Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-09-03 / 36. szám
1913. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. szeptember 3. A rám. Hiába czáfolgatnak, hiába kertelnek, tagadhatatlan, hogy a sárga rém: a kolera az országban felütötte a fejét. Es nincs is távol tőlünk, halasiaktól. Nincs távol, mert a híradások szerint Baja, sőt egyesek szerint Kecskemét a letelepülési helye. A pest—zimonyi vonal mentén levő városok — tehát Halas is — könnyen ki vannak téve, hogy behurczoltatik hozzájuk a rém, amely az ország határán túl alig pár ugrásnyira teljes erővel dühöng. S ennek daczára sehol a környéken — nálunk se — semmi intézkedés nem történt aziránt, hogy az esetleg fellépő vész elfojtassék. Nincs járványkórházunk, s nincsenek egyéb felszereléseink se, daczára annak, hogy a törvényhatósági jog megszerzését szorgalmazzuk. Sejtem, tudom, hogy e czikket olvasva némelyek korai haiangfólreve- résről fognak beszélni. Nem törődöm vele. Nem törődöm, mivel a közönségnek nem akkor teszünk szolgálatot, ha a veszedelem komolyságát elleplezzük, hanem akkor, ha feltárjuk a bajt, s az embereket kellő, gondos óvatosságra, a hatóságot pedig buzgó és lelkiismeretes védelmi tevékenységre intjük, a veszedelem lehető korlátozása és gyors megszüntetése s a legfontosabb közérdek : a közegészségügy megóvása érdekében. Itt az ideje tehát, hogy a járványkórház ügyével komolyan foglalkozzunk, itt az ideje, hogy ezt az ügyet, amely a lakosság húsába mélyen belevág, megoldjuk. S ez a megoldás ne olyan legyen : az ügy tanulmányozására bizottság küldetett ki, mert az csak arra való, hogy az egész a feledés homályába merüljön. A szurkaid. Kalocsa, augusztus 30. (Tudósítónktól.) A múlt héten a törvényszék előtt egy soltvadkerti legény állott. Az volt a bűne, hogy haragosát megszurta. Az eset igy történt : Lehőczki Benő találkozott az utcán haragosával, Holczimmer Józseffel. Az utóbbi tudta, hogy Lehőczki haragszik reá és beléje akar kötni, ezért kitért a vele szembe jövő elől. Az azonban nem ment tovább, hanem bicskát rántott s haragosát megszurta. A törvényszék Lehőczkit 10 havi börtönre ítélte. Mi történt a környéken? Törvény előtt Tánczmulatság volt Páhin május hóban. Jelen volt itt Eigó Béla 19 éves odavaló legény, aki Lázár Gézát zsebkésével megsebezte. Rigó fölött Kalocsán a múlt héten ültek törvényt és egy havi fogházra ítélték. Működött a bicska a múlt héten Keczelen. Farkas Sándor 20 éves keceli legény megbicskázta Fülöp Mihályt. Feljelentették. A kalocsai törvényszék Trója Alajos 51 éves majsai lakost, ki Majsán Pályi János tulajdonát képező és a vasúti állomásnál levő szánbői 5 métermázsát ellopott, 8 heti fogházra ítélte. Az angyalcsinálást nagyban gyakorolják Cegléden. Legutóbb Soltész Bélánó szülésznő és Tasi Emilia ellen indult meg az eljárás. A kecskeméti polgármester választás pénteken folyt le. Polgármesterré Sándor István főjegyzőt választották meg. Párbaj volt Fólegyházáu a múlt héten Varga Elek alpári jegyző és 1 Lőv Mátyás kécskei ügyvéd között. Az összekoccanásra az szolgáltatott okot, hogy a jegyző megcsókolta az ügyvéd feleségét. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület az elmúlt szerdán, augusztus hó 27-én rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgy- sorozaton két szabályrendelet tárgyalása szerepelt. Az első szabályrendeletet, az ingatlanok tulajdonos változása esetén fizetendő egy százalékos városi átruházási illetékről, módosítás nélkül elfogadta a közgyűlés. Nagyobb vita támadt a másik szabályrendelet tárgyalása körül, mely a kéményseprő ipar gyakorlását rendezi. A kémények seprése a belterületen eddig is kötelező volt, az uj szabály- rendelet a kötelező seprést ki akarta terjeszteni a külterületre, a pusztákra is. A gazdaközönség nagy része azonban tiltakozott az újítás ellen s a közgyűlés nagy többséggel megváltoztatta a szabályrendeletnek ezt a fontos s idővel úgy is csak megvalósuló részét és kimondotta, hogy a kéményseprés kéményseprő által nem kötelező a