Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1913-08-06 / 32. szám
1918. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. augusztus 6. Képviselőnk leveles ládájából. Mit tett Hegedűs Kálmán Halasért? Az itt közlendő levelet a város orsz. képviselője kapta városunk egyik kiválóságától, aki felhatalmazott bennünket a levél közlésére. Közérdekű dologról lévén szó, élünk a kapott joggal és szó szerint adjuk itt a levelet, kivéve a végső akkordokat, amelyek magántermószetúek. Itt a levél: Nagyságos Uram ! Kedves Barátom ! A kiskunhalasi kir. tanfelügyelőségi kirendeltség 1911. julius 2-án kezdte meg működését. Téged első sorban kétségkívül az érdekelhet, hogy választókerületedben, Kiskunhalason, ezen rövid két óv alatt mutat-e fel a kirendeltség valamely eredményt s igenlő esetben mit. íme, elmondom. Két évvel ezelőtt az állami iskolánál húsz tanerő volt; ma van negyvenkettő; egy tantestületi körzet helyett van négy, egy igazgató helyett szintén négy. Az ötödik körzet útban. Az egységes vezetés biztosítására megalakult a közös tantestület. Ez oly tanmenetet (helyi tantervet) dolgozott ki, mely páratlanul áll az egész országban; sőt, ameny- nyire figyelemmel kísérhettem a külföldi szakirodalmat, páratlanul egész Európában. E tanmenet azt az elvet domborítja ki, hogy az iskola nemcsak oktató, hanem nevelőintézet. Ennek folytán a közös tantestületi értekezlet tagjai egybegyüjtöttók az összes gyermek- hibákat és jótulajdonságokat s beillesztették a tanmenetekbe abból a célból, hogy a tantárgyak kapcsán, de alkalmilag is, a jó tulajdonságokat tudatosan és tervszerűen erősbitsék, a rosszakat pedig irtsák. Az első óv próbaidő. Minden tanító jegyzeteket készít s e jegyzetek fel- használásával alkotja meg majd a tantestület azt a tökélyesebb normáltanmenetet, mely érdemes lesz az egész ország figyelmére. A közös tantestület tetejére épült a Patronázs-Egyesület, melynek törzse az említettem tanmenet gyökeréből hajt ki s ágazik szét. Négy tanyai iskola helyett már nyolc működik önálló uj épületben. A belterületen a barlangszerű, dohos iskolai bórhelyiségek nagy része eltűnt. Két palotaszerű épületben folyik a tanítás, a harmadik, még nagyobb szabású palota, 14 tanteremmel s mellékhelyiségekkel a város kellő közepén most épült. Három tanyai iskolánál a pusztai lakosság körében a fölvilágosodást Könyvtár- Egyesület terjeszti. Egyik már oly anyagi helyzetben van, hogy külön olvasó-szobát epithet. 1000 korona készpénze van ; az államtól is kapott 500 koronát. így haladunk tovább fokozatosan valamennyi pusztai iskolánál. Sietnünk kell, mert ez a jó magyar nép eddig mostoha elbánásban részesült. Az analfabéták száma 80-90% ! Az önálló gazdasági népiskola a belterületen szerveztetett s működését megkezdte. További fejlődésére gondom van. De neked, tudom, még nagyobb. A város határa 112.000 kataszt- rális hold. A gazdasági népiskolát kifelé is fejleszteni kell. Minden két tanyai iskolához lehet majd egy-egy gazdasági népiskolát kapcsolni. A természet gazdagon nyújtja a kívánt feltételeket a mezőgazdasághoz, gyümölcs és szőlő termeléshez, a bolgár kertészethez, a haltenyósztéshez stb. Az iparostanoncz-iskola három tanerővel fejlődött. Az állam ezt az iskolát is tekintélyes évi segéllyel támogatja. A ref. polgári leányiskola megJutalom-dijosztás. Vasárnap tartotta a Gazdakör a szarvasmarha jutalom-dijosztást, amelyen csak a halasi tenyésztőknek jól ápolt és egészséges magyar és pirostarka tehenei és üszői dijaztattak. A díjkiosztáson a gazdák szép számmal voltak képviselve. Jutalmat nyertek : Kiállított üszőkért: Szalai István 2 éves pirostarka üszőért I. dijat 80 K, Sütő Imre 2 éves pirostarka üszőért II. dijat 50 K, Kis O. Imre 2 éves magyarfajta üszőért II. dijat 50 K. III. dijat 30—30 koronát nyertek : Ador Sándor 2 éves pirostarka üszőért, Berki Károly 2 „ „ „ Nagy P. Sándor 2 éves magyar „ Babó László 2 „ „ „ IV. dijat 20—20 koronát nyertek: Gárgyán Mihály 9 hónapos ptka üszőért Zsombor István 2 éves ptarka „ Szűcs Antal 2 éves magy. fajta „ Nagy P. Ferenc 