitől csakhamar a következő sürgöny érkezett: „Intézkedtem, hogy Kiss Józsefet az intézetbe szívesen lássák és egyszersmind onnan akadálytalanul kibo- csássák.“ Kiss József azonban nem ólt az en- gedelemmel és nap nap után hiába várták. Ekkor a fegyház egyik tiszt viselője leruccant Tepliere, hogy a rendeletet Kiss Józseffel közölje és őt magát szives látás okából elevenen vagy holtan előkeritse. A fürdővendégek között volt egy öreg ur, a ki feltűnően hasonlított Kiss Józsefhez. Ezt az embert, a ki töksüket volt, csípte el az illavai tisztviselő és nagy nehezen megórttette vele, hogy neki most be kell vonulnia Illavára. A szegény emberen kiütött a hideg verejték : Mi keresni valója van neki Illa- ván ? Mit akarnak tőle Illaván ? Es még aznap úgy eltűnt Teplicről, hogy nyoma se találtatott. A- keresés. Városunk egyik ösmert egyénisége fáradtan futkosott az utczán, amikor összetalálkozott egy régi barátjával. — Hpgy vagy ? Hova szaladsz ? Mi történt veled, hogy igy lihegsz ? — Ne is kérdezd. Már alig állok a lábamon, annyi szaladgálni valóm van. — Olyan sok dolgod van ? Sokat keresel ? A kérdezett keserűen nevetett. — Nagyon sokat keresek. Ennyit még soha életemben se kerestem. — Mégis, mit keresel, ha nem vagyok indiszkrót. — Lakást keresnék, de nem találok. — Látod, már megint ügyetlen vagy! Hirdess a Helyi Értesítőben, akkor egy nap alatt találsz. A kalap. Tarsoly Elemér hazaérkezik és elmondja feleségének a következő viccet: — Öten voltunk a kalaposnál. Kérdi a kalapos: „Feleséges emberek az urak?“ Azt feleltük: „Igen.“ Szól a kalapos: „Nos, ingyen adok kalapot annak, aki nyugodt lélekkel mondhatja, hogy az esküvője óta nem csókolt meg más nőt, csak a feleségét.“ Erre Bárász Nándi felkiált: „No én megesküszöm, hogy nem csókoltam meg más nőt a feleségemen kívül.“ Övé lett a kalap. Csak aztán kérdezte a kalapos: „Mióta feleséges ember az ur?“ Hát azt felelte: „Tegnap óta.“ Képzelheted, mennyire nevettünk, Tarsolynó hallgatja a vicét, aztán hirtelen gyanakodó tekintettel fordul az urához : — Hát te miért nem kaptál kalapot ?! A Helyi Értesítő gyermek rovata. Az uzsorás halála. Nem messze a Czarna Hóra- hegytől (a galíciai Kárpátok között) nagy sziklabarlangok vannak, ahol még nemrég utonállók tanyáztak. Ezt a helyet mindenki elkerüli és ha véletlenül egy fáradt vándor mégis arra téved, akkor iszonyú félelem vesz erőt rajta. Naplemente után, holdvilágos éjszakákon megjelennek az utonállók szellemei, akik rablásaikkal és öldökléseikkel rettegésben tartották az egész vidéket. Ijesztő csöndben tizenkét fehérruhás alak tűnik föl. Vállaikon nyitott koporsóval fölmennek a Carna Hóra csúcsára, ott lerakják azt, aztán mint a köd, eltűnnek. A meggyilkoltak koponyái pedig, amelyek szanaszét hevernek a kövek között, fölemelkednek a földről. Az utonállók, akik hosszú időn át lakták ezeket a sziklabarlangokat,a rablott kincseket mind itt rejtették el. A mai napig is itt rejtőznek ezek az óriási kincsek, mert nem mindenki talál rá a kincseskamra ajtajára, holott sokszor meg lehetne látni, merre is van a bejárat, amikor a szellemek remeték alakjában bemennek azon. Egy szegény favágó, aki egy napon az erdőbe ment, egy lassan lépkedő remetét vett észre. Hogy meg ne lássa, egy fa mögé állott. A remete elhaladt mellette és a sziklabarlangok felé közelitett. A favágó óvatosan követte őt és látta, amint megállt egy mélyen a sziklába vájt ajtócska előtt, amelyet eddig a faluból még senki sem vett észre. Aremetekopogottés halkan szólt: — Ajtócska, nyilj meg ! Es csakhamar megnyílt az ajtócska. Es amikor fölhangzott a parancs : Ajtócska, csukódj! — becsukódott. A favágó szinte megdermedt az ijedségtől. Hogy el ne tévessze a helyet, sok faágat és cserjét hordott az ajtócska elé. Ettől a naptól fogva azonban nem volt nyugta. Se aludni, se enni nem tudott, valami titokzatos érzés folyton odavonzotta őt. Mindenáron tudni akarta, hogy mi van a szilabarlangban. Es a következő vasárnap reggelén, alig hogy a nap fölkelt, odasietett. A sziklabarlangtól egy kis távolságra megállt, mert úgy rémlett neki, mintha a titokzatos remetét látná, de valójában semmit sem vett észre. Nagy félelem között közelebb ment, figyelmesen halga- tózott, de semmi sem zavarta a környező csöndet. Végre kopogott és halk, reszkető hangon szólt: (Folytatjuk.) Ili Ilii Jl IMIM II III MIMI 111 Ilii II lllll I III 11111111 Fejtörő. ■AAAAAA Légy AM A A А А -г- г й A A A 1 ~0 A A A A A A A A AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA& ist 12 11 » i*l /2 О. ^ js»_