pusztákon. Seperje kiki a maga kéményét. A kinek pedig hengerkémónye van, a mit nem tud maga tisztítani, vigye ki a saját költségén a kéményseprőt. Tűzbiztonsági szempontból kár volt a közgyűlésnek elvetni a javaslat ezen fontos részét s nem bizonyos, hogy a vármegye jóváhagyja-e igy a szabályrendeletet. A szabályrendelet kötetelezővó teszi a seprést bármilyen szerkezetű, használatban levő kéményre nézve havonként legalább egyszer. Ott azonban, a hol a nap legnagyobb részében tüzelnek, mint iskolák, hivatalok, vendéglők, kávéházak, pékek, czukrászok, henteseknél szabad kéményt minden 14 napban, henger- kéményt minden 8 napban kell sepretni. A kémények kiógetését mindég előbb a tűzörségen be kell jelenteni s a kiégetóst csak szélcsendes vagy nedves időben szabad végeztetni. A kéményseprés dija szabad kéményért, ha egy osztályú 14 fillér, két osztályú 24 fillér, hengerkémóny egy osztályú 20 fillér, két osztályú 80 fillér s igy feljebb minél több osztályú a kémény. A ki a szabályrendeletben foglalt intézkedéseket megszegi, azt a rendőrhatóság 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti. (Dr. Präger József.) Vadőr és rendőr. Az utóbbi időben egyre-másra vetődnek fel oly esetek, amelyek hivatva vannak a közönségnek a közbiztonság őreiben való bizalmát megingatni. Nálunk, Halason a mostani állapotok még türhetőek, azonban nem igy áll a környéken. Ott a községi rendőrök hadilábon állnak a lakossággal s mindenre valók, csak éppen a köz- biztonság megvédésére nem. Jelen czikkben két esetről számolhatunk be. Az egyik színhelye Kiskőrös, a másiké Akasztó. Az első esetben a felesketett vadőr: Ruttkai János zsarolt, a második esetben a rendőr kegyetlenkedett. Az esetet egyáltalában nem enyhíti, hogy a rendőr: Herman József saját feleségével bánt vadállatias módon, azt fojtogatta, rugdosta és ütötte. Mert aki a hozzá legközelebb állót — aki arra egyáltalában nem szolgáltatott okot — az elmondott) módon kínozza, nem lehet irgalmas a kezei közé került szerencsétlenekkel szemben sem. S valóban Herman réme Akasztónak. Réme a korcsmázó legénységnek, amely már nem egyszer kísérelte meg, hogy a „szörnyetegen“ bosszút álljon. Hisszük és reméljük, hogy a község valahára elégnek fogja találni hátramozditója működését, s kivetkőzted abból az öltözetből, amelyet órde- metlenül visel. Borzalmas lelet. — Tudósítónktól. — A halasi vásárból indult hazafelé három gazda. Jókedvüek voltak; sikerült jószágukon túladni, még pedig jó áron, A jókedvet fokozta a vásárban, a lacikonyhában beszedett vinkó, amely dalokat csalt ki belőlük. Nem mentek egyenesen haza. Elka nyarodtak előbb Bodoglárra, ahol egy komájuknál tettek lálogatást. Innen — miután néhány pohár bort újra lenya- kaltak — elindultak haza, Jászszent- láezló felé. A határban a gazdák egyike fura dolgot észlelt. A földből mintha egy kéz nyúlna ki. Nem voltak babonásak, ezért mindjárt sejtették, hogy a kéznek tartozékai is vannak, egy megölt avagy szerencsétlenül járt embert személyében. Oda mentek ezért, s valóban úgy volt, ahogy egyikük látta. Nem nyúltak a holtesthez, hanem bementek a községbe s jelentették az esetet a csendőrségen, amely tüstént kiment a helyszínére és kiásta a liolttetemet, amelyben Tóth János jászszentlászlói lakos személyét állapították meg1 A nyomozást megindították. Hogy azonban világosság derül-e majd a rejtélyes ügyre, az kérdés. A menyecske. Kecel, aug. 29. Tudósítónktól. A bicskások termő földjén, Kecel községben él és virágzik egy menyecske, akit Erzsók néni név alatt ismer a falu fiatalsága. A szemrevaló nő afféle kikapós asszony. Ezt azonban csak a rossz nyelvek terjesztik felőle, férje a derék és jámbor Kocsis József nem tud erről semmit, Ezt a menyecskét jelentették fel a múlt héten a kiskőrösi járásbíróságnál. Azzal vádolják, hogy Kovács István szintén keczeli lakostól egy gyűrűt ellopott. A vádirat szerint az asszony úgy lopódzott be a szobába és tulajdonította el az ékszert, — mig egyesek azt beszélik, hogy maga a tulajdonos adta a gyűrűt a szép