2 éves „ „ „ Tehenekért : II. dijat 30—30 koronát nyertek : Zseny István magyar fajta tehénért, Orbán Balázs pirostarka „ Ador Sándor „ „ Murgács János „ „ III. dijat 20—20 koronát nyertek: Zsombor István pirostarka tehénért, Molnár Imre „ „ Szalai István „ „ László Sándor „ я Pintér T. József magyar fajta „ Kiosztatott összesen • 400 korona állami és 200 korona városi dij. Ingatlanok adás-vevése. A halasi Kereskedelmi bsnk megvette Kovács Benő és neje Csehó Mária ingatlanát 20.000 koronáért. id. Csömör Ferencz (nős Törteli Máriával) megvette Babenyecz Os. István ingatlanát 6100 koronáért. Borbás István és neje Korityák Juliánná megvették Szombati Sán- dorné Borbás Juliánná ingatlanát 160 koronáért. Horváth András és neje Vajda Teréz megvették Zseni Antalnó Jakab Juliánná ingatlanát 400 koronáért. Monda Sándor és neje Szőke Zs. Etel megvették Böröezi Jánosnó Füves Krisztina ingatlanát 500 koronáért. Király Gy. Sándor (nős Baki Máriával) megvette Forgó Antal és neje Hambalkó Rózái ingatlanát 6200 koronáért. Horváth Mária (Édes) megvette Csikós Antal és neje Fekete Rózái ingatlanát 1900 koronáért. erősödött. A tanítónők fejenként 1600 korona évi államsegélyben részesülnek Az állami polgári fiúiskola 1914-ben megnyílik. Ehhez bírjuk a miniszter ur ígéretét. Szóval a város népoktatás ügye ez alatt a rövid két esztendő alatt a régiekhez képest fólszázadnak megfelelő fejlődést mutat. De egyébként is látszik a haladás. A munkásházak ópitóse, a gimnázium internátusa, melynek czóljaira az állam 200.000 koronát utalványozott, a csendörség, a pirtói vasúti rakodó s a szárnyvasutak építése s jövő fejlesztése mind-mind meghatóan örvendetes tények. Kiskunfélegyháza, Kecskemét most már szóba áll városunkkal. így kapcsolódik egyik láncz a másikhoz ; igy vonja maga után egyik fejlődés a másik fejlődés szükségességét. Es igy fog Halas város, amely már 1243-ban város volt, de fejlődése visszamaradt, pár évtized alatt tényező helyre jutni. Itt mindenki meg van győződve arról, hogy ez a bámulatos eredmény a te nevedhez, munkás életedhez fűződik. Én pedig áldom a jó Istent . . . Kisebb lesz a pótadd. — örvendetes ujitás. — Azt hangoztatnunk se’ kell, hogy a városok, köztük Halas is, a pótadók súlya alatt nyögnek. Ez az oka, hogy idegenkednek hasznos és fontos újításoktól, még olyanoktól is, amelyek a város jövőjét vannak hivatva szilárdabb alapokra helyezni. Éppen ezért örömmel közlünk minden olyan hirt, amely a terhek csökkentését foglalja magában. Ilyen a rendőrség államosítása, amely a közel jövőben be fog következni. Az ügyre vonatkozólag illetékes helyről a következő értesítést kaptuk: A rendőrség — előreláthatóan — már 1914. januárjában államosítva lesz, ami nemcsak a közbiztonság javulását fogja eredményezni, hanem a városok helyzetén is segít. A tervezet szerint minden királyi Ítélőtábla székhelyén főkapitányi állásokat szerveznek. A főkapitányok és helyettes kapitányok közvetlen alárendeltjei a kerületi kapitányok lesznek, akik kisebb városokban állanak a rendőrség élén. — Fontos ujitás az is, hogy a tisztikarba főleg jogvégzett fiatal embereket fognak kinevezni. Az alkalmazott nem jog végzettek azonban állásukban megmaradnak. Az iskoláztatdk figyelmébe! A törvény értelmében minden szülő, gyám vagy gazda köteles gyermekeit, gyámoltját vagy cselédjét a mindennapi, az ismétlő, illetve gazdasági népiskolába járatni. Ismétlő, illetve gazdasági népiskolába való járásra kötelezve (vannak ’az: 1898. évi ezept. 