nőnek bizonyos szolgálatokért. Később azonban megbánta s igy akarja visszaszerezni az elajándékozott jószágot. Ingatlanok adás-vevése. Vilonya Imre (nős Oláh Juliánával) megvette Vilonya István ingatlanát 1800 koronáért. ifj. Szanyi Lajos és neje Harnóczi K. Erzsébet megvették Rokolya Károly és neje Szőke Zs. Juliánná ingatlanát 5400 koronáért. Ván Imre és neje Balázs Anna megvették Murgács János és neje Valk Judit ingatlanát 4000 koronáért. Móczár Gyuláné Zilah Emma megvette Zilah Jánosné Buda Mária ingatlanát 5000 koronáért. Marech Jakabné Korber Mária megvette Urbalek Béla ingatlané 8000 koronáért. Győré István és társa megvették Jancsovics István és neje Olvedi Sz. Lidia ingatlanát 720 koronáért. Tóth István megvette a halasi szőlő és gyümölcstermelő szövetkezet ingatlanát 30000 koronáért. Király Gy. Benő és társai megvették özv. Király Gy. Balázsnó Ónodi Mária és társai ingatlanát 15000 koronáért. Gáspár Imrénó Suba Mária megvette Kiskunhalas város ingatlanát 450 koronáért. Treer János megvette Rieger Lajos mint gyám ingatlanát 68000 koronáért. Babó Imre (nős v. Darányi Erzsébettel) megvette Babó Benő (nős Bangó Máriával) ingatlanát 200 koronáért. Esetek. Megnyugtatás. Egy öreg férj, mikor halálos beteg lett, magához hivatta szép, fiatal feleségét s igy szólt hozzá : — Edesem, látod, itt kell téged hagynom, mert az én órám ütött. Ha azt akarod, hogy nyugodtan haljak meg, ígérj meg nekem valamit. Te még fiatal vagy és kétségkívül újra férjhez mégy. Ez végtelenül fáj nekem, de nem akadályozhatom meg, hát legalább arra kérlek, ne menj Baloghoz nőül, akire mindig féltékeny voltam. — Ha csak ettől függ, hogy nyugodtan halj meg! — válaszolt az asszonyka — légy nyugodt öregem, hiszen ha magad kívánnád, még akkor se mennék hozzá, mert már — máshoz ígérkeztem. Segített magán. Paczola János kőbányai sertóshiz- laló súlyos beteg volt. Heteken át lebegett élet és halál között. Végre megjavult valamennyire az állapota és Paczola, aki kora ifjúsága óta nagy kedvelője minden italnak, egy jelentőségteljes kérdést intézett orvosához: — Ugyan kérem, doktor ur, szabad-e nekem már egy kis bort innom ? — Egy kicsit, igen, -— felelte a doktor — de egyelőre legfeljebb egy pohárral. Egy hót múlva az orvos találkozik Paczolával és csodálkozással tapasztalja, hogy az bolond jókedvű, duhaj nótákat dalolgat és majd összeveri a bokáját. Nézi az orvos, csak nézi, hát biz a pácziens alaposan be van csípve. — Az isten szerelmére! — kiált rá, — mit csinált ? Hisz ön részeg! Hisz ón csak egy pohár bort engedtem meg 1 A beteg ravasz tekintettel felelt: — Igen ám . . . tetszik tudni . . . csakhogy ón meg tiz doktort hivattam ... és mindenik még engedett egy pohár bort . . . tetszik tudni . . . ón rajtam nem lehet kifogni. Az asszony kora. Két úri ember találkozik. Régóta nem látták egymást. Nagyon megörültek és ezer kérdéssel ostromolták egymást. A beszélgetés során a következő párbeszéd folyt le köztük : — Öd tehát megnősült? — Igen, már négy évvel ezelőtt. — Ne mondja. — Mórt ne mondjam, ha kérdezi. — Érdekes. En ezt nem is tudtam. — Pedig igy van. — Es olyan csöndben házasodott? Olyan titokban ? — Az ilyen dologgal nem kérkedik az ember. — Es hány éves a kedves neje ? — A legszebb fórfikorban van. Megoldás. A vonatban hárman ültek: egy sovány hölgy, egy kövér ur és egy középtermetű utas, aki nyugodtan olvassa az újságját. Egyszer csak a kövér ember beszó- litja a kalauzt: — Kérem nyissa itt ki az ablakot. Az ideges hölgy rémülten kap magára egy kendőt, már előre érzi a hideg levegőt és rémülten szól a kalauzra : — Ha kinyitja az ablakot, ón megfagyok. — Ha nem nyitja ki az ablakot, én megfulladok — mondta a kövér ember. A kalauz tanácstalanul áll a két utas között. Yógre a harmadik utashoz fordul tanácsért: — Ön mit tenne az én helyzetemben ? A harmadik nyugodtan felelte : — Mit ? Nincs annál egyszerűbb. Nyissa ki az ablakot, amíg ez a hölgy megfagy. Azután csukja be az ablakot, amig ez az ur megfullad. Akkor nyugodtan mehetünk tovább.