1-tól 1901 augusztus 31-ig született gyermekek. — Mindennapi iskolakötelesek azok a gyermekek, akik 1901 szept. l-től 1907 agusztus 31-ig születtek. A város belterületén levő állami iskolák szept. hó 1-ón 30 tanteremmel nyílnak meg, a külterületen pedig 12 iskola áll készen az iskola köteles gyermekek befogadására. — A .város belterületén lévő nagyszámú iskolák az idén minden városban lakó tankötelest befogadnak; — s igy egyetlen tanköteles sem maradhat ki az iskolából. — A külterületen az alsószállási, balotai, bogárzói bodoglári, eresztői, felsőkisteleki, füzesi, fehértói, gőböljárási, pirtói, rekettyéi, tajói iskolák szintén képesek a környékünkön 4% kilométer távolságra lakó összes tankötelesek befogadására. A lakosság mindennapi és ismétlőköteles gyermekeit, gyámoltjait és cselédjeit szeptember 1, 2, 3 napján a mindennapi illetve az ismétlő, vagy gazdasági népiskolába szigorú büntetés terhe mellett beíratni tartozik. A beiratások a város belterületén az újonnan épült központi iskola helyiségeiben; — a külterületen az illető pusztai iskolákban eszközöltetnek. Az iskolába járás alól csak azon iskolakötelesek menthetők fel, kik hibás elmójüek, vagy családjuk ^vala- mely tagja ragályos betegségben szenved, továbbá a legközelebbi iskolától 4 V* kilométernél távolabb lakó pusztai lakosok gyermekei. A felmentés orvosi, vagy távolsági bizonyítvány alapján, esetleg a pusztán lakó ismétlő kötelesekre vonatkozólag a szolgálatot igazoló cselédkönyv bemutatása mellett intéztetik el. A tankötelesek felmentése czóljából jelentkezni lehet Imre Lajos gondnoksági jegyzőnél augusztus hó folyamán vasárnaponként d. e. 7 órától 11 óráig a kataszteri épületben. — A lakosságnak 12 évesnél fiatalabb korú gyermekek szolgálatba fogadását a tői vény szigorúan tiltja. A cselédül, vagy örökbe fogadott gyermekek iskoláztatásáról az örökbe fogadó, vagy a gazda tartozik gondoskodni. Esetek. Czigány napszámosok. Egyik környékbeli birtokos, mikor learatott búzáját gópeltettók ki, napszámos szűkében czigányokat is fogadott fel. — De aztán a padlásra is fel kell vinni a zsákokat — figyelmeztette őket. — Akár á turunybá is — mondják a czigányok. Mikor a gép dolgozik s nagy por van, himgetnek a cigányok s meg is kérdi egyikök : — Hát mindig igy megy ezs ? Meg is ugrik a tele. Mikor a zsákok este tele vannak, mondja a gazda a kevés ott maradottnak, hogy hordják a padlásra. Azok csak nézik, hogy ők azt nem birnák. — Micsoda ? Hisz’ azt mondtátok, hogy akár a toronyba is felviszitek, ha kell ! — Igen, kirem álásan, a zsákokat viseük is, csak tessék kisóratni beülik a buzsát. Logika. Két magyar olvassa a Helyi Értesítőt, amelyben az van hogy egy jó házból való fiú tanulónak felvétetik. — Annye sógor, — szól az egyik — ide beadom fiamat. Mire a másik megjegyzi : — Kend akarja a fiát ? Hisz’ nem olvasta, hogy csak jó házból való vétetik fel. Kigyelmed házárul pedig csak úgy hámlik a vakolat. Furfangosan. A majsai járdán, melyet egy szál deszka képez, szembejön egymással két keménnyaku magyar. Mindegyik várja, hogy amaz térjen ki. Várnak pár pillanatig, mert egyik sem akar a deszka mellé, a bokáig érő locs-pocsba állni. Megszólalt az egyik : — Térj ki az utamból, te ! — Térj ki te — szólt a másik. — Térj ki, ha mondom 1 — Térj ki te, ón nem térek ! — Nem-e ? — szólt az egyik,— na jó, ha nem térsz ki, úgy teszek veled is, mint a Balog Andrással. Mondom még egyszer, hogy térj ki! E fenyegetésre megijedt a másik és félre áll oldalt a sárba. Erre az egyik elégedetten halad el a szabaddá lett padlón. Amikor már elhaladt, a másik kíváncsian fordul hozzá: — Te, hallod, hát aztán mit csináltál a Balog Andrással, amikor az nem tért ki ? — Mit ? Hát hogy ő nem tért ki, üzért aztán — kitértem neki én. Szót kérek! (E rovatban az olvasók mondják el észrevételeiket, panaszaikat, amelyekért azonban nem felelés a szerkesztéség.) Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur 1 Alázattal kérem az alantiak közlését : Halason senki sem tudja, hányat ütött az óra, mert bent a városban nincs nyilvános óra, amely az időt pontosan mutatná. A templomok órái messze kiesnek a látókörből; aztán meg öregek is, gyakran pihentetik fáradt tagjaikat. Nincs tehát más hátra, mint az, hogy más városok okos és belátó példájára a város gondoskodjék egy nyilvános óráról, mely ott járjon és mutassa a pontos időt (éjjel természetesen megvilágítva, vagy ha ezt sokalják, el is maradhat) a városházának a piacra néző kapuja felett. Ez az óra sokak szükségletét fogja kielégíteni. Es ha meglesz, legalább tudják a halasiak, hogy — hányat ütött az óra. Maradok tisztelettel : Egy olvasó.
